Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGflAO MEGYEI-BJZOTTSAGA ÉS A MEGYEI TANÁCS ÍAPJA XLI. ÉVF., 199. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ Iá alksloni volt a nemzelezi kapcsolatok elmélyítésére Bezárta kapuit az OIUSÜK Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben a gyors ütemű fejlődés ered­ményeként, valamint a piaci kínálat erősödése, a minő­ségi és közgazdasági sza­bályozók szigorodása, a pénzügyi terhek növekedése, és egyéb más kényszerítő okok miatt, az áruértékesítés és -beszerzés már legalább olyan alapos, szerteágazó és körültekintő feladatot jelent, mint a termelés gazdaságos megszervezése és irányítása. Az áruértékesítés és -be­szerzés sikere jelentősen függ attól, miként alakulnak a partner-vállalatokkal való kapcsolatok,' mennyire si­kerül a szövetkezet érdekeit kifejezésre juttatni. A part­ner-vállalatok szervezeti fel­építésükben, valamint szer­ződéskötési magatartásuk­ban néhány területen előre­léptek, aminek hatásara a kölcsönös előnyöket biztosító egyenjogúság is fellelhető a szerződéskötésekben. Sajnos, ez a megállapítás csak néhány partnervólla- latra jellemző. Azokra, akik felismerték a kölcsönös egy­másrautaltságot, az együtt­működés fokozott kényszerét, s árukapcsolataikat igyekez­nek a hosszú távú érdekelt­ségre alapozni, a szerződé­ses feltételeket pedig me­gyénk termelőszövetkezeti partnereivel próbálják kö­zösen kialakítani. Hatására néhány terüle­ten biztató fejlődés indult meg az áruforgalomra dön­tő hatást gyakorló integrációs kapcsolatokban. Ez vonat­kozik a tszk-re, a gabona- forgalmi és malomipari vál­lalatra, valamint egy-két ter­melési rendszerre. Vagyis a partnerkapcsolatokat, jó­részt, még mindig a kiszol­gáltatottság jellemzi - ol­vashattuk a termelőszövet­kezetek legutóbbi küldött- közgyűlésének beszámolójá­ban. Annak ellenére, hogy me­gyénk termelőszövetkezetei­nek vezetői a korábbinál jó­val nagyobb figyelmet for­dítanak a szerződéskötések­re, érzékenyen reagálnak azok tartalmára, javították az erre irányuló döntés-előké­szítő munkát, bizonyos mér­tékben és területeken ki vannak szolgáltatva a part- n-erválla latoknak. Egyrészt azok rugalmat­lansága miatt, másrészt azért, mert a szövetkezetekben az áruértékesítéssel és -beszer­zéssel foglalkozó dolgozók nem rendelkeznek eléggé a kereskedelmi, jogi és szab­ványismeretekkel. Vagyis több üzemben még nem ala­kult ki az áruforgalommal foglalkozó üzemi szervezet. Az előbbieken kívül a partnervállalatok részéről megnyilvánuló kiszolgálta­tottság jelentkezik az indo­kolatlanul hosszú fizetési ha­táridők vállalásában, az áruk saját telephelyükön történő átvételében, amely plusz szállítási költséget jelént a szövetkezeteknek. Gyakori vitatéma még az értékesítés­sel kapcsolatos szolgáltatá­sok ellátása, a felvásárlás­nál jelentkező költségek megosztása, valamint a koc­kázat viselése. Súlyos gonddá vált a partnervállalatok töme­ges méretű, hosszan tartó és egyre általánosabb fizetés­képtelensége, amely zava­rokat okoz a termelőszövet­kezetek egyébként is nehéz pénzgazdálkodásában. Megyénk termelőszövet­kezeteinek érdekvédelmi szerve, a TESZOV, felismerve az áruforgalmazás fontossá­gát, a gazdaságok stabilitá­sában jelentkező meghatá­rozó szerepét, több kez­deményezést tett, sőt mára már munkájának szerves ré­szévé vált az áruértékesítés és -beszerzés erőteljes se­gítése, a tapasztalatlanságból adódó hátrányok erőteljes mérséklése. A küldöttgyűlés határozatának megfelelően a jövőben újabb lépéseket, kezdeményezéseket tesz az egyenjogú partnerkapcsolatok mainál jobb megvalósítása érdekében. V. K. Vasárnap, az OMÉK utol­só napján már a kora reg­geli órákban hosszú sorok kígyóztak a vásárváros pénz­tárai előtt. Délelőttre meg­teltek a környék autóparko­lói. Sokan érkeztek vidékről, hozzávetőleg 200 autóbusz állt a vásárváros környékén. A nagyközönség ezen a napon is színes, érdekes eseménye­ket láthatott: folytatódtak a divatbemutatók, a lovaspará­dék, a színpadokon pedig népitánc-együttesek adtak műsort. Papócsi László mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, az OMÉK főbi­zottságának elnöke az MTI munkatársának elmondotta: a kiállítás jó alkalmat te­remtett a nemzetközi kap­csolatok elmélyítésére. A látottakból is lemérhető volt, hogy hazánk élelmiszer- gazdasága az elmúlt tíz év­ben megháromszorozta for­galmát a KGST-országokkal. Ezt a nagy fejlődést tükröz­te a nemzetközi együttműkö­dés megannyi látható ered­ménye a növénytermesztés­ben. az állattenyésztésben, a kutatásban és az ipari mun­kában egyaránt. Az OMÉK a vállalatközi kapcsolatok korszerűsítését is lehetővé tet­te. Számos olyan magas- színvonalú együttműködést népszerűsített, mint például az NDK-beli Robotron, a magyar MIGÉRT és a MÜSZI kapcsolata. amely lehetővé tette nemzetközi színvonalú műszeregyiittes gyártását. A kiállításon az informatika és az ügyvitelszervezés ezúttal már emberközelbe került; fi­gyelemre méltó volt. hogy a vásári közönség milyen ma­gától értetődően fogadta a modern információs eszközök megjelenését, és milyen rövid idő alatt kialakult a „párbe­széd” az ember és a gép kö­zött. Az élelmiszer-ipari vállala­tok 500 új terméket mutat­tak be. Ezek jó része az ol­csó áruk körét bővítheti. A jelek szerint az élelmiszer- ipari üzemek fölkészültek a nagyüzemi gyártásra, a pia­ci bevezetéshez azonban ja­vítani kell a kereskedelmi munkát és növelni a bolti há­lózat fogadókészségét. Kitű­nően szerepelt a kiállításon a magyar mezőgépipar, a kis­termelők bemutatkozása pe­dig azt bizonyította: tudatá­ban vannak annak, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság hosszú távon számol közre­működésükkel. Az üzletkö­tések szempontjából is sike­res volt a kiállítás. Az elő­készítő muntka az OMÉK ide­jén hozott számos konkrét eredményt. Az AGROBER 6.5 millió dolláros értékben, egyiptomi megrendelésre nyúl- farmot épít. A Monsanto amerikai cég nagy teljesítmé­nyű analitikai berendezést szállít az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő In­tézetnek. A Műszaki Ügyvitelszerve- zési Iroda 1.3 millió márka értékben kötött szállítási szerződéseket. Magyar—finn együttműködéssel bogyósgyü- mölcs-betakarrtó rendszert alakítanak ki, ezt harmadik országban is igyekeznek be­vezetni. Francia vállalatok 50 hek­tárra küldenek vírusmen­tes őszi barack-szaporító anyagot, magyar almaolt­ványok ellenében. A Merik Ion GT jjuba' válla­lattal tárgyaltak magyar bur­gonyatermesztési technológia átadásáról. Körösvölgyti László, a HUNGEXPO vezérigazgató­ja nyilatkozatában kifejtet­te: a hazai vósárlátogatók örömmel' fogadták a kiállí­tást, érdeklődéssel tekintették meg a nagyszabású bemuta­tót. A külföldiek jó vélemény­nyel voltak az OMÉK-ról, a kiállításra érkezett 27 kül­döttség vezetőinek szavadból arra lehetett következtetni: Európa bár mély részén meg­állná a helyét ez a sereg­szemle. Az 1980. évi OMÉK- hoz képest egyébként jelen­tősen megnőtt a külföldi vál­lalatok érdeklődése és leg­alább ennyire örvendetes, hogy csaknem kétharmadá­val több magyar kiállító sze­repelt a bemutatókon. Jeléül annak, hogy a hazai vállala­tok erőteljesen keresik az egymás közti együttműködés bővítésének útját. A kiállítás területe csak­nem fölbillent; az állatbe­mutatók hatalmas népszerű­sége jelzi, hogy nem lehet mezőgazdasági kiállítást tar­tani élőállat-bemutató nélkül. Az állatok jelenlétének gaz­dasági haszna is van, hiszen az árverésen elkelt a kiállí­tott nagy értékű „genetikai anyag”. Az üzletkötések ered­ményét folyamatosan összesí­tik. Annyi máris bizonyos, hogy számos tárgyalás járt eredménnyel. Az NSZK-beli Claas cég 8.5 millió márka értékben rendelt magyar me­zőgazdasági berendezéseket. Egyiptom öntözéses technoló­giát és gépeket vásárolt. A termelőszövetkezeteknek is sikerült bővíteni üzleti kap­csolataikat, például a Szilas- menti Tsz 15 millió forint értékben kötött megállapodást jugoszláv partnerekkel fűszer- növények cseréjéről. A vezérigazgató elmondot­ta még, hogy a 70. OMÉK-ra több mint félmillióan látogattak el, a kiállítás területe minden korábbinál nagyobb volt, mi­vel első ízben hozzákapcsol­ták az OMÉK-hoz a lóver­senypályát és az autóparkolók területének egy részét is. ☆ Az OMÉK-kal együtt utolsó napjához érkezett a vele együtt megrendezett AGRO- MASEXPO és a nemzetközi technológiai és licencvásár is. Az utóbbi különösen sike­res volt. Délután Tamás Sándor bu­dapesti lakos (a Metalloglo- bus dolgozója) személyében fo­gadták a vásár ötszázezredik látogatóját, akinek' a rendezők átadták a kiállításon bemuta­tott legnagyobb, 25 kilogram­mos pulykát, a Bólyi Állami Gazdaság vetőmagvakkal teli díszés ládáját, valamint a ve­tőmagtermeltető és -értékesí­tő vállalat ajándékkosarát. Este 7 órakor a 70. Orszá­gos Mezőgazdasági, Élelmi- szeripari Kiállítás és Vásár bezárta kapuit. (MTI) Beszlerce-lakótelepi napok ’85 Gazdag program részesei voltak múlt hét végén Salgótarjánban a Beszterce-lakótele- piek. Másodszor rendezték meg sok társadalmi segítséggel, közös szórakozásukat. (Részletes beszámoló a 4, oldalon.) (Bábel László jjelvételeij Mai számunkban Video, video, video Video, video video címmel olvashatunk riportot arról, hogy a Salgótarjánban működő NSZV Videotechnika Vál­lalat miként kapcsolódik be a modern technika gyártá­sába. Profiljuk szerint a VHF-tartományú tévésávokban működő kis teljesítményű adóberendezéseket készítenek. Foglalkoznak még televízióbemérő, illetve -vizsgáló mű­szerek gyártásával. A vállalat életébe nyerünk betekin­tést T. Németh László írásából. (Cikkünk a 3. oldalon.) Balatoni riportúton Balatoni riportútján M. Szabó Gyula a nógrádi gyermek- paradicsom keszthelyi üdülőjébe nyújt betekintést. A bá­nyászszülők gyermekei töltik itt a vakációt, szinte napi programjuk a kirándulás, a fürdés és hát ami a gyerekek élfeteleme, a játék. Olykor ügyességüket, tudásukat is ösz_ szemérhetik játékos versenyeken. (Cikkünk a 4. oldalon.) A víz hátára írom? A strandoláson szerzett tapasztalatait mondja el külső cikkírónk dr. Gergely Sándor, a Karancs Tsz elnöke. Időszerű témát feszeget a strandok világából, az ízlés­kultúrát, viselkedési formákat. Szóvá teszi a vakvágányra futott szebbet akarast, a csúnya mázolmányokat, a har­sány színeket, amelyek elnyomják a környezet szépségét. Nem kis meghökkenéssel ír arról, hogy az egyik fürdőző vendég, afféle virtusból ruhástól ugrott a vízbe. (Cikkünk az 5. oldalon.) a kishartyöni termelőszövetkezetben Jókor jött az eső — fajtát váltanak A Kishartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezetben a több mint két héttel ezelőtt lehul­lott bő mennyiségű csapadék igen jókor jött. Nem akadá­lyozta a gabonabetakarítást, ugyanakkor jótékonyan előse­gítette a tarlóhántást, kedve­zően hatott a műtrágya kiszó­rására IS, jó szolgálatot téve az őszi vetéseknek. Hozzájá­rult az őszi munkák jó minő­ségű elvégzéséhez, mert por- hanyóssá, simává tette a föl­det. Kakuk Emil, a növényter­mesztési ágazat vezetője sze­rint előbb is jöhetett volna, de még így is jókor érkezett. Hogy mennyire, azt néhány számadattal bizonyítja. Tavaly, júliusban 10, augusztusban pe­dig 25 milliméter csapadékot kapott a közös gazdaság föld­je. A bevezetőben említett két nap alatt viszont 55 milli­méter áldást hozó eső került a földbe. A szövetkezetben a gabona^ betakarítással kapcsolatos idei tapasztalatok értékelésével már elkészültek. Ennek alap­ján úgy döntöttek, hogy a ga­bonánál fajtaváltást végeznek. Mivel a martonvásári 4-es nem hozta a várt eredményt, ezért megszüntetik ennek ter­melését, helyébe a GK, ság- vári, szegedi nemesítésű, ko­rábban érő, bő termést ígérő fajtát vetik majd a jól előké­szített magágyakba. Az új fajta, bő termőképessége mel­lett tartalmában is jó és ami még meghatározta kiválasztá­sát az, hogy szálkássága mi­att a vadak sem szeretik. Ez utóbbiak eddig is sok kárt okoztak a közös gazdaságnak. Az új fajta vetése mellett 110 hektáron kerül majd a földbe a középérésű or<isz Jüblejnaja, az ugyancsak kö­zépérésű martonvásári 8-as fajtával együtt. Befejeződtek az országos biológusnapok rendezvényei Tudomány, gyakorlat, isme­retterjesztés — e három kulcs­szó jellemezte az országos bi­ológusnapok rendezvényeit, amelyek a hét végén fejeződ­tek be Salgótarjánban. A más­fél száz résztvevő — agrár szak­emberek, tudósok, általános, középiskolai és egyetemi ta­nárok, diákok, orvosok — nem supán a biológia gya­korlati alkalmazásának lehe­tőségeit tekintették át, hanem foglalkoztak a tudománynak az oktatásban, az ismeretter­jesztésben betöltött szerepével, lehetőségeivel is. . Az elméleti tanácskozásoka legfrissebb kutatások tükré­ben taglalták a gének, a sej­tek működését. Ezt követték a helyszíni tapasztalatcserék, így a résztvevők felkeresték a szécsényi termelőszövetkezet biogáztelepét, s a pásztói tsz-t, ahol a tudományos ered­mények helyi alkalmazására voltak kíváncsiak. A tanács­kozás zárónapján azt vitatták meg. miként lehet átadni a tanulóifjúságnak a tudományos tapasztalatokat, hogyan segíti a modern technika — példá­ul a videózás — az ismeret- terjesztést. A TIT háromnapos rendezvényének ideje alatt „Az élet bölcsője” címmel ki­állítást tekinthettek meg a résztvevők, az oktatói szem­léltetés példatárából pedig módszervásárt tartottak. Terv pályázol- műemlék kastélyok hasznosításáról Az érdekelt minisztériumok és intézmények közös terv­pályázatot hirdettek több so-, mogyi műemlék kastély meg­mentésére és a védett emlé­kekben gazdag térség foko­zott hasznosítására. A védett épületek sorában a tervezőknek meg kell vizs­gálniuk Kőröshegyen a volt Széchenyi-kastély, Gyugyon a volt Kacskovics-kastély, va­lamint az Edde községhez tartozó alsóbugátpusztai volt Festetics-kastély és a felső- bugátpusztai, úgynevezett Kiskastély idegenforgalmi hasznosításának és az ennek megfelelő helyreállításnak ai lehetőségeit. A pályázat másik nagy fel­adatköre, hogy a Balaton­part és a Kaposvár közötti 50—60 kilométeres sávban, az úgynevezett kastélyok völ­gyében fejlesszék az üdülés és az idegenforgalom lehető­ségeit. A pályázati kiírást már át­vehetik az érdekeltek az ÉVM építészeti és település- fejlesztési főosztályán, s a kész terveket legkésőbb de­cember 2-ig kell elküldeni Kaposvárra, a Somogy Me­gyei Tanácsnak. (MTI) , i Parüerkapcsolatett - kiszojlitoitság

Next

/
Oldalképek
Tartalom