Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

Népművelőképzés Nógrádiban T A nemzet napszámosai — mondták egykor a vidéki ta­nítókról. Igen, ezek az em­berek a munkájukon kívül — amiért csekély fizetségüket kapták — ezer más dolgot tettek a település lakóinak kul tu rál ód ás áért. Volt. aki gaz­dasági ismeretekét terjesztett, hogy a kicsinyke földből mi­nél többet ki tudjanak hozni a gazdák. Mások a hosszú téli estéket színesítették színda­rabok betanításával, a fiata­lok szórakozásának biztosítá­sával. A mi vidékünkön, az apró­falvas Nógrádban ma sem halt ki ez a hagyomány, az ott élő pedagógusok ma már egy kis iiszteletdíjért igyekeznek tenni valamit a helybeliek művelő­désért. De kialakult a nép­művelői hálózat is, a nagyobb helyeken, körzeti tanácsok­nál függetlenített emberek foglalkoznak a közművelődés­sel. A körülmények, a lehe­tőségek azonban ma sem min­denütt kedvezőek. Aki komo­lyan veszi, annak nagyon ne­héz pálya ez, szolgálat, hiva­tás és nem csupán állás. De gyakran az a helyzet, hogy frissen szerzett érettségi pa­pírral a kezükben, más főis­kolán sikertelen felvételi után jelentkeznek egy-egy üres ál­láshelyre. Annak sem egysze­rű partnereket találni, együtt­működést kialakítani, aki helybeli, sokak szerint talán még nehezebb a „hazai ta­lajon”. .. A helyismeret meg­szerzése viszont a többieknek beletelik egy-két évbe. A ki- sebb-nagvobb kudarcok után sokan elmennek a pályáról, de még a népszerűségnek ör­vendő. jó kapcsolatokkal ren­delkező. rátermettnek látszó képesítés nélküli népművelők­nek sem sikerül mindig meg­maradni, ha a továbbtanulás nem megy. És akkor jön egy új ember, kezdődik minden elölről... Lehetne sorolni me- gyeszerte azokat a művelő­dési házakat, ahol esztendő­ről esztendőre cserélődtek az arcok. Komoly gondot jelent ez a megye közművelődésének irá­nyítói számára is, hiszen ezzel elvész a folyamatosság, a terv- szerűség lehetősége, „ad hoc” jellegűvé válik a kulturális ellátás. • Pedig a művelődési esélyek megteremtése szoro­san hozzátartozik a települé­sek lakosságmegtartó erejé­hez. Szakképzett népművelőkre lenne tehát szükség mind több helyen. Ennek érdekében tenni kellett' valamit a megyei ille­tékeseknek. A központi képzé­si keretek szűkösek, azért is sok az elutasítás. A végzettek közül kevesen pályáznak ide. Néhány megye példájára — mint Szolnok, Hajdú-Bihar, Pest — először középfokú népművelésképzés beindítását tervezték. Ezt már érettségi­vel rendelkezők számára hir­dették volna, a pértoktatáshoz kapcsolódó formában. Amikor a minisztérium illetékesei előtt felvetették a gondokat és a javasolt’ megoldást, ők inkább a kihelyezett tagozatot, a fel­sőfokú képzést találták meg­felelőnek. A megyei tanács vezetőinek egyetértésével, a Művelődési Minisztérium tá­mogatásával és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola szakmai segítségével így jött létre a salgótarjáni kihelyezett tagozat terve. Hogy ebből valóság legyen, ahhoz előkészítő munkára, megkülönböztetett segítségre volt szükség. Február közepé­től június derekáig a megyei pedagógus-továbbképzési ka­binet adott helyet, egy inten­zív tanfolyamnak, amelyen a felvételi vizsgára készítették fel a jelentkezőket. Az elő­adásokat a főiskola tanárai tartották, a tanszékvezetők is részt vállaltak belőle. Lelkiis­meretes munkájuk mögött ugyanaz a gondolat állt, amit a megyei illetékesek is valla­nak, nevezetesen az, hogy a kihelyezett tagozat nem je­lentheti a követelményszint leszállítását! A könnyítés csak a feltételek javítására vonat­kozhat. Arra, hogy a vidéken élő, munka mellett felkészülő pályázó ne legyen magára ha­gyatva a tanulmányai során. Vannak, akik már jó pár év­vel ezelőtt érettségiztek, köz­ben más munkakörben is dolgoztak, a tudásuk felfrissí­tése. az újabban a felvételin megkívánt tudástöbblet elsajá­títása számukra igen nehéz. Voltak, akik az első foglalko­zás után meggondolták magu­kat, lemondtak a tanfolyam­ról, tálán a továbbtanulásról is. Mások, 27-en a történelem— népművelés, 35-en a magyar— népművelés szakra pályázva elmentek a felvételi vizsgára. Az első szakpáron tízen. a másikon tizenöten kezdhetik meg tanulmányaikat a napok­ban. Akik kimaradtak, de nem szeretnének meghátrálni, önköltséges előkészítő tanfo­lyamra járhatnak, amelyet a konzultációs foglalkozásokkal párhuzamosan tartanak. Kihelyezett főiskolai képzés Indul tehát, minisztériumi en­gedéllyel, levelező tagozaton. Ennek anyagi feltételeit a me­gyei tanács biztosítja, a hall­gatók költségeit általában a munkáltatók a tanulmányi szerződések alapján fizetik ki. Figyelemre méltó kezdemé­nyezés ez a kis Nógrád me­gyében. Most, amikor nagyon meg kell gondolni, mire for­dítsák a pénzt, vállalták ezt az áldozatot. Megtérülhet a „befektetés” a képzett embe­rek alkalmasabbak lesznek a kultúrára szánt forintok célszerű felhasználására, tar­talmas közművelődés megte­remtésére. És ez nem kis ha­szon! G. Kiss Magdolna Az elmúlt évben alakult a Viganő gyermektáncegyüttes, amely a Nógrád táncegyüttes utánpótlását biztosítja. A hetven gyermeket foglalkoztató csoport műsorában rábaközi, palóc és dunántúli táncok szerepelnek. Műsoraikkal a megye különböző részein, va­lamint a csillebérci vendégszereplésükkel értek el nagy sikereket. Képünkön üveges- táncot mutatnak be. — Rigó — Táncol az utánpótlás Szeptember 4-én lenne 80 éves. De már két éve halott, kedves, mosolygós arca em­lékkép csupán, amelyet egv- egy régi film felelevenítése tesz élesebbé a néző szemé­ben. Nagyon szép fiatalember volt. Ez már színinövendék­ként — Rózsahegyi Kálmán­nál tanult — arrafelé irányí­totta, hogy szépfiúszerepeket adjanak neki. Adtak is, hosz- szú évekig ő volt'az ideális hősszerelmes. Nemcsak ide­haza, külföldön is. Színipá­lyáját 1923-ban Fehérváréit kezdte. 1926-ban Németor­szágba szerződött, az UF A- nál filmezett, filmlexiko­nunk szerint nyolc produk­cióban. Három év múlva tért haza, a Belvárosi, a Magyar Színház, majd a Vígszínház tagja lett. Párhuzamosan aratta színpadi és filmsikere­it. Hogy Jávor Pál mellett ő volt a legnépszerűbb film­hős. azt bizonyítják, a soro­zatok, amelyeket televíziónk műsorra tűzött: legtöbbjük­ben ott találjuk Ráday Imrét. A róla írt megemlékezések rövid mondatban közük, hogy 1939-ben Hollandiába emig­rált. Nekem erről személyes Ráday Imrére emlékezve Ráday Imre portréja emlékem van, ha nem is egészen éles, hisz’ közel fél évszázados. A rádió Ráday Imre búcsúfellépését közvetí­tette — nem tudom, honnan, talán a Zeneakadémiáról. A műsor is beleveszett már a múltba, csaik arra emlékszem, hogy a végén elmondta A föl-földobott kő című Ady- verset. Akkor, ott, ennél a költeménynél vallamásosab­bat, időszerűbbet, megráznb- bat, nem mondhatott volna. Amikor az ország felsza­badult, hazajött Művészete akkor teljesedett ki. Jób Dá­niel égy kérdésére felelte egv- kor: „Szeretnék valahára egy szerepet, amin gondolkodha­tok otthon.” Így lett. Az or­szág első színházában, a Nem­zetiben játszott, többek között Bajor Gizi partnereként a Rettenetes szülőkben. A szép szerelmes színészből kitűnő jellemszínész lett. aki 1950— 55. között a főiskolán taní­tott. Színház, film. rádió, te­levízió. sanzonéneklés — Rá­day minden területen kipró­bálhatta és bizonyította te­hetségét. Utoljára a József Attilái Színházban játszott, ahol rendezett is. Csak emlékeztetőül néhány filmjének a címe: a háború előttről A kölcsönkért kas­tély, vagy a Lovagias ügy, a felszabadulás utániakból a Dollárpapa, az Alba Regia a Puskák és galambok, a Légy jó mindhalálig. 78 éves volt, amikor meg­halt, mégis úgy érezzük, hogy nagyon korán ment el. (e. m.) Dekoratőr és amatőr képzőművész Köszönet o mestereknek Nemrégiben zárták be az MSZMP salgótarjáni oktatási igazgatóságán azt az amatör képzőművészeti kiállítást, amelyen Losonczy Ildikó munkáit láthatták a vendé­gek. Ezekkel szeptemberben a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár Ady Endre Mű­velődési Házának galériájá­ban ismerkedhetnek meg a dolgozók. — Három éve jöttem a tűzhelygyárba dekoratőrnek — mondja Losonczy Ildikó. — Azelőtt a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalatnál dol­goztam, szintén ebben a szak­mában. Beszélgetésünk nem csupán egy főiskolát végzett lány eddigi életútjára szorítkozik, hanem arra, ami a szabad idejét, nyaralásait, minden­napjait betölti, s lefoglalja az akvaréllek, plasztikák, linó­metszetek készítésére. —; Gyerekkorban kezdődött a rajz iránti szeretetem.'Ak­koriban még nem tudatosan maszatoltam össze magamat és a bútorokat. Később a Bolyai János Gimnázium amatőr képzőművészeti szak­körének tagja lettem és a szakkörvezető Czinke Ferenc grafikusművésznek köszön­hetem megszerzett alapisme- retteimet. Az amatőr kis birodalma — a salgótarjáni Rákóczi úti ház földszinti lakásának egyik szobájában — nem tér el a megszokottól hiszen a fiatalok tárgyai, magnó, le­mezjátszó, lemezek mind meg­találhatók. A szobát viszont a rajztábla uralja, és a szek­rény bárpultjában ecsetek, festékek húzódnak meg. — Mi az, ami a rajzlábla elé vonzza? — Talán a világ szemlélé­sének. megismerésének más formája és annak visszatük- rözése egy sajátos érzelmi töltéssel. amely lehetőséget ad személyiségem kifejezésére. Évente egy alkalommal megyénkben megrendezték az amatőr képzőművészek tábo­rát. Az idei elmaradt. így az amatőrök Tokajba utaztak, hogy az országos táborban részt vehessenek. Losonczy Ildikó az ott töltött három hét alatt sokat látott, tapasz­talt. Tájakról készített tanul­mányokat, melyek itthon már csak finomításra várnak. — Az SVT Ady Endre Művelődési Háza adott helyet képzőművészeti szakkörünk­nek — mondja a szakkörve­zető. — Kellékek, rajzlapok, eszközök megvásárlásával se­gítik a munkát. A művelődé­si ház tulajdonképpen mun­kahelyem is egyben, hiszen minden kiállítás, rendezvény berendezését, szépítését a gyári dekoratőrök végzik. Losonczy Ildikó tagja még a Bányász Művelődési Ház és az amatőr képzőművé­szeti stúdió kis közösségei­nek is. — Nagyon sokat köszön­hetek Iványi Ödön festőmű­vésznek, aki, mondhatom, ké­zen fogott és bevezetett a szí­nek, formák, fények valósá­gába. Halálával — úgy ér­zem, nem túlzók — fejvesz­tett lett az amatőrök tábora. Losonczy Ildikó eddigi ki­tartása, érzéke és alkotói képzelete bizonyítja, hogy nemcsak jó tanítvánnyá vált, de követőinek jó tanítója is lehet. Aki szereti a szépet, a jót, nézze meg az amatőr képzőművész tárlatát a sal­gótarjáni Ady Endre Művelő­dési Házban. T. Zs. A Propagandista legújabb számáról A párt egységének erősíté­se és őrzése a szocialista tár­sadalom céljainak megvaló­sításáért napjainkban is alap­vető feladat. Maros Dénes ar­ról beszélgetett vezetőkkel, mit tehet a propaganda en­nek érdekében. Gazdaságpolitikánk a vál­lalati gyakorlatban címmel — 1985. májas 28—29. között — országos propagandatanács- kozást tartottak Győrött. Bor- sányi Katalin beszámol az értekezletről, és tömören ösz- szefoglalja az élenjáró válla­latok vezetőinek felszólalá­sát. A pártoktatásban az 1985— 86-os tanév abban különbözik az előzőektől, hogy minden láncszemében egységesen egy fő feladatra összpontosít. az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának végrehajtásá­hoz szükséges tudati feltéte­lek biztosítására. Kemény László megfogalmazza a so­ron levő feladatokat. A magyar kommunisták negyven évvel ezelőtt meg­rendezett első országos párt­értekezlete új módon, új szel­lemben közelítette meg a szakszervezeti mozgalom kér­dését. Jakab Sándor feltárja, milyen helyet kapott az MKP újjáépítési program­jában a szakszervezeti moz­galom. Pataki István cikkében ar­ra ad választ, hol tart nap­jainkban a szocialista kibon­takozás Lengyelországban. A . kínai reformfolyamat egyes állomásairól Baracs Dénes ad áttekintést. Moszkvában ötven évvel ezelőtt. 1935-ben került - sor n Kommunista Internacioná- lé történelmi jelentőségű VII. kongresszusára Székelv Gá­bor méltatja a tanácskozás jelentőségét. Huszár Ernő megvilágítja a tőkés-világgazdaságban lép- ten-nvomon tapasztalható protekcionizmus okait. KOSSUTH RADIO: Í.2H: A huszadik század „pestise” (ism.) Kis magyar néprajz. Hegyi Imre előadása *.55: 0.1 Melódia-lemezeinkből 9.37: Beszélni nehéz. . . (ism.) 9.49: Dalposta. Vietnami gyerekek énekelnek 10.05: irodalmi világiárás. A szobrok földjén (ism.) 10.35: Tornászindulő 10.50: Évszázadok mesterművei 11.44: Katonadalok 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: XVIII. századi zene 13.40: Szovjet fúvószene 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Népdalok, néptáncok 16.05: MR 10—14. Iskolák, őrsök, barátok 17.00: Vesszőparipáink. .. Ma: Antal László közgazdászé 17.30: Operettfinálék 18.02: Kritikusok fóruma 19.15: Utak — találkozások 20.08: Weiner Leó tanít/ánvai muzsikálnak. XV/12. rész 20.49: Ikercsillagok Előd László versei 20.55: A magyar opera nyomában. XVIII 16. rész 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Három Monteverdi- madrigál 22.39: F,gy i«azeató névjegy? 22.59: Beszélgetés Rőth György «őri on ka művésszel 0.15! Éjfél után 4 NÓGRÁD - 1985. szeptember 4., szerda | PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Peter Alexander operettdalokat énekel 12.25: Útikalauz üdülőknek 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: ..Megmozdulnak a képek.. .” 15.05: Ugyanaz többször 15.17: Emlékkönyv 15.57: Lukács Lászlónak hívják. foglalkozása: újságíró 16.33: Toldi Gézára emlékezünk 16.48: Diákfoci 17.05: Körkapcsolás 17.50: ötödik sebesség 18.50: Ritmus! 19.05: Barangolás régi hanglemezek között 19.31: Közvetítés a Vasas— MTK-VM és a Csepel— Ha’adás haínoki labdarúgó­mérkőzésről 20.15: Rockföldről érkezett. Brvan F^rrv felvételeiből 21.05: Tükörképek. Nem üzlet 21.15: Nótaest 22.00: Válogatott felvételek 23.20: Gonda János szerzeményeiből 24.00: Sanzonok 0.15: Ej fél után MISKOLCI STÜDIO: 17. (M): Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.10: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai maga­zin. (A tartalomból: Kohászati termékek exportra. — Mi lesz veled, házgyár? — A betakarítás felelőssége — Könyvszemle.) Fe­lelős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. Szerkesztő: Tolnai Attilá. — Sport. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.25: Tévétorna. (Ism.) 9.30: Delta 9.55: Talán jövőre 11.20: Képújság 17.15: Hűek 17.20: A kolompkészítő 17.35’: A nyelv világa 18.20: Reklám 18.25: Doktor úr 18.45: Képújság 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Sportmúzeum. Papp László 20.30: Hívjon, jövünk 21.00: Sinkó Ervin: Optimisták. VILI. rész. Előjáték 22.15: Jövendőmondó. A fejlesztés „aranyhídja” 22.50: Tv-hiradó 3. 23.00: Himnusz 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Aprók tanca 18.45: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet 19.10: Ecranul nostru 19.30: A siker talizmánja 20.00: Nagy sivatagok. VI./1. rész. A meghódított sivatag 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Ütonállók 21.55: Plgészségü nkért! 22.10: Képújság RESZTÉ RCF1B \ \YA 19 30: Tv-hiradó 20.00: A kis doktor - NDK ­tv-film (15 éven felüliek­nek:) j 21.40: A szovjet légierő napja. Közvetítés a légiparádéról, felvételről 22.30: Hírek 22.40: Lille. — Dokumentumfilm 2. MŰSOR: 19 30: Tv-híradó 20.00: Történet a tördelővei — Tv-játék 20.40: Újítók, felfedezők műsora 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Éjszakai hangverseny Bach műveiből MOZIMŰSOR : Salgótarjáni November 7.: fél 4 és háromnegyed 6-tól: Piszkos mumka. (14) Színes, szinkronizál<t, ausztrál western. Este 8-tól: Csa­torna. Lengve] film. — Balassa­gyarmati Madách: Aranyeső Y uccában. Színes. szinkronizált, olasz western. — Pásztói Mátra: őszi almanach. (16) Színes ma- 9"uar film. — Nasvhátonyi Pető­fi: Hurrá. nyáriunk. «s->ír>oS ?zovief film. — Bányász: Mé­rnök bolygója. U4' ^zíne- fanta^ztilms kfóanrifiim. — Ka- rancslapujtö: A z^aru nem tágít. Színes. szinkronizált, francia bűnügyi filmvígjáték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom