Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
Egy esztendeje alkalmazzák az írószer Szőve tkezet salgótarjáni üzemegységében azt a korszerű, egyetemes marógépet, amely ugyanabban az időpontban egyszerre a tér három dimenziójában képes megmunkálni az anyagot. A szerszámok gyártásánál alkalmazott berendezést — képünkön — Puffier László irányítja. — kj — Megjelent a Propagandista legújabb száma A külföldön és külföldre dolgozó propagandisták tanácskozását 1985. július 3—4- én tartották Budapesten. A folyóirat ismerteti Berecz Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, és Cse- hák Juditnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének előadását. Hazánkban a szocialista építés az utóbbi években különösért nehéz és bonyolult viszonyok között folyik. Melyek jé- lén lég a propaganda legfontosabb feladatai? Erről a kérdésről rendezett kerekasztal- beszélgetést a szerkesztőség. Az MSZMP XIII. komgresz- szusa állást foglalt a párt gyakorlatban bevált tudománypolitikájának folytatása mellett. A tudománypolitika időszerű kérdéseiről beszélget Rakusz Lajossal, a Miniszter- tanács Tudománvpoliíikai Bizottságának titkárhelvettesé- ve! ifjú Marosán György. Böhm Antal elemzi, hogv milyen átrétegződést eredményezett a magvar társadalomban a szocialista fejlődés. Megvilágítja a társközség és az elöljáróság funkcióját Schmidt Péter, s ennek érdekében áttekinti, milyen változásokon ment át a községkoncepció a felszabadulás óta. Nemzetiségi politikánk elméletének és gyakorlatának négy évtizedéről ad átfogó képet Kővágó László tanulmánya. Farkas Gábor, a területi önkormányzatoknak a felszabadulás utáni megújításáról ír. Neg'.-ven esztendővel ezelőtt alapítottak az Egyesült Nemzetek. Szervezetét# amely szerepét, tevékenységi körét, taglétszámát tekintve messze kiemelkedik a több ezer nemzetközi szervezet közül. So- mogví Ferenc értékeli az ENSZ működésének négy évtizedes tapasztalatait. A helsinki záróokmány végrehajtását tanulmányozó szakértői összejövetelek sorába tartozik az ottawai találkozó. amelynek résztvevői az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának kérdését tanulmá- nvozták. Az értekezleten heves összecsapás zajlott le a szocialista és a tőkésországok között. Diósdi László feleleveníti a vita lényegét. Az flGRÜR nemzetlíozi elismerése , Harmadik alkalommal nyerte el az AGROBER Vállalata soanyol Editorial Office által alapított Nemzetközi élelmi- szeripari nagydíjat. A díjat minden évben a fejlődő országok élelmiszeriparának fejlesztése érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtó európai cégeknek ítélik oda. Az AGROBER négy földrész 17 országában kifejtett külkereskedelmi tevékenységéért nyerte e! a. megtisztelő dijat, melyet Koncz Imre vezérigazgató vett át az NSZK-beli Düsseldorfban. (MTI) B ztán hogyan telt el a hét vége? — indítottam volna e prózai kérdéssel a beszélgetést, mert valóban érdekelt, hogy egy munkáscsalád. amelynek tagjai több műszakban dolgoznak nap-nap után, mivel töltik a szombatot, vasárnapot? Szabad idő-e a szabad idő? Pihenés-e a pihenés? Mélyeket szívtunk a cigarettából. Beszélgettünk. Csak úgy, bevezetésképpen, kötetlenül. És, ahogy Kövei Árpád mesélt önmagáról, a környezetéről, úgy változott a gondolat, bomlott ki az újabb elképzelés, fogalmazódott meg egy sokkal átfogóbb kérdés; hogyan telt el eddigi élete? Új gabonatárolók Zalában ' Három új szemesterménytároló építése fejeződött be Zala megyében. Együttes befogadóképességük 21 000 gabonaforgalmi vállalat közösen épített egy ötezer tonna gabona tárolására alkalmas fémsilót, mellette pedig termény- szárítót; a silót már feltöltöt- ték. Tüskeszentpéteren közvetlenül a malom mellé telepített a vállalat egy hatezer tonna befogadóképességű, kor- szerűep gépesített tárolót. A vállalat nagykanizsai telepheFélmillió Ivén az Intranszmas tervei alapján csarnok rendszerű gabonatároló készült 30 millió forintos költséggel. Az új rendszerű teljesen gépesített raktárban tízezer tonna búzát tudnak elhelyezni; feltöltése elkezdődött. Az új létesítményekkel 110 ezer tonnára nőtt Zala megyében a gabonaforgalmi vállalat tárolótere, de még így is szüksége van a gazdaságok tárolóinak igény- bevételére. (MTI) facsemete ' Megkezdődött az őszi szezon Rákóczifalván, az ország legnagyobb termelőszövetkezeti faiskolájában. Az ott nevelt több mint 1 millió gyümölcs- tfacsemetéből ezen az őszön körülbelül félmillió kerül forgalomba. Az eladásra szánt csemetéket ezekben a napokban lombtalanítják, aztán megkezdik a kiforgatásukat. A gyökerüket, hogy ki ne száradjon, fóliába csomagolják. A választék az igényeknez igazodik; az utóbbi évekhez képest lényegesen csökkent az alma aránya, s erősen növekedett a csonthéjasoké, azok közül is elsősorban a cseresznyéé, a meggyé, kajszié, a szilváé és az őszibaracké. Bőséges a kínálat körtéből, birsalmából, ribizkéből és köszmétéből is. A szövetkezet fails kólájában nevelt facsemetéket 50 saját lerakafban és a fogyasztási szövetkezetek 45 telepén árusítják. ☆ — Tudja-e mennyi volt az első keresetem? Kerék hatvankét forint. És tudja-e, mit vásároltam belőle? Egy szép zakót. De régen is volt! Alig a felszabadulás után. Akkor már itt dolgoztam a salgótarjáni tűzhelygyárban. Anyám átcsalt az öblösüveggyárból. Voltam én köszörűs, kulcsformázó, végül a lakatosszakma mellett döntöttem. Íme'az anyai indíttatás. Az anyáé, aki már a lánykorát is — akkori nevén — a Hirseh-gyárban töltötte, és 1957-ben ment nyugdíjba a zománcozóból. — Amikor megnősültem, azt mondtam az asszonynak: Miért dolgozol te az acélgyárban? Gyere át hozzánk! Huszonnégy órán belül megtörtént a munkahelyváltás. Azóta itt keresi a kenyerét a feleségem is. — Nehéz kenyér? Hogyan lehetett bel ölé élni? — Nem panaszkodhatunk. Szorgalmas emberek vagyunk mindketten. Spóroltunk, megfogtuk & pénzt. De volt is látElénk érdeklődés mellett Szakszervezeti választásuk a Nógrádi Széniiánvái'üál A Nógrádi Szénbányák külfejtési bányaüzemében befejeződtek a szakszervezeti választások. Az utolsó eseményre küldöttgyűlései# került sor, A bányaüzem 4(13 szervezett dolgozóját 91 küldött képviselte, akik egyúttal a munkavállalók megbízásából megválasztották a szakszervezeti szerveket, munkabizottságokat és küldötteket. A választásokat — a brzal- miválasztásoktól kezdve — élénk érdeklődés kísérte. E választásoknak elsősorban az adott jelentőséget, hogy először alkalmazták a továbbfejlesztett, új elemek.cn) gazdagított szakszervezeti választási rendszert. A szakszervezeti bizottság titkárának beszámolója az elmúlt fél évtizedben végzett munkáról adott számot. kiemelve a termelést- gazdálkodást segítő tevékenységet. Természetesen a mozgalom más terüle+ein végzett munkáról is tájékoztatta a küldötteket. A beszámolót követően ti- zenketten nyilvánítottak véleményt. Elismerték, hogy a szakszervezeti bizottság öt év alatt eredményes munkát végzett. Szóba került a szénhiány, néhány olyan beruházás szociális létesítmény építése, amelyhez a vállalat segítségét kérik. Szóba került természetesen a bér is. Sok javaslat hangzott el, amelyeket a mindennapi munkában hasznosítani lehet. A vállalati szakszervezeti bizottság képviseletében Czi- kora Györgyné kért szót, aki a külfejtési bányüzemben az elmúlt öt év alatt végzett szakszervezeti munkát minősítette, és a jövő feladatait taglalta. Laczkó István üzemigazgató a kedvező kapcsolatot dicsérte, hangsúlyozva, hogy az elmúlt öt évben elért eredmények a gazdaságvezetés és a szakszervezet kapcsolatának helyzetét minősítették. Ugyancsak megelégedését fejezte ki a szakszervezeti munka kapcsán a pártvezetőség titkára és a KISZ titkára is. Végezetül került sor a választásra. A küldöttek egyöntetűen továbbra is Sándor Istvánt választották meg titkárnak és Stér Istvánt elnöknek. Szintén küldöttgyűlésen választották újjá az üzemi szak- szervezeti bizottságot a Nógrádi Szénbányák szorospataki bányaüzemében. Sajátos helyzetben, mert Trribes révén kétaknás módon zajlik a szén- termelés. Az elmúlt fél évtizedben harmincöt tagú bizalmitestület irányította a szak- szervezeti tevékenységet, egyúttal ellátta a bányaüzemi dolgozók érdekképviseletét. A küldöttértekezleten - jelen volt Tóth Józsefné, a Szak- szervezetek Nógrád Megyei Tanácsának titkára, Farkas József, a Nógrádi • Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja. Újdonság volt itt is, hogy a bizal- mitesíület megszűnt, feladatát 11 tagú szakszervezeti bizottság vette át. A .számvetés során az elmúlt öt év munkáját és a teendőket Nagy Lajos szakszervezeti bizottsági titkár taglalta. Többek között hangsúlyozta, hogy nehéz körülmények között a bányászok becsületes, kemény munkát végeztek. Fejlődött a szakszervezeti munka színvonala Szorospatakon. A vezetői munkát az adott körülményekhez kellett igazítani és az érdekek egyeztetése sem igenyelt csekély erőfeszítést. Ennek ellenére a dolgozók, a szakszervezeti tagok bíznak a vezetésben és reménykednek, hogy tovább javulnak a munkakörülmények. E reménynek adtak hangot a vitában a küldöttek, a bizalmiak, a főbizalmiak és a reszortfelelősök. Kiemelték, hogy növekedett a bizalmiak felelőssége, úgy a gazdasági, mint a szakszervezeti munkában. A bányászszakszervezeti tagok igényesek, figyelnek az általuk megválasztott bizalmiak és testületek munkájára, örvendetes tényként állapították meg, hogy javult az információs munka, ám ezt tovább kell fokozni. Szóltak arról a felelősségről, amely minden dolgozót át kell, hogy hasson az éves célok megvalósítása érdekében. Bizonyos, hogy a negyedik negyedévre kitűzött ötvenháromezer tonna szenet újra szabadnapi munkával hozzák felszínre A szorospataki dolgozók, a szakszervezeti tagok már sokszor bizonyították, hogy lehet rájuk számítani. A szakszervezeti bizottság elismerően szólt a .szocialista brigádok, a műszaki és adminisztratív dolgozók, a vezető beosztások betöltői, az üzem összes dolgozójának erőfeszítéséről, amelyet a célok megvalósításáért tesznek és azon támogatásért, amelyben a szakszervezeti bizottságot részesítik. Az újonnan megválasztott testületek, testületi tagok, tisztségviselők megbízatásukat a legjobban szeretnék teljesíteni. Erről beszélt Nagy Lajos szakszervezeti bizottsági titkár is. amikor kiderült, hogy újabb fél évtizedre bizalmat kapott az szb-titkári feladat betöltésére. Megválasztották a 11 tagú szakszervezeti bizottságot, a háromtagú számvizsgáló bizottságot, valamint a 14 küldöttet a vállalati szakszervezeti bizottság küldöttértekezletére. Nyílt választással bizalmat kapott egy öttagú társadalombiztosítási tanács, egy három-három tagú nő- és ifjúsági bizottság, egy közgazdasági munkabizottság, egy agitóciós és propagandabizottság. valamint egy munkavédelmi bizottság. A küldöttértekezleten újjáválasztották a héttagú munkaügyi döntőbizottságot. •AJavában zajlanak a szak- szervezeti választások Nógrád- ban. Így van ez a Nógrádi Szénbányáknál is. A napokban két szakszervezeti választás volt. A bányászok demokratikus döntéséről számoltunk be az alábbiakban. Rozgonyi István szata mindig. Lakást kaptunk a gyár javaslatára, bútort vásároltunk, megszületett a két lányunk. Azt sem mondhatom, hogy besavanyodtunk. Sokáig tagja voltam a tűzhelygyári futballcsapatnak. Akkoriban az volt a szokás, hogy bárhová mentünk, vittük magunkkal a feleségeket, menyasszonyokat is. Az ország sok városában megfordultunk. Ha győzött, ha vesztett a csapat, utána mulatságokat rendeztünk a kultúr- ban. Meg közös szilvesztereket, táncesteket. Nem úgy, mint most. Valáhogy bomló- ban a közösségi szellem. Vége a meccsnek, mennek a játékosok haza. Nem igénylik egymás társaságát. ☆ Vannak az életnek újra ismétlődő pillanatai. Talán törvényszerű ez. Talán Kövei Árpád fülébe is odacsengett anyja egykori hívó szava, amikor azt mondta a lányainak: Miért is mennétek máshová, mikor itt a mi gyárunk! Azóta Anikó és Ildikó is a tűzhelygyár dolgozói. Anikó a szerkesztésen, Ildikó a gyártás-előkészítőknél dolgozik. — Jól tanult mind a kettő. Az egyik a gépipariban, a másik a közgazdaságiban szerezte meg az érettségit. Férjhez is mentek. Azokban az időkben ismét nagy spórolást csaptunk az asszonnyal, hogy tudjuk a lányokat segíteni. Ez az élet, a kezdőket a haladók segítik a megfelelő szintre. Mini minket a feleségemmel annak idején az anvóso- mék. Szóval, van mindkettőnek lakása, született négy unokánk, akik ugyancsak meghatározzák a sorsunkat. Ha úgy adódik, éjszakás műszakból megyek az unokákat vigyázni, hogy a lányaim nyugodtan dolgozhassanak. Hét végén pedig már természetes, hogy mi vagyunk a felügyelők a feleségemmel. ☆ Azért a saját célok, elképzelések sem mellékesek. A Kövt-i házaspár havi fizetése csaknem tízezer forintra rúg. Sok ez, vagy kevés? Az igények döntik el. — Túlzottan nagy vágyaink nincsenek. Kocsit nem akarunk. ahhoz már öregek vagyunk. Hanem egy színes televízió! Az jó lenne. Lehet, hogy november 7_re megvásároljuk. Hogy milyen egy mai munkás sorsa? Sokat beszélünk a megnövekedett anyagi nehézségekről. Ezt a saját bőrünkön is érzékeljük. Én mégis azt mondom, aki becsülettel dolgozik, az meg is él. Persze mindennek ára van. Mi, a feleségemmel hathetenként találkozunk huzamosabb időre. Csák ilyenkor esik egybe a műszak. Én három műszakos vagyok, ő délelőttös, délutános. ö a gyárban ebédel, én az otthoni főztöt eszem. Megmondom őszintén, amit az üzemi konyhán adnak, az nekem kevés. Különben nem nagyon vagyunk igényesek a kosztra. Faksznit csak a hét végén csinálunk, amikor összejön a család. Ilyenkor sül a csáváid; hús, a mindenki kedvence, fő a töltött káposzta. Nem mondom, régebben minden évben eljártunk nyaralni. Hevesre, a vállalati üdülőbe, a Balatonra, öt éve nem utazunk. Más az elfoglaltság, átvállaltuk az unokaőrzést. ☆ Lám, végére maradt az indításnak szánt kérdés: Aztán a hét végék hogyan telnék? — Nem tudok semmi különlegeset mondani. Munkával. Jómagam gmk-zok, bizony sokszor rá kell húzni szombat, vasárnap is. Nem panaszkodom. Jó szakembernek könyveltek el a gyárban. A tmk brigádjának vezetője voltam hosszú ideig, rengetek elismerést kaptunk, van vagy tizenegy Kiváló dolgozó kitüntetésem, miniszteri dicséret. .. Ne nevessen ki, de egy hajtáshoz szokott embernek még a hobbija is a munka. Mindjárt elmagyarázom. A lányomék telkén, Somlyón, dolgozgatunk, amikor csak tehetjük. Építettünk rá kis házat, szépítjük, díszít- getjük. Családi összejövetelekre is kiválóan alkalmas, ösz- szegyűlünk tizennyolcán, húszán, sütünk, főzünk, szórakozunk. Kikapcsolódunk. Tudja, a mi családunkban az a szép. hogy nagyon összetartó. És az a jó, hogy mindannyian egvhelyütt dolgozunk. Ha probléma, gond adódik, összefutunk a gyárban. Lejönnek a lányok, vagy ón ugrok fel hozzájuk az irodára, s közben elmondjuk mi a kérés, kívánság. Mert az mindig van. És ez így természetes. Együttes erővel, közösen. .. Kiss Mária NÓGKÁD — 1985. október 15., kedd A munka hobbi is Egy család egy gyárban
