Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
/ ft Métsek az éjben Beszélgetés dr. Hortobágyi Tibor professzorral A Rimától az Ipolyig (4.) Át a Szinyeci-hágón r- Az országos biológusnapok alkalmából Salgótarjánba látogatott dr. Hortobágyi Ti. bor, a biológiai tudományok doktora a Tudományos Isme. retterjesztő Társulat biológiai választmányának tiszteletbeli elnöke, egyetemi tanár. A tanácskozás alkalmából kértük rövid beszélgetésre. — Professzor úr, mi foglalkoztatja ma leginkább a biológusokat Magyarországon? — A természetvédelem, környezetvédelem, mint ahogy a külföldi biológusok is ezt tekintik a legaktuálisabb skér- déskörnek. A természet védelme tulajdonkeppen úgy is felfogható, mint a levél védelme. Hisz a levél az asszi. miláció lebonyolítója, s enéL kül nincs oxigénünk, nincs életünk. A biológusok termé. szetvédelmi törekvése találkozik a termelés érdekeivel, ahol a mennyiségi követelmények teljesítése mellett égvre nagyobb jelentőséggel bírnak a minőségi mutatók. Hozzá kell tennem, hogy a magyar mezőgazdaság jó minőségű árut termel, nagyon jót. Gondoljunk csak arra, hogy bár a jonatán almát Amerikában kísérletezték ki, a szabolcsi .jonatán elismerten a legjobb a világon. A francia szőlők a mi dombjainkon érzik magukat a legjobban, s hozzák a legaromásabb termést. Más kérdés, hogy nem tudunk szé_ pen csomagolni, s ezért bajban vagyunk a piacon. Mindenesetre, a magyar mezőgaz. daságnak változatlanul jót, esetleg egy kicsivel jobbat kei] termelnie, de ezentúl már a természet érdekeinek — ami a mi közös érdekünk — figyelembevételével. — Nem véletlen, hogy néhány mondat után máris a termelés kérdéseihez kanyarodott, hisz’ a biológiai tudományok igen szoros kapcsolatban vannak a gyakorLatAki a virágot szereti, rossz ember nem lehet — így tartja a jó öreg magyar közmondás. — Mi virágkötők nemcsak szeretjük, hanem tiszteljük, társként kezeljük, hiszen nap mint nap növényekkel dolgozunk — mondja Horváth Tiborné, a Rozmaring Termelőszövetkezet szé- csényi boltjának, üzletvezetője. A boltban körös-körül mindenhol szálas és cserepes virágok állnak, de előfordul néhány műanyag „zöld” is. — Szerintem a virágboltokban nem volna szabad sok élő bokrétát árulni, de megmondom őszintén, hogy a műanyag rózsából, aranyesőből, szegfűből fogy el a legtöbb. Szécsényt rengeteg apró falu, kistelepülés veszi körül, mellettünk van a piac és a bőszoknyás nénik, legtöbbször csak ilyet vásárolnak. Mi próbálunk valami kis ízlésnevelő munkát végezni. Volt rá eset, hogy egy vidéki bácsi mindenképpen műnárciszt akart vinni a lányának születésnapjára és sikerült meggyőznünk arról, hogy egy szál gerbera sókkal szebb meglepetés lehet. — Hányám dolgoznak a boltban? — Hárman vagyonik virágkötők, de mindannyian kiszolgáljuk a vendégeket. Ez attól függ, hogy ki ugrik először, kinek nincs éppen dolga a munkaszobában, ami a bolt helyiségéből nyílik. A másik teremben rengeteg szegfű, gerbera áll vízben, dobozokban a különböző művirágok, és dobozok, a falon kiszáradt mákgubók, bogáncsok, szalmavirágok lógnak. Az egyik fal mellett hosszú tál. Ezt hogyan tükrözik a kutatások? Jónak tartja-e az alap- illetve alkalmazott ku_ tatasok arányát a biológiai tudományok területén? — Berzsenyitől való az idézet: „A tudományok métsek az éjben, gyakorlat nélkül tsak koporsói métsek.” Nos, az ő korában valóban még csak mécsek voltak, ma már inkább lángoló nagy fáklyák, vagy hogy stílszerűen fogalmazzak, inkább halogénlámpák. Abban azonban nem téved a költő, hogy elméletnek és gyakorlatnak egyensúlyban kell lennie. A biológiában nem állunk rosszul az alapkutatásokkal, egyes területeken persze hiányérzeteink vannak. Szerencsére sok fiatal tudós, kutató adja a fejét az elmélet továbbfejlesztésére, akik aztán megfetelő nyelvtudással a külfölddel is lépést tudnak tartani, s a kinti eredméasztal áll, fiókjában vékony drótok, kis szögek. — Itt készítjük a menyasz- szonyi csokrokat, a különböző faliképeket és a koszorúkat — mutat az asztalra az üzletvezető. — Ezek közül melyik a legnagyobb üzlet? — Az élőkoszorú. A művirágból készült préselt darabokat a fővárosból a minkét ellátó Rozmaring Termelőszövetkezetből kapjuk, de van rlyan is, amit mi állítunk össze. — Látok itt néhány letört virágfejet, azokat is fel tudják használni? — A legtöbbet igen. Koszorúkba bújtatjuk, dobozoljuk, de van egy megengedett selejtszázalékunk is. — Mire használják a szárazvirágokat? — Faliképnek, virágkos árnak dolgozzuk fel, ez elsősorban télen fogy. — Mennyi a bolt napi átlagforgalma ? — Ezt nehéz lenne meg- modani, mert ezerötszáz forinttól, olykor húszezerig is terjed. Egy-egy népszerű névnapon, anyák napján, nőnapon hirtelen nő meg kasszánk tartalma. — Aki egész nap virágok közt dolgozik, annak lehet kedvenc virága? — A piros gerber á t ked velem a legjobban, de minden virágot szeretek, a szegfűt kivéve. — Azt miért nem? — Boltunkban ez a legnépszerűbb. Sok ember minden alkalomra csak azt vásárol. A sok rnás virág ajánlása, a szegfűről való lebeszélés után már magam sem szeretem. y. i*i. nyékét transzformálni tudják. Én azt szoktam mon tan', hogy a kutatásoknál az ablakon kell kidobni a pénzt — mert bejön az ajtón. Koch hatszáz sikertelen kísérletet végzett el, amíg megtalálta a tbc-bacilust, de addig se herdálta a pénzt. Illetve, utólag bebizonyosodott, hogy érdemes Volt finanszírozni a kutatásait, mert az emberiség megszabadult egy szörnyű betegségtől. — Szokták mondani a környezetvédelemről szólva, az életmód kapcsán, de még a kutatások arányairól vitatkozva is, hogy a helyes szemlélet oldaná meg a problémát, ön szerint közvetíti-e az iskola, az ott folyó biológiai képzés a kívánatos szemléletet? — Nehéz erre válaszolnom, mert rengeteg tankönyvet írtam. a legkülönbözőbb iskolatípusok és fokozatok számara, s részt vettem az új tantervek kidolgozásában is — így könnyen érhet az elfogultság vádja. De igyekszem tárgyszerű lenni. Én olyan képzést és olyan tankönyveket szeretek. amelyek komplexen, a problémákat középpontba állítva és tudományközi alapállásból vizsgálják az élet tudományának kérdéseit. Az új tankönyvek is erre törekszenek többnyire. Mégsem vagyok elégedett a fiatalok tudásával, képzettségével. Gyakran egészen alapvető dolgokra kell kitérnem az egyetemi előadások során. Azt nem tudják, mi a különbség az állatok és a növények között, nem tudják felsorolni, melyek az életjelenségek. Az egyetemen kell tanítanom, hogy kilenc élet jelenség van. Pedig épp ezek ismerete nagyon fontos, hogy beavatkozhassunk a természetbe és módosíthassuk a folyamatokat. Persze, a természetbe beavatkozni, csak igen óvatosan, nagy körültekintéssel szabad. mert visszaüthet. A tankönyveknek érthetően kell elmagyarázniuk mindezt. Meggyőződésem, hogy nincs olyan bonyolult jelenség, amit ne lehetne egyszerűen, szabatosan N kifejezni, úgy. hogy az általános iskolások is megértsék. — Végül szeretnénk megtudni, miben látja a biológusnapok — és az ehhez hasonló tanácskozások — hasznát? — Ismeri a csillagszórót? Ez is úgy működik. Itt azok vannak jelen, akik el akarják mélyíteni tudásukat, illetve lépést kívánnak tartani az újdonságokkal, akik szeretik az embereket és fontosnak tartják. hogy amit ők tudnak, azt továbbadják. Itt együtt van diák és akadémikus, és épp azért, mert mindkettőjüket az ismeretterjesztés fontosságába vetett hit motiválja, teljesen egyenrangúak. A diákoknak azért örülök különösen, mert az utánpótlásunkat képviselik. — Köszönöm a beszélgetést! Veszprémi Erzsébet Hat és félszáz millió forint értékű bérlemény tartozik a Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalat kezelésébe, ez több mint 2500 Lakást s egyéb helyiséget jelent. Várhatóan mintegy harmadrésze az elkövetkező öt esztendőben megújul, megszépül — ahogyan arról a legutóbbi ülésén döntött a városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Egyébként, ez a felújítási hányad lényegesen nagyobb, mint a korábbi időszakokban bármikor. A lakóházfenntartás társadalompolitikai célja továbbra is az elhanyagolt régi es a korszerű, új lakások használati értékének fokozatos közelítése. A Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalatnak a terv elkészítésekor számolnia kellett az el- .maradt felújítások pótlásával Nem tadhatom, hogy fogadtak-e valaha is a gömöri palócok a nógrádi palócokkal, vagy a rimái szlovákok, az ipolyi szlovákokkal —, hogy akkor melyikük vize völgye szebb, a Rimáé, vagy az Ipolyé? De. hogy a két egymással majdnem párhuzamosan dél felé húzódó kat- lanos völgy relatíve messze van innen és onnan nézve is, arra bizonyíték számomra, hogy a kettő között Rimako- kava főterén útra cihelődve egy helybelinek válaszolva „az Ipoly forrásvidékére megyünk...” azt nyilatkozta nagy sóhajjal, hogy „az bizony, messze van...” , Tiszaiéról, északról jövet, a Rima folyása me lett az egyre szélesedő völgyben az ezerméteres hegyvonulatok között gyorsan eléri az ember az első btágazást Nyustya- lÁkérnél. Ott, ha jobbra fordul és erősen kerekezik, rövidesen beér Klenócra (Kíe. novec) fokozatos emelkedéssel követve az utat az éktelen hegyek közé. Az úttól balra a Rimavica, a Rima egyik ága (három van — a klenóci, a tiszolci és a ko- kavai) kísér, de olyan lejtés, sei végig. hogy mindenütt hallani, ahogy a köveken lefelé bukdácsol a gyors folyású tiszta víz. * Már Rimaszombatban és aztán Tiszolcon is klenóci sajtot ettünk, hogyne ennénk éppen Klenócon, ahol évszázadok óta készítik, s való. ban a legkiválóbb szlovák sajtok egyike. Ezt a sajtot ostyepkának nevezik, de, hogy miért, azt csak következtetni tudom egyelőre — az ostat annyi, mint marad, az ostyepka nem is lehet más, mint puha tartós sajt, amiben persze, nincs külön vegyi tartósító, mert már akkor is elállt hetekig puhasajt létére, amikor még nem mérgeztük agyon az életünket a modern alkímia „áldásos” szereivel. Na, hát ez a Kle- nóc-Klenovec úgy fekszik a hegvek között, mini valami óriásra nőtt zöld fészekben. TO nem csoda, ha tucatszám működtek régen a magánké, zen levő • vashámorok (az utolsó még 1924-ben is be volt tüzelve), de az út már a városka főterétől kikanyarodva hirtelen szokik a magasba, és aztán ezt végig-véA nyugtalanító zajt sok ember nyilvánvalóan kettős mércével móri: míg a mások által okozott lármát csupa füllel figyelik, a saját maguk okozta zajt szinte észre sem veszik. Ezt a „kettős morált” leplezte le A. Schick, az Oldenburg! egyetem munkatársa. amikor csendes fekvésű, többlakásos házakban a középső szinteken lakó 296 személyt kérdezett a szomszédés az időszerűvé vált karbantartásokkal egyaránt. Ennek során — a lakások használhatóságának növelésére — előtérbe kerültek a felújításokkal együtt végzendő korszerűsítések. Kiemelt figyelmet kapott a bányatelepi kolónialakások, — még gazdaságosan megvalósítható — elmaradt felújításának pótlása, valamint a nagybátonyi bányaváros központi részeinek rendbetétele, így várhatóan a VII. ötéves tervidőszak végére befejeződik a Rákóczi-telep, Mátra- terenye—Jánosakna, Mátra- novók és Kazár—Mizserfa bányatelepi lakásainak felújítása. Sokat javult a helyzet a nagybátonyi bányavárosban a fűtési rendszer korszerűsítésével, amellyel egyidöben a gig tartja éles kanyarokkal fel, egészen a hágó tetejéig. Ahol olyan félkörpanoráma fogadja a vándort, hogy a lélegzete is eláll a látványtól. Onnan fentről látható a völgyben fekvő Klenóc (mű. emlékei közül különösen a főúttól beljebb levő temploma, faszerkezetű harangtor. nya érdekes, de van modern szállodája is ennek az ötezer lakosú kis városnak, vagy községnek?) Onnan aztán Rimakokava felé lefelé menetben éppen az ellenkezője történik — a gyorsaság és a sok kanyar okozza a legtöbb gondot. Még fent maradva a hágó közepe táján — látható, ahogy egy mély, festői völgyben a Rimavica egyetlen nagy kiterjedésű víztárolóvá szélesül. A német ezüst- és arany- bányászok alapította Kokava már a lejtő aljában fogja meg az utast. Régimódi, útmenti vendégfogadója csak segít ebben, mert, ahogy jövöget lefelé a hágó magaslatáról a vándor, szinte beesik maga is a fogadó nyitott ajtaján egy jó ebédre. Vagy sörre, kinek, mi dukál, aszerint A feljegyzések szerint valami, kor Gömör leggazdagabb községe volt (érthetően) Kokava, ebből most nem sokat észlelhet az utas, nyilvánvaló, hogv a régi gazdagság összefüggött az arany és az ezüst bányászatával, ami mára ugyancsak a történelmi dolgok közé sorolódott, nyilván. A Nógrádban is erős hatással élő egykor volt Forgá. chok Kokavára régen szlová. kokat telepítettek üveghutára. szénégetésre, erdei munkára. Más szóval, birtokosai lehettek részben, vagy egész, ben a Forgáchok is, bár Fényes Elek 1851-ben a Haller családot említi tulajdonosként. De errefelé több helyen is volt papíros malom, s ké. szültek is Gömörben olyan jó minőségű papíranyagok, mint, amilyen a Rozsnyóhoz közeies nagy-szlabosi is volt (hetven év alatt sem veszett el a fehérsége). Innen kis jópofa vonat „száguld” magas töltésen a szomszédos Űjan- talfalvára (Utekác). ahol viszont komoly nagyipari üvegtermelés honosodott meg. Kokava után újra emelkedik az út, hegyesedik a táj és egyre feljebb haladva érjük el a vízválasztót. Egy tarra vágott nagy kiterjedésű részen láthatók azok a beárság zajterhelése felől. Többnyire a motorkerékpárok, autók, barkáesgépek, gyerekek és fiatalok mentek „az idegekre”, viszont a szokásos konyhai eszközök, a porszívók sem okoztak haragot. A saját maguk okozta lármát a legtöbb megkérdezett könnyen vette: mindenki a zaj áldozatának érezte magát, nem zajokozónak. felújítási munkálatokat is elvégezték a szakemberek A befejezéssel nem várnak a következő öteves tervidőszakra: ez év végére szeretnének végezni. Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta az állami tulajdonban lévő tanácsi épületek felújítási-korszerűsítési tervét, amely szervesen illeszkedik a lakás- politika helyi elképzeléseihez. Félöleli ez a lakások építését, azok szociális szempontú elosztását, illetve kezelését, karbantartását. E három feladatkör összhangjának megteremtésével, az igények és gazdasági lehetőségek egymáshoz közelítésével igyekeznek enyhíteni a gondokon, segítve az otthonhoz jutást, s a lakás- körülmények jobbítását. 4 NOGRÄD - 1985. augusztus iU szombot Münárcisz helyett gerben Á virágkötő kedvence Bátonyterenyei lakóház-felújítási program Építeni, elosztani, karbantartani A zajt mások csapják kolódások, ahonnan a vizei lefutnak, összeállnak és i Rimavica vizét a sok csevi- cével és minden más érrefe lé honos vizecskével szépen kiadják. Egyre-másra 'átható a hegyek között a juhokkal rőtre legeltetett teres hegy tisztásokon szép régi juhász, szállásokat, egy szál szög nél. kül felépítve, szolgálva ma is százévek óta. Itt legszívesebben valóban leheverední az ember és maradna egy jc ideig, amíg valamennyi városi nyavalyája végképp elmúlik. Odafent a körpanoráma már Gömör és Nógrád határán elénk adja azokat az „ezres” hegyeket, ahonnan i palóc folyó, az Ipoly ered — északnak a Klenóci Vepor az Ipel és mind a többiek a zöldköpenyű óriások. Hirtelen mely völgyeikben tucat, szám a kis üdülőházak, egyifc oldalukon gólyalábaitól olyan nyugalomban, amit semmi sem zavar. Lefelé te. kintve. a szó szerint szédíti déli mélységben kivillan t völgyben sok száz méterre lejjebb az első déli község Talán éppen Ipoly-patal (diai neve legalábbis ez, persze, szlovákul). * A körkilátótői eltávolodva érkezünk az útleágazáshoz egy korszerű betonhídhoz alatta ölnvi „szélesen'' kristályosán rohan lefelé »5 Ipoly. Itt valóban iható vb minden részén. A kis fehér kavics, amit gondosai célozva a medrébe dobunk jól látszik tiz-tizenöt métei magasból is. Számomra se hát az Ipoly; védett sárga virágok láncában, gömbötv- dedre csiszolódott barnás-fe kete mohosodé kövek között a mélyben rohanva és oiyas hangot adva arrább, lejjebb, mintha a Niagarát akarná valahogy legalább hanggal behozni. Az út és a híd felett a hirtelen nőtt hegvszakaszton egy régi juhászszállás, előtt« körülötte világos zöld fiatal fűtenger és éppen mögötte megy le a nap. Odalent megkergetnék a „havasi” kutyák (nagyon harciasaik, de nagyon kis termetűek) és gyorsan elérjük a palóc alapítású Poltrírt,, ahol a modem szállóban az ajkai üvegesszakik a poltári üvegesszakikkal énekelnek. (Végef) T. Pataki Lásotó Mi újság a japánoknál ? Az egyik japán ipari újdonság a rajzoló robot. Egy gépi kar segítségével fényképről két perc alatt felvázolja a fényképen ábrázolt személy arcmását. ☆ Tokióban új házasságközvetítő céget alapítottak, amelynek van eg>i különleges szolgáltatása is: a bátortalan szerelmesek helyett vállalja, hogy megírja a szerelmes leveleiket és lebonyolítja telefonjaikat is. Már sokan vették igénybe ezt a szolgáltatást és valamennyien kedvező eredménnyel. ☆ Japánban a legkevésbé kedvelt számjegyek a 4-es és a 9-es. Ez bizonyára jelentésükkel magyarázható. A 4-es halált, a 9-es fájdalmat, szenvedést jelent. Egyes kórházakban ezekkel a számjegyekkel nem is jelölik meg a kórtermeket. ☆ Akinek kevés a közönséges ébresztőóra hangja, azoknak találták ki a japánok a következő megoldást: az ébresztőórához csatlakozó különleges szerkezet az órán beállított időben megtölti levegővel a lepedő alá előzőleg elhelyezett gumimatracot, és ha az alvó nem reagál az óra első hangjaira, a matrac egy idő múlva valósággal kidobja öt az ágyból. r
