Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

Helyzetkép a „lakásfrontról” Beszélgetés ér. Beres József igazgatási osztátynezetövel Tavaly „Az év lakóháza” kitüntető elismerést kapta Salgó­tarjánban Pintér Imréék új otthona, a város nyugati ré­szén. — kj — Valamennyi városlakót vagy foglalkoztatta, vagy foglalkoz­tatja a lakáskérdés, amely napjaink egyik legfontosabb feladatát képezi. A lakáshely­zet további javításáról sok szó esik a tanácsi fórumokon is, ezúttal dr. Béres Józseftől, Salgótarján Város Tanácsá­nak igazgatási osztályvezető­jétől érdeklődtünk. — 1981—85. között Salgó­tarjánban várhatóan 2050 la­kás épül meg az év végéig, s ezzel tervünket, ami 1828, la­kást tartalmazott, túlteljesítet­tük — mondotta dr. Béres Jó­zsef. — A lakásellátottság mennyiségi és minőségi jel­lemzői ezzel lényegesen ja­vultak. például a 100 lakásra jutó lakonópességszám a terv­időszakban 290-ről 277 főre mérséklődött. — Miként alakult a lakás­igénylések száma.? — Lényegesen csökkent! Az említett időszakot figyelembe véve, 3199-ről 856-ra. Válto­zott a lakásigények konstruk­ciónként! összetételei is, ke­vesebben kérnek állami bér­lakást, s egyre többen vállal­koznak gondjaik saját erőből való megoldására, ami az ál­lam teherbíró képességével és a lakáspolitikai koncepciókkal is összhangban van. Befolyá­solta ezt az állami lakásépítés csökkenése és a személyi tu­lajdonú lakásépítés és -vá­sárlás feltételrendszerének kedvező változása, továbbá a sokrétű és az igénylők szoci­ális helyzetét is figyelembe vevő, egyedi elbíráláson ala­puló állami támogatás is. Ma­gyarán szólva, az állampolgá­rok többsége felismerte, hogy bár anyagilag nagyobb terhet vállal, több szempontból elő­nyösebb a személyi tulajdonú lakásmegoldásra vállalkozni. Lényegesen rövidebb a vára­kozási idő, s ez esetben a fi­ataloknak előtakarékosság vál­lalásával, átmeneti lakáshoz jutáshoz is lehetőségük van az albérlettől előnyösebb feltéte­lek mellett. Szerencsésen pá­rosulhat ez, ha a munkáltatók is kiveszik részüket dolgozóik gondjainak enyhítéséből, kezd­ve az anyagi támogatástól a különféle költségcsökkentő se­gítségig. — Salgótarjánban az elmúlt években jelentős intézkedések születtek a lakáshozjutás szempontjából leghátrányosabb helyzetben élők, a többgyer­mekes családok, a fiatal há­zasok lakásgondjainak meg­oldására. Milyen tapasztala­tokkal? — Az említett célt szolgál­ta az 1984—86-os évekre ki­dolgozott hároméves progra­munk, amelynek keretében 569 lakásigénylőt juttatunk ott­honhoz, de idetartozik a lép­csőzetes lakáshozjutás feltétel- rendszerének jobbítása is. Itt kell szólnom a szobabérlők házának létrehozásáról, ahol 107 egyedülálló fiatal, illetve fiatal házas átmeneti elhe­lyezésére van lehetőség. Saj­nos, ez a forma nem vált iga­zán kedveltté, holott kezde­ményezésünk országos vissz­hangot is kiváltott. Igaz, a fi­atalok az utóbbi időben egyre inkább felismerik ennek a megoldásnak az előnyös vol­tát. Jelenleg is mintegy 30-an 4ü-en várnak a bejutásra. — És mire számíthatnak azok a többgyermekesek és fi­atal házasok, akik lakást akar­nak éviteni, vagy vásárolni? — Még a múlt év végén született egy jelentős tanács­határozat, amely lényegesen jobbította a támogatási lehe­tőségeket. Ennek alapján a la­kást építő, vagy tanácsi ki­jelölés alapján lakást vásárló fiatalok — a munkáltató tá­mogatásától is függően — 80 —150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, vagy ka­matmentes kölcsönt kaphat­nak. Lehetőség van a 3 szá­zalékos kamat mellett maxi­mum 100 ezer forint kölcsön­felvételre is. így a tanács is igen jelentős — 200 ezer, 250 ezer forintos segítséget tud nyújtani az igénylőknek. Ezzel egy 900 ezer forintos lakás megvásárlására is lehetőség válik, 150 ezer forint saját erő mellett. Természetesen eh­hez az is kell, hogy a mun­káltatók is legalább 100 ezer forint támogatást nyújtsanak, s a család szociális helyzete alapján rászorult legyen. Ez idáig megközelítőleg 4 millió forintot vettek igénybe e cél­ra, s ez évben még 15 millió forintot fordíthatunk támoga­tásra. — Mégis, nehezen érthető, hogy e támogatás mellett is a Gorkij-telepen értékesítetlen lakások vannak. Annak elle­nére. hogy a lakások vételára csökkent, s ott a. támogatás is huszonöt százalékkal emelhe­tő... — Az a meglátásunk, hogy ennek elsődleges oka az a re­alitással ellentétes szemlélet, amely szerint az igénylő a városközponthoz ragaszkodna Jóllehet, a lakások ott sem olcsóbbak és támogatásra is csak a 3 százalékos kölcsön nyújtható, 100 ezer forintig. Tudomásul kell venni, hogy a városi tanács csak addig fog­lalkozik a lakásproblémával, ameddig az szociális kérdés. S az, hogy a lakás területileg hol van, az már nem idetar­tozik! — Mi várható az elkövet­kezendő esztendőkben a „la­kásfronton?” — Minden bizonnyal keve­sebb lakás épül városunkban, mint az előző tervidőszakban. Továbbra is a személyi tulaj­donú forma lesz a meghatá­rozó, ezen belül is növelni szeretnénk a kislakásépítést, s ezt állami telkek biztosítá­sával is segítjük. Kiterjesztjük a városkörnyék községeire is, ahol máris többen érdeklőd­nek e lehetőség iránt. Össze­gezve tehát azt mondhatom, hogy a lakáskérdés nem csu­pán úgynevezett tanácsi, ha­nem össztársadalmi probléma. Megoldása csak a tanács esz­közeivel nem lehetséges, a munkáltatók, a vállalatok, az intézmények szerepének erő­södésével és a családok vál­lalkozó kedvének növelésével érhető el jobb eredmény. Ezek szerencsés találkozása esetén 10—15 éven belül megszűnHet városunkban a mennyiségi la­káshiány — mondotta befeje­zésül dr. Béres József, az igazgatási osztály vezetője. T. L. Sok neves játékost és szám­talan NB I-es mérkőzést lá­tott, volt SBTC-labdarúgópá- lya helyén pár éve korszerű szabadidő-központ elégíti ki a mozgást, a sportot kedvelők igényeit. A salgótarjáni sport- centrum bármely korosztály rendelkezésére áll, az utóbbi időben egyre nagyobb népsze­rűségre tett szert. Az isko­lai tanév befejeztével az el­múlt két hétben szerdánként hangos gyermekzsivaj hal­latszott a sportlétesítmény labdarúgópályáiról. Megy a grundi'oci! Juhász Imrét, a városi sportcsarnok igazga­tóját. a sportközpont létrejöt­tének körülményeiről és ki­használtságáról kérdeztem. — A szabadidő-központ a városi tanács kezdeményezésé re jött létre. A tóstrandi fut- ballpálya korszerűbb volt, több lehetőséget nyújtott a sportolóknak, aztán ott volt az SKSE-stadion is. ezek mel­lett. a jó öreg salakos pálya már szinte elavultnak tűnt. Az illetékesek úgy határoz­tak, hogy egy új, minden kor­osztály mozgáslehetőségét »yi&bá sportíebesá&nenyi ^EM CSAK PÉNZKÉRDÉS Kié a sportcentrum ? kell , létrehozni. A városgaz­dálkodási üzem aztán — sok segítséggel — megalkotta ezt a sportcentrumot. A munká­latokba nagymértékben be­segítettek szocialista bri­gádok, üzemek. középisko­lák. Ezek a segítőtársak tár­sadalmi munkában dolgoztak és azt hiszem, nélkülük az így is magas beruházási ösz- szegek fantasztikus méreteket öltöttek volna. — Milyen lehetőségeket nyújt a sportcentrum a fiata­loknak ? — Hogy a legközelebbit említsem, itt van most a grundfoci. Ehhez a sportcsar­nok ingyen pályát ad. Hogy ez miért érdekes? A felnőtt városi kispályás bajnokságban ugvanis a pályák használati díja mérkőzésenként 150 fo­rint. A gyermekeknek azon­ban szükségük van nyáron is a mozgásra. így meghirdettük a grund focit. Általában ötö­dik, hatodik osztályosok vesz­nek részt, de bárki beszáll­hat. A csapatok 5+1-es ösz- szeállitásban játszanak egy­mással. Egy-egy csapatot ház­tömbönként összeállt gyere­kek alkotnak, de nagyon so­kan neveznek be a Salgótar­ján környéki falvakból is. Ez azért jó. mert sok kis­srác nem tud idejével mit kezdeni nváron. viszont a grundfocival sokaknak biz­tosítunk kellemes elfoglaltsá­got. Vannak szervezett tö­megsportprogramok is, ame­lyet a KISZ és a sportfel­ügyelőség szervez. Ingyenes az asztalitenisz, a kosárlabda- palánkok és a sakkpályák használata. A teniszpályákat kivéve, négy iskolának biz­tosít díjmentes teret a sport- centrum. — Ezek szerint, ha valaki teniszezni akar. azért fizet­nie kell. játéktudásától füg­getlenül? — A tenisz drága sport az egész világon. Mindenhol meg kell fizetni a pályák használati díját. — A salgótarjáni tenisz­sportot szerintem nem lehet összehasonlítani a világ te­niszével. Mit tehet egy kez­dő. teniszezni vágyó fiatal, aki szeretne rendszeresen jfllclepfésfefezlési tazájániM Kik? Mennyit? Mikor? Mire? Sok szó esik mostanság a különféle fórumokon, rendez. Venyeken a településfejlesztési hozzájárulás közelgő beveze­téséről. Salgótarján Városi Tanácsán az illetékesek már kidolgozták a különféle javas­latokat, amelyeket a közeljö. vőben lakókörzetenként is megvitatnak. Végső soron a^- zal a céllal, hogy kérjék a la­kosság anyagi hozzájárulását a VII. öteves terv szerényebb lehetőségeinek egyensúlyozá­sára. a lakosság eleíleltéte- leinek fejlesztésére, jobbítá­sára. Olvasóink közül is sokan érdeklődtek, mit is jelent a településfejlesztési hozzájáru­lás intézménye? Nos, az er­ről rendelkező 1984'. évi 12. számú törvényerejű rendelet célja, hogy a helyi tanácsok saját pénzeszközeiket kiegé­szítve — a lakosság igénye szerint, és anyagi hozzájárulá­sa alapján — önállóan gon­doskodhassanak a település intézményeinek és közfel­adatai ellátásának fejleszté­séről, színvonalának emelé­séről. Ennek érdekében a helyi tanácsok működési te­rületükön, illetve annak meg­határozott részén (település­rész, egy-egy társközség terü­lete stb.) — a fizetésre kö­telezhetők többségének elő­zetes egyetértésével — tanács- rendelettel településfejlesztési hozzájárulást állapíthatnak meg. Lényeges szempont, hogy a lakosság véleményét a hoz­zájárulásból megvalósítandó célok kiválasztásához, va­lamint a hozzájárulás mérté­kének és időtartamának meg­határozásához ki kell kérni! Továbbá: a hozzájárulásból származó pénzügyi fedezet­tel kizárólag az adott helyi tanács rendelkezik, az tőle el nem vonható. A lakosságot a településfejlesztési hozzájá­rulásból származó pénzesz­közök felhasználásáról a helyi tanácsok évente köte­lesek tájékoztatni. Summázva: a lakosság ál­tal legfontosabbnak ítélt he­lyi célok gyorsabb elérésé­nek, a' feszültségek csökken­tésének egyik lehetséges esz­köze a településfejlesztési hozzájárulás, amelynek meg. állapítására kizárólag széles körű, demokratikus előkészí­tés után, valamint a fizetésre kötelezhetők többségének előzetes egyetértésével ke­rülhet sor. Tehát nem köz­ponti döntéssel előírt fizetési kötelezettségről van szó. ha­nem egy olyan új lehetőség­ről. amelyből csak azzal egyetértő, helyi akarat • és többségi szavazaton alapuló igenlő döntés esetén lehet valóság. Az új hozzájárulási forma bevezetésének ideje a városi tanács szakigazgatási -szer­vének tájékoztatása alapján- 1986. január 1. A hozzájárulás alapja egyrészt a lakásbérlet (társbérleti a személyi tulaj­donú lakás (idetartozik a személyi tulajdont képező la­kások beriete, lakások ideig­lenes - hasznosítása), másrészt a személyi tulajdonban, il­letve tartós használatban levő egyéb ingatlan (például üdü­lő, műhely, üzlet, műterem, stb.). Mennyit kell fizetni? A hozzájárulás mértéke laká­sonként, társbérletenként, il­letve egyéb ingatlanonként évi háromszáz forinttól kétezer forintig terjedhet, területen­ként akár eltérő mértékben is. A megállapított összeget, két egyenlő részletben már­cius, illetve szeptember ló­ig lehet kamatmentesen be­fizetni. Mentesítik a fizetés alól azokat, akiknél az egy főre jutó jövedelem a havi 2500 forintot nem haladja még. de egyéb anyagi, illetve szociális szempontok alapján ugyancsak mentesítést ad­hat a tanács pénzügyi szak- igazgatási szerve. Jóllehet a törvényerejű ren­delet csak jövő év elejétől lép hatályba, mégis pénzügymi­niszteri hozzájárulással lehe­tőség van arra, hogy előbb is bevezessék, s másutt tör­téntek is erre lépések. Salgótarjánban az előké­születek már javában zajla­nak, a tanácsi dolgozók abban b;znak. hogy a város lakossá­ga .fölismeri az ebben rejlő lehetőséget, s cselekvőén tá­mogatja az ésszerű, szükséges döntések megvalósítását. Mert az valamennyi város­lakó érdekeit szolgálja. Időskorúak forintjai Azok kapják, akik legjoian rászorulnak Ha az elmúlt évtizedek statisztikáira visszapillan­tunk, egyértelműen mutat­kozik a tendencia: mind az átlagéletkor, mind az idős­korú lakosság száma nő. A velük való foglalkozás, tö­rődés kiemelt területe az ál­lamigazgatásnak, s az el­múlt években a megyeszék­helyen számos intézkedés tör­tént, valamennyi helyzetük jobbítását segítette elő. Városunkban minden ötö­dik ember nyugdíjas, szá­muk meghaladja a tízezer főt. Ezen belül is igen ma­gas a 65 éven felüi nők, il • letve a nyolcadik ikszükbe lépő férfiak aránya. Mindez azt is jelzi, hogy a szociál­politikában ' differenciálni kell. egy példával élve: nem lehet azonos megítélés alá venni, mondjuk egy garzon- házbeli betegen, magányosan élő nyugdíjast, a gyermekei­vel együtt élő és dolgozó, jó egészségű idős emberrel. sportolni, de anyagilag nem áll úgy, hogy meg tudja fi­zetni a teniszpálya díját? — Lehetősége van belépni sportegyesületbe. és tagsága révén használhatja a tenisz­pályát. Erre példát is tudok. Itt van a Lendület SE, amely a hit teniszpálya közül né­gyet bérel. Az egyesület spor­tolói bármikor fizetés nélkül igénybe vehetik a pályákat. — Tegyük fel, egyszerre több az egyénileg teniszező, mint az igazolt játékos. Mi a megoldás ilyenkor? — A szabad pályára ráen­gedjük az egyénileg tenisze­zőket. hogy ók is nyugodtan játszhassanak. — Ezért is fizetniük kell? — Természetesen. — Ha logikám ' nem csal, ez jó példa arra. hogyan le­het egy kutyáról két bőrt le­húzni. Mennyibe kerül, ha az ember egy óráig zavartalanul akar teniszezni? — Ha nem fizet éves bér­leti díjat, akkor óránként 50 forint. Az éves bérleti díj felnőtteknek 800. diákoknak pedig 400 forint. De, mint mondtam, a .tenisz mindenhol pénzbe kerül! — Na, most, ha a négy bé­relt pálya mind foglalt és a másik kettő mellett több, te­niszt áhító. bérlettel rendel­kező várakozik, mit tudnak tenni, míg egy-egy páros le- játsza a mérkőzést? Az MSZMP XIII. kong­resszusának határozata is egyértelműen leszögezi, hogy társadalmi juttatási rendsze­rünket jobban összhangba kell hozni anyagi lehetősé­geinkkel, s fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazsá­gosságot. És hozzáfűzi: az egyes juttatások, szolgáltatá­sok jobban igazodjanak a szociális és jövedelmi hely­zethez 1 Rögvest meg kell azonban jegyeznünk, hogy az idősko- rúakról való gondoskodás szélesebb körű a tanácsi szfé­ránál, a családtól kezdve a KISZ-szervezeteken át a Vö­röskeresztig. kinek-kinek megvan a maga feladata. Az állami gondoskodás négy fő területet ölel föl: a Szo­ciális segélyeztetést, az ét­keztetést, a házi gondozást és a szociális gondoskodást (öregek napközi otthona, szo­ciális otthonok). — Sajnos, addig várakoz­niuk kell. — Nem hallottam még olyan helyről, ahol 800. vagy akár 400 forintért lehet (!) vá­rakozni. — Az említett példa nem általános, ugvanis az itt te­niszezők többsége jól megfér egymással. — Ennek alapján: aki nem fizet, az nem teniszezhet, vagy esetleg nem várakozhat... Ügy tudom, télen jégpálya is mű­ködött, és- ide sok fiatal járt. — A jégpályát két és fél hónapig vehették igénybe a korcsolyázni vágyók. Sok fia­tal látogatta, ennek az az oka. hogy itt lényegesen ke­vesebbet kellett -fizetni, mint a teniszpályán. A gyerme­kek 5. a felnőttek 10 forintért korcsolyázhattak. A szabadidő-központ min­den korosztálynak rendelke­zésére áll. A fiatalok azonban mégsem sportolhatnak kedvük szerint az említett területen és ennek oka a dolgok anyagi oldala. Miért lépjen be valaki egy sportegvesületbe, ha csu­pán kedvtelésből akar teni­szezni? Vagy ugyanebből a célból miért várjon az ember órákat a sorára? Ezek legin­kább a fiatalok gondjai, akik nagyon szeretnék, ha némi ér­deklődést tapasztalhatnának az illetékesek részéről a prob­léma megoldása iránt. Telek Szabolcs Salgótarján Városi TaM* csá egészségügyi osztály inak tájékoztatása szerint 1375- ben 93 fő részesült rendsze­res segélyezésben, s az át­lag nem érte el a hatszáz forintot, ez évben 146-an síp­nak rendszeres juttatást, s az átlagérték néhány forint, hí­ján 14Ö0. Tetemesebb ettől a rend­kívüli segélyezésben része­sülők száma, itt 1975-ben 418-an, az idén több mint ezren (!) kapnak juttatast. Maradva a számoknál, ér­demes egy pillantást vetni a szociális étkeztetési kimuta­tásra is. Itt ugyanis 197ö- ben mindössze tizenkét idős embert tartottak nyilván, ma pedig 289-en vannak. Jelenleg három öregek nap­közi otthona működik a me­gyeszékhelyen, egyenként húsz férőhellyel Mindhárom intézmény munkáját nagyban segítik a vállalatok, üzemek intézmények szocialista bri­gádjai, kollektívái, sőt a leg- kissebbek. az óvodások is tartanak kapcsolatot a nap­közi otthon lakóival. A házi szociális gondozó- szolgálat tíz évvel ezelőtt 35, most több mint másfél száz idős embert keres föl ottho­nában. s jócskán megemel­kedett a gondozók száma is Kétségtelenül Örvendetesek ezek a számok, az egészség- ügyi osztály illétékesei m,éa is úgy vélekednek, hogy ko­rántsem lehetnek elégen?!- tek, még pontosabb dh!íe renciálásra. alaposabb felku­tatásra van szükség. Épper azért, hogy minden jogú- igényt ki tudjanak elégi' p ni, segíthessék a rászoruló kát, valóban azok kapjanak és annyi*, akiknek és amenv- nyire szükségük van. Hozzáláttak hát az idős la­kosság környezettanul má- nvának elkészítéséhez. M ”, elmondották, a környezett-, nulmányok feldolgozása mar elkezdődött, az egyedülálló alacsony nyugdíjjal rendel­kezőknek, a legrászoruHab- baknak szeretnének hivatal­ból segítséget adni. Ugyanak­kor, a felmérés ahhoz is támpontot nyújt; hogy a táv­lati fejlesztések, elképzelések reálisan igazodjanak az igé­nyekhez, szeretnék elé''ni. hogy minden rászoruló Idő« ember a számára legmegfe­lelőbb ellátási formában ré­szesüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom