Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

ESSemény // József A budapesti művészeti he­tek lassan végéhez közeledő sorozatában pénteken este Né­meth László-bemutatót sugár­zott a televízió. A művészeti hetekre egyébként azért hi­vatkozom, hogy kimondhas­sam tanácstalanságomat: fogal­mam sincs, miért budapestiek azok a hetek, teszem fel, a salgótarjáni, a bátonyterenyei, a lucfalvai néző számára, sa­ját otthonában ülve a készü­lék előtt, figyelve a szeren­csére nem teljes egészében budapesti illetőségű és ját­szási helyű színészeket. Hang­súlyozom: a dolog nyitjára képtelen vagyok rájönni. Hi­szen az nem lehet magyarázat, hogy a felvételek Budapesten készültek és onnan továbbít­ják őket; aztán az sem áll meg a maga lábán, hogy azért, mert a budapesti művészeti hetekhez a televíziónak is il­lik valamiképpen csatlakozni, ha már egyszer évenként visz- 6zatérően zajlanak. E „ballábas” dohogás után lássuk, hogyan sikerült Né­meth László II. József című drámájának tévéjáték-változa- ta. Németh László 1968-ban megjelent Kiadatlan tanulmá­nyok című könyvének második kötetében olvashatjuk: „A szent, a hős, a szörnyeteg, ez volt a három alak, egyben há­rom rangfok (paradicsom, pur- gatórium és pokol), amellyel a történelem alakjait mér­tem. . . A hős, aki küzdelem­ben bár elbukik, fel tudja mutatni a jót... legtöbb drá­mám az övé.” övé a II. József is, amely 1954—55-ben íródott, a huza­mosabb hallgatás utáni újra­kezdésben. S tekintettel a ko­rabeli magyar és nemzetközi politikai viszonyokra, a szer­zőnek aligha lehetett fonto­sabb célja vele, minthogy megmutasson egy nagy formá­tumú, történelmi személyisé­get. egy kiemelkedő politikust, aki élete végén képes számot vetni hibáival, és képes azok részleges korrekciójára. II. Jó­zsef visszavonja rendeletéit, a legfontosabbak, a leghaladób­bak: a türelmi és jobbágv- rendélet kivételével, lehetősé­get teremtve mindezzel a po­litika újragondolására. Véle­ményem szerint ebben a gon­dolatkörben találkozik múlt és jelen össze. Németh László drámája nél­külözi a cselekményt. A drá­mai tett. pontosabban tettek, már a darab kezdete élőit megtörténtek, a néző csak a következményeiről értesül, fő­képpen a hős bensőjében zajló folyamatok, s ezt kiegészítve, a környezet reakciói által. Ez a szerkesztés eltér az extenzív drámáétól, például a Shakes- peare-i metódustól, egyértel­műen a görög drámáékhoz kapcsolódik. Érthetően. Az is­kolázott, képzett Németh László kezdetektől fogva ra­jongója volt a görögöknek, akiktől ugyancsak tanultak azok a későbbi klasszikusok — Csehov, Ibsen —, akikhez a némethi dramaturgia ha­sonlítható.. A fentiek miatt biztonság­gal állíthatjuk: kevesek örö­mét jelenthette a tévéválto­zat. Pedig Ádám Ottó, az át­dolgozó és rendező, az elvár­ható leggondosabb munkát vé­gezte; a fő vonulatra kon­centrált, s úgy mutatta meg a császár-király alakját, aho­gyan az író, ragaszkodva a történeti, emberi valósághoz, beledolgozva saját véleményét, megalkotta. A nézők elszoktak az ilyen antilátványosságtól, sajnálatosan éppen a televí­zió műsorpolitikájának követ­keztében. Krimi és kaland minden mennyiségben, szinte függetlenül a minőségtől. S további szomorúság, hogy ezt a gyakorlatot egy ideje, más­fél-két esztendeje a mozifor­galmazás is követi. így csoda- e, ha az emberek azt hiszik, művészet aít, amit Starskyék- nál, a kosztümös „vívóleckék” bemutatásánál látnak? Csoda­e. ha a valódi értékeket csak kevesek érzékelik? II. József minden szempont­ból hitelesen jelenik meg a képernyőn. Okos, mindenkinél okosabb, és hogy így tartja, ez a fő hibája. Szorgalmas, tá­volbalátó reformer. De egyed­uralkodó, aki hiába látja a történelem mozgását, nem ad­hat teljesen szabad utat a vál­tozásoknak hiszen azzal önnön uralmát veszélyezteti. Tévedé­sei is vannak mint minden gondolkodónak. Személyes tra­gédiája, hogy alig értik gondo­latait, tetteit azok, akiknek végre kellene hajtaniuk. Eb­ben látom a dráma jelenkori időszerűségét. Boldogtalan magánélete is. Egészében tehát szánandó em­ber. így látjuk őt a halottas ágyon, halálakor, hallgatva a népi származású komornyik „nekrológját”: A nép többet tud, mint felséged hiszi... A nép azt mondja: a császár jót akart, csak az uraknak kéne a nyakát kitekerni. Ezen a drámai igazságon mit sem változtat, hogy valójában elkésett ember volt, és ellen­szenvvel nézte a francia for­radalom ügyvédeinek mozgal­mát. De ezt nem is kérhetjük számon rajta: egyetlen ural­kodó sem adja fel önként ha­talmát. hiába sejti, hogy a vég elkerülhetetlen. Mindig lát va­lami reménysugárt, mint a rá­kos beteg. A gondolatilag érdekes drá­ma hatását nem erősítette a színészi játék. Koltai János a címszereplői kellően okosnak ábrázolja, de kevesebb rész­vétet kelt, mint amennyit ér­demelne. Különben sem elég felszabadultan szárnyaló, len­dületes, vibrálóan színes a já­téka. A mellékszereplők író- ilag is haloványak, azok ma­radnak a tévéjátékban is. Ezért érzem a kívántnál ha­tástalanabbnak a produkciót. Tegyük azonban hozzá: Né­meth Lászlónak is vannak ha­tásosabb drámái a II. József­nél. Sulyok László Három megye múzeumainak együttműködése A VII. ötéves terv idősza­kára szóló együttműködési megállapodást kötött Borsod, Heves és Szolnok megye mú­zeumi szervezete. Eszerint a jövő évtől kezdődően össze­hangoltan kutatják a Tisza II. vízlépcső térségét. A cél a jövőben minden bizonnyal idegenforgalmi központtá fej­lődő terület művelődéstörté­neti értékeinek feltárása. A közös munkát a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum koordinálja. Ott hozzák létre a központi adattárat is. A költségeket a három megye közösen fedezi. A megállapodás meghatározza a kutatómunka főbb témakö­reit is,; közöttük van a Tisza szterepe a táj életében, a táj gazdálkodása, a tájszervező centru mok, a mezővárosok története. (MTI) Megtalálták a hadiutat Kis-balatoni ásatás ok r Befejeződött az ásatási sze­zon a Kis-Balatonnál. Ebben az évben már az épülő vé­delmi rendszer leendő má­sodik tározójának területén tevékenykedtek a régészek. A vízügyi dolgozók mindben korábbinál nagyobb tempóban dolgoztak, így a tervezettnél gyorsabb ütemben kellett megoldani a leletmentést is. A legfontosabb archeológiái munkálatok színhelye Hidvég- puszta, Sármellék és Fenék­puszta környéke volt. Az idén találtak közül elsősorban az őskori leletek voltak jelentő­sek, de felfedeztek réz- és bronzkori erődített települé­seket Is. Először bukkantak ebben a térségben kora Ár­pád-kori emlékekre; föllelték egy vasmegmunkáló műhely nyomait, ültetve egy olyan, több mint 200 sírból álló te­metőt, amely a XI. század el­ső feléből származik. A régé­szek által kulcslelőhelynek tartott Hidegpusztánál megta­lálták azt a bizonyos Fehér­váron átvezető hadiutat, ame­lyen a középkorban Budá­ról egészen az Adriai-tenge­rig el lehetett jutni. A 4—6 méter széles, kőtörmelékkel felszórt, árkokkal övezett út déli oldalán előkerültek az első utcás falu, a hajdani Szentiván házainak maradvá­nya is. \ A kis-balatoni ásatások, me­lyek során hazánkban első alkalommal kutatják, vizsgál­ják egy gyakorlatilag zárt tájegység hajdani lakosságá­nak életét, kultúráját, 1990-ig tartanak. Közben folyamato­san válogatják, restaurálják az óriási mennyiségű leletet. A Magyar Tudományos Aka­démia támogatásával hamaro­san elkezdik annak az év- könvvsorozatnak az összeállí­tását, amelyben a kutatások tudományos eredményeiről adnalj/számot. Az első kötet­ben a késő népvándorláskori temetők leletanyagát ismerte­tik. Természetesen kiállításo­kat is rendeznek a gazdag anyagból: jövőre Nagykani­zsán nyílik tárlat a Kis-Bala- ton történteiéről. Köszönöm jól, csak... — Hogy vannak? — kérdezte az osztályvezető, s a kérdés kicsit furcsának tűnt. Mert olyan nagyon egyszerű kérdés ez, amit bárhol hallani lehet a világban, csak nem értekez­leten. Márpedig a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, dr. Horváth István, a TIT-székházban megrende­zett tanácskozásra összescrcglett fiatal pedagógusoktól, nép­művelőktől kérdezte ezt. Oldott hangulatú, barátságos tanács­kozás volt. Nem új a problémafelvetés, hogy a főiskoláról, egyetem­ről kikerülő, fiatal pedagógu­sok igen nehéz helyzetben vannak, meg aztán nem túl vonzó a pálya sem, sok tanári diplomával rendelktező hátat fordít a katedrának, úgyhogy jó lenne egy kicsit odafigyel­ni rájuk, ne menjen el a ked­vük az iskolától olyan hamar. A törődésnek pedig az a leg­elemibb megnyilvánulása, hogy megkérdezzük a fiata­loktól: hogy’ vannak? Szóval a kérdés jogosságát, helyén­valóságát könnyűszerrel meg lehet indokolni. A tanácskozás után én sem tettem mást, mint néhány pályakezdő pedagógusnak új­ra feltettem a kérdést. Göndör, fekete hajú, szép, szabályos arcú fiatal nő Czu- der Zsuzsa, a salgótarjáni Lovász József Általános Is­kola tanítónője: — Szerencsés dolog, hogy az egy hónapos tanítási gya­korlatot is tebben az iskolá­ban töltöttem, akkor Darnyi- né Gergely Mária másodikos osztályát tanítottam. Amikor szeptemberben munkába áll­tam, harmadikos osztályt kap­tam a piros iskolában, vagyis a Darnyiné osztályával pár­huzamosan járó társaságot. Ez azért nagyon jó, mert ő ál­landó viszonyítási alapot, mér­cét jelent számomra, ha prob­lémám adódik, azonnal meg­beszélhetem vele. Az is sze­rencsés, hogy taníthatom a rajzot a többi osztályban is. Ugyanis rajzszakkollégiumot végeztem, s így ez nem volt hiábavaló. Tényleg csak jót mondhatok első munkahe­lyemről, mert egységes jó a tantestület, hamar befogadtak. Figyelembe vették azt is, mi­lyen eredménnyel végeztem a főiskolát, és a fizetésembe bekalkulálták. A salgótarjáni Madách Gimnáziumban érettségizett fiatalasszony mereng egy ke­veset, mivel indokolhatja még jó közérzetét, aztán té­mát vált: — Szó esett itt ar­ról, hogy ne legyenek illúzió­ink, felejtsük el, amit a fő­iskola gyakorló iskolájában tapasztaltunk. Tény, hogy azok mintaiskolák, az átlag magyar iskola nem olyan. El­felejteni azonban nem keli. Az ott tanultakból sok min­dent át lehet menteni. Tény, hogy nincsenek olyan csodá­latos teszközök, de ha az ember akarja, megteremtheti magá­nak az évek során. Kiss Lászlóné, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasá­gi és Ktereskedelmi Szakkö­zépiskola tanára. Magyar gyors- és gépírás szakon vég­zett Nyíregyházán, ahová a Táncsicsban szerzett érettségi bizonyítvánnyal jelentkezett négy éve. — Aranyosak a kollégák, egy rossz szavam sem lehet. A nehézséget talán épp az okozta számomra, hogy az egykori tanáraimról van szó. Nem egyedi eset azonban, hogy az extanítványból kollé­ga lesz, így ők már nagyon tapasztaltak az ebből adódó konfliktusok elhárításában. Bátran kérhetek segítséget, bár magyarázatra sok idejük nincs, ez azonban nem az ő hibájuk. Az igazgató is na­gyon jó, nekem az különösen tetszik, hogy enged dolgozni. Ezt úgy értem, hogy miután megbízott egy feladattal, nem szól bele a módszerekbe, nem kicsinyes. A munka elvégzése, eredményes végrehajtása a lényeg. Ugyanakkor törődik a jó közérzetünkkel is. Persze, még így is nehéz ez a hely­zet. Megtalálni a megfelelő távolságot a tanítványokkal... Én szigorú tanár vagyok. Azért, mert az idő múltával rájöttem, hogy legtöbbet a szigorú tanáraimnak köszön­hetek. még akkor is, ha ak­kor kicsit kellemetlen volt a velük való együttműködés. A szemüvegtes szurdokpüs* pöki fiatalasszonyról könnyű elképzelni a szigorúságot. Van tartása, megjelenése tiszteletet parancsoló. minden mester­kéltség nélkül. — Sokat kell készülni az órákra. Ez ugyan természe­tes, mégis furcsa, mert a fő­iskolai években napokig le­hetett meditálni egy-egy órá­ról. Igaz. nem kell mindig kirakatórákat tartani, arra nincs szükség, de készülni kell. Sándor Mónika a salgótar­jáni beszterce-lakótelepi is­kola tanára és népművelője, bájos, fiatalos jelenség: — Az első héten állandóan zavarban voltam. Noha, a főiskolai évek alatt végig arra készültem, hogy tanár legyek... Furcsa volt rádöb­bennem, hogy most végül is fordult a dolog, és diákból tanár lettem.. Ennek a felis­merésnek nem egyszerűen el­vi jelentősége van: ma már nem tehetem meg, hogy ket- tessével szedem a lépcsőfoko­kat, szépen higgadtan, tanár* hoz méltón kell végigvonul* nőm a folyosón. Ügy kell vi­selkednem, hogy az példaadó legyen a tanítványaim előtt. De még az öltözködésemen is módosítanom kellett. Egyéb­ként én is csak jót mondha­tok, mindig választ kapok a kérdéseimbe. A korrekt muri- kapcsolat mellett találtam né­hány olyan kollégát is a tan­testületben, akikkel mélyebb kapcsolat, alakult ki. Egyéb­ként engem mindenki sajnált, amikor megtudta, hogy nép­művelő is vagyok, riogattak, milyen rettenetes hely az a klub, ahol dolgozom. Eltelt néhány hét, és szerencsére én ebből még semmit nem ér­zékeltem. Igaz. tettem néhány megelőző intézkedést. Minden nagyon jó. Akkor hát minden rendben volna? Jövőre akár meg se rendez­zük a fiatal pedagógusok fó­rumát? Nincs okunk fezt gon­dolni, mert az első lépés min­denképp nehéz. Mint minden pályakezdő esetében. A nehéz­ségek nagy részével maguk­nak kell megküzdeni, de sok­kal könnyebb, ha érzik, szük­ség van rájuk, beilleszkedési gondjaik fontosak nekünk. Veszprémi Erzsébet Alkotói számvetés címmel mai szovjet képzőművészeti kiállítás nyílt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Képünkön Alekszander Kis csen ko Iván születésnapja című fest­ménye. KOSSUTH RADIÖJ S. 30: Társalgó 9.44: Üjra, meg íjra. Részletek Rózsa Miklósfilmzenéjéből 9.99: Lottósorsolás 49.05: Diákfélóra 90.35: Éneklő Ifjúság •9.91: Nagy mesterele — világhírű előadóművészek •4.41: A kelletlen leány. XV/14. rész 18.30: KI nyer ma? 12.44: Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galériát Kb. 13.45: Régi magyar táraeok 14.25: Orvosi tanácsok. Dr. Bog» László a vegetáriánus-ét­rendről 14.30: örökzöld dzseeezmeOédiále 15.00: Élő világirodalom. (Ism.) 15.20: Mark Rejzen operafelvéte­leiből 1«.05: Haliigatózó 1?.00: Az emlékezet titkai. Egyed László összeállítása az em­lékezet kutatásáról 17.30: Beszélni nehéz ... 17.45: A Szabó család ... 19.15: Gondoltat 20.00: Operettparádé 21.00: Máté Ofctfléa és Swalajr László nótákat énekéi 21.30: Hajrá előtt.» A külkeres­kedelem 22.20: Tíz pero külpolitika 22.30: Beethoven: A-dúr hegedű- zongora szonáta. Op. 12. 22.90: Munkásutántpótlás. VH. rész 23.00: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfóndkus zenekara Liszt-műveket játszik 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után , iá PBTrtn RADH9: 8.00: Slágermáaeum 8.54: Tíz pere kutpoOMko. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Elgar: Severn! szvit 12.3«: A Magyar Rádió népi ze­nekara ját»7Jk 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 8-oe stádié* 14.14: Népdal korók podouma (Ism.) 14.40: Kapaszkodó 15.05: Kukely Juba operettdato­kat énekel 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúelforgatom 17.30: Válasz. (Ism.) 18.30: „Talpalávaló” 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Életem kés* regény. Platthy Jósáéi 21.05: Vidám népmeeék. Dara.) 21.30: Az a dai, az a pere. 22.00: Zeneközeiben a halogató 0.15: Éjfél után ... MISKOLCI STtJDlO: 17 00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18 00: Észak-magyarországi króni­ka. 18.25—14.30: Um- ée Báieor- eiaonins. MAGVAR TELÉVtZKVs 8 90: Tévétorna 8 55: iskolatévé 9.35: Környezetismeret 9.50: Lottósorsolás 10.00: A bábu. IX/1. rész. (Ism.) 14.55: Mozart: A-dúr hegedűverseny. (Ism.) 11.30: Képújság 15.40: Iskolatévé 1555: Orosz nyelv kicsiknek. 3. rész. (Ism.) K.05: Most mit tegyünk? Hogyan oldjuk meg? 18.15: Ugorjunk átkot! (Ism.) 18.50: Hírek 17.00: Libabirodalom 17.15: Képújság 17.20: A velünk élő történelem. VII/7. rész. (Ism.) 18.20: Reklám 18.25: Három nap tévéműsora 18.34: Autó-motor sport 18.50: Reklám 19 05: Mini Stúdió ’85 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-nir,adó 20.00: A három megcsúfolt férj. Spanyol tévékomédia. (14 éven felülieknek!) 21.00: stúdió ’85. 22.00t Mutató. A belpolitikai föszerkesatőeeg gazdasági ■sémáé jd 22.45: Tv-híradó, 3. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR! 17.05: Képújság 17.10: „Normális hétköznapokat élni. . .” III/2. rész 17.30: Aprók tánca. (Ism.) 18.00: Én fogom az aranyhalat 18.30: Körzeti adások 19.05: A milánói Scala (Ism.) 20.00: Ifjúsági centrum 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.30: Periszkóp 22.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A győzelem stratégiája. 6. rész 20.50: Mortomer őrmester. (Ism) 21.40: Megnyitás előtt az új prágai metróvonal 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19 30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21 30: Időszerű események 21.58: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt aSáMu Októberi fntnszemde MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Süsü. a sárkány. Színes, magyar bábjátékfilm. Háromne­gyed 6-tól: Rettegett Iván I —II. Színes szovjet történelmi film. — Kohász: Fantom az éjszakában (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Tarján vendéglő: Jöjjön el egy kávéra hozzánk! (16). Olasz filmvígjáték. — Balas­sagyarmati Madách: Fél 4-től: A negyvenegyedik. Szovjet film. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Az élet mu­zsikája. Színes, zenés, látványos magyar—szovjet koprodukció. Me­semozi: Farkasok és juhok. Színes szovjet rajz- és bábfilm- mesesorozat. — Pásztói Mátra: Éljen D’Artagnan. Színes, szinkro­nizált angol—olasz rajzfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Karate len­gyel módra (16). Színes, szinkro­nizált lengyel fi'm. — Nagybáto­nyi Bányász: E(íy zsaru bőréért (10). Színes, szink-onizált francia bűnügyi film. — Rétság: Fehér toli. Színes NDK indiánfilm. — Kisterenyei Petőfi: A Jedi vissza­tér. Színes USA fantasztikus k.a- landfilm. Iskolamozi: Csendesek a hajnalok I—II. — Jobbágyi: Androidok lázadása (14). Színes, szinkronizált USA fantasztikus ka. landftlm. 4 WOGRAD - 1965. október £5, kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom