Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

Carmen a divat Prosper Méri- mée 140 évvel ez­előtt megírta Carmen histó­riáját, Georges Bizet operát komponált belő­le, a film meg­születése óta pe­dig többen is vá­szonra vitték a szép és szenve­délyes dohány­gyári munkásnő tragikus szerel-, mi történetét. Egy tucatnál több adaptációról tu­dunk. Az első 1913-ban kelet­kezett. A rende­zők között van Charlie Chaplin, Lubitsch Ernő, Otto Preminger, Charles Vidor, a szereplők között Pola Negri, Ásta Nielsen. Gio- vanna Ralli, Do­rothy Dandridge, Rita Hayworth, Dolores del Rio, Amadeo Nazzari, Harry Belafonte, Glenn Ford. A felsoroltak között nem szerepel az a négy adaptáció, amely az elmúlt 3—4 évben készült: Jean-Luc Godard: Ke­resztneve Carmen; Peter Brook: Carmen tragédiája; Carlos Saura: Carmen és Francesco Rosi: Carmen. (Peter Brook előadásának szereplői énekelnek ezekben a napokban a Margitsziget Carmenjében.) Saura remekét nagy siker­rel játsszák a magyar mozik. Rosi művét az olasz filmhé­ten láthatta a közönség, s rövidesen bemutatják or­szágszerte. Rosi filmjét Spa­nyolországban forgatta. A cselekmény 1820-ban játszó­dik, Andalúziában. Az ope­ratőr Franco Bruni és Noel Very, a karmester Lórin Maazel, a koreográfus Anto­nio Gades volt. A főszerep­lők: Julia Migenes-Joljpson, Placido Domingo, Ruggero Raimondi, Faith Esham, Su­san Daniel és Lilian Wat­son. Ez a Carmen sem le­fényképezett színpadi elő­adás. A kritikák szerint a siker elsősorban Carmen alakító, jának, Julia Migenes- Johnsonnak köszönhető. Ki­tűnő színésznő, és aki érzéki kisugárzásában teljesen azo­nosul a figurával, i Migenes-Johnson New 11, >V.k:u kom Rosi filmjének plakátja kelte, s fellépett A. Bleaker Street szentjében is. Ezután Európába jött, hogy tovább­képezze magát. A bécsi Volks- oper ünnepelt csillaga lett. Énekelt San Franciscóban, a New York-i Metropolitanban, a houstoni operában, továb­bá Párizsban és Svájcban. Alakításai közé tartozik Mu­sette a Bohéméletben, Jenny a Mahagonnyban, Nedda a Bajazzókban, a Lulu címsze­repe és a Salome. Placido Domingo már hu­szonegy évesen beérkezett énekes volt. Első tanára édesanyja, a népszerű mexi­kói énekesnő. Hamarosan a világ egyik legkitűnőbb te­norjává fejlődött. Repertoár­ja hetvenöt operaszerepet ölel fel. Mexikói dalokat is énekel, legutolsó felvétele pe­dig a Talán szerelem című poplemez. John Denverrel. Francesco Rosit, a rendezőt, számos játékfilm alkotója­ként ismerjük. 1922-ben szü­letett Nápolyban a háború után az ottani rádióban dol­gozott mint színész, szerző és rendező. 1946-ban színpa. dón is fellépett, majd ren­A margitszigeti Carmen főszereplői: David Griffith, Cynthia Clarey, Begányi Ferenc Yorkban született egy Puerto Ricó-i—görög házaspár gyer­mekeként. Háromévesen lé­pett színpadra. Amikor a New York-i művészeti főis­kolán tanult, Leonard Berns­tein szerződtette Menotti Second Hurricane-jének té­véváltozatához. Első Brod- way-sikerét a West Side Sto­ry Mariájaként aratta. Emel­lett Zero Mostel partnereként Hódéit énekelte a Hegedűs a háztetőnben. A három év alatt amíg ebben a musicalben ját­szott, a New York-i operában a Pillangókisasszonyt is éne­dezőasszisztens lett. Két év múlva Luchino Visconti, majd Lugi Zampa és Mario Monicelli mellett asszisztens- kedett. A Carmen a tizenhar­madik önálló rendezése. Ko­rábban láthattuk többek kö­zött a Gyilkosság Szicíliában, a Kezek a város felett, Az igazság pillanata, A Mattei- ügy című filmjét, Carmenjéről azt mondta: „Képeimnek úgy össze kell olvadniuk a zenével, hogy a néző azt érezze: ez az egyet, len lehetséges előadásmód.” (erdős) Egységes tanárképzés Pécsett r 'Az új tanév megkezdésé­vel fontos szakaszába lép az egységes tanárképzés a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetemen. Az országos je­lentőségű kísérlet lényege az, hogy általános és középisko­lai oktatásra egyaránt felké­szített szaktanárokat képez­nek egyetemi szinten. Az új felsőoktatási forma tehát a pedagógusképzés tartalmi, módszertani és szervezeti korszerűsítését szolgálja. 1988-ban hagyják el az egyetemet az első olyan szak­emberek, akik tízéves kor­tól az érettségi vizsgáig tud­ják oktatni szaktárgyaikat az általános, illetve középisko­lában. Szeptemberben 103 hallga­tó kezdi meg a harmadik év­folyamot. Mostantól nagy­mértékben megnő a hallga­tók döntési felelőssége, sok­kal többet bíznak rájuk a további tanulmányaik szer­vezését, formálását illetően. Az érdeklődésüknek megfe­lelően választhatnak speciá­lis feladatokat. A kísérleti képzés lényeges vonása az iskolaközelség, ezért sokat lesznek távol az egyetemtől a pedagógusjelöltek. Az egy­séges képzés elvének megfe­lelően egyaránt dolgoznak majd általános iskolában, gimnáziumban és szakközép- iskolában. Igen kedvezőek a tanár­képző karon bevezetett, úgy­nevezett kiscsoportos oktatás tapasztalatai. Egy-egy cso­portban tizenkét hallgató dolgozik együtt tanáraik irá­nyításával. Nem az előadás a domináló oktatási forma, és a diákok nem magoló mód­szerrel sajátítják el a tan-, anyagot. Az oktató csupán az ismereti anyag lényegét adja, a többit a hallgatók­nak maguknak kell felku­tatniuk, összegyűjteniük, fel­dolgozniuk. Ennek megfele­lően változott az egyetemi és az ottani munka aránya is: a szokásos 30—35 óráról he­ti 25 órára csökkentették az intézményben eltöltött idő tartamét, A diákoknak így több idejük és energiájuk jut az önálló munkára, töb­bet lehetnek a könyvtárban, a kutatószobában. (MTI) NÓGRÁD TÁNCEGYÜTTES ALAPÍTÓ TAGJA v Öze János, az első asszisztens MEGJELENÉSE, alkata, ta­lán a legtipikusabb — az idealizált — néptáncos alkat. A nagy harcsabajusz, vékony, csontos arc, a megyei nép­táncmozgalom kezdetétől fel­feltűnik mindenhol, ahol eb­ben valami fontos történik. Űgv tetszik, fáradhatatlan. Gyakran látni szólistaszere­pekben. az együttes belső éle­tében pedig első asszisztens­ként viszi a prímet. Szécsény- ben saját csoportját vezeti. Mindezek, mellett, kétgyerme­kes családapa. — Amikor felsosrolom az elfoglaltságaimat, sokszor már magam sem tudom, miként csinálom. Kimondva képtele­nül soknak tűnik. Heti há­romszor. esetenként négyszer utazom Tarjánba, egy délutánt a saját csoportommal töltök el. Ezek csak az állandó el­foglaltságaim. Rendszeresen társulnak melléjük alkalmi munkák. Tagja vagyok pél- dáut a honismereti és mú- zeumbarátkörnek Szécsény- ben és részt vesznek a Hon­ismereti Híradó összeállításá­ban is. Valóban sok, de egyi­ket sem tudnám elhagyni. — A szülőhelyéhez kapcso­lódó társadalmi tevékenysé­gei. a néptáncmozgalomhoz főződő munkája és a vélemé­nyeiből gyakorta kitűnő — és elismerésre méltó — jár­tasság a magyar történelem­ben, mind azt bizonyítják, hogy erős érzelmek fűzik a kis és nagy hazához egyaránt. Talán ez vezette a néptánc­hoz is? — Eleinte nem. Szécsény- ben kezdtem. Székely István keze alatt. Oda még csak az ismerős lányok miatt men­tem. A fordulatot az hozta, amikor bekerültem a nép­táncoktatói tanfolyamra, ©tt igen nagy hatást tett rám egyik tanárom: Bodai József. Tőle tanultunk először ere­deti táncokat. A vizsga után szinte minden Szécsény kö­rüli községben vállaltam nép­táncoktatást, 1976-ban pedig, első asszisztensként kerültem a Nógrád táncegyütteshez. Oj fejezet kezdődött az életem­ben; és számomra csodálatos évek. amelyek egybeestek az országban is kibontakozó táncházmozgalom nagy kor­szakával. JÁRTUK a környéket, a tá­borokat, magnóval’ és erősí­tőkkel és hittük, hogy min­denkit megtanítunk táncolni. Ismeretlen világ tárult akkor elénk, az addig alig felderí­tett. eredeti magyar népi kul­túra fokozatos megismerésé­vel... Ha valaki a néptánccal komolyan foglalkozik, elke­rülhetetlenül kapcsolatba ke­rül népünk múltjával is. A történelem, és a kultúránk alakulása szorosabban össze­függ. mint azt első pillantás­ra hisszük. A mozgalom ve­zetői is lói tudják ezt. Ezért a táncegyüttesnek rendszere­sen tart ilyen tartalmú elő­adásokat a néprajzosunk: Liszkai Zsuzsanna. Talán ezek is indítottak arra. hogy otthon szereoet. vállaljak a múlt feltárásában. — Éoítész üzemmérnök. Sokfelé jár... — És ez lehetővé teszi, hogy az építkezések és földmunkák során figyeljem az esetlege­sen előkerülő tárgyi emléke­ket. Volt már szerencsém gyarapítani a gyűjteményün­ket. A Honismereti Híradó­ba pedig tanulmányokat írok. — A szűk időbeosztása miatt, nem támadnak konflik­tusai önmagával, vagy a kör­nyezetével ? — A feleségem mindenben támogat. Ez sok nehézségen átsegít. Én úgy tekintem, hogy mindent ketten csinálunk, csak ő a csendestárs: A mun­kaadóimmal sincsenek prob­lémáim, de a közvetlen kol­lektíváknál már hátrányokat szereztem. Én nem tudok a munkahelyemen pluszmun­kát vállalni. és „kihúzom” magam a közösségi összejö­vetelekből is. Ez pedig az előbbre jutást, és az anyagi előnyök megszerzését is meg­határozza. Ezt jogosnak tar­tom, de azt már nem, hogy elítéljék a magatartásom. Bőven teszek az asztalra én is. csak azokat nem lehet ,,úfy” adminisztrálni. Így hát az anyagiak pótlását ma­gántervezéssel oldom meg, de mást nem tudok pótolni. Miközben hallgatom, azon gondolkodom, hogy az eddig felsoroltak. küiön-külön is betölthetnék egy ember éle­tét. — Miért' nem hasonlít az öné kortársai életviteléhez? — Kortársaim zömsr ma már pályafutása csúcsa felé jár. de hogy mégsem ezt az utat választottam, nem bán­tam meg. Ügy érzem a sok­rétű elfoglaltság egészségesen egészíti ki egymást. Állan­dó testi, szellemi, lelki ké. szemléiben tart. Ha az egyik­ben e'fáradok, a másikban fel­frissülök. — Hoz valami érdekessé­get a közeljövő? — AZ EGYÜTTES számá­ra bőven, de nem akarok semmit elfciabálni. Számom­ra a legfontosabb esemény a* lesz. hogy ősztől már a Iá. nvom — Petra — is itt tán­col majd. Apa és lánya együtt Nekem nagyon tetszik a do­log. E. J. , BATONYTERENYE KULTURÁLIS ÉLETE Több lehetőség a kevésbé vonzó intézményekben Bátonyterenye városi jogú nagyközségi pártbizottsága a közelmúltban tárgyalta meg a település tanácsi művelődési hálózatának helyzetét, fejlesz­tésének feladatait. Ebbe a há­lózatba tartozik a kisterenyei népkerti művelődési ház, a nagvbátonyi Petőfi Sándor Művelődési Ház, a Rákóczi- bányatelepi művelődési ház és a maconkaú klubkönyvtár. A kisterenyei intézmény — más­fél évvel megelőzve Nagybá- tony és Kisterenve összevo­nását — 1982 júliusának ele­jétől körzeti művelődési ház­ként tevékenykedik. Milyen tárgyi és személyi feltételek jellemzik a hálóza­tot? A bátonyterenyei tanács az elmúlt években nagy figyel­met igyekezett fordítani mind­két feltételrendszer javításá­ra. a ranghoz és a követel­ményekhez való igazítására. Üj státusok létesítésével a tanácsi intézményhálózatban jelenleg nyolc — részben szak­képzett — főállású és tizenhat tiszteletdíjas népművelő dol­gozik. Tiszteletdíjas vezetője van a Rákóczi-bányatelepi és a maconkai intézménynek. Ál­talános vélemény, hogy a sze­mélyi feltételek megfelelőek a munkatervi feladatok elvég­zéséhez. Jóval nagyobb gondot je­lent a tárgyi és eszközellá­tottság alacsony színvonala, bár a közelmúltban ezen a té­ren is kedvező változások tör­téntek. Felújították például a Petőfi Sándor Művelődési Há­zat és a maconkai klubkönvv- tárat. A másik két intézmény­re is sort kellene keríteni. A bútorok, berendezési tárgyak — a Petőfi kivételével — ré­giek, elhasználódottak. Az 'in­tézmények sehol sincsenek egységes szemlélet szerint, igényesen berendezve, ami kü­lönösen feltűnik akkor, ha az oktatási intézményekkel és a lakásokkal hasonlítjuk össze. A technikai felszereltség el­avult, sok eszköz hibás. Mind­ezek nem teszik vonzóvá, versenyképessé a közművelő­dési intézményeket, és végső soron kedvezőtlenül hatnak a tartalmi munka végzésére, színvonalára. A növekvő törődés azonban — minden hiány és fogyaté­kosság dacára — figyelemre méltó eredményeket hozott a kultúrházakban. Helyenként el­térő mértékben ugyan, de a bátonyterenyei művelődési in­tézmények összlátogatóinak a száma csaknem megduplázó­dott, több lett a művelődési alkalom, s főleg Kisterenyén út szórakozási lehetőségek te­remtődtek. örvendetes továb­bá, hogy megkezdődött az in­tézmények közötti integráló, érzékelhető az ésszerűbb munkamegosztás, valamint az üzemekkel és az oktatási in­tézményekkel való szorosabb egvüttműködés. A körzeti művelődési ház­ban idén elsősorban a tárgyi feltételek javítására helyezik a hangsúlyt. A szakmai költ­ségvetés terhére megrendeltek egy-egy videoberendezést és színes televíziót, melyet az egész hálózatban kívánnak hasznosítani. Tudják, ha neve­lési feladataiknak kívánnak eleget tenni, akkor munkájuk­hoz. meg kell nyerni a tele­pülés dolgozóit, lakóit, több érdekes, családias program szükséges. A népkert adottsá­gait, különösen nyáron, job­ban kihasználva, kölcsönösen segítve egymást a Bányász Művelődési Házzal, a vállalati művelődési bizottságokkal. KOSSUTH RADIO: *.30: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve Brahms: c-moll zongora­trió ’ 9.3«: Férfikor — Rákos Sándor versei (ism.) to.as: Nyitnikék 10.33: Barokk operákból 11.05: Pecerunt magnum — Bog­dán István Írása. 11.25: Két kantáta 11.40: Védett férfiak. XXIV/12. rész (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Földközelben — Mezőhe­gyesen (ism.) 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Daloló, muzsikáló tájak: Kiskunság 14.41: Történetek egy szívről 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Világablak 15.30: Kóruspódium 15.52: Két filmzeneinduló 16.05: A Tenkes kapitánya. Vili. rész (ism.) 16.41: Nóták: Béres FerenO énekel. 17.00: Fcomix. Gazdasági maga­zin. 17.30: Évszázadok mesterművei 19.15: Az utak összefutnak. 19.53: Népdalok: Ferenez Éva és Lukácsi Huba énekel 20.04: Népszerű zongoramuzsika 20.30: PAF-műsor 20.27: Hajh... 21.00: önarckép trombitával. Geiger György 21.05: Népdalok. Ferenez Éva és Lukácsi Huba énekel. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Egy rádiós naplójából 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsofa PETŐFI RADIOS .:« S.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Naoközben — Zenés dél­előtt. 12.10: Negyed óra háromnegyed ütemben 12.25: Kis magyar nénralz 12.30: Molnár Júlia nótákat éne­ke! 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. 17.05: Újdonságainkból. Magyar könnyűzenei fel- - , vételek. 17.3«: ötödik sebesség 18.30: Cigánydalok: Madarász Katalin és Gaál Gabriella énekel. 19.05: Tipptopp-parádé 19.30: sportvilág 20.05: örökzöld olasz dallamok 21.05: Alkalmi tudóstársaságok 21.35: Mese ez. gyermek... I. rész. 22.32: Nemcsak zene. A pódiu­mon : Alice Fay. (ism.) 23.20: A denevér. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás, 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyeiét.: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: El sze­retném mondani. Paulovits Ágos­ton jegyzete- — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) Sport. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Szemle az Eszak-Magyarország, a Déli Hír­lap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NÓGRÁD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Nem könnyű szerelmek. 21.35: Egy bolygó — karnyújtásnyira 22.00: A kincses sziget. Feliratos szovjet film. 1. rész. 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Szlovákiai kerákpáros- körverseny 5. szakasz 22.30: Romantícizmus kontra klasszicizmus MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: ön­bíráskodás (16). Színes francia bűnügyi film. — Kohász: Átlag­emberek (M). Színes, szinkroni­zált USA-film. — IMH: A rézhe­gyek királynője. Szovjet mese- film. — TIT- Az első nagy vo­natrablás. Színes angol kaland- film. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Piszkos munka (14). Színes, szinkronizált ausztrál western. NAPKÖZIS MOZI: A barátod akarok lenni. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6 és 8-tól: Arar."- eső Yuccában. Színes, szinkrori- zált olasz western. — Nagybá'n- nyi Petőfi: Ragtime I—TI. (14). Színes, szinkronizált USA-fi’m. — Szécsényi Rákóczi: A cápa (ifi). Színes USA-kalandfilm. — Rétság: Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Színes, szinkroni­zált olasz filmvígjáték. — Ka- rancslapujtS: Start két keréken Színes, szinkronizált USA-film- vígjáték. — Kisterenyei Petőt”! öt láda aranyrög. Színes, szír'-- ronl-'lt francia ka'anófilm. Érsekvadkert: Segítség, szarvaztak! (14). Színes, színit • nizált olasz filmbohózat. — Nagylóc: ISKOLAMOZT: Kék madár. — Jobbágyi: Csigakirálv. Színes, szinkronizált NDK-beli ifjúsági film. 4 J^ÓGRÁD - 1935. augusztus .12., hétfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom