Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
25 éves a Karancsvolgyi Építőipari Szövetkezet Egy pár lófogattal kezdődött Kivonat a jubileumi jegyzőkönyv anyagából: „25 évvel ezelőtt, 1960. július 2-án. a Karancskeszi Községi Tanács hivatalos helyiségeben került sor a szövetkezetünk megalapítását dokumentáló jegyzőkönyv aláírására. A 11 kisiparos. . . azzal a céllal lépett a szövetkezeti útra. hogy magasabb színvonalú. összehangoltabb, szervezettebb munkával elégítsék ki a község, a környező településeken élő lakosság igényeit, egyúttal elősegítsék a szövetkezeti mozgalom ki- szélesítését. erősödését.” Tarjáni László, az alapítók egvike, — mint párttag — kötelességének érezte, hogy ne csak a parasztokat, hanem az iparosokat is mozgósítsa. Régi mozgalmi ember lévén, hallgattak szavára az emberek, bár a kezdet korántsem volt felhőtlen. — Bizony, feleségemmel mi äs nehéz szívvel szántuk rá magunkat, hogv a gépeket beadjuk a közösbe. Az idő aztán bebizonyította, hogy érdemes volt vállalni a kockázatot. Kezdetben egv pár ló- fosattal végeztük a szállításokat, kerékpárral ellenőrizték a szétszórt munkahelyeket és az első elnök. Balkó János konyhája volt az irodánk. .. Az évről évre gazdagodó, gvaronodó szövetkezet főleg émtőipari tevékenvségffel foglalkozott. felújításokkal, kisházak kivitelezésével. Két évvel az alakulás után már a jelenlegi telepefi építhették fel az irodaházat és elkezdték a műhelyek kialakítását is. Nagy segítséget jelentett a hetvenes évek elején a Nógrád Megyei Tanácstól kapott nyolcszázezer forint se^ gélv. melybő] a kisgépeket és a régen várt teherantókat meg tudták vásárolni. Tarjá- 'ni Lászlót ebben az időszakban beválasztották a községi tanácsba, de új munkahelyén is sokat segített a fellendülőben levő szövetkezetnek. — Azt viszont kikötöttem, hogy nyugdíjba vonulásom előtt, öt évig szeretnék a szövetkezetnél dolgozni. Ha nem is örültek ennek, de elengedtek... A szövetkezet kapcsolatai erősödtek a megyeszékhely nagyobb vállalataival, a kohászati üzemekkel, szénbányákkal és a síküveggyárral. 1977-ben egyesültek a Famari és Bútorkészltő Szövetkezettel. Az idei eredményeket nsz- szevetve a negyedszázaddal korábbival, a következő kéoet kapjuk: a szövetkezet létszáma csaknem négyszeresére, termelési értéke oedig ötvenszeresére emelkedett. A jubileumi közgyűlésre az alapító tagok közül már sokan nem tudtak elmenni. 'Ennek a huszonöt évnek a sok mindent ielző grafikonia ugvan hullámzó képet mutat, a fejlődés azonban egyértelmű. T. Németh T.ászló Bátonytcrenye a tarló felöl. Virágvásár Békésen Szeptember 5-én, csütörtökön reggel nyílik és vasárnap estig tart nyitva a IV. békési virágvásár. A városi ifjúsági házban félszázféle dísznövényt csodálhatnak meg az érdeklődőit és másfél ezer cserép virág kínálja magát a vásárolni szándékozóknak. Az immár hagyományos békési virágkiállításon s -vásáron a cserepes és vágott virágokon kívül virághagymát, vetőmagot, csereDet, virágföldet, virágkötészeti anyagot, tápszereket és egyéb kertészeti eszközöket is vásárolhatnak a látogatók. A programot virágkötészeti bemutató egészíti ki. (MTI) Szondázás a török—bolgár határon Lassan két éve történt már, hogy J. K„ az egyik nagy fuvarozási vállalat gépkocsivezetője este a török—bolgár határon lévő parkolóba érkezett, s beérkezve megivott két üveg sört. Másnap reggel a parkolóból kiindulva ellenőrizték a gépkocsivezetőt, és alkoholszondás vizsgálatot is végeztek. Az első szonda, amelybe J. K. belefújt, elszí- neződött, és ekkor az ellenőrök kérték őt, hogy végezzen szájöblítést, étkezzen, mert megismétlik a vizsgálatot. J. K. elment a gépkocsijához, és amikor visszajött, a vizsgálatot kétszer megismételték. A szonda minden alkalommal el- színeződött: 0,8 ezrelékes alkoholos befolyásoltságot mutatott. Okmányait a gépkocsivezető csak az ellenőr többszöri kérésére adta át, majd az elszíneződött szondákkal kiugrott a géokocsiból, azokat a földhöz vágta és összetaposta. Cselekménye miatt a vállalat igazgatója egy hónap múlva a gépkocsivezetőt elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozatot azzal indokolta. hogy J. K ittas magatartásával a vállalati utasításban, foglaltakat megszegte, az ellenőrzés során pedig súlyos fegyelemsértést követett el. A dolgozó a munkaügyi döntőbizottsághoz kérelmet nyújtott be, amelyben a fegyelmi büntetés enyhítését kérte. Kérelmében nem vitatta, hogy az ellenőrzést megelőző napon a vacsorához elfogyasztott két üveg sört. és azt sem, hogy az útiokmányok átadásával késlekedett, illetve a szondákat összetaposta. Azzal védekezett, hogy nem volt ittas, kipihentnek érezte magát. agresszív magatartását az ellenőrök eljárása váltotta ki. A döntőbizottság elutasította a kérelmet. Határozatét azzal indokolta, hogy a dolgozó megszegte az utasítást. miszerint a szolgálat teljes ideje alatt — vezetés előtt, közben, pihenő idő alatt — tilos az alkoholfogyasztás. Ellentétes a vezető agresszív magatartása a szolgálati szabályzatban . foglaltakkal is. amelv előírja, hogy az ellenőrzés alá vont gépkocsivezető köteles egvúttműködni az ellenőrökkel. A munkaügyi bíróság is tényként állapította meg. hogy a dolgozó a munkaköri kötelezettségét vétkesen megszegte, ám arra hivatkozva, hogy a dolgozó pihenőideje felett nem rendelkezhetnek, enyhítette a fegyelmi büntetést: elbocsátás helyett a gépkocsivezetőt garázsszolgálatba helyezte át. A munkaügyi bíróság ítéletében úgy vélte, hogy ez a fegyelmi büntetés eléri a kellő nevelő hatást, mert a nemzetközi járaton fuvarfeladatot ellátó gépkocsivezetők körében a garázsszolgálat a legsúlyosabb fegyelmi büntetésnek számít. Az ügyben benyújtott törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság határozatában megállapította, hogy a munkaügyi bíróság okszerűtlenül mérsékelte a fegyelmi büntetést, hiszen a gépkocsivezető a nemzetközi fuvarozásban vesz részt, s a közúti közlekedés biztonsága ■ és zavartalansága fontos társadalmi érdek, a gépkocsivezetők az élet- és vagyonbiztonság szempontjából fokozott felelősséggel tartoznak. Ezen túl megállapította azt is, hogy az ellenőrök eljárása nem az ittasság mindenáron való bizonyítására irányult, hanem a közbeiktatott étkezéssel, szájöblítéssel az lehetőséget adott a< negatív eredmény elérésére is. Ami ez esetben nem sikerült. Új népi ellenőrzési bizottság Bátonyterenyén Következetes és felelősségteljes szolgálat ' A közigazgatás 1984. január 1-i korszerűsítését követően a népi ellenőrzés területi szervezetét is módosították, ennek eredményeként ez év márciusában Bátonyterenyén önálló területi népi ellenőrzési bizottság alakult. A városi jogú nagyközség tanácsa 9 fős népi ellenőrzési bizottságot választott. Az indulásról, az eddig Végzett tevékenységről beszélgettünk Hri- bál Józseffel, a Bátonytere- nyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével a volt kistere- nyei tanácsházán lévő irodájában. — Mi indokolta Bátonyterenyén önálló népi ellenőrzési bizottság létrehozását? — Bátonvterenye, mint ismeretes, 1984. január 1-től városi jogú nagyközségi rangot kapott és körzetközponti szerepkört tölt be — válaszolt Hribál József. — A megye egyik legiparosodottabb körzete az, ahol 32 ezer ember él. A körzetközponti feladatok ellátása érdekében a párt-, tanácsi-társadalmi és tömegszervezetek helyi szervezetei már kialakultak. A társadalmi ellenőrzés bázisának szélesítése tette szükségessé a népi ellenőrzési bizottság megalakítását. — Kik dolgoznak a testületben, milyen szempontok alapján választották őket? — Az alapvető cél az volt, hogy a legfontosabb ágazatok szakemberei munkabizottságot alkossanak. Örömmel mondhatom, hogy a körzetben bőségesen volt olyan szakember, aki mind szakmai szempontból, mind erkölcsi magatartásával rászolgált a tanács bizalmára. Bizottságunkban többségben vannak a pénzügyi-számviteli területen dolgozók, de a mezőgazdasági, a kereskedelmi szakemberek mellett ott van a pedagógus is. Munkánkról még korai • lenne véleményt mondani, de az indulás biztató. — A bátonyterenyei bizottságban ön függetlenített alkalmazott, míg a bizottság többi tagja társadalmi megbízatásként végzi tevékenységét. Megválasztása előtt a helyi pártbizottság apparátusában dolgozott, jelentett-e valamilyen gondot az új munkakör? — Nem tagadom, bennem is megfogalmazódott: hogyan tudok majd eleget tenni a feladatoknak, képes leszek-e a tanács bizalmának megfelelni. A természetes kételkedést az egészséges optimizmus váltotta fel, mert tudtam, számíthatok a párt és a tanács helyi vezetőire, a megyei népi ellenőrzési bizottság szakmai segítségére. A feladat nem volt teljesen újszerű, mert 1970-től a salgótarjáni járási, 1984-től a bátonyterenyei városi jogú pártbizottság munkatársaként feladataim közé tartozott a panaszok vizsgálata, elintézése is. A munkába állásom egyébként gyorsan ment, mert a tanácsülést követő napon a megytei bizottság munkatársaival már lakossági bejelentés kivizsgálásában vettem részt. — A népi ellenőrzés fontos feladata a lakosság életkörülményeivel összefüggő társadalompolitikai célok megvalósulásának vizsgálata. Ez hogyan tükröződik az iij bizottság éves ellenőrzési tervében? — Ez évben négy komplex vizsgálatot terveztünk, amelyből a zöldség- és gyümölcs- termelés. felvásárlás, valamint az ellátás helyzetének vizsgálatát már befejeztük és a közeljövőben tárgyaljuk meg az erről készített összefoglalót. Egy másik témában az elmúlt hétkn indítottuk be a vizsgálatot, míg a tervezett további két ellenőrzés előkészítés alatt van. A tervezett vizsgálatok megegyeznek a központi és megyei ellenőrzési célokkal. Az ellenőrzéseket népi ellenőrök és szakemberek végzik. Itt kell elmondanom, hogy a Salgótarjáni, Népi Ellenőrzési Bizottságtól — a munkatapasztalatok mellett — 35 körzetünkhöz tartozó népi ellenőrt vettünk át és megalakulásunk óta további 30 fővel bővítettük hálózatunkat. Célunk az., hogy folyamatosan ' 150—160 fős aktív népi ellenőri állományt alakítsunk ki, akik — arányosan terhelve , — évente legalább egy vizsgálatban végezzék önként vállalt ellenőrzési tevékenységüket. A vizsgálatok megtervezésében, végrehajtásában nagy segít- . séget nyújtanak a megyében már régebben működő városi népi ellenőrzési bizottságok elnökei. Tapasztalatunk szerint a népi ellenőrök lel» kiismeretesen, legjobb tudásuk szerint teljesítik vállalásukat.' Teszik mindezt annak ellenére, hogy a népi ellenőrzés ma még nem tartozik a legismertebb és a legelismertebb társadalmi tevékenység sorába. — Mi lehet ennek az oka? — A népi ellenőrzés olyan önkéntes -közéleti tevékenység, melynek sajátossága, hogy a népi ellenőr nem a megszokott, jól ismert környezetében végzi munkáját. A munkatársainak, környezetének gyakran nincs közvetlen információja tevékenységéről. Ügy érzem, hogy többek között a népi ellenőrzési megállapítások, a tapasztalt hibák kiküszöbölésére tett intézkedések, javaslatok nyilvánosságra hozásának fokozásával lehetne ezen javítani. Ezen belül is az üzemi gyűlések, közgyűlések, egyszóval az üzemi demokrácia fórumait kell jobban kihasználnunk. •— A lakosságtól mennyi bejelentés érkezett az új NEB- hez? — Tevékenységünkben a komplex vizsgálatok mellett nagy figyelmet kap a lakossági bejelentések intézése. Ez ideig 12 írásbeli és 4 szóbeli panaszt regisztráltunk és tettük meg a szükséges intézkedéseket. Volt azonban 8—10 olyan eset is, amelyben —• és ezt az előző munkakörömben is gyakorta tapasztaltam — a panaszosnak csak a hallgatóság, csak a jó szó hiányzott. Egyébként hivatalos fogadónapot nem határoztunk meg, munkanapokon mindig fogadjuk a hozzánk fordulókat. Ügy érzem, hogy a panaszosok bíznak bennünk és remélem a jövőben sem lesz másképp. Azt hiszem, minden társadalmi munkás nevében is fogalmazhatok: szeretnénk, ha tevékenységünk eredményeként a lakosság közhangulata javulna, a törvényesség és az állampolgári fegyelem erősödnej kevesebb lenne a visszaélés^ a hiányosság. Tudjuk azonban, hogy ezt csak következetes és felelősségteljes szolgálattal lehet elérni — mondotta az új népi ellenőrzési bizottság elnöke. Morvái József Em!é!<fáhla~avatás Szombathelyen Naponta mintegy kétszáz vásárló keresi fel Ludányhalásziban a szécsényi áfész által vize meltetett vegyesboltot, akik átlagosan húszezer forint értékű árut vásárolnak. A hat- százötvenezer forint értékű árukészlettel rendelkező boltban megtalálható a ruhaneműtől az élelmiszerig minden, ami ki tudja elégíteni az ide látogató vásárlók igényeit. __ kt — Emlékláblaavátó ünnepséget rendeztek kedden Szombathelyen. a Magyar László Üttö- rőházban, a névadó mártír születésének hatvanadik évfordulója alkalmából. Magyar László 1925. szeptember 3-án született Keszthelyen. Cipészmunkásként dolgozott és I 1945 tavaszán lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1949-ben á politikai tisztképző akadémiára került és . több fontos beosztást kapott. 1953- ban Szombathelyre helyezték, majd 1956 tavaszán őrnaggyá léptették elő, s Budapestre irányították. Az 1956 október 23-án a Szamuely-laktanyából harcostársaival együtt a rádió védőinek segítségére sietett és ott érte egy ellénforradalmár golyója, amely kioltotta életét. Hősi halála után alezredessé léptették elő, Vörös Zászló Érdemrenddel és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel tüntették ki. 1957 februárjában a szomWÓGRAD - 1985. bafchelyi munkásőregység Magyar László nevét vette fel, 1958. november 24-én a szombathelyi úttörőházat nevezték el róla, s Szombathelyen utca is őrzi nevét. Márvány emléktábláját most az úttörőház falán helyezték el. Az ünnepségen méltatták Magyar László példás életét, majd elhelyezték a hála és a megemlékezés koszorúit aa emléktáblánál. (MTI) , 4» szerda 5 <
