Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESüLJETEíH ■ Yr,-t AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 205. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Secsiniettek Vakítottak a fehér blúzok, ingek, virítottak a kisdoboséi úttörőnyakkendök és fogytak a virágok a hét végén, amikor megyeszerte megtartották az 1985’86-os tanév ünnepélyes megnyitóit. A hétágra sütő nap vajon hány vidám, tettrekész arcot és hány szorongással teli szemet, sírásra görbülő szájat látott? — ez természetesen kifürkészhetetlen. Amit tudhatunk: Nóqrád megyében a 121 általános iskolában 28 ezer tanuló —. közülük 3448 elsős —, a 11 gimnáziumban és szakközépiskolában 4300 diák -, 1150 első éves -, az öt szakmunkásképző intézetben 3840 tanuló —, 1148 most kezdő - számára rendeztek tanévnyitót. Ilyenkor mindig a „gólyák” állnak a figyelem középpontjában. Nem véletlenül: a jó kezdés fél siker, tartja a szóiásmondás is. Különösen így van ez az általános iskolába lépőkkel. Ha úgy indulnak, hogy megőrzik eredendő- gyermeki kíváncsiságukat, érdeklődésüket a világ dolgai iránt, ezt át tudják plántálni a tanulmányok most még korántsem „iskolás”, hanem játékosabb formáiba, kevesebb a csalódás lehetősége. Az óvodákban az iskola-előkészítést nagyon komolyan veszik, nevelési hibának tartják, ha egy gyereket valaki folyvást azzal fegyelmez: „Na, majd az iskolában, ott megtanítják mi a rend, ott nem lehet rosszalkodni!" Az iskolának valóban az az egyik feladata, hogy a feladgttudatot kialakítsa a kisgyermekekben, de ezt az életkori sajátosságoknak' megfelelően teszik. Nem csak a gyermek, a szülő is jóljár, ha nem csinál „mumust” az iskolából, a tanulásból. Más a helyzet, más • feszültségek jelentkezhetnek a középfokon kezdőknél. Az iskolaváltás, az új közösség, új tanárok, a nagyobb követelmények néhány tanulóbon félszt teremthetnek. A pedagógusok mellett a szülők is sokat tehetnek ennek leküzdésére: ha fölzárkóztatást javasolnak a gyereknek az év eleji fölmérők után, kapacitálják, vegye komolyan, ne a félévi értesítőből derüljön ki, sok még a hézag a tudásukban. Fontos az is, ne azzal induljon neki a diák a tanulásnak, hogy három-négy év haladék ez a" döntéshez, majd eltelik az idő, majd lesz valahogy... Ahogy Cseperednek, egy® inkább meg kel! érteniük: a társulás munka! Ha komoiy- falctnul, lezserül veszik, ellé- becolják a középiskolai éveket, mi lesz később, amikor már nem csak önmaguk sorsáért felelősek, hanem részesei a társadalmi munkamegosztásnak. Reméljük, a többség ebben a tanévben sem lesz ilyen. Sokan vannak, akik új területek meghódítására készülve, izgatottan várják a tanítást. Ha mi, szülők túljutva a tankönyvek, tanszerek beszerzésén, a hiányzó sportfelszerelések, kinőtt iskolaköpenyek, ruhák, cipők pénztárca-nyitogató pótlásán, — az igazi tanulás megkezdésekor is gondoskodunk o gyerekekről, törődünk tanulmányaikkal, még többen lesznek.- gkm Stabil jövője van a bányászkodásnak A szocialista országok delegációival együtt ünnepeltek Nógrádban Bensőséges hangulatban ünnepelték megyénk bányászai és a meghívottak — köztük a szovjet, a cseh, a lengyel, és az NDK bányászdelegációk tagjai — a 35. bányásznapot. Szombaton délelőtt zajlott le az új bányamúzeum átadása, majd ezt követően Nagybátonyban, a felszabadulási emlékműnél helyezték el a bányászaink a megemlékezés és hála koszorúit. Utána a sportpálya melletti szabadtéren tartottak meg politikai nagygyűlésükét. Az elnökségben helyet foglalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Jakab Sándor a SZOT tagja, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, Medved Károly, az SZMT vezető titkára, a szocialista országok bányászdelegációinak vezetői, a vállalat kiváló dolgozói. Az egybegyűlteket-Farkas József, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte, majd Czipper Gyula ipari miniszterhelyetes, mondta el ünnepi beszédét. Elöljáróban köszöntötte a nógrádi szénbányák hatezer főnyi kollektíváját, majd meleg szavakkal, nagy tisztelettel emlékezett a hős elődökre, felidézve a nógrádi szénmedence munkásmozgalmának főbb kiemelkedő eseményeit. Emlékezett továbbá azokra a hős bányászokra, akik a felszabadítást követő széncsatákban álltak helyt, azokra a munkatársakra, akik a munkában, a bányában áldozták életüket, a természet erőivel küzdve, hogy megszerezzék számunkra a föld mélyének kincsét, a nógrádi szenet. Ezután a szénmedence kiemelkedő személyiségeiről szólt. Ennek során megemlítette Pothornik József nevét, méltatta tevékenységét. Rátérve a jelenlegi helyzet ismertetésére, a többi között megköszönte megyénk bányászainak azt az áldozatos munkát, amelyet a szénellátás folyamatosságáért, szabad idejüket is feláldozva, az elmúlt télen tettek és azóta is tesznek. Tovább folytatva e gondolatot, a távlatokról szólva a következőket, mondta: — Nemcsak a hetedik ötéves tervben, hanem hosszabb távon is feladat a szénmedencék fiatalításának folytatása. Ehhez felhasználjuk a földtani kutatás eredménveit, a bányaművelésbe kerülő új, korszerű technikai eszközöket. Kapacitásnövelést jelent majd a peremkiilfeitések megnyitása, a beruházási lehetőségekkel arányosan, a liászprogram folytatása. A lét- számeláramlás megfordítására is keressük, és meg kell hogy -találjuk, a megfelelő megoldásokat. Elismeréssel szólt még az olaj-, az urán- és ércbányászok munkájáról, a földtani kutatásban tevékenykedőkről, a segítőtársakról, a bányagépgyártókról, majd méltatta a szocialista országok bányászaival kialakított együttműködés előnyeit, utalt a 'további lehetőségekre, mondván: ehhez kitűnő keretet nyújt mind a KGST. mind az egyes országokkal kötött kétoldalú műszaki-tudományos egyezmény. Ezután kéréssel fordult megyénk minden bányászához. Felhívta a figyelmet a bányabiztonság fokozására, az egymásra való vi~ gvázásra, a szabályok szigorú megtartására, a korszerű biztonsági berendezések, auto- matikák szakszerű használatára. Az előadó ezután a nógrádi szénmedence jövőjével kapcsolatban a következőket mondta: — Szénbányászatunk egyik n'agymúltú és ma is jelentős feladatot teljesítő egysége a nógrádi szénmedence. Nagv- múltú, mert jövőre ünnepli 125. születésnapját. Két évtizeddel ezelőtt termelése 32 bányából megközelítette az év.i 4 millió tonna szenet, munkáslétszáma pedig elérte a 15 ezer főt. De nemcsak nagr múltja van. hanem stabil jövőie a bánvászkodásnak. Ennek fontos tényezője az 1982-ben megkezdett kán.vasi rekonstrukció, amely több mint egymiiliárd forintba kerül. -A vállalat a meglevő bányák gépesítésére évenként 100—lfifl millió forintot költ. Az elmúlt évben bányabiztonsági berendezésekre pedig 50 milliót fordítottak. Ennek kapcsán hangsúlyozta a gépeket irányító, képzett, tapasztalt,, munkájukat szerető és értő bányász szakemberek fontosságát és szerepét, majd így fejezte be gondolatait: — Köszönetemet és elismerésemet fejezem ki a szén medence minden dolgozójának, a szocialista brigádoknak, a politikai, társadalmi, műszaki-gazdasági vezetőknek az eredményekért, a sok erőfeszítésért, a példás helytállásért. Kívánok további eredményes munkát, melyhez biztos alapot nyújt az itt ismeretes szénvagyon, a meglevő fejlesztés alatt levő bányaüzemek. a nógrádiak szerete- te. ragaszkodása szénmedencéjükhöz, hivatásukhoz. Az ünnepi beszéd elhangzása után Hegyes Ferenc, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének tagja Mákos Nándornak, a vállalati pártbizottság titkárának átadta az MSZBT-tag- csoport alapító okmányát. Befejezésül Czipper Gyula és Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagja, a nógrádi szénbányák vezérigazgatója kitüntetéseket adott át. A Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát 129-en, az ezüst fokozatot 82-en, a bronz fokozatot pedig 151-en kapták meg. Első alkalommal került sor a gyémánt fokozat átadására. Ebben 642 fő részesült. A Bánvamentő Szolgálati Érdeméremben 20 fő részesült, közülük hatan aranvat. tizennégyen pedig ezüstöt kaptak Vállalati kiváló dolgozó kitüntetést 51-en vették át. Kiváló bánvász kitüntetést. 3. Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést 10. a KlSZ-érdem- érmot pedig 1 fő kapta meg. líj kiállítóterem a salgótarjáni bányamúzeumnál A térzene és a jo idő sokakat kicsalogatott szombat reggel Salgótarjánban a 35. bányásznap eseménysorozatának egyik kiemelkedő programjára, az új bányamúzeum átadására. Zsufla Miklós. a Nógrádi Szénbányák vezér- igazgatója köszöntötte a megjelent párt-, állami és szak- szervezeti vezetőket és mindazokat, akik eljöttek a föld alatti bányamúzeum külszíni kiállítótermének megnyitására. A múzeum melletti épületből sok ember segítségével sikerült létrehozni ezt az állandó bányászattörténeti kiállítást, amellyel teljesebbé vált a nógrádi bányászat hagyományainak megőrzése, bemutatása. ■ Évente több mint 30 ezer látogató járt a föld alatti részben, a hagyományok megőrzését több művelődési csoport, zenekar is végzi. A legtöbb szakmai segítséget természetesen a Nógrádi Sándor Múzeumtól kapták a szénbányák dolgozói, akik aktívan bekapcsolódtak a gyűjtőmunkába. Az új múzeumot Pothornik Józsefről, a munkás- mozgalom kiemelkedő személyiségéről nevezik, el, aki sokat tett a bányászhagyományok őrzéséért. Zsuffa Miklós ezután átadta a szót Czipper Gyula ipari miniszterhelyettesnek, ‘ aki megnyitójában először a bá- nvászelódök emlékének ápolásáról beszélt, visszatekintve arra az útra, amely napjainkig vezetett. Tanulságos megismerni az egykori nyomorúságos, küzdelmes munka- és életforma tárgyi emlékeit, dokumentumait. Azoknak az embereknek a sorsát, akik sokat tettek a jobb jövő megalapozásáért, sokszor életüket is feláldozva. A Nógrádi Sándor Múzeum és a Soproni Központi Bányamúzeum ösz- szefogásából született gazdag anyagot rövidesen kiegészíti a termekben el nem helyezhető bányagépek szabadtéri bemutatója is. A megnyitó szavak után emlékplakettek átadásával fejezték ki, milyen nagyra értékeli a vállalatvezetés a közreműködők segítséget. Többek között dr. Praznovszky Mihálynak, a Nógrádi Sándor Múzeum igazgatójának, László Gyulának, aki e kiállítás vezetője, Fazekas Férencnek, a beruházás irányítójának és az anyag gyűjtésében legtöbbet tevékenykedő bányai dolgozóknak adták át. Az ünnepség rövid tárlatvezetéssel ért véget. A hét végén más kulturális programokkal tovább folytatódott a bányász kulturális és sporthetek sorozata. A Bá- tonyterenyén szombat délután rendezett többórás szórakoztató műsorban népszerű operett-, nóta- és táncdaléneke- sek, zenészek léptek föl, láthatták a jászberényi Munkás Ifjúsági és Művelődési Ház versenytánccsoportját. Vasárnap a bátonyterenyei bányász fúvószenekar Szuhán és Do- rogházán, a salgótarjáni Kazáron és Mátraszelén adott bányásznapi műsort. a -----------------------------------------------------------------,-------------------------M AI SZÁMUNKBAN: Kényszerű együttélés A BRG salgótarjáni g^öréban az idén is nagy év végi hajrá kell ahhoz, hogy a tervet teljesíteni tudják. Ennek egyik legfőbb oka az anyagellátás rendszertelensége — ez derül ki Molnár László Kényszerű együttélés című írásából. (3. oldal) Ezüstös matekos Európa „ezüstös” matekosa Bán Rita, második lett a Finnországban megrendezett nemzetközi matematikai diákolimpián. A versenyről és a versenyző további terveiről szól G. Kiss Magdolna írása. (4. oldal ) Magyarosodén randevú A mezőgazdasági fiatalok és ifjúmunkások második találkozóját, rendezték meg vasárnap Magyarnándorban. Az eseményről képes tudósításban számolunk be. (5. oldal ) SBTC—Váci Izzó 2—0 (0—0) Nyomasztó vendégfölény után a hajrában kerekedett fölül a hazai gárda Urbányi és Jónás találatával. A három perc alatt elért győzelem nyomán újabb salgótarjáni sikert köszönthetett a hazai közönség. (7. oldal ) Bányásznapon Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes tartotta az ünnepi beszédet. Több ezer résztvevője volt a rendezvényeknek Első látogatók a bányamúzeum külszíni kiállítótermében — Képek: Bencze — Országos tanévnyitó ünnepség Kazincbarcikán Vasárnap Kazincbarcikán a Dózsa György úti új általános iskola aulájában tartották az 1985—86-os oktatási év országos tanévnyitó ünnepségét. Az ünnepségen részt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter, ott voltak a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A tanévnyitón Köpeczi Béla mondott ünnepi beszédet. Az országos tanévnyitót az iskola avatásával kötötték össze. Köpeczi Béla 13 pedagógusnak, illetve az iskola építésébe . részt vett dolgozónak miniszteri kitüntetést, illetve miniszteri dicsérő oklevelet adott át.
