Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

íliEiotmányunk ünnepét köszöntötte az ország VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MiSZM NpG R-Á D M &6Y E I ' &kZO.t#^G A M £ G V E I TAN ÁCS lAI^A - * XLI. ÉVF., 195. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. AUGUSZTUS 21., SZERDA Bizakodva tekinthetünk a jövőbe Zászlódíszbe öltözött az ország, a hagyo­mányokhoz híven ünnepségeken, nagygyű­léseken, munkás-paraszt találkozókon emlé­keztek meg az alkotmány ünnepéről. Az eseményt számos településen még emlékeze­tesebbé tette, hogy ebből az alkalomból avatták fel a most elkészült létesítményeket. Az alkotmány ünnepének tiszteletére hét­fő délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, katonai tiszteletadással felvon­ták a Magyar Népköztársaság állami zászla­ját. Ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták fel a magyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. Többezer érdeklődő jelenlétében az Ország­ház épülete előtt tisztavató ünnepségen tet­tek fogadalmat a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán végzettek, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumhoz tartozó egye­temi és főiskolai hallgatók. Az ünnepségk meghívottjai között ott volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is. Jelen volt Nyikotaj Szilcsenyko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, és Alekszej Gye- rnidov altábornagy az ideiglenes hazánk­ban állomásozó szovjet deli hadseregcso­port parancsnoka. Kürtszó jelezte Oláh Ist­ván vezérezredes, honvédelmi miniszter ér­kezését, majd a jelentés és a tisztavatás al­kalmából kiadott parancs ismertetése után Resperger István főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szövegét. Oláh István beszéde után felhangzott az Internacionálé, majd az újonnan felavatott tisztek díszmenetben vonultak el az állami zászló előtt. Az alkotmány napján rendezett nagygyű­léseken ott voltak politikai életünk kiemel­kedő személyiségei. Szentendrén SarlóÉ Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Országgyűlés elnöke mondott beszé­det. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Em­lékparkban rendezett munkás-paraszt talál­kozó szónoka Szabó István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke volt. Békéscsabán Pál Lénárd, az MSZMP KB tit­kára, Siklóson pedig Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Az egyik leglátványosabb augusztus 20-i esemény a hagyományos vízi- és légiparádé. A dunai rakpartok mentén és a tévékészü­lékek előtt több milliós nézőközönség lehetett tanúja •a budapesti honvédelmi nap látvá­nyos eseményeinek. A sokak által várt e)tő- ernyősugrások a sárkányrepüléssel együtt azonban az erős szél miatt elmaradtak. A vízi- és légiparádé után több ezren voltak tanúi a Kossuth Lajos téren, az állami zászlónál, rendezett zenés őrségváltásnak. Az alkotmánynapi ünnepségsorozatot ezút­tal is tűzijáték zárta. Az ünnep tiszteletére Nógrád megye szá­mos településén is látványos programokról gondoskodtak. Mint tudósításainkban beszá­molunk róla, a körzetközpontokban nagy­gyűléseken, munkás-paraszt találkozókon méltatták az alkotmány jelentőségét, a- új kenyér ünnepét. A rendezvényeket kulturá­lis bemutatók és sportversenyek is színesí­tették. Németh Károly beszéde Nyíregyházán Nyíregyházán, a sóstói if­júsági park fedett csarnoká­ban kedden délelőtt alkot­mánynapi nagygyűlést rende­zett a Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei és vá­rosi bizottsága. A nagygyűlés elnökségében volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárhelyettese, Berecz János, a Közponi Bizottság titkára, a megye országgyűlési képvise­lője, s ott voltak a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkaim köszöntötte a nagy­gyűlés részvevőit. Megnyitója után Németh Károly mondott ünnepi beszédeit. Elöljáróban átadta a me­gye minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét, jókíván­ságait. — Augusztus 20-a a ma­gyar nép hatalmát, államalko­tó, országépítő erejét, a szo­cialista hazánk függetlenségét megtestesítő alkotmánynak és az új kenyérnek az ünnepe. Ezen a napon tisztelettel em­lékezünk meg a nagy állam- szervezőről, István királyról, aki korának európai jelentő­ségű. haladó politikusa volt. — Méltán övezi népünk ffisztelete azoknak az emlékét, akiknek a nevéhez történelmi tettek fűződnek, az önálló ma­gyar államot megteremtő Ist­ván királyét és mindazon ősökét, akik a nagy sorsfor­dulók megvalósítói voltak. Mai ünnepünkön tisztelettel adózunk a nemzeti lét őrzői­nek és megújítóinak, orszá­gunk függetlensége védelme­zőinek. az előttünk járó nem­zedékek forradalmárainak, mártírjainak, a haladás sok elkötelezett neves és névtelen hívének, a hazáját szerető, oltalmazó és gyarapító ma­gyar népnek. — A Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya kifejezi az évezredes magyar állam és társadalom történelmi folya­matosságát, forradalmi válto­zásait. megtestesíti a magyar nép hatalmát. Rögzíti, hogy kizsákmányolástól mentes sza­bad társadalmat teremtettünk, és programként tartalmazza a szocializmus felépítését. Tük­rözi, hogy a felszabadulással kezdődött új honfoglalás ered­ményeként létrejött a szoci­alizmus és a magyar állami­ság egysége. Ma népünknek a haza és a jog fogalma egyet jelent. Alaptörvényünk szen­tesítette azt a történelmi je­lentőségű változást, hogy tár­sadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amely a ha­talmat a termelőszövetkezeti parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. — Az alkotmány a szoci­alista nemzeti összefogásra épül. Gyakorlati érvényesülé­sének legfontosabb garanciá­ja; hogy nemzeti közakaratot fejez ki; minden fontos meg­állapítása • és irányadó rendel­kezése a magyar társadalmi valóságból nyeri értelmét, életképességét. Alkotmányunk napja — hagyományosan — az új kenyér ünnepe is. A ke­nyéré, amelyet még ma is sokfelé életnek neveznek, s az élet egyet jelent a munkával. Alkotmányunk ünnepe így vá­lik teljessé,’ a halalom. a jog és a munka szoros egységének kifejezőjévé. Az ország közvé­leménye a nagy munkának ki­járó figyelemmel és megbe­csüléssel követte nyomon az aratást. A termés —, amely nemcsak hazai szükségletein­ket fedezi, de a terveinkben szereplő exportra is lehetősé­get nyújt — biztonságban Van. Az alkotmány törvénybe ik­tatása óta eltelt időszakra visszatekintve Németh Ká­roly hangoztattam — Népünk önfeláldozó mun­kájának és erőfeszítéseinek köszönhetően nagyobb válto­zások zajlottak le hazánkban, mint korábban évszázadok alatt. A megtett úton sok ne­hézséggel, olykor saját hibá­inkkal is meg keltett küzde- nünk. Hibáinkból, tévedése­inkből okultunk, a nehézsé­geken közös akarattal úrrá lettünk. Népünk a párt veze­tésével mind az ország, mind az egyéni sorsok alakulásán mérve nagy történelmi vív­mányok birtokába jutott. Sza bölcs-Szatmár múltjára való utalás után Németh Ká­roly így folytatta: — A történelmi hátrányok végleges felszámolásában még bőven van teendője mind a kormányzatnak, mind a helyi lakosságnak és intézménynek. Ennek felismerése jut kifeje­zésre abban, hogy ez év ápri­lisában a Minisztertafiács csaknem másfél milliárd fo­rint központi hozzájárulást szavazott meg a további fel­zárkózás, az ellátás javítása érdekében. Az elért eredmé­nyek a megyében is kézzel­foghatóan tanúsítják: volt és van értelme a munkának, van mit megvédeni, van mire ala­pozni a jövőt. — Az esztendő bővelkedett kiemelkedő belpolitikai ese­ményekben — mondotta ez­után Németh Károly. —Nagy közfigyelem és társadalmi ak­tivitás , mellett került sor a párt XIII. kongresszusára és a választásokra. Népünk mél­tó módon emlékezett meg a felszabadulás 40. évforduló­járól. — Pártunk XIII. kongresz- szusa az országépítés ered­ményes folytatására összpon­tosította figyelmét, s — meg­felelve a közbizalomnak — reális, megvalósítható progra­mot ajánlott a magyar társa­dalomnak a következő évek­re. A választópolgárok tűlnyo­fFolytatás az 2. oldalon) Dr. Papócsi I, ász ló az új búzából sütött kenyeret átvette az aratásban részt vett dol­gozóktól (felső kép), a nagygyűlés hallgatás ága (alsó kép). Munkások, parasztok és határőrök találkozója Balassagyarmaton A balassagyarmati Palóc­liget szabadtéri színpada, adott otthont augusztus 20-án1 a megyei kiemelt rendezvény­nek, a munkás-paraszt-határ- őr találkozónak, amelyet a Hazafias Népfront Nógrád Me­gyei Bizottsága, az MSZMP és a KISZ Balassagyarmati Városi Bizottsága szervezett alkotmányunk törvénybe ik­tatásának 36. évfordulója tiszteltére. Már kora délelőtt térzene köszöntötte a helybélieket, akik közül több százan men­tek a szabadtéri színpadhoz, a politikai nagygyűlés hely­színére. A balassagyarmatia­kon kívül eljöttek a vonzás- körzet lakói, az üzemek, in­tézmények, mezőgazdasági egységek, a határőrség ke­rületi parancsnokság dolgozói, a megye, s a város párt-, ál­lami és társadalmi szerveinek képviselői, a nagykürtösi já­rás küldöttei. Többek között jelen volt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Papócsi László mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, Gampel István, az MSZMP, KB munkatársa, Juhász András, a KISZ Nóg­rád Megyei Bizottságának első titkára, Berki Mihály Nógrád Megye Tanácsának elnökhe­lyettese, Kojnok Nándor, a HNF Nógrád Megyei Bizott­ságának elnöke, az Országos Béketanács tagja, Tóth Jó­zseféé, az SZMT titkára. Az ünneplőket Szakai Jenő, az HNF Balassagyarmati Vá­rosi Bizottságának titkára üd. vözölte: > — A naptár az alkotmány ünnepét jelzi — mondotta —, de ezen a napon emlékezünk államalapító királyunkra, I. Istvánra, s ezen a napon beszélünk az új kenyérnek valóról is, amelynek túlnyomó többsége már a magtárakba került. Szakai Jenő röviden föl­idézte a 36 esztendővel ezelőtti jeles eseményt, utalt az el­múlt évtizedek változásaira, a fejlődésre. Dolgozó népünk állampolgári jogainak gya­korlásával, a választási prog­ramok aktív támogatásával, az új választójogi törvény alko­tó aikalmazásával bizonyította alkotmányunkhoz való hűsé­gét, — mondotta —, hitet tett a Magyar Szocialista Munkás­párt határozatai, népköztár­saságunk politikája mellett. E gondolatok jegyében nyi­totta meg Szakai Jenő a po­litikai nagygyűlést, majd. dr. Papócsi László mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes mondott ünnepi be­szédet. Bevezetőül az ünnep hármas jellégét taglalta, az alkotmány, az új kenyér ün­nepének jeléntőségét, s: I. Ist- vás államalapítói tettét mél­tatta. Ezt követően részlete­sen is szólt a magyar agrár- politika helyzetéről, ered mé_ nyeiről és nem utolsósorban feladatairól. Mint említette, hazánkban ma minden harmadik hektár földterületet úgy művelünk, hogy annak terméke exportra került. Ennek révén jelentő­sen bekapcsolódunk a nem­zetközi munkamegosztásba, mindez számunkra nemcsak lehetőséget, hanem felelőssé­get is jelent. Agrárgazdasá­gunk fejlődését töretlennek, következetesnek minősítette a miniszterhelyettes, s alátá­masztotta ezt több számadat­tal is. Az idei aratás tapasztala­tairól szólva elmondotta, hogy jóllehet a tavalyi rekordter­mést nem értük el, de így is figyelemre méltó a teljesít­mény, s ez kellő nyugalmat, stabilitást is jelent a lakos­ságnak, hiszen biztosítva van a kenyérnekvaló, sőt a nem­zetközi piacokra is jut belőle. Dr. Papócsi László beszéde további részében arról a fe­szültségről szólt, amely ma a világpolitikai helyzetet jel­lemzi. Globális problémának nevezte azt a tényt, hogy sok országban komoly gondot je­lent a megélhetés, az alap­vető létkörülmények sincse­nek biztosítva, ahol magas a népességszám, nincs vagy alig van kenyér, élelmiszer — e körülmény is befolyásol­ja a mezőgazdasági termékek nemzetközi szerepét, szükség­letkielégítő jelentőségét. Megváltozott a mezőgazda- sági egységek és az üzemek kapcsolata, folytatta tovább mondandóját a miniszterhe­lyettes, szorosabbá, érdeksze- rűbbé vált együttműködésük. Ezt a tendenciát hűen mutat­ja az épp a napokban meg­tekinthető országos mezőgaz­dásági és élelmezésügyi kiál­lítás. E változások, tulajdon­képpen egy korszakváltás ele­mei, velejárói, hangsúlyozta az előadó, s ennek során, a világgazdasági recesszió elle­nére, népünk kimagasló ered­ményeket ért el. hazánk nem­zetközi tekintélye erősödött. Az alkotmány ünnepe kapcsán különösen érdemes megemlíte­ni, hogy olyan közmegegyezés van hazánkban, a társadalmi osztályok, rétegek között, amely gyümölcsöző, előremu­tató. Áttekintette dr. Papócsi László, a legutóbbi időszak főbb társadalmi változásait, s ezek közöl Nógrád megyére nézve azt emelte ki, hogy itt nem csupán a gazdaság­ban, a közéletben, hanem a közgondolkodásban is jelen­tős a fejlődés. Példaként hozta föl a lakáshelyzet javulását, a magánerős építkezések el­terjedését, a falu, a város kö­zötti különbségek csökkené­sei, a gazdaságos termék­rendszerek létrehozását. Utalt a Szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet ter­melési nagydíjára, illetve a balassagyarmati kistermelők eredményeire. Ezek is jelzik e vidék új kezdeményezéseit, alkotói kedvét, törekvéseit. Erre a szemléletre különösen szükség lesz az elkövetkező időkben, mondotta a minisz­terhelyettes, hiszen olyan új minőségi pólyára kerül a gaz­daság. amely az élet minden területén megköveteli az új­szerű gondolkodásmódot, s amelynek általánossá kell válni. Például, nem csak olyan terméket kell előállí­tani, fűzte hozzá, amit meg­vesznek; az is fontos, hogy jó áron vegyenek megl Beszéde befejező részében szólt a határőrök felelősség­(F oly tatás az 2. oldalon) i r I. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom