Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

magazin... „ Hétfői magazin— n Hétfői magazin Az emlékezetes munka ISMERŐSTŐL ISMERŐSIG r A légisportok embere va­gyok, soha nem volt tériszo­nyom. Mégis elbizonytalanod­tam, amikor a széesényi Ku- bin.vi Ferenc Muzeum tet.ő- ácsolatára kellett felmennem. Éppen ott dolgozott Percze István ács. — Mikor kezdték éneg múzeum famunkáit? — Az év ele.ién, egy új módszerrel. A legnagyobb íveket daru emelte a tetőre, utána vas tartóberendezést szereltünk fel, így csak annyi fát használtunk el, amennyi feltétlenül szükséges. Elsősor­ban takarékosságból, de biz­tonságosabb, erősebb is így a tetőszerkezet. Szerintem pedig szebb is. Ezt a munkát úgy megszerettük, hogy — komo­lyan mondom — szívesen kezdenénk újra. Erre aztán emlékezhetünk egy darabig — mutatott fel a kupolára, ahol hatalmas teret zár be a fa. — Az ácsoknak van tér­iszonyuk? Percze István elmosolyodott a kérdésre. — Nincs. Ha valaki szédül a magasban, az nem lehet köztünk. Egy korty alkoholt sem fogyasztunk, mi nem kockáztatunk. — Anélkül is elég veszélyes tehet... — Így igaz. a munkavédel­münk ezért is terjed ki min­denre. Biztoi^ági övét te­szünk a derekunkra, ha a te­tőn vagyunk. Bármennyire is gyakorlott egy ács, nem sza­bad elfelejtenie az óvintézke­déseket! Ezen az építkezésen történt meg velem, hogy meg­csúsztam, amikor fóliáztuk a kupolát. Szerencsére, semmi bajom nem lett. Az új tetőszerkezetet a Deb­receni Tervező Vállalat ter­vezte. Arra törekedtek, hogy az eredeti állapotát nyerje vissza, éppen ezért kellett tel­jes szerkezetcserét végezni. — Mikor fejezik be? — Körülbelül két hét múl­va. már csak a tető végét kell lezárnunk — válaszolt Percze István. — Ez a kis lyuk ma- 1 radt hátra, ezt hamarosan be­fejezzük. Most egy kicsit úgy érezzük magunkat, mint a bal­lagó. iskolájától búcsúzó diák. Szeretünk itt lenni, összeba­rátkoztunk a múzeumi dolgo­zókkal. végignéztük a belső rekonstrukciót is. — Igaz. hogy ebben á szak­mában utánpótlásgondok van­nak? — Igen, kevés az új tanu­ló. Pedig szép a szakma és jók a kereseti lehetőségek is. — Véleménye szerint, ak­kor mi tartja vissza a fiata­lokat? — Talán a nagy magasság és a nagyon nehéz fizikai munka. Segédmunkásokat is ritkán kap az ember. — Ha körülnézek, itt min­denki olyan alacsony... — A kiesi embernek köny- nyebb a tetőn, a vékony desz­kákon szaladgálni. — Kiről olvasna szívesen legközelebb? — Fiatal koromban birkóz­tam. voltam az országos baj­nokság harmadik helyezettje és Észak-Magyarország bajno­ka. A versenyzést azonban abbahagytam, amikor megnő­sültem. Egy mai birkózó ed- zőmunkájáról szívesen olvas­nék. V. M. a PALÓC SZŐTTES IDÉN IS » Főszereplő a folklór DIÁKNAPTÁR Régi hagyományt elevení­tett fel az Ifjúsági Rendező Iroda: naptárt adott ki diá­koknak a hamarosan kezdődő új tanévre. Valamikor a két világháború között jelent meg utoljára hasonló. Az új változat minden hasznos és fontos ismeretet igyekszik összefoglalni, amire a tanuló- ifjúságnak év közben, szüksé­ge lehet. Tájékoztat többek között az érettségi rendjéről, a hazai és külföldi továbbta­nulási lehetőségekről, a tan- évközi, szünidős és. végleges munkavállalási lehetőségek­ről, a munka melletti tanfo­lyami és egyéb képzési lehe­tőségekről. Információkat kö­zöl valamennyi, diákok szá­mára kiírt pályázati, táboro-. zási, szabadidős-lehetőségek­ről: utazási, étkezési, szállás- díj-kedvezményekről, közli a kedvezményt nyújtó helyek listáját is. Betekintést nyújt a régi diákéletbe, elmondja, milyen volt egykor az iskola- rendszer, az osztályozás rend­je. híres emberek emlékeznek lapjain saját diákkorukra. Bőséges a tallózás az isko­lákban megjelenő diáklapok­ból, diákköltők és diákírók kaptak bemutatkozási lehető­séget, s felhívja a figyelmet a fontosabb évfordulókra, történelmi események kró­nikáját közli. A könnyebb szórakozást diákhumor, isko­lai anekdoták, rejtvények, kvizek. játékok, vetélkedők szolgálják. Az IRI azt terve­zi, hogy ezentúl minden tan­év kezdetén megjelenteti a hasznos ismeretek és olvas­mányok hasonló kiskönyvét. Tizenkét éve már, hogy Hollókőben rendszeresen meg­rendezik a .Palóc Szőttes kul­turális napokat. Az alkotmá­nyunk ünnepéhez kapcsolódó nagyszabású népművészeti- se­regszemle a tizedik évforduló után kissé megújult, két év óta ugyanis nem egy napra koncentrálódnak az esemé­nyek. Idén már július elején kiállítás nyílt az európai hírű falumúzeum általános iskolá­jában a Palóc szőttes jegyé­ben. A körzet általános isko­lásainak gyűjtéséből rendeztek tárlatot Néphagyomány és néoművészet címmel. Szombaton A népművészet és a népi kultúra szerepe a közművelődésben és az isko­lai -nevelésben címmel ren­deztek konferenciát a holló­kői tanácsi kirendeltségen. A közművelődési és pedagógiai szakemberek résztvételével megrendezett tanácskozás homlokterében az állt, miként, milyen módszerekkel lehet a közművelődés és az oktatás szerves részévé tenni mind­azt a tudást. tapasztalatot, mindazt a szépséget — és szépség iránti igényt —, ami a népi életmódban, környezet- formálásban felhalmozódott, s él mind a mai napig a népi építészetben, a dal, tánc és zene világában. A konferen­cia tárgyának fontossága mir att az eszmecserét ősszel Sal- góíarjánban folytatják. A tanácskozással egyidőben kiállítás nyílt az iskolában Palóc bútorok, használati tár­gyak címmel. Anyagát Egri István és Kőszegi Attila fafa­ragóművészek bútoraiból, tükröseiből, faliképéiből, va­lamint a Széesényi Palóc Há­ziipari Szövetkezet asszonyai­nak szőtteseiből, hírrizéseiből válogatták. A Palóc szőttes kulturális napok fő eseményeire ezúttal is augusztus közepén kerül sor. 19-én a Kecskeméti Ga­rabonciások Művészeti Együt­tes- a Magyar Passió című ko­médiát mutatja be a szabad­téri színpadon, 20-án pedig a népművészeti vásárra ás a hagyományőrző együttesek nagyszabású seregszemléjére várják a látogatókat. Hűtés — ellenállással Újfajta hűtőket szerkesztet­tek a Szovjetunióban a trak­torokhoz és a kombájnokhoz. Kifejlesztésüknek az a fizikai felfedezés az alapja, hogy a hőleadás növekszik, ha a be­rendezésben változtatják a folyadékáram örvénylését, turbulenciáját. Ha a hőcse­rélő csöveiben növelik az el­lenállást — például különbö­ző keresztmetszetű szakaszo­kat, vagy akadályokat iktat­nak a csövekbe — intenzí­vebbé válik a hőcserélő-fo­lyamat. ELFELEJTETT MESTERSÉGEK mint asztalos a /a illatát Danyi Károly bőripari vegyesjavító salgótarjáni műhelye kicsi, ahogy mondani szokták kettőnek kell ki­menni, hogy egy beférhessen. A falon oklevelek, finom vo­nalú cipők tervrajzai és ké­pei. Bizonyítékai annak, hogy a mester ötven éve áll jegyben a bőrösszakmával. — No es azok a cipők, amelyeket én terveztem és néha még mindig viszontlá­tom hébe-hóba az aszfalton. Ugyanis harminc évig vol­tam a Salgó Cipő modellké­szítője — szólal meg Danyi Károly. követve tekintete­met a falakon: — Hogyan született meg egv-egy lábravaló? — Először a modellrajz készült el. arról csináltam meg a műszaki rajzot, ezután az alapkaptaíára illesztés történt. Amikor minden rend­ben volt, akkor sorozatot ké­szítettem, nőknél 35-től 40-es, férfiaknál 38-tól 46-os mé­retig. Fantáziára volt szük­ség és ízlésre, meg jó rajz­készségre. De ez már a múlt — legyint. — Öt éve nyugdí­jas vagyok és azóta ez az én birodalmam — mutat körbe zsebkendőnyi műhelyében. A fal mellett asztalka két székkel invitálják rövid pi­henőre a betérő kuncsaftot. A sarokban cipő- és szandál­halom vár javításra, férfi- és női táskák varrásra, ragasz­tásra. Arrébb varrógépek: sima és balkaros, a legfőbb segítőtársak. A kalapács, ár, ragasztók és a reszelők is ott sorakoznak katonás rendben a munkaasztalon, mint a ci- pészmühelyben... — Bőripari vegyesjavító — hirdeti a szerény cégtábla odakint a kirakatban. Mi­vel jönnek a megrendelők, mit hoznak javításra. — Elszakadt pénztárcát, fölfeslett bőrkabátot, -táská­kat, női és férficipőt, de ép­pen most patentozok fel egy női köpenyt.. Vagy itt van ez a magas sarkú cipő — veszi kézbe az asztalon he­verő lábbelit. A sarka, — sarokbehúzónak hívjuk — elrongálódott, kicseréltem. A fejrész elszakadt, egy oda­illő díszmasnival kiegészí­tettem. Itt ez a kutyarágta teniszcipő. Nem tudom hon­nan veszek . ilyen zsákszerű anyagot a hiány pótlására? Majd csak kerítek valahon­nan. Mindenesetre nem tu­dok ezekből a javításokból meggazdagodni. Futja a mű­hely rezsijére, meg zseb­pénzre. ötven éve dolgozok a bőrrel, megkedveltem ezt az anyagot, mint az asztalos a fa illatát.. . A legkényel­mesebb cipő, a legfinomabb kesztyű készülhet bőrből, nem pótolható semmivel. — Hogyan ismerkedett meg a szakmával? — A sógorom bőrszabász volt. A négy polgári után ö figyelmeztetett, jól lehet ke­resni ezen a pályán, gondol­jam meg. Én tanulni szeret­tem volna, de pénz nem volt. Pesten a Garai utcában kezdtem. Heti három-négy pengőért. Majd Salgótarján­ban Ladomerszki Dezső ci­pészmesterhez kerültem, mellette nagyon sokat tanul­tam és. végül önállóan dol­goztam műhelyében. Aztán 30 év a Salgó Cipőnél, mint modellkészítő. Kétszer nyer­tem budapesti kiállításon. Ezek voltak a legszebb évek. Nem tudom egyszerre, hir­telen befejezni, ezért lettem bőripari vegyesjavító. Ki­csi a műhelyem, a pénz nem sok, de szükség van rám; biztosan tudom. — szgys — iskola felújítások Ezekben a hónapokban mindenütt megújulnak, meg­szépülnek a gyermekintézmé­nyek. A jobbágyi iskolában több mint tízmillió forintot érő munka zajlik. A helyi ÉPSZERSZÖV dolgozói tor­nateremmel és szociális cé­lokat szolgáló helyiségekkel bővítik az iskolát, korsze­rűsítik az épület fűtésrend­szerét. Zaklatott tanévet hagyott maga mögött a pásztói Kun Béla Általános Iskola. Az ott folyó nagy felújítás már egy éve tart. Kicserélték a nyí­lászárókat, korszerűsítették a fűtést, az elektromos hálózatot, a vízvezetékeket, nagy munkálatok színhelye volt a tornaterem, s új könyv­tárhelyiséggel bővítették az épületet. Mindez több mint tízmillió forintba került. Az építkezés az utolsó szakasz­nál tart, úgy mondják, hogy a tanévnyitóra — augusztus 31-re — új pompájában ra­gyog az iskola, megkezdődhet a tanítás. Ez igen jó hír a pásztói gyerekeknek, hisz’ ta­valy a város különböző in­tézményeiben és a szomszé­dos Dózsa iskolában „albér­letben” tanultak. Csak a napokban fogtak ■hozzá a pásztói diákotthon és a 2. számú óvoda fűtésé­nek korszerűsítéséhez. En­nek az az oka, hogy az új város több intézményében, üzemében, az állami gazda­ságban ezekben a hónapokban térnek át az olajfűtésről a gázfűtésre, így kapacitás hí­ján csak most láthattak hoz­zá az itteni szereléshez. A 2. számú óvodában egyéb­ként kicserélték a nyílászá­rókat is, egy hónapos szünet után augusztus 26-án vehetik birtokukba az óvodások. A kazánházban a tervek szerint a fűtési szezon kezdetére fe­jezik be az átalakítást az. óvodában és a diákotthonban egyaránt. HÁROM TERMÉK Abszolút új A Vegyépszer salgótarjáni gyára egyedi termékeket gyárt, itt tehát minden egyes gyártmány újnak számít. A gyáriak azonban új termék­nek azt tartják, melyhez még csak hasonlót sem készítettek soha. A harmadik negyedév­ben is három olyan rendelés teljesítésén dolgozik a gyár, mely eddigi történetében még nem fordult elő. Szovjet vevőnek kútbokor- egységhez gázszeparátort ál­lítanak elő. A hatmillió fo­rint értékű terméket még eb­ben a negyedévben ki is szál­lítják. A Caola Vállalat ré­széve az alapanyaggyártó és a szappangyártó üzemhez kü-, lönféle készülékeket gyárta-, nak — év végi határidővel.. Ugyancsak teljesen új tér-, méknek számít az a négy da­rab kátrányleválasztó beren­dezés, mely a Dunai Vasmű kokszolóműjéhez szükséges. Az 5,3 millió forint értékű munkával a harmadik ne­gyedévben végeznek a gyár dolgozói. | NÓGRÁD — 1985. augusztus 12., hétfő 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom