Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 243. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. OKTÓBER 16., SZERDA Megnyílt az európai kulturális fórum Kedden Budapesten ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját az európai kul- turáíis fórum. Az értekezlet életre hívásának gondolata két esztendeje Madridban fogalmazódott meg, «hol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 35 ország — S3 európai, valamint az Egyesült Államok és Kanada — egybehangzó határozatával Ma­gyarországot jelölték ki a fórum színhelyéül. Az úgynevezett helsinki folyamatban ez lesz az első eszmecsere, amelyet a Varsói Szerződés egyik tagállamában rendeznek meg. A konferencia munkájában —, amelynek hat héten át a Budapest Kongresszusi Köz­pont ad otthont — több mint 800 delegátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultúra területén dolgozó színházi, múzeumi vezető, zenész, képzőművész, irodalmár, s az egyes szekciók tanácskozásain számos kimagasló személyiség, nemzetközi hírű alkotó is jelen lesz. Az eszmecserére csaknem 300 újságíró érkezett, hogy hírt adjon a konferencia ese­ményeiről. Az értekezleten várhatóan szá­mos állam, köztük Magyarország, a nemzet­közi együttműködést, a kölcsönös megértést és megismerést ténylegesen elősegítő, konk­rét javaslatokat nyújt be. A résztvevő országok küldöttségeit vezetik: Amerikai Egyesült Államok Walter J. Stoes- sel, a külügyminisztérium európai és kanadai ügyek irodájának vezetője, Ausztria Wolf­gang Schallenberg nagykövet, a külügymi­nisztérium főigazgatója, Qelgium Robert Vaes nagykövet, Bulgária Géorgi Jordánon mi­niszterelnök-helyettes, a Bolgár Kulturális Bizottság elnöke. Ciprus Andreas Chrisz- tophidesz közoktatási miniszter. Csehszlová­kia Miroslav Vélek szlovák kulturális mi­niszter. Dánig Hans Kühne nagykövet, Finnország Jaakko Numminen főtitkár, Franciaország Francois'Régis Bastide nagy­követ, Görögország Pantelis Economou nagy­kövét, Hollandia Paul Willem Jalink nagy­követ, Írország Edward J. Brennan nagykö­vet, Izland Asgeir Tryggvason nagykövet, Jugoszlávia Kote Csasule nagykövet, Kanada J. E. Ghislain Hardy nagykövet, Lengyelor­szág Kazimierz Zyguiski kulturális és mű­vészeti miniszter, Liechtenstein Le Compt.e Mario von Ledebur nagykövetségi tanácsos, Luxemburg Paul Mertz nagykövet, Magyar- ország Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter. Málta Joseph Saliba képviselő, Monaco Jean Grether, az államminiszter hi­vatalának vezetője, NagyBritannia Norman St. John-Stevas képviselő, Nemét Demokra­tikus Köztársaság Hans-Joachim Hoffmann kulturális miniszter, Német Szövetségi Köz­társaság Karl-Günther von Hase nagykövet, Norvégia Dagfinn Stenseht nagykövet, Olasz­ország Giulio Tamagnini nagykövet. Portu­gália J. C. de Freitas F. Fafe nagykövet, Románia Dumitru Aninoiu nagykövet. San- Marino Maria Antonietta Bonelli, a külügy­minisztérium igazgatója, Spanyolország Luis , Yanez Barnuévo, a külügyminisztérium nemzetközi együttműködés és Latin-Ameri- ka-ügyek államtitkára, Svájc Jeanne Hersch, a filozófia professzora, Svédország, llmar Bekeris nagykövet, Szovjetunió P'jotr Gye- micsev kulturális miniszter, i Törökország Cenap Keskin nagykövét, Vatikán Hervé Carrier, a pápai kulturális tanács titkára. Az UNESCO küldöttségét Anders Arfwedson, a szervezet főigazgató-helyettese vezeti. A résztvevő államok nemzeti lobogóival díszített Pátria-teremben délelőtt 10 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A megnyitó ülésen Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Üd­vözölte a jelénlévőket, maid Lázár György­nek, a Minisztertanács elnökiének adott szót. Lázár György: Minden kultúrának megvan a maga érdeme és értéke Elöljáróban a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevé­ben köszöntötte a tanácskozás valamennyi résztvevőjét, a megnyitó ünnepségen jelenlé­vőket. — Szeretném újólag kifejez­ni köszönetünket azért a bi­zalomért — mondotta —, ameiy hazánk iránt megnyil­vánult. amikor a helsinki zá­róokmányt aláíró államok képviselői Madridban úgy ha­tároztak, hogy a Magyar Nép- köztársaság fővárosa legyen a kulturális fórum színhelye. Kormányunk megtisztelő és felelősségteljes megbízatásként fogadta a madridi döntést, és mindent meg kíván tenni an­nak érdekében, hogy a fontos nemzetközi tanácskozás ked-. vezö felt ‘telek között végezze munkáját. A kulturális fórum napi­rendjén szereplő kérdések megvitatását különösen idősze­rűnek érezzük ma, amikor oiv nagy szükség van a nem­zetközi feszültség enyhülésére, az államod közötti kapcsola­tok fejlődését segítő kölcsö­nös bizalom erősítésére. A kul­turális értékek cseréjére, a kulturális kapcsolatokra min­dig is úgy tekintettünk, mint a népek közötti megismerés és megértés előmozdításának egyik fontos eszközére. Történelme során Európa számos háború színtere, csak a mi századunkban két pusz­tító világháború tűzfészke volt. De az európai civilizáció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a humaniz­mus, a reneszánsz, a felvilá­gosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó befolyással vol­tak. A népeink közötti együtt­működés legjobb hagyomá­nyait megtestesítő értékek kö­zé soroljuk az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlettel tíz éwet ezelőtt el­kezdődött politikai folyamatot is, amelyet európai enyhülés néven ismert meg a világ. A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a helsinki záróok­mány elveire és ajánlásaira épülő államközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, lehe­tőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat ki­teljesítésében. Nem hallgathatjuk el azon­ban, hogy a kulturális fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhü­lési folyamat jelentős erőfeszí­tések árán elért eredményeit, sőt az egész emberi civilizá­ció jövőjét súlyos veszélyek fenyegetik. Ebben a helyzet­ben Európa és a világ népei joggal kísérnek feszült figye­lemmel minden olyan törek­vést, amely a békés egymás mellett élést, a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálja. Kormányunk, az emberiség sorsáért felelősséget érző va­lamennyi politikai tényező­vel, minden békeszerető em­berrel együtt üdvözli és tá­mogatja azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek a fegy­verkezési hajsza megfékezésé­re, a szemben álló nukleáris fegyverek számának radikális csökkentésére irányulnak. Ügy gondoljuk, hogy a nem­zetközi pái*beszéd fenntartásá­ban. a kölcsönös bizalom lég­körének helyreállításában, az enyhülési folyamat továbbvi­telében minden egyes állam­nak megvan a maga feladata es felelőssége. Bizalomra van szükség egymás és önmagunk Iránt abban, hogy közps erő- feszítéssél leküzdhetők az em­beriséget fenyegető súlyos problémák. A kulturális fórum munká­jában 33 európai és két észak­amerikai állam képviselői vesznek részt. A madridi man­dátumban megjelölt témakö­rök, a tanácskozás napirend­jén szereplő kérdések kedve­ző alkalmat kínálnak arra, hogy alkotó eszmecsere bonta­kozzon ki az európai kultúra helyzetéről, a kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősége­iről a kultúra különféle terü­letein. Biztosak vagyunk ab­ban. hogy a tanácskozás mun­kájában részt vevő kiemelke­dő személyiségek tapasztalata­inak és elgondolásainak köl- . csönós megismerése, a közöt­tük kibontakozó termékeny párbeszéd hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kulturális fó­rum eredményesen záruljon. Természetesen tudatában va­gyunk annak, hogy az eltérő társadalmi beredezkedésű ál­lamok képviselői között egy sor kérdésben ideológiai és politikai nézetkülönbségek nyilvánulnak meg. A helsin­ki folyamat minden eddigi eredménye azt igazolja azon­ban, hogy e nézetkülönbségek ellenére olyan politikai-kultu­rális megoldásokat találha­tunk. amelyek egyetlen ál­lam törekvéseit sem sértik, hiszen az érdekek közösségé­re, a konszenzus elvére épí­tenek. Az európai kultúrát mindig a sokszínűség, egyben az alap­vető humanista értékek közös­sége, a nemzeti kultúrák szer­ves kapcsolata és kölcsönha­tása jellemezte. E tanácsko­zás résztvevői kis és nagy országokat, szerencsésebb és h ányatott sorsú nemzeteket képviselnek. Hisszük azonban, hogv — a helsinki záróok­mány megfogalmazásával él­ve - minden kultúrának meg­van a maga érdeme és érté­ke, ezért joggal tarthat igényt (Folytatás a 2. oldalon) Befejezte tanácskozását a XVII. országos műszaki vándorgyűlés Á tudományos-műszaki ismeretterjesztés hatékonyan szolgálja... A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat műszaki vá­lasztmánya és Nógrád megyei szervezete rendezésében zajló XVII. országos műszaki ván­dorgyűlés tegnap a program­nak megfelelően folytatta munkáját az SZMT tovább­képzési központjában. A kora reggeli órákban részt vettek városnézésen, és megtekintet­ték a bányamúzeumot. Ezután Bánki Gézának. a TIT műszaki választmánya elnökének részvételével foly­tatta munkáját a tanácskozás. Dr. Vasvári Artúr, a TIT főtitkárhelyettese Szemlélet, gondolkodásmód-alakítás, mű­szaki ismeretszerzés címmel tartotta meg előadását. A TIT tevékenységében je­lentős szerepet foglal el a műszaki ismeretterjesztés, amit bizonyít, hogy a TIT-rendez- vények összes óraszámának 12.8 százaléka. A vándorgyű­lésen olyan központi kérdé­sek kerültek eddig szóba, mint hazánk energetikai bázisa, a hazai . nyersanyagtartalékok feltárása és racionális felhasz­nálása, a nyers- és ipari anya­gok magasabb szintű dúsítá­sa és nemesítése, a mikro­elektronika, a komputerek al­kalmazása, a termelési folya­matok automatizálása, az ipari robotok bevezetésének lehetőségei... Salgótarjánban pedig a műszaki értelmiség helye, szerepe, feladatai a népgazdaságban, különös te­kintettel a VII. ötéves tervre gondolat jegyében hangzottak el az előadások és a további tennivalók. A TIT-nek a műszaki is­meretterjesztéssel nem csak az (Folytatás a 2. oldalon) Nitrohígító alapanyagait készítik az Erdőkémiai Vállalat rétsági gyáregységében. Desztillációval óránként 150—200 liter komponenst nyernek. — bp — A megyei végrehajtó bizottság üíése Sok az üzemi baleset a termeleszövetkezeiekben A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kedden Devcsics Miklós megyei ta­nácselnök. vezetésével ülést tartott, elsőként a testület dr. Horváth István művelő­dési osztályvezető előterjesz­tésében megvitatta a megye művészeti életének fejlesztésé­vel foglalkozó korábbi határo­zat végrehajtását. A végre­hajtó bizottság a vita után úgy foglalt állást, hogy a kiegészített jelentést meg kell ismertetni a közművelődés dolgozóival. Ezt követően tájékoztatót hallgatott a végrehajtó bizott­ság az állami munkavédelmi felügyelet termelőszövetkeze­tekben végzett tevékenységé­ről, a napirend vitájában részt vett, dr. Halaj Ignác mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályvezető. A tájékoztatót ké­szítő Peregi István, a Nógrád Megyei Munkavédelmi Felü­gyelőség vezetője mindenek­előtt arra utalt, hogy az in­tenzív gazdálkodás előtérbe kerülése új feladatokat állí­tat a munkavédelemben is. Sajnálatos azonban, hogy a javuló munkakörülmények el­lenére növekedett a halálos és csonkulásos balesetek szá­ma. A sérülések jelentős há­nyadát * műszaki, vezetési, munkavégzési hiányosságok okozzák, de nem elhanyagol­ható a védőberendezés hiá­nya, a gépek rossz állapota, valamint az ellenőrzés elmu­lasztásából eredő fegyelme­zetlenség sem. A balesetek bekövetkezésében nagy sze­repe van a biztonsági előírá­sok be nem tartásának, ese­tenként pedig a tudatos meg­sértésének. A jelentés ezek után meg­állapította, hogy Nógrádban az összes üzemi balesetek 21,5 százaléka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben tör­ténik. Emelkedett a szerszá­mokkal és a mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos üzemi balesetek száma, a termelő- szövetkezetekben bekövetke­zett balesetek 52,5 százaléka függ ezzel össze. A magas szám, valamint a súlyosság gyakorisága indokolta a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek baleseteinek elemzését^ vizsgálatát. Az elmúlt év július 1-tól kizárólag a munkavédelmi felügyelőségek ellenőrzik a munkavédelmi tevékenységet, az eddigi munka főként a biztonságos feltételek megte­remtését szolgálta. 376 állam- igazgatási határozatot hoztai: például, s ezek csaknem két­ezer munkavédelmi hiányossá­got feltáró intézkedést tartal­maztak. A felügyelőség a te­rületén az elmúlt időszakban 258 szabálysértési eljárást folytatott le, őzek közül 49 esetben termelőszövetkezeti dolgozóval szemben jártak el. A jelentés kitért arra, hogy a termelőszövetkezetekben mi­ként érvényesülnek az üzemi baleseteket megelőző rendel­kezések, s megállapította: az előírások ellenére több ter­melőszövetkezetben nincs kö­zépfokú képesítéssel rendel­kező munkavédelmi vezető. A tapasztalatok szerint a munkavédelmi vezető többszö­rösen kapcsolt munkakörben látja el teendőit, s ez a mun­kavédelem rovására megy. Rámutattak arra is, hogy meg mindig gyakori az elnéző ma­gatartás. A tájékoztatót követő vitá­ban elismerően szóltak a mun­kavédelmi felügyelőség tevé­kenységéről. Dr. Csonka Tibor megyei főügyész pedig arra is rámutatott: sokéves ta­pasztalat, hogy a termelőszö­vetkezetekben kissé háttérbe szorult a munkavédelem. Többek között összefüggésoen van ez az ipari tevékenyseg­gel is, ahol gyakran elavult, nullára leírt gépeken dolgoz­nak. A vita a fokozottabb el­lenőrzésre és a következete­sebb felelősségrevonásra hív­ta fel a figyelmet. Végül a végrehajtó bizottság Devcsies Miklós megyei tanácselnök javaslatára úgy döntött: az elkészítendő, tanulságokkal szolgáló, üzemibaleset-gvűj- teményt — megjelölve az oko­kat és a felelősöket is — meg is kell ismertetni vala­mennyi termelőszövetkezett vezetővel. A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ezután egyéb napirendeket tárgyait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom