Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-23 / 223. szám

Közlemény Határőrközség Litke és Ipolytarnóc az Indonéz Köztársaság elnökének látogatásáról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének és feleségé­nek meghívására Suharto, az Indonéz Köz­társaság elnöke és felesége szeptember 19. és 21. között hiivatalos látogatást tett ha­zánkban. Az indonéz elnök kíséretében volt Sudharmono miniszter, az államtitkárság ve­zetője, Johannes Sumarlin, a nemzetfejlesz­tés tervezési minisztere, az állami tervbizott­ság elnöke, Mochtar Kusumaatmadja külügy­miniszter, Murdiono miniszter, a kabinet titkára. Benny Murdani tábornok, a fegyve­res erők főparancsnoka. Nana Sutresna kül­gazdasági kapcsolatokban illetékes külügy­miniszter-helyettes és Kasman Pahala Haod- jahan Siahan, az Indonéz Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. A magyar tárgyalócsoport tagjai voltak: Czinege Lajos, a Minisztertanács elnök­helyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Várkonyi Péter külügy-, Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter, Mórocz La­jos altábornagy, a Honvédelmi Minisztéri­um államtitkára, Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes. Bartha Ferenc, a Miniszterta­nács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának vezetője és Debreceni István, a Magyar Népköztársaság indonéziai nagykö­vete. Losonczi Pál szívélyes légkörű megbeszélé­seket folytatott Suharto elnökkel. A két el­nök tájékoztatta egymást országa helyzeté­ről. Véleményt cseréltek a világhelyzet idő­szerű kérdéseiről, elsősorban az európai kon­tinens és a délkelet-ázsiai térség békéjével és biztonságával összefüggő kérdésekről. Át­tekintették a fejlődő magyar—indonéz kap­csolatokat és ismételten megerősítették szán­dékukat a mindkét nép javát szolgáló együtt­működés bővítésére és fejlesztésére. Az in­donéz elnök meglátogatott mezőgazdasági éá ipari' létesítményeket, ismerkedett Budapest történelmi, kulturális és művészeti neveze­tességeivel. Suharto elnök elismeréssel szólt a magyar népgazdaság, különösen a mezőgazdaság fej­lődéséről; méltatta a magyar kultúra és mű­vészet nemzetközileg is elismert eredmé­nyeit. Losonczi Pál nagyra értékelte Indo­nézia erőfeszítéseit ipara. mazőgazdasága fejlesztésére, a gyorsan növekvő lakosság életszínvonalának emelésére. A két államfő a nemzetközi helyzet átte­kintése során különös figyelemét fordított az európai és az ázsiai biztonság, a leszerelés, a népek közötti békés együttműködés kérdé­seire. Aggodalmukat fejezték ki a nemzet­közi feszültség növekedése, a fegyverkezési verseny fokozódása és a világűrre való ki- terjesztése miatt. Egyetértettek abban, hogy a békés egy­más mellett élésnek nincs reális alternatí­vája, s az államok közötti vitás kérdése­ket tárgyalásokkal és a kölcsönös érdekek méltányos figyelembevételével kell rendez­ni. Üdvözölték a novemberi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozót és kifejezték reményü­ket, hogy az hozzájárul a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez, a két vezető nagy­hatalom viszonyának javulásához. Megálla­pították. hogy a nemzetközi feszültség csök­kentése. a fegyverkezési hajsza megfékezé­se jelentősen hozzájárulna a világgazdaságii helyzet további romlásának megakadályozá­sához, a fejlődő országok súlyos helyzeté­nek enyhítéséhez is. Suharto elnök elisme­réssel szólt a Magyar Népköztársaság aktív békeszerető külpolitikájáról. Losonczi Pál méltatta Indonézia független, el nem kötele­zett politikáját, különösen a délkelet-ázsiai térség békéje és biztonsága, az indokínai és az ASEAN-országok közötti párbeszéd elő­mozdítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Magyarország és Indonézia kapcsolatairól a két elnök egybehangzóan megállapította, hogy a politikai, a gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés továbbfejlesztésé­re megvannak az intézményes keretek. A két ország közötti hagyományos barátság, a meglevő kölcsönös érdekeltség a nagy föld­rajzi távolság ellenére is lehetségessé teszi az együttműködés elmélyítését. Megelégedés­sel szóltak azokról a kezdeményezésekről, amelyek Losonczi Pál múlt év novemberi indonéziai látogatása óta ezen a téren tör­téntek. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a két államfő megszélései mellett a partner- tárgyalások újabb lehetőségeket tártak fel a politikai, a gazdasági, a kereskedelmi, a műszaki-tudományos és a kulturális kapcso­latok szélesítéséhez. A két államfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Indonéz Köztársaság elnökének magyarországi látogatása, a tár­gyalások baráti légköre új lendületet ad a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köz­társaság közötti kapcsolatok elmélyítésének és hozzájárul a békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati megvalósításához. Suharto elnök hivatalos indonéziai láto­gatásra hívta meg Losonczi Pált és felesé­gét, akik a meghívást köszönettel elfogad­ták. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) 29-ről, a magyar fegyveres erők napjáról és ünnepeljük Litke—Ipolytarnóc határőr­községgé való avatását. Mind­két esemény hazaszeretetünk gyakorlati kifejezéséhez kap­csolódik. Az előadó ezután megem­lékezett az 1848—49-es pol­gári forradalomról és sza­badságharcról, az 1919-es Ta­nácsköztársaságért folytatott küzdelmekről, majd kijelen­tette: — Szeptember 29-e a hon­védeké. határőröké, rendőrö­ké, munkásőröké, munkáju­kat a fegyveres erőknél vég­ző polgári dolgozóké, mind- azoké, akik fegyverrel a kéz­ben, vigyázzák hazánk függet­lenségét; biztonságát, állami és társadalmi rendünk sérthe­tetlenségét, mindannyiunk nyugalmát. A magyar fegy­veres erők történelmünk so­rán, de különösen a felsza­badulás után szorosan egvütt fejlődtek szocialista társadal­munkkal, itt a nógrádi tája­kon élő emberek életével, sorsával is. Vincze Zoltán ezredes ez­után a nemzetközi helyzetet elemezte, majd beszédét így folytatta: — A szocializmus további építése ma még elválasztha­tatlan a vívmányaink védel­méről való gondoskodásról. Erre kötelez bennünket a je­len világhelyzet és alkotmá­nyunk paragrafusa is. mely szerint a haza védelme a Magyar Népköztársaság min­den állampolgárának köteles­sége. Ez a kötelesség az egyik legszentebb emberi ér­zésből, a hazaszeretet érzésé­ből fakad, amelv a történel­münk során emberi mércével mérve is, igen nagy tettekre és önfeláldozásra késztette népünk 'gaz fiait. Meggyőző­désem. hogv a megtisztelő határőrközség cím felvételé­nek kérésekor a két község lakosságát is e nemes érzé­sek vezérelték. Az ünnepség szónoka a to­vábbiakban méltatta a két község fejlődését, a közsé­gek és a határőrség között ki­alakult együttműködést Mint mondotta: a határőrizetet se­gítő szemlélet szinte a köz­ségek egész lakosságát áthat­ja, s éppen ez alapozta meg elhatározásukat, hogy felve­szik a határőrközség meg­tisztelő címet. Ezután Benkő László ha­tárőr alezredes, a BM Határ­őrség Országos Parancsnok­sága megbízásából átad'a Kovács Zoltánná tanácsel­nöknek, a határőrközség röp viselésére jogosító emlékla­pot. Kovács Zoltánná viszon­zásul a két község dolgozói nevében, emlékzászlót adott át Kiss István határőr fő­hadnagynak. őrsnarancspok- tiak. Az ünnepi parancs is­mertetése után Benkő Lá^ló és Vincze Zoltán kitünte*é«e- ket, elismeréseket, jidsimá- kát adott át a két kn-czg legiobbjainak. maid a d'Sz. század elvonulása után =nr került a határőrközség ‘«bla leleplezésére. Délután a BM Ha'árőrcé» központi zenekara knzr«nv'- ködésével fővárosi mű ás a kö'-nvező l-özcZímk o-hm’ü- teseinek részvételével, roz- dae sport- és V'iH'írmfiw-a kerü’t sor A l'tkpí ünnepsé­get ifjúsági bál zárta Kormánynyilatkozat Á Szovjetunió elítéli Dél-Afrika agresszióját A Szovjetunió kormánya szombaton közzétett nyilat­kozatában határozottan el­ítéli a Dél-afrikai Köztársaság újabb agresszióját Angola ellen, s követeli az ellenséges tevékenység azonnali és tel­jes beszüntetését. Figyelembe véve a rendkívüli mértékben veszélyeztető agresszív dél­afrikai . politikát, a szovjet kormány feliép azért, hogy a Biztonsági Tanács tegyen az ENSZ alapokmányával össz­hangban álló hatékony intéz­kedéseket az agresszor ellen. A nyilatkozat a továbbiak­ban megállapítja: az Angola e látni agresszióval Dél-Afrika megkísérli megmenteni az el­kerülhetetlen megsemmisítés­től az UNITA nevű ellenfor­radalmi szervezetet, amelyet Pretoria és nyugati szövetsé­gesei az angolai belső helyzet megingatására használtak fel. A fajüldöző rendszer elleni egyre erősödő ellenállásból és a namíbiai nép fokozódó felszabadító harcából a pre- tóriai rbzsim agresszióval ke­resi a kivezető, utat — mutat rá a kormánynyilatkozat, s végezetül leszögezi: a dél-afri­kai rendszer kihívó akciója egyértelműen bizonyítja az úgynevezett korlátozott gaz­dasági szankciók elégteiense- gét. valamint az Egyesült" Ál­lamoknak és néhány NÁTO-szö- vetségesének az agresszor megbékítésére irányuló ‘ poli­tikájának hatástalanságát. Reagan rádióbeszéde „Kifejezésre akarja juttatni az Egyesült Államok jószándékát" Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: SevardnaUze szovjet külügy­miniszterrel sorra kerülő pén­teki találkozója előtt Reagan amerikai elnök szombati rá­dióbeszédében azt mondotta, hogy ,.a találkozón kifejezés­re akarja juttatni az Egyesült Államok jószándékát” —, de egyúttal kijeién tette, hogy a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó iránt „nem szabad ha­mis reményeket táplálni” és ismét a Szovjetuniót vádolta meg azzal, hogy „védelmi szükségleteinél sokkalta na- gvobb mértekben fegyverke­zik”. Az elnök azt mondotta, Thatcher bejelentése Margaret Thatcher brit kor­mányfő pénteken az éjszakai órákban visszaérkezett Lon­donba. Thatcher Egyiptomban és Jordániában 'tett ötnapos látogatást. Izraelben zajos tiltakozással, az Egyesült Államokban pe­dig hangsúlyozott tartózko­dással fogadták Thatcher pén­teki bejelentését, hogy Nagy- Britannia kész közös jordá- niai—palesztin küldöttséget fogadni. Margaret Thatcher a pén­tek este Akabában megtartott sajtóértekezletén közölte még: személyesen is találkozik majd a közös jordániai—palesztin küldöttséggel. Közel-keleti út­jának befejeztével a brit mi­niszterelnök péntek éjszaka visszaérkezett Londonba. hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között „el­kerülhetetlen a versengés” „a kommunizmus és a demokrá­cia közötti gyökeres eltérések következtében’. „De az Egye­sült Államok és a Szovjetunió vezetőinek legközpontibb fe­lelőssége az, hogy biztosítsák: ez a versengés békés marad.” „A találkozókon világosan ki akarjuk fejteni a szovjet ve­zetőknek, hogy eltökélt szán­dékunk a nyugati érdekek megvédése, de egyúttal az is, hogy magunk is hozzájárul­junk^ amerikai—szovjet kap­csolatok megjavításához.’ Reagan ugyanakkor *zt hangoztatta, hogy a szovjet Hoszú repülőút után, csak szombat este érkezett haza Japánból Lázár György mi­niszterelnök és az általa ve­zetett magyar küldöttség. Ha­talmas a távolság, amely el­választja egymástól hazánkat és Nippont, ahogy s japánok országukat hívják. A sokezer kiiométer sem akadályozhat­ja azonban a két állam kap­csolatainak fejlődését. Ez a négynapos hivatalos látoga­tás fő tanulsága. A világ, második tőkés ha­talmának számító Japán és hazánk politikai kapcsolatai kiegyensúlyozottak voltak már a látogatás előtt is. Még­is ez volt az első alkalom, hogy a Magyar Népköztársa­ság miniszterelnöke a sziget- országba utazo+t. Nem túlzás azt állítani,- hogy minőségi ugrást jelent ez az esemény a magyar—japán kapcsolatok történetében, s ez ma köl­csönösen érdeke mindkét fél­nek. Válságokkal terhes vi­lágunkban mindig jó hírnek számít, ha két, ellenke­ző társadalmi és gazdasági külügyminiszterrel sorra kerü­lő találkozóján az első helyen ..az emberi jogok” kérdését kívánja megvitatni. A továb­bi sorrendet az elnök úgy fo­galmazta meg. hogy a megbe­szélésen a regionális kérdé­sek, a kétoldalú viszony, így a kereskedelem kérdései sze­repelnek. Szólt a biztonsági kérdésekről is. beleértve a nukleáris fegyverzet valódi és ellenőrizhető csökkentését. A program ilyen összeállításá­ban egyetlen szó sem szere­pelt Például az űrfegyverke­zés kérdéseiről, amelyet a szovjet fél kulcsfontosságú­nak tart a leszerelés terén. Négy nap Nipponban berendezkedésű állam magas szinten nyilvánítja ki együtt, működési szándékát, így Lá­zár György mostani tárgya­lásai túlmutatnak a két or­szág közötti viszony kérdé­sein, világpolitikai jelentő­seggel is bírnak Gazdasági kapcsolataink szj.ntje nem mondható iga­zán magasnak: Japán szem­pontjából mi kifejezetten ki­csiny partner vagyunk, s a mi külkereskedelmünkben is számos — esetleg kevésbé fejlett — tőkésország előzi meg az ipari-technológiai nagyhatalom Nippont. A fel­kelő nap országa azonban éppen annak köszönheti cso­daként számon tartott sikereit, hogy rendkívül rugalmasan, minden kicsiny lehetőséget kihasználva kereste a fejlő­dés útját. Hazánk számára pedig szintén kulcskérdés a világpiac változásaira való Eltemették a tüntetések áldozatait Dél-Afrika városaiban szom­baton tízezrek vettek részt az elmúlt napokban vérbe fojtott tüntetések áldozatainak: te­metésén. Fokváros egyik fe­keték lakta elővárosában negyvenezres gyászoló tömeg kísérje utolsó útjára a rend­őrök sortüzének nyolc áldoza­tét. Jóllehet Fokföld tarto- mányHgn még nincs rendkí­vüli állapot, a rendőrök bru­tális beavatkozással oszlatták szét a temetési menetet: gu­milövedékeket és könnyfa­kasztó gázt lőttek a tömeg közé. Sowetóban, Johannesburg nagy fekete elővárosában a középiskolás bojkott egyik ál­dozatának. egy 13 éves fekete diáklánynak a temetésén nyolcezren jelentek meg A tüntetéstől tartó rendőrök itt is könnygázt vetettek be. gyors reagálás, a fejlett tech­nológia átvétele, a jó és sok­rétű gazdasági kapcsolatok kiépítése a világ minden tá­ján. Miniszterelnökünk es a kí­séretében lévő külügyi, ke­reskedelmi és tájékoztatáspo­litikái’ vezetők tárgyalásaik során számos konkrét kér­désben értek el megállapo­dást japán partnereikkel, Ezek eredményeit ta'án már a nem túl távoli jövőben ér­zékelhetjük majd, hiszen egyebek közt sikerült az amúgy, rendkívül szigorú ja­pán vámrendelkezéseket eny­híteni. ami — számos más egyezmény mellett — lehető­vé teszi majd a magyar ex­port bővülését a szigetország­ba, s a harmadik piacokon való együttműködés feltéte­leit is javítja. Modern világunkban a tá­volság szerepe mindinkább csökken. Ügy helyénvaló, ha az államok közötti kapcsola­tokban is mind nagyobb le­hetőségeket kölcsönösen gyü­mölcsözően használjuk ki. Lázár György látogatása jól szolgálta ezt az ügyet. Horváth Gábor 2 NOGRAD — 1985. szeptember hétfő Természeti katasztrófa Mexikóban A mexikói földrengést kö­vető mentési munkálatok so­rán vasárnap hajnalig 1641 holttestet ástak ki a romok közül, becslések, szerint még több mint kétezren vannak az összeomlott épületek, alatt. A kórházakban hatezer személyt ápomak, a menekültközpon­tokban ötezren vannak. Ed­digi adatok szerint 411 épü­let dőlt össze -a fővárosban. Mexikóvárosban az eddig megtalált holttestek 70 szá­zalékát sikerült azonosíta­ni. A kormány és a város ve­zetői számára jelenleg a leg­nagyobb gondot a járványve- szely okozza. A földrengés nagy pusztítást vitt végbe Mexikó vidéki te- lepüléö'jn is. ahonnan most kezdenek érkezni az első hí­rek A té evizió köz'ése szerint Ciudad Guzman. Mexikó ne­gyedik legnagyobb városa ro­mokban hever. A Jalisco ál­lambeli városban, amelynek 4.3 millió lakosa volt, rendkí­vüli áUapoíot hirdettek. Á* áldozatok száma nem ismere­tes. Folyamatosan' érkeznek a külföldi segélyszállítmányok a fővárosba. Repülőgépek érkeztek , a környező országok közül. Ar­gentínából, Kolumbiából. Bra­zíliából, a Dominikai "Köztár­saságból, az Egyesült Álla­mokból és Kanadából, illetyé a tengeren túlról — a Szov­jetunióból, Franciaországból, Svájcból, Spanyolországból. A helyszínre érkezett a svájci kormány különleges mentő­osztaga 35, a külvilágtól elzárt személyek felkutatására be­tanított kutyával. Egy külön­legesen kiképzett izraeli ala­kulat erre a célra kifejlesz­tett elektronikus műszereket vitt magával. Segélyszállít­mánnyal — sátrakkal, taka­rókkal, gyógyszerekké! — meg­rakott repülőeéo érkezett va­sárnap Algériából. Több mint kétszázezer dol­lárt ajánlottak a nyugatné­met titkosszolgálatok Abdul­lah Ca*linak és Oral Cellk- nek — a két törököt jelenleg tanúként hallgatják ki Agca perében —, hogy erősítsék meg a pápa elleni merénylet kapcsán Bulgária ellen felho­zott vádakat. Catli név szerint nevezte meg az ajánlatot tevő ügynö­köket. akik a manipulált ta­núvallomásért cserébe — a pénzén kivui — lenerove tér­ték volna számára, hogy egy „csendesebb országba" távoz­hasson. A római tárgyalás szombati napját értékelve, a Rabovm- cseszko Delo című bolgár .lap vasárnapi számában rámuta­tott: bármi történjék is a to­vábbiakban a perben, a szom­bati nap eseményei megsem­misítő csapást mértek azokra, akik kitalálták a „bolgár kap­csolat” legendáját. Folytatják munkájukat az űrhajósok Sikeresen. a terveknek megfelelően folytatja a kuta­tási program végrehajtását a Saaljut—7 űrállomás fedélze­tén dolgozó őt szovjet űrha­jós. Szombaton csillagászati, biotechnológiai és különböző műszaki kísérleteket hajtottak yegre, filmíelvételeket készí­tettek a közös munkáról e* jutott idő televíziós kapcsolat létesítésére a földi Irányító- központtal is. Az orvosi ellenőrzések ada­tai és az űrhajósok saját je­lentései szerint az űrállomás fedélzetén dolgozó vailameny- nyi kozmonauta egészség«. / r Fejlemény az Agca-perben Megmozdult a világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom