Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
Divat — a jövő évre tJjabb díjak reményében készítették e! a Salgótarjáni Ruhagyárban azokat a lányka- és női ruhákat, amelyek a szép. tember 27-én nyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron kerülnek bemutatásra. Forgács Gyula, a mintakészítők csoportvezetője és Danyiné Erős Valéria varrónő egy elkészült új modellt ellenőriznek. A tarjáni üzem esztendők óta sikerrel szerepel a fogyasztási javak őszi seregszemléjén, több BNV-nagydíj és BNV- díj fémjelzi hírnevüket, így az idén sem akarnak lemaradni. A tavalyi sikeres kollekeiójukból, a Mindi-Yiki-I)nri elnevezésű termékekből 17 ezer 700 darabot gyártottak, olcsó és mutatós ruháikat megszerették a vásárlók. A mintakészítők már a következő esztendő divatos cikkeit is ajánlják a hazai és külföldi kereskedőknek — képünkön — az 1980-os modell két darabját Kotroczó Anikó és Újhelyi Eszter ruhagyári dolgozók mutatják be az alkalmi bemutatón. Megjeleni a Pártélet összevont 8-9. száma Faluvégi Lajos összegezi az elmúlt évek gazdasági fejlődésének néhány tapasztalatát, nv-gjelöli a fejlesztési irányokat és arányokat. Lakatos Ernő áttekinti a választási politikai munka néhány tanulságát. Rámutat: a jelölések egyik legfontosabb tanulsága, hogy ott volt a legsikeresebb a politikai munka, ott alakult ki a legnagyobb egyetértés, ahol érzékelték a többes jelölésbői adódó új helyzetet, és felkészültek a demokratikus döntés, a reális választás feltételeinek minél teljesebb megteremtésére. Káderpolitikánk időszerű kérdéseit elemzi Petroszki István. Varga László a család társadalmi helyzetét boncolgatja. Felhívja a figyelmet arra. hogy hazánkban a kis- család kialakulása, több generáció együttélésének hiánya pedagógiai, etikai, sőt működési-ellátási hátrányok sorát hozta magával. A mezőgazdasági nagyüzemekben feszültségek alakultak ki. amelyek az Idén már állomány- és termeléscsökkenést okoznak. Magyar Gábor feltárja a kedvezőtlen jelenségek okait. „Kinek szól a művészet?” című írásban Tóth Dezső arra a következtetésre jut, hogy művészeteinkben meggyengült a mindenkihez szólás igénye. Szükség van azonban arra is, hogy javítsuk a művészet befogadási feltételeit különösen azokon a nagyhatású területeken — közoktatás, művészeti, ismeretterjesztés, művészetkriti'ka —, ahol a kezdeményezés „nem kerül pénzbe”. Gerencsér Ferene az építőipari árnövekedés tényezőit vizsgálja. A szociálpolitika fejlesztésének iránya és lehetőségei, az ezzel összefüggő sürgető és távlati feladatok napjaink fontos politikai kérdéséi közé tartoznak. A szerkesztőség szakemberek meghívásával kerekasztal-beszélgetést rendezett a gyakorlati teendőkről. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. Thürmer Gyula áttekinti a Szovjetunió belpolitikai helyzetét, a7. SZKP hazánkban is nagy figyelemmel kísért belpolitikai törekvését. A fiatalok Karancslapuitőn Osgyáni Pál, a karancs- lapujtői pártbizottság titkára a téma jó ismerője. Korábban évekig tanácselnök volt. Közigazgatásilag Karancsla- pujtőről, Karancsaljáról és Karancsberényről van szó. A területen a harminc éven aluliak száma eléri a 2310-et. A lakosság 42,4 százaléka fiatal, ebből a 15—29 éves korosztályhoz tartozik 1183 fiatal, vagyis az összlakosság több mint egyötöde. Zömük aktív dolgozó, közel egyharmraduk nappali tagozatos, többségében középiskolai tanuló. A három településen a fiatal aktív keresők száma eléri a 800-at. Ezek zöme a munkásifjúsághoz tartozik. A településeket érintően is meghatározó Salgótarján ipara. Az utóbbi években igen gyors ütemben növekedett a fiatalok száma a jó hírű Ka- rancs Termelőszövetkezetben. Ez elsősorban a kiegészítő tevékenység fejlesztésével függ össze. A közös gazdaságban másfél évtized alatt több mint háromszorosára nőtt a szakmunkások száma Ma a termelőszövetkezet 1291 dolgozójából 335 a harminc éven aluli. Százak az iskolapadokban A községekben egyre több az értelmiségi fiatal. Többségük főiskolai végzettséggel rendelkezik. A felsőfokú végzettségű értelmiségiek száma 115, ebből hatvan fiatal. A termelőszövetkezet 37 felsőfokú végzettségű szakemberéből 20 a fiatal.’ Gondot okoz. hogy a pedagógusok kivételével nem tudták megfelelően bevonni őket a községek közéletébe. A települések általános iskoláiban közel 600 diák folytatja tanulmányait. Többségük becsületesen eleget tesz tanulmányi kötelezettségeinek és lelkiismeretesen készül az életre. Nem kis áldozatok árán, másfél évtized alatt folyamatosan javultak az oktatás tárgyi feltételei. Ügy szintén a személyi feltételek, minek nyomán növekedett a tanulók ismerete, tudása. Az általános iskolában évente végző tanulókra jellemző, hogy kétharmaduk szakmunkásképző intézetben folytatja tanulmányait. önálló oHhon A községek általános iskolái a folyamatosan végrehajtott körzetesítés óta egyre növekvő szerepet töltenek be a fiatalok életre való nevelésében. A tantermek száma 1970 óta megduplázódott, teljessé vált a délelőtti oktatás, bevezetésre került a szaktantermi rendszer, folyamatosan bővült a napközi és közel 40 szakképzett pedagógus dolgozik az iskolákban. A három település népességmegtartó szerepével függ össze, hogy az utóbbi években a fiatalok körében alapvető kérdés lett az önálló otthon megteremtése. A megnövekedett magánerős építkezés kedvező hatást gyakorolt a fiatal házasok közérzetére. Az építési kedv dinamikus növekedése elsősorban a 30 éven aluli korosztálynál tapasztalható. Az évente átlagosan felépülő 33—40 családi ház 80 százalékát e fiatalok építik. Kedvezően befolyásolja az építkezési kedvet a közművesítés folyamatos bővítése, a telekellátás folyamatossága, valamint a vállalatok és a Karancs Termelőszövetkezet támogatása. A közös gazdaság például évente 8—10 fiatalnak biztosít anyagi segítséget, kedvezményes szállítási lehetőséget. Az ötnapos munkahét bevezetésével növekedett a fiatalok szabad ideje. Az ennek hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek javultak. Ehhez hozzájárultak a fiatalok is, mégpedig ifjúsági klubok építésével, művelődési ház bővítésével, könyvtárak korszerűsítésével és a sportolási feltételek javításával. Felszereltségben és vonzó programokban viszont szűkében vannak. A dolgozó fiatalok zöme szabad idejében is munkát vállal, ezáltal a kelleténél kevesebb ideje marad művelődésre, vagy sportolásra. Ám a közművelődési intézmé- i nyék programja sem kielégítő. Á rendszeres testedzés csak kevés fiatal körében népszerű,, a tömegsport pedig kampányszerű. Változtatni a gyakorlaton A legfontosabb feladat, hogy megfelelő munkamegosztás alakuljon ki a párt-, az állami, a gazdasági és társadalmi szervek között. Tapasztalat a Karancs völgyében, hogy az előrelépést jelző eredmények zömmel szervezeti és technikai jellegűek, a fiatal korosztály, lyal való foglalkozás valójában nem tekinthető folyamatosnak. A korábbi években az 1970-es ifjúságpolitikai párthatározat végrehajtását elsősorban anyagi kérdésként kezelték. Miután az anyagi lehetőségek a korábbinál jobban korlátozódtak, néhány területen az ellentmondások is jobban érzékelhetők. Ezért nemcsak a szemléleten, hanem a korábbi gyakorlaton is változtatni szükséges. Rozgonyi István Elfekvő kötőelemek visszavásárlása Bevált a gyakorlatban a csavaripari vállalat kfezde- ményézése, hogy visszavásárolja a gyáraktól, üzemektől az ott feleslegesnek bizonyult, de másutt keresett kötőelemeket — csavarokat, alátéteket, szegecseket, csavaranyákat —. s azokat feLkínálja más vállalatoknak. Ezért a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy az eredetileg egy évre tervezett akciót mindaddig folytatják, amíg átmeneti hiányok vannak egyes kötőelemékből. A csavaripari vállalatnál évente mintegy 900 millió forint értékű kötőelemet készítenek, s csaknem 200 millió forintért importálnak is. A vállalat általában azokat a kötőelemeket vásárolja vissza azonnal, amelyek éppen a legkeresettebbek. Munkáshétköznapok A vidám Annuska kocsira gyűjt A kifejezést nem én találtam ki Mudroncsik Sán- dorné csoportvezetőre, hanem közvetlen munkatársai. Minden mozdulata életvidámságot tükröz, jóízű kacagása pedig végig kíséri egész beszélgetésünket. — Miogy az iskolából kimaradtam. 14 éves fejjel jöttem ide dolgozni, mert annak idején, 1952-ben csak itt volt kereseti lehetőség. Az akkori csempegyártó részlegbe kerültem, ugyanolyan munkát bíztak rám, mint a férfiakra. Hogy jól megoldjam feladataimat, elvégeztem a féléves átfcép- zőstanfolyamoi. Édesanyám is itt dolgozott, mégpedig a gyár megalakulása óta — mondja Mudroncsik Sán- dorné, a Romhányi Építési Kerámiagyár R Ili csoportvezetője. ☆ A férjét is itt ismerte meg, aki a masszagyártásnál tevékenykedett, most pedig a mázkészítők kollektívájába tartozik. Hogy és miként történt ismerkedésük? A kíváncsiskodó kérdésre jóízű nevetés közepette csak ennyit mond: — Olyan régen volt... Aztán ismét a családra terelődik a szó. Két gyermekük itt a gyárban dolgozik. A nagyobbik, a leány. aki elvégezte a gépipari technikumot, követte szüleit, s jelenleg a szita- készítőben csoportvezető, a fiú. aki a gépipari technikusi oklevél megszerzése után ugyancsak itt kötött ki — a tmk-ban szerszám- készítő. — Sőt a vöm is a gyári kollektíva tagja és van egy unokám is. most jár elsőbe — mondja büszkeséggel a hangjában. ■ÄT — Voltak-e nehéz napok az életében — kérdem. — Biztos! Semmink se volt, amikor összekerültünk. Nagyon szegényesen éltünk, a házunk is nagyon rossz volt. Ahogy teltek, az évek és amilyen eredményesen dolgoztunk, úgy gyarapodtunk. Olyannyira. hogy 1957-ben már felépítettük új otthonunkat, amelyhez 23 ezer forint kölcsönt kaptunk. Kislánvomék — aki hét évvel ezelőtt ment férjhez és ebből négy évet nálunk töltöttek — három éve, hogy felépítették a saját házukat. Ebben nemcsak mi, hanem a barátok és ismerősök is segítettek. A családban az édesanya keres a legtöbbet. Túlórák nélkül havonta 7000 forintot visz haza. A férj tisztán 4000 forintot ad haza. A fiú átlagban 4500 forintot vesz kézbe. Neki a kosztat a szülei adják. Keresetéből ő oldja meg a ruházkodását, s ami marad, azt beteszi az OTP-be. — Pénzügyi gondjaink nincsenek. A mércét, az igényeket most se tesszük magasra. Csak annyira, amennyire futja. — hangsúlyozza a takarékossághoz, a jó beosztáshoz hozzászokott asszony. ☆ — Kocsira gyűjtünk — folytatja az előbbi gondolatot ki tudja hányadszor, jóízű kacagás közepette. — Már befizettünk. Igen, megvan a jogosítványom is. Jövőre szól a visszaigazolás. * A gyárból szerzett jövedelmet kiegészíti az 500 négyszögölnyi föld. amelyen málnát, ubprkát és egyebeket termelnek, az a 150 négyszögöles kert, ahonnan a télirevaló zöldségféléket teremtik elő. A kerti munkákat nagyobbrészt a férj végzi. — Én nagyon jól érzem itt magam. Mindent megkaptam, amit egy nő elérhet. Többször voltam kiváló dolgozó, megvan a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésem. A szak- szervezeti munkámért ezüst és bronz fokozatban részesültem. Jártam Szovjetunióban, Bulgáriában, Lengyelországban. Nemrég igazgatói dicséretet kaptam. Fizetésemmel is meg vagyok elégedve, vezetőimmel pedig jó a munkakapcsolatom. Igaz, nem hívtak máshová dolgozni, de nem is mentem volna. ☆ Kisebb megszakítással több mint 20 éve szakszervezeti bizalmi. A legutóbbi . választásikor főbizalmi-helyettesként kapta meg társai bizalmát. Most mire számít? — Jogtalanul nem bántottam meg senkit, nem vagyok haragtartó. Többször felhívták a figyelmemet munkatársaim: Te Anna, téged megsértettek. .. Én viszont észre sem vettem. Akárhogy is alakul, beosztásomnál fogva sem tudnék mást tenni, minthogy képviseljem munkatársaim és a gyár jogos érdekeit. ' ☆ S hogy eddig a kettőt jól tadta ötvözni, megoldani, azt közvetlen munkatársai bizonyították meleg, elismerő szavaikkal. Venesz Károly Kulcsár József képriportja
