Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

Sok a törzsgáriflsla Miről beszél a városgazda? A targonca megkönnyíti a rönkök mozgatását Képek a fűrészüzemből Csomagolják a bútoralkatrészekct Nem mondhatnánk, hogy túl gyorsan őrölnek isten malmai a Salgótarjáni Váro- gazdálkodási Üzemben, mert még manapság is csak az el­ső félévi termelési-gazdálko-' dási eredmények állnak ren­delkezésre. . — Miről vallanak a szá­mok? — kérdeztük Pataki Csabától, a városgazdálkodási üzem vezetőjétől, aki „civil­ben” építészmérnök. ■— Nem álltunk rosszul és a kép alapvetően azóta sem változott. A tervünk 42.7 millió forint termelési érték volt. melyet 42.9 millió forint­ra teljesítettünk. Tavaly a hasonló időszakban még csak 41.8 millió forintnál tartot­tunk. ■ A legtöbb bevétel az épí­tési munkálatokból folyt be. Bár 22,7 millió forintos telje­sítésük elmarad a 23,2 millió forintos tervtől, ám ennek okáról — a hosszú kemény télről — nem ők tehettek. Sok kritika éri Salgótarján köztisztaságának helyzetét. Ám a városgazda azt is el­mondotta. hogy a lónak két oldala van: ahhoz, hogy tisz­tább legven a város. nem csak többet kell takarítani, hanem a lakosságnak is ke­vesebbet szemeteim. A köz, tisztasági ágazat egyébként 11.5 millió forintos tervét 12,4 millióra valósította meg. Az intézményes szemét gvűitést és -szállítást Salgótarján környé­kére is kiterjesztették: a Na­rancs völgyében Ipolytarnó- cig. valamint Szécsény felé, Sóshartvánig. Üj szelek fújnak a parkosí­tásban és a kertészeti ága­zatban. A szűkös anyagi le­hetőségek miatt az üzem parképítési megrendeléssel nem rendelkezik, árbevételre csupán parkfenntartásból te­hetnek szert. Ezért nem érte derült égből villámcsapásként az üzemvezetőt,^ hogy az ága­zat 7,1 millió forint árbevétel helyett csak 6,6 millió forint­ra tett szert. Ennek kapcsán ismét pa­naszkodik a városgazda. Parkrongálás miatt évente két-háromszázezer forint kár keletkezik. Foglalkoznak még tervezés­sel is, és az árbevétel stílsze­rűen a terv szerint alakult, közel féimillió forintra. — Az üzem éves terve 97,3 millió forint — közli Pataki Csaba — de várható, hogy elérjük a százmillió forintot. Behozzuk a lemaradást, mert szombat-vasárnap is dolgo­zunk. Az üzemnek több mint 420 dolgozója van. Örvendetes — hangsúlyozza a városgazda —, hogy csökkent a lemorzsoló­dás, és a dolgozók 75 száza­léka törzsgárdista. Havlicsek Ferenc kovács például 40 év munkaviszony után tőlünk ment nyugdíjba. Vagy említ­hetném, hogy visszajár hoz­zánk Vizslásról dolgozni- Nagy Vilmos nyugdíjas, aki minden feladat ellátására alkalmas. Hol dolgoznak mostanában? Zagyvarónán az Iskola utat építik, Somoskőújfaluban az őrhely út ad számukra mun­kát. Salgótarjánban a Dimit­rov úton szennyvíz-, csapadék­víz- és gázvezetéket építenek, melynek befejeződése után az út helyreállítása is az ő fel­adatuk lesz. Nélkülözhetetlen feladatot tölt be a Salgótarjáni Város­gazdálkodási Üzem, melynek fontosságát igazán akkor ér­zékelnénk — ha nem lenne... R. I. Biokémiai tudományos konferencia A faqqyiPés Tiafárorata Feladatok és a végrehajtás... Minden területen, mindenki­nek felelősséggel keli végez­nie' a munkáját. Növekedjék az önállóság, a kezdeménye­zés, mert amit mulasztottunk az első fél évben, azt csak ilyen körülmények között tud­juk pótolni. És a lemaradást a saját érdekünkben is bekell hoznunk. Körülbelül így hang­zott el a határozattá emelke­dett fogadalom Balassagyar­mat egyik legjelentősebb gaz­dasági egységénél, a Volán­üzemegység összevont párt- alapszervezeti taggyűlésén, ahol Dorogi István, az üzem­egység igazgatója számolt be a testületnek az elmúlt fél évben végzett munkáról és ismertette az elkövetkező id 3 feladatait. A taggyűlést levezető Ló­rik József alapszervezeti párt- titkár bevezetőjében külön is kihangsúlyozta: „Összevontuk a taggyűlést, hogy az üzem­egység kommunistái vala­mennyien ismerjék meg a va­lóságot, minden kendőzés nél­kül, s aztán párttagi felelős­segük tudatával a legmesz- szebbmenőkig dolgozzanak a további sikerekért, munkánk javításáért, a hibák megszün­tetéséért.” fl felelősség közös Nem szokványos taggyűlés­ről volt szó. Ennél többről: a párttagoknak a mindennapi munkában való cselekvő rész­vételéről, példamutatásáról. Arról, hogy az üzemegység számára kitűzött éves felada­tot a fegyelmezettebb, takaré­kosabb, öntevékenyebb mun­kával mindenképpen teljesíte­ni kell. A taggyűlés ezzel felelőssé­get rótt a tagságra, párton kí­vüli dolgozókra és nem utolsó­sorban minden üzemegysegi vezetőre. Mert amikor felxárta az üzemegységben folyó mun­kát, egyben határozattá emel­te a végrehajtás módozatait is. Egyébként a párttagok fel­szólalásai kifejezték azt az eltökéltséget, hogy a taggyű­lés határozatait végrehajtják. Naszály Aladár forgalomveze­tő azt mondta: kollektív fele­lősséggel kell a munkánkat végezni, mert így alkotunk egységet. Ha elmarad az egyik ágazat, akkor a munkáját jobban végző ágazatot is el­marasztalják. A felelősségtu­dat fokozásának jelentőségét hangsúlyozta Kasza László szállításvezető, amikor arról beszélt, hogy rendnek és fe­gyelemnek kell lenni minden területen az üzemegységen belül. De arra ügyeljenek, hogy differenciáltan ítéljék meg az embereket. Sza'bó László ren­dész a munkafegyelem meg­követelését hangsúlyozta. So­kan mások a jelenlévő párt­tagok közül felszólaltak és va­lamennyien egységesen foglal­tak állást: megnövekedett a feladata az üzemegységnek és a munkát ennek megfelelően kell elvégezni, , Nem könnyű a helyzete en­nek az üzemegységnek. Igen nagy értékű gépekkel dol­goznak. . Emberek százait szál­lítják. Mindennap rájuk ne­hezedik a közúti forgalmi ve­szély és nem utolsósorban az időjárási viszontagságok, va­lamint a legérzékenyebb mi­nőségvizsgáló. az ember te­kintete. Ügy fogalmazott a je­lentést előterjesztő Dorogi Ist­ván igazgató, hogy minden kis késést, vagy a jármű tisztáta- lanságát azonnal észlelik az emberek és felemlítik. Hozzá­tette: jogosan teszik, mert a közlekedési intézmény értük van. Számolnah a valósággal Miért kellett a Volán ba­lassagyarmati üzemegységénél összevont párttaggyűlésen tár­gyalni a mindennapi munkát, annak féléves teljesítését? Azért, mert bizonyos területe­ken elmaradtak a terv telje­sítésével. Igaz, hogy a lema­radás nem végzetes, pótolha­tó. De nem bíznak semmit a véletlenre az ottani kommu­nisták. Mindent a tényekre alapoznak. Erről pedig az összevont párttaggyűlésnek az állásfoglalása a következő: az első fél évről elmondható, hogy igen változatos, gon­dokkal teli terv múlott él, és az erőfeszítések ellenére a meghatározott feladataikat nem tudták teljesíteni. Ebből a realitásból kellett kiindulniuk. AZ igazsághoz tartozik, hogy nem áltálában maradtak el a feladatok el­végzésével. A személyszállítás teljesítette tervét. Az első fél évben lényegesen több embert szállítottak, mint korábban. A gépparkjuk egy kocsival volt több csupán. De javítot­ták a forgalomszervezést, a hasznos kilométer-felhasználást is, Itt említhetjük elismerő szóval azokat a járművezető­ké', akik új gépjármű átvé­telére mennek Székesfehér­várra, de hazafelé már utaso­kat seállítanak, hogy ne üre­sen közlekedjenek. Ez az ága­zat most céltudatosan törek­szik a minőség javítására. Megértették, hogy most lehet a személyszállítás területén nagy lépést tenni előre. Ugyan­is egyre közkedveltebb az autóbuszon való utazás. Ha ezt az utazási kedvet az ud­variassággal, a tisztasággal, a pontossággal párosítják, neas lesz gond a terv teljes íléssel. Nehezebb a helyzet a te­herforgalomnál. Elsősorban igen megnövekedett a konku­rensek száma. Másodsorban sokan azok közül a vállalatok közül, akikkel üzleti kapcso­latban vannak, fizetésképtele­nek. Még olyan neves cég is, mint a kábélművek, több mil­lió forint szállítási költséghát­ralékban van az üzemegység­gel szemben. Az összevont párttaggyűlés óva intett attól, hogy ezért megszakítsák kapcsolatukat ezen cégekkel. Szerződésmódo­sításokat végeznek a Volán számára kedvezőbb feltétele­ket szabnak meg. A teher­szállítási ágazatban a lema­radást mégsem lehet csak ez­zel indokolni. Annál inkább azzal, hogy a gépkocsik ki­használása csupán 62,5 száza­lék volt. A gépkocsivezetők egv része nem vigyáz a jár­műre, azok lerobbannak és ki­esnek a termelésből. A javítás sem a követelményeknek meg­felelő gyorsasággal folyik, jól­lehet az anyaghiány ehhez nagyban hozzájárul. De az is igaz. hogv némely szerelőre is vonatkozik az a felszólalás, amely a taggyűlésen így hang­zott el: javítani kell a mun­kafegyelmet és ehhez termük hozzá, szigorúan megtorolni a munka közben folytatott ita­lozást. Mert ez is előfordult. II vógnóailás Az összevont taggyűlés óta már a határozatoknak megfe­lelően folyik a munka a Vo­lán balassagyarmati üzemegy­ségében. A párttagok a mun­katerületükön példamutatóan végzik munkájukat. A sze­mélyszállításnál a költségmeg­takarításon dolgoznak. A te­herszállítókkal szerződést kö­tött a vezetőség,' amely arra ösztönöz, hogy fődarabcsere nélkül üzemeltetik a jármű­vet. Azon kívül számtalan más feladatot is végeznek a hatá­rozatok értelmében, mint pél­dául a munkaidő jó kihasz­nálása, a járművek gondos kijavítása, üzemanyag megta­karítása és nem utolsósorban jobb és hasznosabb jövede­lemtermelő munka. Mindenek­előtt ott van már az asztalon a télre való felkészülés előző évinél gondosabb terve is. A kommunisták úgy egyeztek meg az összevont párttaggyű­lésen, hogy mindent megtesz­nek a munka megjavítása, a második fél év terveinek tel­jesítése érdekében. Ez remé­nyekre jogosító megállapo­dás... , Bobál Gyula (Hagyató alatt lő termés — gyenge felvásárlás Félretenném szívesen a nosztalgiát, de idén nyáron megint eszembe jutott a gyü­mölcsfákkal tteli szomszéd saroktelek: egy négyszáz négy­szögölnyi dzsungellé vadult terület. A gazdája évszámra feléje sem nézett, így az eper, megküzdve a gazzal, meghó­dította a hatalmas fák köze­it, a málnából tegy giganti­kus szögesdrótakadály lett. Ez a kert a nyári szünidők alatt a naponta megismétlő­dő nagy kalandot jelentette, ami annál is izgalmasabb volt, mert tiltották. Elvileg. Mert a valóságban, ha úgy láttuk, hogy sok gyümölcs vész kár­ba, akkor nagyanyámban a becsületesség felett. győzött a takarékosság, és megengedte, hogy átlopakodjak egy nagy kosárral, s tteleszedjem azt például ropogós cseresznyé­vel. Gyermekkoromból hatal­mas befőzésekre emlékszem, s miután akár akartam, akár nem, kuktáskodnom kellett, rámragadt ez a most már sok háziasszony lenézte tudomány ... és még valami: a taka­rékosság. Amíg a gyümölcs­nek egy porcikája is ép, ad­dig nem szabad kidobni, fel kell használni. Ez kitörölhe­tetlenül belém rögződött, s mióta önálló lakgsom van, nyaranta meghasonlásra ítél. Hogy mfért? Mert, nem tudok annyit eltenni télire, amennyi elég lenne kis családomnak. Persze megkérdezhetnék, hogy tegy dolgozó nőnek mikor lenne ilyesmire ideje? Pe­dig' nem erről van szó. Szeretek kertek között sé­tálni. ’Ha már nekem nincs, hát gyönyörködöm a másé­ban. És bosszankodom is. Az idén bőséges volt a sárga- barácktermés, vettem is öt kilót lekvárnak. Vettem vol­na többet is, de sajnos az árak... Aztán néhány nap múlva meglátogattunk egy rég nem látott rokont, s ak­kor ránk mosolygott a sze­rencse. Az úton a kocsiból roskadozó sárgabarackfákat láttunk, s kérdeztük: kié le­het, szívesen vennénk belő­le. Abból ugyan nem vesz­nek — így a válasz —, de talán a szomszédunktól. . Nos. a szomszéd kertjében két barackfa alatt a föld kö­rös-körül telte volt túlérett, lehullott szemekkel. S, a fá­kon még így is rengeteg gyü­mölcs. Mondanom se kell. hogy a kedves öreg szomszéd örömmel ajándékozta nekünk azt a tízkilónyi sárgabarackot, amit leszedtünk, S, mi lesz a többivel? — kérdeztük. Nem tudom — így a bizonytalan válasz. Ez történik minden évben, magunknak sok a ter­més, eladni nincs kinek. Leg­feljebb el lehet ajándékozni valamennyit, de még így is sok a szemétbe kerül. Szemétbe került hát, sok gyönyörű, érett sárgabarack Kapzsiságomban kedvem lenne megsiratni, hiszen kár min­den szemért. Pedig nem is én neveltem, ápoltam a fát, de mégis. Épp úgy sajnálom, mint a sok szemétbe dobott kenyeret, az iskolák mellett elhajigált szalámis zsemléket. Magyarország több évtized után eljutott odáig, hogy már jó ideje mindenki elegendő, jó minőségű élelmiszerhez jut. Sokan irigyelnek minket ezért. Én meg közben másokat iri­gyelek. Azokat az országo­kat, ahol már megtanulták, hogy, ha valamiből sok van, az még ntem ok a pazarlásra, ahol az élelmiszerek felvásár­lását rugalmasan, ésszerűen megszervezték, ahol az üzlet­ben nem tesznek rám leki­csinylő megjegyzést, ha csak két vékony szelet húst akarok vásárolni, ahol a szemét iga­zából már nem is szemét, hi­szen modern eljárással min­den összetevőjét újra felhasz­nálják. Bár, felvásárlási szer­vezetünk jobb munkája nyo­mán egyszer már alaptalan lenne ez az irigységem. Miklós Éva | N GO RÁD - 1985. szeptember 4„ szerda 3 Éves szinten 3,5—4 ezer köbméter fát dolgoznak fel a > bujáki erdészet fagyártmány- üzemében. A tölgyből, cserből és akácból bútorlécet. par­kettfrízt, palettaelemeket, bá­nyadeszkát és bányadorongot készítenek a három szalagfű­résszel. — Bencze — Munkában a szalagfűrész Kern javult a fagylalt minősége A legnépszerűbb nyári cse­megének, a fagylaltnak csak az ára növekszik, a minősége nem javul — ezt tapasztalhat­ták ezen a nyáron is á vásár­lók, de ugyanezt állapították meg a hivatásos ellenőrök is. Igazán jó fagylalt csak na­gyon kevés helyen kapható, annak ellenére, hogy, amikor — két esztendeje — úgyne­vezett szabadáras kategóriá­ba sorolták, az áremelés alap- feltételeként a fagylalt mi­nőségépek javítását jelölték meg az illetékes szervek. A Btelkereskedelmi Minisztéri­um a vendéglátó vállalatok és szövetkezetek szakemberei­nek figyelmét több ízben fel­hívta a minőség javítására. A felügyeleti és irányító_ szervek kezdeményezései nem' vezettek kellő eredményre: a legutóbbi vizsgálatok is azt mutatták, hogy — az esetek többségében, főként a szak­mai ismeretek hiánya és a technológiai fegyelem bte nem tartása miatt — nem kielégí­tő a minőség, s emiatt tisz­tességtelennek tekinthető a kikalkulált ár. A választék is sokhelyütt hiányos, az ellen­őrök elsősorban a cukrász kisiparosoknál tapasztalták, hogy tejes-, illetve gyümölcs­fagylaltot nem 50—50 száza­lékos arányban készítenek, főként az olcsóbban előállít­ható fagylaltokat kínálják. A minisztérium felhívta a vendéglátó vállalatok, szövet­kezetek és a fagylaltkészítő kisiparosok figyelmét, hogy a jövőben az egész szezon alatt az előírt arányban kínáljanak gyümölcs-, illetve tejesfagy­laltokat: igyekezzenek besze­rezni mind több korszerű fagyasztógépet, illetve fagy­laltgépet. mindezzel javítsák a minőséget, hogy az az árak­kal is arányban legyen. A vá­sárlók védelmében a jövő­ben az ellenőrök azt is foko­zottan figyelik, hogy a ma már nem túl olcsó édességből a jó minőség mellett az elő­írt adagot kapják a vevők. ' mert e területen is akad még javítanivaló. A korszerű, nagy hatékony­ságú kromotográfiás és elekt- roforetikus technikák alkal­mazása ma már nemcsak a kutatásban, a kémiai analí­zisben, hanem a legkülönbö­zőbb laboratóriumi, félüzemi és egyre inkább üzemi gya­korlatban is elterjedt. E té­makörben kezdődött kedden Siófokon a művelődési köz­pontban — a Magyar Bioké­miai Egyesület és a Magyar XT Ami Iz-iiorvlz- T n'\TCííl í i ».öVi rí zésében — nemzetközi tu­dományos konferencia. A négynapos tanácskozáson ti­zenkét ország: Anglia, Auszt­ria, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország. Kuba, Magvar- ország, az NDK, az NSZK, Olaszország, Románia, Szov­jetunió kutatóintézeteiből, egyetemeiből, klinikáiból és üzemi kutató laboratóriumai­ból mintegy százötven szak­ember vesz részi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom