Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
Befejezte tanácskozását a XVII. országos műszaki vándorgyűlés Megnyílt az európai kulturális fórum F (Folytatás az 1. oldalról) a célja, hogy pusztán tudományos ismereteket adjon át, hanem, "hogy a konkrét tények felsorakoztatásával biztosítsa a szocialista gazdaság stratégiai és műszaki fejlesztésének dialektikáját, elmélyítse az emberekben a gazdaságpolitika tudományos megalapozottságáról kialakult meggyőződést. Ennek kapcsán az előadó beszélt a gazdasási stratégia és a műszaki tudományok közötti törvényszerű összefüggésről, hangsúlyozva, hogy a műszaki, megújulási folyamat társadalmi szükségletet fejez ki. A tudományos műszaki' ismeretterjesztő munka további lényeges céljaként a műszaki alkotó munka fejlődésének támogatását jelölte meg, amely hozzásegít ahhoz, hogy az emberekben kialakuljon az a gondolkodásmód, amely elősegíti a tudományos ismeretek termelési folyamatokban való hasznosítását. Közölte az előbbi elképzelések gyakorlati módszereit, kiemelve, hogy a kívánt siker csak megfeszített munka, kockázatvállalás útján, a gazdasági és anyagi nehézségek leküzdése során válik lehetségessé, majd rátért a tudományos világnézet kialakításával, elmélyítésével, a tudományos világkép összefüggéseinek feltárásával kapcsolatos elképzelésekre. Hangsúlyozta, hogy a forradalmi változásokat hozó műszaki tudományok korát éljük ima. Ennek konkrét megnyi'- (pánulásait bizonyította, majd azzal zárta gondolatait, hogy nem csak a termelési, technológiai folyamatokban érezzük az előbbiek előnyét, hanem a társadalmi élet valamennyi területén, köztük az egyéni, kulturális igények és a szabad idő hasznos eltöltésében. Előadásának zárógondolataként kijelentette, hogy a tudományos, műszaki ismeret- terjesztés hatékonyan szolgálja a szocialista termelést. Az előadás után került sor a háromnapos vándorgyűlés értékelésére, amelyet Bánki Géza végzett el. Megemlítette. hogy kiváló előadók, jó előadásokkal ismertették, érzékeltették a műszaki értelmiség helyzetét, beszéltek a párt, a kormány műszaki fejlesztést gyorsító erőfeszítése;- ről, felvázolták a további lehetőségeket, utaltak arra, hogy mi szükséges a műszaki értelmiség társadalmi rangjának. elismerésének visszanyeréséhez. Befejezésül az ismeretterjesztésben végzett eredményes munkájáért Hatvani Jánosnak, a Magyar Gördülő- csanágy Művek műszaki vezetőjenek, Kassai Sándornak, a Borsodi Vegyi Kombinát szociális igazgatójának, dr. Kecskeméti Sándornak, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek főenergetikusának, a TITNóg- rád megyei műszaki szakosztálya titkárának, dr. Péter Lászlónak, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola docensének az ipari miniszter kitüntetését, a Kiváló Munkáért adta át. A háromnapos vándorgyűlés ezzel befejezte munkáját. Shultz az űrfegyverkezésről ' A NATO-tagállamok követelésére összehívott rendkívüli külügyminiszteri tanácskozás küszöbén Shultz amerikai külügyminiszter arról igyekezett meggyőzni az Egyesült JÁIlamok aggályoskodó európai jjartnereit, hogy Washington ferfegyverkezési programja (nem sérti meg a SALT—I Szerződést. Az amerikai kül- jügyminiszter a NATO-tagállamok parlamenti képviselőiből álló atlanti tanács San Franciscóban tartott ülésén Ennndott hétfőn beszédet. Shultz ismételten kijelentette, hogy az Egyesült Államok „a jelenlegi formában” folytatni kívánja az űrfegvverkezesi programot, de szerinte az nem sérti meg a rakétavédelmi fegyvereket korlátozó SALT—I szerződést. Az Egyesült Államok az elmúlt napokban többször is jelezte, hogy „újraértelmezi” a szerződés határozmányait. A miniszter elismerte, hogy a szerződés értelmezésében „lehetnek különbségek”, de azt mondotta, hogy Washington annak „igen gondos áttanulmányozása” után szabta meg a program jelenlegi szakaszát, s mielőtt az űrfegyverek tényleges telepítésére kerülne sor, „konzultálna szövetségeseivel, s, ahogy az meg van szabva, a SALT—I szerződés almásának megfelelően tárgyalna a Szovjetunióval is. <Folytatás az 1. oldalról) arra, hogy szellemi-kulturális eredményei más népek számára is hozzáférhetővé váljanak. A helsinki záróokmány ezért tulajdonít jelentőséget annak, hogy a részt vevő államok megfelelő eszközökkel elősegítsék az egymás kulturális öröksége iránti érdeklődés felkeltését, kulturális értékeinek szélesebb körű megismertetését országaikban. A Magyar Népköztársaság — kulturális politikája szellemében — nyitott Európa és a világ minden humanista szellemű kulturális értéke iránt, sőt jelentős anyagi támogatással teszi hozzáférhetővé ezeket az értékeket. Talán nem hat szerénytelenségnek, ha azt mondjuk, Magyar, ország nemcsak részesedett mindazokból a szellemi-kulturális javakból^ amelyeket más európai nemzetek létrehoztak, hanem maga is hozzájárult az évszázadok során ezeknek a közös szellemi kincseknek a gazdagításához. Reméljük, hogy a kulturális fórum résztvevőinek, mindazoknak, akik a tanácskozás alkalmából Budapestre látogattak, idejük és módjuk lesz arra is, hogy közvetlen és személyes benyomásokat szerezzenek országunkról, népünk mindennapi életéről, a magyar kultúráról. — Köményünk érdekelt abban. hogy a ma kezdődő kulturális fórum eredményesen betöltse küldetését a helsinki folyamatban, hozzájáruljon a közös értékek tudatának erősítéséhez, az államok közötti együttműködéshez, a kultúra művelői közötti kapcsolatok továbbá bővítéséhez. A magyar küldöttség ezeknek a törekvéseknek a jegyében vesz részt a tanácskozás munkájában — mondotta befejezésül Lázár György, s a magyar kormány nevében sok sikert, eredményes munkát kívánt a kulturális fórum résztvevőinek. A tavatv ugyancsak Budapesten tartott előkészítő értekezleten sorshúzással eldöntőit sorrendnek megfelelően a plenáris ülés első felszólalója Le Compie Mario vwa Ledebur, Liechtenstein nagykövetségi tanácsosa voft. A budapesti európai kulturális fórum a béke, a relatív enyhülés különleges pillanata — mondotta. Jó lenne, ha a továbbiakban megfordítva, úgy használhatnánk a régi mondást, hogy „a múzsák között hallgatnak a fegyverek”. A béke megőrzése nem lehet csupán a kultúra területén dolgozók feladata, de a jelen tanácskozásnak feltétlenül azzal a céllal kell dolgoznia, hogy legalább a békének azt a nem is túlságosan tág terét megőrizhessük, melyet a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet alakított ki, s amelyet az azt követő tanácskozások őriznek. Olyan tér ez, amelyben mind a 35 ország küldöttei hallattat- ják szavukat, a kis és a nagy országok egyaránt. Von Ledebur figyelmeztetett arra: lassan az egész világon feledésbe merülnek a kultúra, az igazi alkotások teremtésének titkai, s hovatovább sok helyütt már csak a virtuóz technikát ismerjük s a kínálkozó piac kiaknázásának lehetőségeit. Holott a kultúra nem anyagi, hanem szellemi értékek megalkotása. Költői stílusú beszédében Liechtenstein küldöttségének vezetője szólt az alkotó művészek helyzetéről, hangoztatva, hogy meggyőződése szerint az igazán nagy tehetségeket nem lehet és nem szabad korlátozni. Dumitni Aninoin, a román delegáció vezetője emlékeztetett arra, hogy az európai fórumot, a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulóján rendezik meg, és olyan időszakban, amikor különösen nagy szükség van az együttműködésre, a bizalom és a biztonság erősítésére. Remélhetőleg a bu. dapesti fórum is a párbeszédet, a népek közötti jobb megértést segíti — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta: feltétlenül szükség van a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetésére, azért is, mert műalkotások csak békében születhetnek. A hatalmas szellemi forrásokat a béke és nem a pusztítás szolgálatába kell állítani. Kulturális együttműködés csak a barátság és az enyhülés légkörében létezhet. Hangsúlyozta, hogy a román álláspont szerint kulturális együttműködés csak szabad és szuverén államok között lehetséges, minden, külső nyomás nélkül. Románia — tette hozzá — a nemzetközi jog normáinak megfelelően vesz részt a kulturális cserében. Jeanne Hersch asszony, a svájci küldöttség vezetője felszólalásában az európai kultúra kialakulását és összetevőit boncolgatta. Hangsúlyozta, hogy jóllehet az euró. pad kultúra az azonosság jeleit is magán viseli, a földrész minden nemzete sajátos kultúrát alakított ki. Ezért az Vendégünk a kulturális fórumon: Elem Klimov (Szovjetunió) Elém Klimov filmjeitől az ember —, ha olyan nyíltan fogadja be az alkotást, amilyen szándékkal a rendező szól hozzá — emberségesebbé, jobbá válik. Ezt tapasztalja az újságíró saját magán is, s sokaktól hallott vallomásokat is erről. Klimov nem csupán a szovjet filmnek, hanem alighanem a világ filmművészetének egyik legjelentősebb köztünk élő alakja. Legutóbbi három filmje, a tíz éve készült AGÓNIA, a néhány éve forgatott BŰCSÜ, s most a sokáig érlelt, de csak idén nyáron befejezett új alkotása, a JÖJJ ÉS LÁSD! megrázó művek sora: Klimov képes érzelmileg ánnyira a hatalmába keríteni a nézőt, s any oyi mély, lassan kisarjadó, köznapjaink felett szálló gondolatot elültetni benne, hogy nem lehet szabadulni hatása adói. Mindehhez a filmművészet új és új eszközeit fedézi fel számunkra. Első kedves és Magyarországon jól ismert komédiájától, a HURRÁ, NYARALUNK-tól kezdve egészen legutóbbi alkotásáig töretlen ívű eddigi életműve. Aki személyesen ismerheti őt, annak a találkozás első perceiben kiderül: maga Klimov az a tiszta forrás, amiből mindez fakad. Hazájában sok hasonló, becsületesen gondolkodó, kitűnő ember él, dfe Klimovnak megadatott, hogy a filmművészet útján világunk, az é’ et egyetemes kérdéseiről ossza meg velünk okos gondolatait, / a szépre, a jóra, az emberségre biztasson. Klimov gondolati és erkölcsi világa nem tűr megalkuvást. Mély, sötét szemeiből, egész személyéből valamiféle nyugodt eltökéltség és erő árad. Életét — sztálingrádi gyermekkorát, munkásságának történetét, nem könnyű sorsát — ismerve sejthető, hogy ez az ember magasfe- szültségben él. Modora mégis nyugodt, szava halk. A legutóbbi hónapokban új filmjével a szovjet filmművészét nagyköveteként járja a világot, a fesztiválokat, s műve minden ország nézőiben egyformán hatalmas hullámokat kavar. Klimov szerényen fogadja a sok gratulációt, amelyét a JÖJJ ÉS LÁSD! esetében nagyon sok ember egyetlen szóban foglal össze: Köszönöm. Néha fohászkodik: nagyon jó lenne megfelelni annak, amit látnak benne a kritikusok, a nézők. Az új film legelső közönség- vitája Nyíregyházán volt; röviddel azután, hogy Budapesten ezzel az alkotással nyílt meg a szovjet film hete. A nyíregyházi vetítés utáni vitán szinte nem esfett szó a filmről, noha nem kevés benne a néző kíváncsiságát kiváltó szereplő és megoldás. A háborús évek bedorussziai népirtásáról szóló történet után a vitán arra kérték Kli- movot, mondja meg: ki-ki a maga helyén mit tehet, hogy a világégés ne ismétlődhessen meg, az emberekből ne törhessen elő soha többet a bennük rejtőző vadállat. Az az asszony, aki a vita legelején elsőként tette fel ezt a kérdést, a beszélgetés végén elmondta: ő rájött a maga dolgára. Ha mindannyian igyekszünk együtt, s külön- kuion is emberek, emberséges emberek lenni, az máris sokat fog jelenti közös jövőnk szempontjából. Elem Klimov legutóbbi alkotásai nem könnyű filmek, a JÖJJ ÉS LÁSD-ot pedig különösen nehéz végignézni. Mégis mindenkinek látnia kellene, mert érzelmileg gazdagít, mert elgondolkodtat a világ során, a fenyegető veszélyeken, azon. hogy mennyi a romboló energia, s milyen kPveset teszünk egyenként azért, hogy ne így legyei. S azért is, hogy energiát merítsen saját tetteihez. Klimov, aki a szovjet filmhéten Magyarországon járt, csak rövid időre utazott el: a fórumra visszajött. E sorok írója olyan szerencsés, hogy ezúttal is találkozhatott vele. E személyes találkozások kitörölhetetlen nyomot hagynak, a beszélgetésekből megtisztulva kerül ki az ember. S, akinek nem adatik meg a személyes találkozó, az szert tehet errb az élményre a mozikban : filmjével nekem szól, neked és mindannyiunknak: Emberek, maradjatok emberek! Horváth Júlia 2 HÖGJUD - 1985. október lő., szerda európai kultúra jelenlegi helyzetét leginkább „egység a különbözőségben” kifejezéssel lehetne jellemezni. A helsinki értekezletet követő, úgynevezett utókonfe- renciákró] beszélve úgy vélekedett, hogy a legutóbbi ottawai tanácskozás sikertelennek bizonyult. Hangsúlyozta: ebből le kell vonni a megfelelő következtetést, s arra kell törekedni, hogy a budapesti fórum eredményesen fejeződ, hessék be. Ehhez szerinte nem „elvtelen kompromisszumokra” van szükség, hanem arra, hogy a jelenlevők kifejtsék nézeteiket, még akkor is, ha ezek eltérnek egymástól. Jeanne Hersch ezután kijelentette, hogy kulturális értékek garantálásához hozzátartozik az emberi jogok tiszteletben tartása is; ahol az egyéneket nézeteik miatt üldözik, ott az egész nép vallja kárát ennek. Aggodalommal szólt arról, hogy Európában mind nagyobb mértékben halmozódnak fel a különböző fegyverek, fegyverfajták, márpedig a kulturális értékek cseréjéhez, a kultúra fejlesztéséhez békés, alkotó légkörre van szükség. A svájci küldöttség — mondotta befejezésül — arra törekszik, hogy türelemmel és mások nézeteinek jobb megismerésével igyekezzék elősegíteni a mostani fórum eredményességét. Walter J. Sínessel, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője felszólalásában kijelentette: a budapesti kulturális fórum napirendjére tűzött kérdések közvetlen kapcsolatban vannak a népek jobb kölcsönös megértésével, köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, hogy házigazdája e nagyszabásű rendezvénynek. Hangoztatta: a küldöttek egy békésebb, biztosabb világ megteremtéséhez járulhatnak hozzá tanácskozásukkal, előmozdíthatják a jobb, kölcsönösebb megértést a hazájuk kultúrájáról szóló információk szabad áramlásával. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok, a bevándorlók hazája, Európa valamennyi népe gyarapította az amerikai kultúrát. Walter J. Stoessel külön kiemelte az amerikai filmművészetben oly’ nagy szerepet játszott magyar Cukor György és Kertész Mihály nevét. Az Egyesült Államok — folytatta — hosszú időn át menedékül szolgált azok számára, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket. Közülük sokan hazatértek és odahaza folytatták alkotó munkásságukat, mások Amerikában maradtak, az amerikai kulturális életet gazdagították. Az amerikai küldőttségve- zető a továbbiakban a kulturális fórum feladataival, a helsinki záróokmányban és a madridi záródokumentumban megjelölt célkitűzésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok küldöttsége „kiegyensúlyozott és alkotó módon” kívánja megvitatni az alkotás, az információcseré és az együttműködés egymással összefüggő kérdéseit. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Európa megosztott földrész. Célul jelölte meg a kulturális tevékenységet és együttműködést fékezd akadályok felszámolását, valamint annak elősegítését, hogy valamennyi nép és nemzeti kisebbség, minden vonatkozásban ápolhassa kulturális hagyományait. Szorgalmazta a népek és az országok közötti kapcsolatok kiszélesítését minden szinten és ebben az összefüggésben üdvözölte, hogy a kulturális fórumon a szellemi élet megannyi kiválósága 'vesz részt. Mint mondotta, az Egyesült Államok — miután nincs mű. velődésügvi minisztériuma — nem állami küldöttséggel kéoviselteti magát. A delegációban a kulturális élet különböző nézeteket valló kéo- viselői vesznek részt. Reményét felezte ki, hogy a szellemi élet vezetőinek találkoznia a budaoesti ku’tnráiis fórum páratlan és ígéretes eseménve Jesz. Paul Mertz, Luxemburg képviselője felszólalásában utalt arra, hogy az európai kultúra egységes és közös ha. gyományokra, értékekre épül, ugyanakkor ez a kulturális azonosság nem jelent egyformaságot. Kifejezte reményét, hogy a fórum hozzájárni majd e közös értékek és kulturális kapcsolatok erősítéséhez. A helsinki záróokmány aláírása óta eltelt tíz év már történelmi jelentőségű eredményeket hozott, de még túl rövid ahhoz, hogy a záróokmányba foglalt minden lehetőség megvalósuljon. A helsinki folyamat már múlt is, de nagyrészt a jövő még — mondta. Utalt arra is, hogy a nyugat-európai közösség országainak közös felfogása szerint a záróokmány egységes egészet alkot, és csakis így váltható valóra. A tizenkettek mély meggyőződése, hogy az európai népek közötti bizalom csaik a kölcsönös és jobb megértés útján növelhető, a jobb megértést pedig csakis a szabad véleménycsere, a nézetek és felfogások szabad egybevetése hozhatja meg — hangoztatta. Ezért is tulajdonítanak: igen nagy jelentőséget a budapesti fórumnak. Arra is rámutatott: felfogásuk szerint a kultúra a mű-' vészi és alkotói szabadság mellett teremthet csak értékeket, holott — állította —■ ma földrészünkön azt tapasztalhatjuk, hogy számos országban emelnek korlátokat, alkalmaznak cenzúrát a művészi alkotófolyamat elé. A fórumon azt is meg kell tehát vizsgálnunk, hogyan lehet elősegíteni a kulturális értékek minél szabadabb terjedését, azoknak az akadályoknak a csökkentését, amelyek ma útjába állnak vagy állhatnak ennek — mutatott rá. Végül hangoztatta: a nyugat-európai közösség országai azt javasolják, a fórum résztvevői jól megválogatott konkrét témákkal foglalkozzanak, hogy a vita és a tanácskozás ne váljék parttalanná, hanem a népek közeledését és jobb megértését szolgáló konkrét eredményekkel zárulhasson. ,.A tizenkettek ezen kívánnak munkálkodni a budapesti tanácskozáson” — ielentette ki. A közölt felszólalások mellett még számos küldöttségvezető kapott szót. A fórum folytatja munkáját. Gálaest az Operaházban Az európai kulturális fórum köszöntésére, a résztvevő országok küldöttségeinek, képviselőinek tiszteletére gálaestet rendeztek kedden a Magyar Állami Operaházban. Az ünnepi előadáson — amelyen megjelent Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese és Köpeczi Béla művelődési miniszter ,a fórum magyar nemzeti bizottságának elnöke is — a vendégeket az európai kulturális fórum magyar nemzeti bizottsága és Budapest Főváros Tanácsa nevében Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke üdvözölte. A gálaest műsorában Barte’- Béla három egyfelvoná-’ sós művét láthatták-haúhatták a vendégek. A kékszakállú herceg vára című opera Lukács Ervin, A fából farágott’ királyfi és A csodálatos mandarin című táncjáték Mihály András, valamint Kórodi András vezényletével, a Magyar Állami Operaház együttesének tolmácsolásában elevenedett meg a dalszínház színpadán. (MTI)
