Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-18 / 219. szám

faw York Megnyílt az ENSZ 40. ülésszaka Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: uaul Lusaka, az ENSZ-köz- gyűlés 39. ülésszakának elnö­ke hétfőn délután ünnepé­lyes keretek között befejezett, nek nyilvánította az üléssza­kot A világszervezet jubile. umi, 40. ülésszaka kedden dél­után — közép-európai idő­számítás szerint este — kez­dődött meg New Yorkban. Az ülésszakon, illetve annak a világszervezet megalakítása 40. évfordulóját köszöntő kü­lön megemlékezésén mintegy száz tagállam képviselteti ma­gát állam., vagy kormányfő­jével ~ A 39. ülésszak, amelynek érdemi része a múlt év de­cemberéig tartott, számos fontos kérdést tekintett át, köztük a leszerelés, a fegy­verzetellenőrzés több problé­máját. Foglalkozott a világ szinte minden égető kérdé­sével és számos fontos hatá­rozatot hozott, egyebek kö­zött az Afrika déli részén, il­letve a Közel-Keleten kiala­kult válsággal kapcsolatban. Mindezek a témák azonban továbbra is szerepelnek majd az új ülésszak napirendjén is: az előterjesztett napiren­di javaslatok túlnyomó több­sége ugyanazokról a kérdé­sekről sürget döntéseket, ame. Ivekről a világszervezet már hozott határozatokat, de eze­ket számos tagállam nem haj­landó végrehajtani. Az új na­pirendi pontok közül igen nagy érdeklődés fogadta a Szovjetuniónak azt a javas, latát, hogy az ENSZ hozzon határozatot a világűr fegv- vermentesítésére s egyben te­gyen leneseket annak érdeké­ben. hogv a kozmoszt csak békés célokra lehessen ki­használni A közgyűlés időszakában számos két- és többoldalú ta­lálkozóra k°rül sor a New Yorkba érkező államfők, kormányfők, miniszterek kö­zött. Már e bét végén meg­tartják , például az ülésszak alkalmából az Egyesült Álla­mokba látogató mozambiki államfő, Samora Machel ta­lálkozóját Reagan amerikai elnökkel — erre Washington­ban kerül sor. Reagan az ed­digi bejelentések szerint meg­beszélést folytat Husszein jor- dániai királlyal és Mubarak egyiptomi államfővel is. A legfontosabb találkozónak azonban Reagan és Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter szeptember 27-re bejelen­tett, a szovjet—amerikai csúcstalálkozó kérdéseivel foglalkozó megbeszélését te­kintik. Sevardnadze, aki vár­hatóan e , hét végén érkezik az ENSZ székhelyére, előzőleg Shultz külügyminiszterrel is találkozik és megbeszélést folvtat számos más állam küldöttségének vezetőjével is. A közgyűlési ülésszak első napján választják meg az új ülésszak elnökét, s ezen a hé­ten megválasztják a bizottsá­gok tisztségviselőit is. Az ál­talános politikai vita, ame­lyen a magyar küldöttséget Várkonvi Péter külügyminisz­ter vezeti, a jövő hét elején kezdődik meg. A háború nélküli Európa felé történő lépést jelent A Rudé Právo a vegyifegyvermenles övezetről Csehszlovákia és az NDK javasolta az NSZK kormányá­nak. hogy kezdjenek tárgyalá­sokat vegyifegyvermenles Övezet létrehozásáról országa­ik területén — ezzel a kezde­ményezéssel foglalkozott ked­di kommentárjában a Rudé Právo. A CSKP KB lapja emlékez­tetett arra, hogy a vegyifegy­verek veszélyességüket tekint­ve közvetlenül az atomfegy­verek után következnek, s teljes betiltásukról évek óta folynak a nemzetközi tárgya­lások — egyelőre minden konkrét eredmény nélkül. A nemzetközi közvélemény a vegvifegyverek megsemmisí­tését sürgeti, s e cél elérése felé a vegyifegyvermentes öve­zet megteremtése az első kéz­zelfogható lépést jelenthetné. Mint ahogy az atomfegyver­mentes övezetek gondolata, ugyanúgy a vegyifegyvermen­tes övezet létrehozására vo­natkozó javaslat a háború nélküli Európa felé történő lépést jelent. Ebben a népek biztonsága szempontjából any- nyira kényes kérdésben is keresni kell az utat a közös cél felé— állapította meg a Ru­dé PráVo. Ilyen útkeresés le­hetne az NSZK kormányának javasolt tárgyalások. Az első külföldi visszhan­gok azt tanúsítják, hogy Cseh­szlovákia és az NDK javasla­ta megértésre talált a reáli­san gondolkodó politikai kö­rökben. Nincs ínyükre viszont azoknak — kivált az NSZK- ban — akik a fegyverkezésre és nem a fegyverzetek csök­kentésére tették tétjüket. Kohl nyugatnémet kancellár üdvö­zölte a vegyifegyvermentes övezet létesítésének javasla­tát, jóllehet hozzáfűzte, hogy kormánya elsősorban a vegyi­fegyverek teljes betiltásában érdekelt, amelyről Genfben évek óta folynak a tárgyalá­sok. Csehszlovákiát és az NDK-t az a törekvés vezérli, hogy legalább egy kis lépéssel előbbre lendítse a leszerelési tárgyalások szekerét. Margaret Thatcher és Hoszni Mubarak megbeszélései Thatcher asszony kedden megkoszorúzta az ismeretlen katona és a néhai Anvar Szá­dat emlékművét, majd két­órás tanácskozást folytatott Hoszni Mubarak elnökkel a Kubbeh-palotában. Mint ez­után egy sajtóértekezleten kö­zölte „korunk nagy kérdése­it” tekintették át, beleértve a Közel-Keletet és azt, hogy a térség fejleményeire milyen hatással lehetnek a tervezett szovjel—amerikai csúcstalál­kozó eredményei. Véleménye szerint azonban egy szélesebb körű nemzetkö­zi konferencia most a közel- keleti kibontakozást nem se­gítené elő, vitákhoz, fennaka­dásokhoz vezetne, és Tha­tcher úgy gondolja, hogy len­dületet kellene adni az ame­rikai—jordániai—palesztin kü- löntárgyal ások/ elképzelésé­nek, meg kellene tenni „a lét­fontosságú első lépést”. Miután az izraeli kormány megtorpedózta Richard Mur­phy közel-keleti ügyekben il­letékes amerikai külügyi ál­lamtitkár, a jordániai király­ság, és a Husszein király elő­terjesztette palesztin listán szereplő politikusok különtár- gyalásáit, Thatcher kedden Kairóban kijelentette: a PFSZ élvonalbeli személyiségeinek bevonásáról ugyan nem lehet szó, de vannak a PFSZ-nek az „erőszakot” elutasító tag­ja; is. Mindkét fél erőfeszítései szükségesek A szovjet tárgyalóküldött­ség azt a megbízatást kapta, hogy olyan jelentős, kölcsö­nösen elfogadható megoldá­sokra törekedjek, amelyek ele­get tennének az űrfegyverke­zési hajsza megakadályozása és a földi fegyverkezési hajsza megfékezése feladatának. Ezt mondotta a .genfi repülőtéren adott sajtónyilatkozatában Viktor Karpov, akinek vezei tésével kedden érkezett Genf- be a szovjet küldöttség, hogy részt vegyen a nukleáris és űrfegyverzetről az Egyesült Ál­lamok delegációjával folyta­tott tárgyalások harmadik for­dulóján. Készek vagyunk az építő, tárgyszerű megbeszélésekre mind a három tárgyalási té­makörben — a világűrről, a hadászati fegyverzetről, a kö­zép-hatótávolságú eszközökről, —. amelyeket, mint arról már előzetesen megállapodás szüle­tett, komplex módon kell megvitatni és megoldani — hangsúlyozta. Viktor Karpov kiemelte, hogy a tárgyalások újabb for­dulójára közvetlenül a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó előtt kerül sor. Nyilvánvaló azonban, hogy a tárgyaláso­kon csak mindkét fél erőfe­szítéseivel lehet haladást el­érni — mutatott rá a szovjet küldöttségvezető. Reagan- nyilatkozat Reagan amerikai elnök hét­főn újságírók jelenlétében is­mét Nicaraguát támadta, azt állítva, hogy a managuai rendszer veszélyt jelent a ve­le szomszédos közép-amerikai országokra, így Salvadorra, Hondurasra. Costa Ricára és Guatemalára: Az elnök totalitárius és kommunista kormányzatnak nevezte a sandinista vezetést. „Meg kell akadályozni a for­radalomnak más latin-ameri­kai országokba való export­ját” jelentette ki Reagan. Ta­gadta, hogy az Egyesült Álla­mok katonai akciót tervez a közép-amerikai rtrszág ellen, de hozzátette: Washington minden tőle telhetőt megtesz, hogy Nicaraguát „távol tartsa a térségbeli felforgatástól”. A novemberi genfi csúcsról szólva, Reagan meglehetősen óvatosan fogalmazott. Kijelen­tette, a csúcstalálkozón nem arra fog törekedni, hogy kö­zeledést érjen el a két nagy­hatalom egymástól elütő poli­tikai rendszerében, viszont hangsúlyozni kívánja az együttélés szükségességét. Az OBJ Jküldöttsége Peruban ' Az Országos Béketanács Se­bestyén Nándorné elnök ve­zette delegációja a perui bé­keszervezet (MOPEPAZ) meg­hívására látogatást tett Limá­ban. Megbeszélést folytatott a SlOPEPAZ elnökségével az együttműködés továbbfejlesz­téséről, a jövő évi béke-világ­kongresszusra való felkészü­lésről és a nemzetközi béke- mozgalom szerepéről. A delegációt fogadta Jorge del Prado, a Perui Kommu­nista Párt főtitkára, akit 75. születésnapja fkaiméból a magyar békemozgalom jelvé­nyével tüntettek ki. A dele­gáció találkozott Alfonso Bar- rantes limai polgármesterrel, az Eavesült Baloldal elnöké­vel. Valentin Pacho szenátor­ral. a CGTP (szakszervezet) főtitkárával. Lopez Anoval, az APRA ' nemzetközi kapcsola­tokért felelős titkárával. A Koreai-félsziget ma már nemcsak a külpolitikusokat, hanem a sportújságírókat, a világ sportközvéleményét is foglalkoztatja. Érthető okok­ból: az 1988. évi nyári olim­piai játékok előkészületei megkezdődtek, s a tapaszta­latok arra intik a szervező­ket, hogy minél körültekin­tőbben járjanak el. nehogy ismét csonka találkozóra gyűljenek össze a sportolók. Ugyanakkor a KNDK és Dél- Korea között a megkezdett dialógus folytatódik, ami né­mi derűlátásra ad okot: A mai napon Panmindzson- ban ismét találkoznak az északi és a déli szakértők, hogy ezúttal gazdasági kérdé­seket vitassanak men. Pénte-' ken pedig 50—50 családtag — népes kísérettel — kölcsönös látogatást tesz északon és dÄ- len. A koreai háborúban az egvmástól elszakadt családta­gok számát egvesek 10 mil­lióra becsülik, ehhez a szám­hoz képest a száz elenvésző ugyan, de aligha lebecsülhe­tő. .. Ismét Panmindzsonban Nos, ami a gazdasági tár­gyalásokat illeti, a ma kez­dődő eszmecseték tétje rend­kívül nagy. Phenjanban ugyanis úgy vélik, ha most Panmindzsonban előrelépés történne, akkor akár meg­nyílhat az út a csúcstalálkozó irányában. Kim ir Szén és Csőn tu Hvan közvetlen pár­beszéde már jogos reménye­ket kelthet a jövőbeni kap­csolatok kedvezőbb alakulásá­ra nézve. Az érdekek kölcsö­nösek. Dél-Koreában szívesen látnák a KNDK-ból érkező vasércet, ólmot, antracitot, cinket, s az egyéb, ott fölös mennyiségben bányászott ás­ványi kincset, a KNDK vi­szont nyilván jól hasznosít­hatná a déliek gépiparának termékeit, az ottani magas színvonalú technológiát. Mint a Reuter hírügvnökség egv magas beosztású dél-koreai tisztségviselőt idézett, ezen a gazdasági témájú tárgyalás- sorozaton elképzelhető az elő­rehaladás. hiszen ezáltal mind­két fél sókat nyerhet és ke­veset veszíthet. Több, fontos kétoldalú eszmecsere előzte már meg az eheti eseménye­ket. Jelentős találkozó zajlott le például a phenjani és ä szöuli parlament delegációi között, amire a Koreai-félszi­get kettészakadása óta nem volt példa. A júliusban tartott gazdasági tárgyalásokon vala­melyest már közeledtek a né­zetek. Sikerült tisztázni egy gazdasági és kereskedelmi együttműködést szabályozó' egyezmény kereteit. Valószí­nű, hogy a ma kezdődő újabb eszmecserén ennek a megállapodásnak a konkrétu­mairól folyik majd a vita. Persze, mindebből nem sza­bad olyan következtetéseket levonni, hogv az egyesítés ügyében a felek már köze­lednek a közös nevezőhöz. Szó sincs erről, az álláspon­tok még nagvonis távolink, egvmással ellentétesek. Ön­magában azonban az is ked­vező jel, hogy a párbeszéd folytatódik. Az ázsiai bizton­ság és béke szempontjából a koreai eszmecserék megkü­lönböztetett figyelmet érde­melnek. Gyapay Dénes 2 NÓGRAD - 1985. szeptember 18., szerda Végső búcsú Simon Ferenctől Elvtársai, barátai, pályatár­sai vettek végső búcsút ked­den az Óbudai temető rava- tolozójában az életének 55. évében elhunyt Simon Fe­renctől, a Minisztei'tanács Tájékoztatási Hivatalának el­nökhelyettesétől. A koszorúk­kal övezett ravatalnál —, ahol kitüntetéseit helyezték el — díszőrséget álltak párt-, álla­mi és társadalmi életünk ve­zető személyiségei, egykori harcostársai. A gyászszertartáson a Hijn­nusz hangjai után a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának agitációs és propaganda-, pártgazdasági és ügykezelési osztálya, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgo­zóinak Szakszervezete, vala­mint a Minisztertanács . Tá­jékoztatási Hivatala nevében, Németh Jenő, a Tájékoztatá­si Hivatal elnökheivettese bú­csúzott az elhunyttól. Soltész István, a Magyar Nemzet főszerkesztője a ba­rátok és a család nevében mondott búcsúszavakat. Ezután gyászolók százai kí­sérték Simon Ferencet a sír­hoz, s a nyughelyei koszorúk, virágok sokaságával borítot­ták el. A gyászszertartás az Internacionáléval ért vég*tt. (MTI) Nemzetközi tudományos ülésszak a Kominternről A Komintern VII. kongresz- szusának 50. évfordulója al­kalmából nemzetközi tudo­mányos ülésszak kezdődött az MSZMP KB Párttörténeti In­tézete, az MSZMP KB Poli­tikai Főiskolája és a Magyar Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézett? ren­dezésében kedden a Politikai Főiskolán. A kétnapos konferenciát —, amelynek elnökségében helyet foglalt Szűrös Mátyás. az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára is — Szabó Jó­zsef, a Politikai Főiskola rek­tora nyitotta meg. Ezután Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára tartott előadást. Bevezetőben kiemelte: a Komintern pályáján külön­leges jelentőségű fordulat volt az 1935. i július—augusz­tusi VII. kongresszus. Nem kevés az az új mozza­nat, amivel a VII. kongresszus hozzájárult a kor nagy fel­adatainak tisztázásához — hangsúlyozta Berecz János. — Mindenekelőtt ilyen a fa- zisműs jelenségének differen­ciált elemzése; a munkás­egység olyan felfogása, amely eltérő arculatú, egyenjogú szervezetek konkrét célra irányzqtt harci szövetségét feltételezte: a színhelytől füg­gően sokféle funkció betölté­sére alkalmas, átmeneti jel­legű népfrontkormány és a mögötte fölsorakozó szuverén népi tömörülés gondolata: a háború elleni küzdelem, ben- nfe a fasiszta expanzióval szemben álló nagyhatalmak közötti szövetség forradalmi­an új elgondolása: a gyarma­tosítás elleni harc öntörvé­nyű. de mégis az antifasiszta küzdelembe illeszkedő kon­cepciója: a kommunista pár­tok felnőtté válását tükröző új szervezeti megoldások ke­resése. Az antifasiszta népíront- poiitika terén igen nagy tisz­tázó, kezdeményező szerepet játszott a Komintern — ál­lapította meg az előadó — annak aránvában. hogy — 1933 és 1935 között — saját óraiban sikerült megszabadul­nia a korábbi stratégia irre­ális megál’ápításainak. straté­giai taktikai dogmáinak ter­hétől. Az a népfrontkoncep- ció, arrfelvet a VTI. kongresz- szus és a Komintern veze+ő szerveinek több azt követő tanácskozása sugárzott szét. a legszervesebben összefüggő, az adott kor nemzetközi erő­viszonyait leginkább szem előtt tartó stratégia volt. A népfront időszaka min­den korábbinál szervesebb kapcsolatot teremtett a kom­munisták és ivén néoes tár­sadalmi rétegek, között. A harmincas évek antifasiszta mozgalmainak oroszlánré­szük vett abban. how tíz­milliós tömegek ébredtek a focttztq veszé’v tudatára, hogv 10S5—39. között a fasizmus úiabb jelentős o-szágban már nem tudott fölülk*»r°keöni. A továbbiakban a KB-titkár kifejtette: — A népfrontmozgalmak másik fontos mozzanata azok­nak a támogatásukkal létre­jött egvséskormánvoknak te­vékenysége. amelyek a n én­front eredetileg mozgalmi je­lenségét az állami politikának is szerves részévé tették. A korszak francia, spanyol, chilei népfrontkormányái a baloldal közösen elfogadott programjait igyekeztek valóra váltani, hatalmas tömegmoz­galmak támogatásával. A munkásegységfront, a népfront kiépítésere irányuló erőfeszítések kezdettől pár­huzamosan folytak, majd egy­re szorosabban összefonódtak a békéért folytatott küzdelem­mel. A VII. kongresszuson a kommunista mozgalom kife­jezésre juttatta, hogy a forra­dalmi munkásmozgalom mély felelősséget érez az egész emberiség sorsáért. Anélkül, hogy megfeledkeznék a pro­letariátus közvetlen érdekei­ről, munkásérdeknek tekin­tette a béke megőrzését, a kis népek függetlenségének védelmét, a polgári demokrá­cia vívmányainak megoldását és szélesítését, a gyarmatok népeinek felszabadítását. a tőkésválság által meggyötört középréteg létbiztonságának helyreállítását. A hetedik kongresszuson kidolgozott népfrontpolitiká­nak nyomatékot adott és meg is könnyítette a végrehajtá­sát — folytatta Berecz János —, hogy célkitűzései egybees­tek az első szocialista állam, a Szovjetunió fő világpolitikai céljaival. A szovjet békepoli­tika a fasizmus ellen harcoló erők szilárd háttere volt. A Szovjetunió gazdasági, kato­nai, diplomáciai súlyával a2 agresszív hatalmaknak számol­niuk kellett, a progresszió erői pédig számíthattak rá. A VII. kongresszus nagy érdeme volt, hogy gyökeres szemléle­ti változást hajtott végre a kommunisták és a demokrácia viszonyában — állapította meg az előadó. Ezzel össze­függésben rámutatott: — Napjainkban is nemzet­közi kihatású feladat a szo­cialista társadalmak lakossá­gának fokozott bevonása a közügyek intézésébe. A VII. kongreszus lépéseket ♦ett a kommunista pártok együttműködésének korszerű formái felé; ezek azonban továbbra is feltételezték a pártok szoros internacionalis­ta összefogását az egész moz­galom előtt álló feladatok megoldásában. Ez az utóbbi követelmény ma, a nemzet­közi iránvítóközpont nélküli mozgalomban sem veszített jelentőségéből — hangoztatta a KB titkára. Kitért arra is, hogv a magyar kommunisták tevékenyen részt vettek a Komintern vezető szerveinek, s a kongresszusnak a mun­kájában. — A mostani tudományos ülésszak arra szolgálhat, hogv a kutatók kicseréljék új ered- ménveiket. de meghatározott hasznot hozhat a tanácskozás abból a szempontból is. hogv hozzáiárul a reális történel­mi köztudat alakításához, to- vphbfeilesztécöhez — mon­dotta végezetül Berecz János. Az egész nanos konferencia a bevezető előadás után ha­zai és külföldi szakemberek referátumaival folytatódott. A tudományos ülésszak szerdán zárul. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom