Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

Tanévkezdés előtt Igazolva a demográfiai hullámhoz A nyár derekán, vakáció idején is sok munkát ad a szakembereknek az oktatás: fel kell készülni a tanév kez­désére. Az 1985—86-os tanév­re hogyan alakulnak Salgó­tarjánban a személyi és a tárgyi feltételek — erről ké­szített összefoglalót Lakatos Judit, a Salgótarjáni Városi Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője. A korábbi évek tapasztala­tainak megfelelően a tanév előkészítését már az elmúlt év végén elkezdték, s a zök­kenőmentes tanévkezdés ér­dekében tervezett feladatokat alapvetően teljesítették. A pe­dagógusszükséglet tervezése­kor azzal számoltak, hogy az óvodákban tovább mérséklő­dik & gyerekek száma, bár ez nem járt együtt az óvodai csoportok számának csökke­nésével. Így az óvónői státu­sokban, nincs változás, az ál­talános iskolákban viszont több pedagógusra van szük­ség. A középiskolákban a de­mográfiai hullám következmé­nyei még kevésbé érződnek, s ezért ebben az iskolatípus­ban az idegennyelvi oktatás személyi feltételeinek javítá­sa. valamint a technikuskép­zés bevezetésének előkészíté­se és az új gimnázium indí­tásának előkészítése állt az előtérben. Figyelembe kellett venni azt is, hogy szinte va­lamennyi iskolatípusban to­vább nő a nyugdíjba vonuló és a gyest igénybe vevő peda­gógusok száma. Ebben a tanévben — az említett ■ okok miatt — több mint félszáz álláshelyet hir­dettek meg a pályakezdő és a működő pedagógusok számára. Az álláshirdetésekre'ezúttal is jóval többen jelentkeztek, mint a státusok száma. Prob­lémát okoz ugyanakkor, hogy az iskolák igényei és a je­lentkezők kívánságai nem mindig vannak összhangban, a jelentkezők intézmények közötti megoszlása eléggé aránytalan. Így előfordult, hogy egyes intézményekben többszörös volt a túljelentke­zés, míg máshol egyáltalán nem akadt pályázó. Az alsó- és középfokú ok­tatási intézmények üres állá­sait többnyire betöltötték. Az általános iskolákban még hi­ányzó napközis tanári és kol­légiumi nevelő tanári álláso­kat átmenetileg nyugdíjas pe­dagógusok alkalmazásával oldják meg. Ami a tárgyi feltételeket il­leti : az alsó- és középfokú oktatás területén a korábbi évekhez hasonló a helyzet, jelentősebb változás nem vár­ható. Az óvodai ellátásban a demográfiai hullám levonult, a létszám lassan, de fokoza­tosan csökken. így a jelenleg rendelkezésre álló 2250 férő­hely' elegendő az igények ki­elégítésére. Lehetőség nyílik arra is, hogy a magas cso­portlétszámot csökkentsék, ez­által is növelve az óvodai nevelés hatékonyságát. A fen­tiek ellenére a két lakótele­pen működő óvodákra to­vábbra is jellemző a zsúfolt­ság. Ezt a körzethatárok mó­dosításával, átirányítással igyekeznek csökkenteni. Az általános iskolai okta­tásban a demográfiai hul­láin még mindig érezteti ha­tását. A tanulók száma az előző évhez képest tovább nö­vekszik. Ez elsősorban a Besz­terce- és a Gorkij-lakótelepre jellemző, de a nyugati város­rész épületeinek átadásával a városközpont iskoláinak is több gyereket kell fogadni. A tanulócsoportok létszáma az idén sem csökken, a Beszter­ce-lakótelepről a korábbi ki­lenc tanulócsoport helyett, 11 tanulócsoport diákjait kell utaztatni a volt fiúkollégium épületébe. A Petőfalvi Általános Isko­lában az elhelyezési gondok nagyobbak, mert az iskola be­fogadóképességét már nem tudják növelni. Így a tanítási órák megtartására ez évben is igénybe kell venni az ifjú­sági művelődési házat. A középfokú tanintézetek tárgyi feltételei általában job­bak, mint az általános iskolá­ké. A tanulólétszám egyelőre lassan növekszik, ami azt jel­zi, hogy a demográfiai hul­lám- hamarosan eléri a közép­fokú oktatást. Ezért elsősor­ban arra kell gondolni, hogy a növekvő tanulólétszámnak megteremtsék a középfokú oktatást feltételeit. Várhatóan 1987-ben átadják az Arany Já­nos úti gimnáziumot, de ad­dig is nagy figyelmet keil fordítani a Madách Imre Gimnázium és Szakközépisko­la oktatási feltételeinek javí­tására. elsősorban a techni­kusképzésre való áttérés mi­att. A nyáron minden intéz­ményben elvégzik a szüksé­ges és előírt tatarozási mun­kákat. egész évben folyamato­san szervezték és végezték a nagyobb felújításokat. Min­dent összevetve, a művelődés- ügyi osztály így summázza a tanév előkészítését: a m' ; zaj­ló munkák augusztusi befeje­zésével megteremthetők a tanévindítás tárgyi és szemé­lyi feltételei. ' Tábor a város szélén Egy hatalmas zsibongónak lehetne most nevezni a sal­gótarjáni Tósirand melletti if­júsági és úttörőtábort. Ez a tábor a város legszebb részén fekszik, erdő és tó veszi kö­rül. A nyári időszakban ket­tős funkciót lát el: a váltó- tábori részben az ország más vidékéről érkező gyerekek csapattáborozása zajlik, másik funkciója a napközis gyerme­kek fogadása, programjának szervezése. Gergely Erzsébet­tel. a tábor vezetőjével be­szélgetünk a tikkasztó hőség­ben. — Az ifjúsági és úttörőtá­bor az úttörőház keretében működik — mondja a fiatal pedagógus. Júliustól augusztu­sig csak úttörők lakják, ta­vasszal és ősszel' az ifjúsági váltótábor funkcióját látja el. Természetesen, más feladato­kat is végzünk, működik itt gyerekvezető-képző tábor — a jövőben méginkább ezt sze­retnénk szorgalmazni, Bizto­sítjuk a túra- és a kirándulási lehetőségeket az ország más vidékéről érkezőknek, szezo­non kívül igénybe veszik a KISZ-szervezetek, a munkás­őrség. az MHSZ és más tö­megszervezet is sok progra­mot bonyolít le a kerítésen be­lül. A napközis táborban most 450 gyerek vesz részt, vannak sokan, akik végig közöttünk tartózkodnak, mások öt napot töltenek a közösség­ben. A már korábban is em­lített munkásőrök. MHSZ-ak- tívák, de az ifjúgárdisták, KISZ-esek, intézmények és vállalatok amellett, hogy igénybe veszik táborunkat, sokat is segítenek a fenntar­tásban. Évente a kőépületben, a faházakban és a sátorokban mintegy 4500 fiatal fordul meg. gyarapítja tudását, tesz szert új tapasztalatokra. Gergely Erzsébet lelkesen beszél 'a Nógrádi Sándor If­júsági és Üttörőtábor prog­ramjáról. amely 1985-től 1990- ig készült el. A foglalkozások egyikén bőr mellény is készült, amely vi­selés során kellemesen emlékeztet majd a táborra VIT-küldöH­Születésnap Moszkvában Nehéz lenne a salgótarjáni ifjabb Radácsi Lászlóról port­rét rajzolni. Bár az édesapja népművelő, az édesanyja óvó­nő, tehát ppdag'óguskörnye- zetben él, ő maga nem igán választja a szülei pályáját. Nem különleges fiatalember. Egy dologban azonban mégis jóval az átlag felett áll. Ez pedig az ifjabb Radácsi élet- felfogása, hitvallása önmagá­ról. az életről, a társadalom­ról. Talán ennek is köszön­heti, hogy amikor a sorokat e kedves olvasó átnézi, Radá­csi László Moszkvában, a Vi­lágifjúsági Találkozón mond­ja el véleményét keletieknek és nyugatiaknak egyaránt a magyar ifjúságról. — Számorhra nagy jelentő­ségű a moszkvai VIT. Elő­ször is, hogy tagja lehetek annak a 650 fős országos po­litikai csoportnak, amelyik ha­zánkat képviseli az ifjúsági találkozón. Aztán július 28- án éppen a VIT-en ünnepel­hetem 17. születésnapomat! Szerencsének is tartom az utat. Szerencse? Ki tudja, de én mindenképpen annak tar­tom. Éppen most voltam har­madikos gimnazista, KISZ- titkár lettem, s iskolánk, a Bolyai János Gimnázium el­nyerte a KISZ Központi Bi­zottság v Vörös vándorzász­laját. Hogy eredményt érjünk el, feszített tempót kellett ki­fejtenünk. Az iskola 16 alap­szervezetének együttműködése hozta meg a Vörös vándor­zászlót. Szó esik a beszélgetés során sz alapszervezetek tevékeny­ségéről. Radácsi László véle­ménye szerint — és ebben igaza van! — nyíltabbá kell tenni az ifjúsági mozgalmat a fiatalok előtt. — Megítélésem szerint, el­sődleges a politikai vitakör, amelyet közöttünk ifjúsági vi­takörnek is emlegetnek. Itt módszerében kell változtatni, politizáló, vitatkozó légkört kell kialakítaná! Felkészültebb előadókra és felkészültebb résztvevőkre van szükség a vitakörön belül, hogy lehes­sen vitatkozni a „nagy politi­káról”, de a kiscsoportok te­vékenységéről is, s lehet az film, művészet, netán még foci is. A rokonszenves fiatalem­bert nem nagyon kell faggat­ni a VIT-ről. — Magam is felkészültem ezekre a találkozókra. Most már otthonosan mozgok a Ma­gyarország politikai, társadal­mi helyzetéről, gazdasági éle­tünkről szóló kérdésekbeh. Is­merem a Szovjetunió szerepét a világpolitikában, de nem esek zavarba, sőt... ha az if­júsági mozgalomról kérdez­nek, akár a keletiek, akár a nyugatiak. Aztán ebben a fel­készítésben politikusok segí­tettek nékem is, csakúgy, mint a delegáció többi tag­jának. Politikai személyisé­gek, a párt és a kormány tagjai adtak igen nagy segít­séget. ahhoz, hogy méltóan képviseljük hazánk fiataljait a hatalmas demonstráción. Radácsi László, már egyszer járt Moszkvában, igaz az is, hogy akkor csak Moszkva hangulatát kóstolhatta meg. Az idő többi részét, mint nyolcadikos általános iskolás testvérmegyénkben, Kemero- vóban töltötte el, s a szibériai pionírokkal ismerkedett. Hogy mit vár most Moszkvától? — Egy mondatban: sok él­ményt! — summázza vélemé­nyét. Testileg, fizikailag fel­készültem a Í2 napra. Azt hi­szem, szoros lesz a program és lesz mit leadnom a kondí­ciómból is. Hiszen, szeretnék minél több helyen ott lenni, új barátokat szerezni, mint ahogy a DlVSZ-indulóban is énekeljük, az a célom, hogy az ifjúság a maga módszeré­vel szolgálja a békét. Erről kell meggyőzni azokat a fi­atalokat. akik nem ezt vall­ják, akik más környezetben és körülmények között élnek. És ha a magam elé állított köve­telménynek eleget teszek, ak­kor még egyszer mondom: ez a szerencse, hogy küldött let­tem, hogy ebben az évben minden egybe esett, megérte a fáradtságot, megérte a mun­kát... ...Sokat gondolok majd a hazaiakra. Ahogy összeszá­moltam, több mint 40 képes­lapot kell küldenem barátok­nak, ismerősöknek, rokonok­nak. Emlék, s ha elővesszük, a világ ifjúságának e találko­zója jusson mindig az eszünk­be. Somogy vári László. Kilenc éve, hogy Salgótar­ján egyike lett annak a ma már 17 magyar városnak, amely finn testvérvárosi kap­csolatot alakított ki. A Hel­sinki mellett található Vantaa város képviselőivel azóta rend­szeressé váltak találkozásaink, együttműködésünk egyre több területre terjed ki. 1979. óta minden évben 8 fős úttörő­csoport utazik Vantaa nem­zetközi táborába. A küldött­ség tagjai azok a tanulók le­hetnek, akik kimagasló ta­nulmányi eredményt érnek el, példamutató a mozgalmi, kö­zösségi munkájuk. A táboro­zás eddigi tapasztalatai igen kedvezőek, a gyerekek isme­reteik gyarapítása mellett a közös kulturális és sport- programok sorén méltóan képviselik városunk úttörőit. A finn város gyermekküldött­sége Salgóbányán a szovjet, csehszlovák, lengyel és ma­— Az idén nyáron elindí­tott programunkban, Öt év alatt a folyamatosságra épí­tünk. állandó . törzsgárdat sze­retnénk kialakítani a gyere­kek körében. A program te­matikája, a nevelési célok megvalósítása is ezt az idő­tartamot követeli meg. Éppen ezért erre az öt évre hazánk történelmének megismertetését választottuk. Minden évben egy-egy korszak kerül feldol­gozásra a 40 nap alatt. — A történelmi események bemutatásán, túl célunk az egyes korok tudományos- technikai fejlettségének, kul­túrájának, szokásainak, etikai rendszerének bemutatása — folytatja. — Szeretnénk „át- életni” nemzeti nagyjaink cse­lekedeteinek mozgatóit, sze­retnénk, ha minél több köve­tendő tulajdonságot fedezné­nek fel személyükben. Célunk, hogy gyerekeinket országunk gvar gyermekek társaságában tölt el tíz napot, változatos rendezvények keretében is­merkedve, Nógrád megye és Salgótarján nevezetességei­vel. Mindkét város vezetői nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a cseretábor keretében megvalósuló együttműködés­nek, hiszen a gyermekek meg­ismerve egymást egész éle­tükben a barátság gondola­tának. megvalósításának kép­viselőivé válnak. Rendszeres az ifjúsági de­legációk cseréje, és a tapasz­talatok azt mutatják, hogy a különböző üzemek, intézmé­nyek fiatal dolgozói őszinte érdeklődéssel, kölcsönös ven­dégszeretettel, közvetlenül tudnak véleményt cserélni az egymást kölcsönösen érdeklő témákban. A találkozások egyik fő témája mindig a bé­ke ügye, az, hogy a különbö­ző társadalmi berendezkedé­Az olvasás örök program szeretete, megismert, átélt nemzeti történelme arra köte­lezze, hogy még többet és még jobban tegyenek azért a föld­ért, melyet elődeink megsze­reztek, építettek számunkra. Ezek és más tények bizonyít­ják, hogy szocialista Hazasze­retetre. szocialista alkotó mun­kára nevelünk ebben a tá­borban. — Természetesen vannak általános nevelési céljaink is — folytatja a táborvezétő. — Nagy figyelmet fordítunk a gyermekek önmegismerésére. Célunk az emberi munka meg­becsülése, megszerettetése, a társadalom építésére, formá­lására való nevelés, a közös­ségi szellem erősítése. Hang­súlyozzuk. hogy az internacio­nalista 1 nevelés elválaszthatat­sű országok képviselői — és különösen a fiatalok —. ho­gyan tudnak minél többet tenni a világbéke megőrzésé­ért. Természetesen, a kölcsö­nös látogatások alkalmával nem maradnak el a szórakoz­tató programok sem. A késő éjszakai órákban is nappali világosságot árasztó utcákon kellemes sétákon lehet ismer­kedni e várossal, és a finn szokásoknak megfelelően ál­talában kiadós szaunázás zár­ja a napot.- Többéves rríúltra tekint vissza a két várds kulturális együttműködése. Az elmúlt évben nagy sikerrel szerepelt a finn testvérváros új könyv­tárának avatásán a Liszt Fe­renc Kamarakórus és Salgó­tarjánban is több ízben hall­gathattuk vantaai művészek előadását. A nemzetközi művésztelepen vendégül lát­tuk finn alkotóművészt, akinek alkotásá a múzeum gyűjteményét gyarapítja. Rendszeresek a tanácsi kül­döttségek találkozásai, ame­lyek fő célja, hogy kölcsönö­sen tanuljuk meg egymástól mindazt, ami a másik város­ban már bevált. Mindig ér­deklődéssel szemléljük test­vérvárosunk építésének ered­Salgótarján—Vantaa eoíflllmíMílfoéiö! Tanulni egymástól.. — képek: kulcsár — J lan a hazafiságra való neve­léstől. Kiragadott fogalmait ezek Gergely Erzsébet nagy­szerű pedagógiai mondandójá­ból. Maga vallja: ahhoz, hogy a megfogalmazott, kiemelt és általános nevelési céljaikat elérjék, többlépcsős megvaló­sításra kell gondolniuk. Gergely Erzsébet komolyan veszi munkáját. Szükség is van erre, hiszen a nyári idő­szak 40 napja alatt a gyere­kek intenzíven élik át a ma­gyar történelem egy-egy kor­szakát. Az ifjúsági és úttörő­tábornak a szórakozás, a já­ték mellett ez egy igen fon­tos feladata. Ehhez pedig ott vannak a támogatók, a segí­tők, a tanárok, a kollégák. S. L. 1 ményeit. elemezzük azokat az információkat, amelyek ta­nácsuk működéséről megis­merünk. Mindkét városban műkö­dik a testvérvárosi kapcsola­tokat ápoló, e rendezvényeken kölcsönösen közreműködő ba­ráti társaság. Legutóbb a VII. magyar—finn barátsági hét alkalmából kiutazó 11 fős városi küldöttség tapasztalhat­ta a valóban baráti vendég­szeretetüket. Megismerked­tek a város kulturális és sportlétesítményeivel, meglá­togatták lakótelepeiket, rész­letes tájékoztatást kaptak Vantaa mindennapjairól. Meg­győződhettek arról, hogy a vendéglátók nagy jelentőséget tulajdonítanak az együttmű­ködés szélesítésének, a hagyo­mányosan jó finn—magyar kapcsolatok további ápolásá­nak. A hivatalos programo­kon többször is elhangzott a világszerte ismert és már szimbólummá vált kifejezés „Helsinki szelleme” akkor, amikor a testvérvárosi kap­csolatok jelenéről és jövőjéről esett szó. Az elmúlt évek ta­pasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a két város lehetőségüknek megfelelően sokat tett a két nép kapcso­latának erősítése érdekében, j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom