Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Z MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEG YE I T A.fl.A C,S, LA PJA XLI. ÉVF., 157. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. JÚLIUS 6., SZOMBAT A mai számunkból: Nemzetközi szövetkezeti nap ☆ Házépítők Vita művészeti életünkből Újjáalakult a Nógrád Hegyei Tanács Megválasztották a tisztségviselőket, a megyei NEB tagjait Belpolitikai életünk kiemelkedő megyei eseményének színhelye volt tegnap Salgótarján: ünnepélyes keretek kö­zött megtartotta alakuló ülését a Nógrád Megyei Tanács. Az elnökségben foglalt helyet Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KF.B nyugalmazott elnöke, országgyűlési képviselő; Géczi János, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára; Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter; Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja; Csollák Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala főosztályvezetője és Gampel István, az MSZMP Központi Bizottsága munkatár­sa. A Nógrád Megyei Tanács alakuló ülésén ott voltak a párt-, állami és tömegszervezetek vezetői, országgyűlési képviselők, valamint pótképviselők. Ondrék László köreinek az ügyrendi bizottság megválasz­tása után Kovács Józsefnek, a megyei választási elnökség elnökének adta meg a szót, aki összefoglalta a választás megyei tapasztalatait. — Az országgyűlési képvi­selők és tanácstagok választá­sa a megyében kiegyensúlyo­zott politikai hangulatban, közéleti aktivitás mellett zaj­lott le — mondotta. — A vá­lasztások hozzájárultak az alapvető politikai célok meg­valósításához, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a nemzeti egység erősítéséhez. A megye lakossága felelősen étt állampolgári jogával, egyetértéssel fogadta a vá­lasztási rendszer új vonásait. Véleményével, állásfoglalásá­val és mindenekelőtt szavaza­téval kifejezte egyetértését a pártkongresszus határozatá­val összhangban álló válasz­tási felhívással, a népfront programjával. A megyei választási elnök­ség elnöke a továbbiakban arról beszélt, hogy az előké- ezítés és a szavazás során a törvény szelleme maradékta­lanul érvényesült, a megyei választási elnökséghez kifogás nem érkezett. A választást előkészítő munkában jelentős szerepe volt a jelölő gyűlé­seknek, a jelölés mindennol törvényesen, demokratikusan történt. Minden választókerü­letben állítottak legalább két jelöltet, 53 választókerület­ben három, kettőben pedig négy volt a jelöltek száma. A népfront által javasoltak mel­lé. illetve helyettük állampol­gári kezdeményezésre 38 eset­ben lül személyre tettek ja­vaslatot. Ezek közül hatan nem kapták meg a szavaza­tok előírt arányát. A jelölő gyűlések vitái jól mozgósítot­tak az időszerű politikai, gaz­dasági és településfejlesztési feladatok végrehajtására is. Az 5680 felszólalásban megfo­galmazott 270 közérdekű ja­vaslatra. bejelentésre az ál­lampolgárok már többnyire a jelölő gyűlésen választ kap­tak. A megvalósítás fontos feladata a most megalakult tanácsoknak, jó alapul szol­gál a készülő VII. ötéves tervhez. A megyei választási elnök­ség elnöke felidézte a válasz­tói gyűlések és rétegtalálko­zók. majd a június 8-i vá­lasztás kedvező tapasztalatait. — A Választások eredmé­nye a lakosság érdeklődését, aktivitását, a politikával és a jelöltek személyével való egyetértést fejezte ki — mon­dotta. — Nagyarányú volt a részvétel, minden mutató ked­vezőbb az országos átlagnál. Az általános választásokon a megyében megválasztottak két országgyűlési képviselőt és pótképviselőt, 1480 helyi i.a- nácstagot és H)84 póttanácsta­got. A megyei választási elnök­ség elnöke szólt a megválasz­tott népképviseleti testületek összetételéről, a helyi taná­csok alakuló üléseiről, a me­gyei tanácstagok megválasz­tásáról. A megyei választási elnök­ség egyhangúlag elfogadott beszámolója után az ügyrendi bizottság jelentését hallgatta meg a testület. Czene József, a bizottság tagja, a többi kö­zött elmondta, hogy a helyi tanácsok a Nógrád Megyei Tanács mind a 75 tagját rend­ben, a törvényes előírások szigorú betartásával válasz­tották meg. A helyi tanácsok alakuló ülésein az 1491 ta­nácstagból 1389-en voltak je­len, s a megyei tanács tagjai összesen csupán 45 ellensza­vazatot kaptak. A 75 megyei tanácstagból 34-en már az elő­ző ciklusban is tagjai voltak a testületnek, az összetétel jó alapot nyújt ahhoz, hogy a növekvő követelményeknek megfelelően a megyei tanacs ellássa munkáját. A testület az ügyrendi bi­zottság jelentését elfogadta és a megválasztott tanácstagok mandátumát érvényesnek hi­telesítette, egyben megbízta az ügyrendi bizottságot a szer­vezeti és működési szabályzat felülvizsgálatával. A Nógrád Megyei Tanács ezt követően 13 főben, állapí­totta meg a végrehajtó Di- zottság tagjainak számát. A jelölést a szünetben titkos sza­vazás követte. A Nógrád Megyei Tanács je­len levő 71 tagja 70 érvényes szavazatot adott le, és a ta­nács elnökévé Devcsics Mik­lóst, általános elnökhelyettessé. Havas Ferencet, elnökhelyet­tesekké Berki Mihályt és Romasz Adolfot választot­ták. A végrehajtó bizottság tagja lett meg C. Becker Ju­dit, a Salgótarjáni Városi Tanács elnöke, Csegöldi Sán­dor, a Nógrádi Szénbányánk kányási aknaüzemének, vá­jára, dr. Juhász Gyula, a salgótarjáni síküveggyár igazgatója, dr. Kecskeméthy Gyuláné, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődé­si Központ igazgatója, dr. Langmayer Balázs mátra- szőlősi körzeti orvos, Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságá­nak titkára, Pongrácz József, a Rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke, Skoda Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára. A végrehajtó bizottságnak tiszt­ségénél fogva tagja dr. Kör- mendy József megyei vb-tit- kár, akinek megbízatása ha­tározattan időre szól. Oewcsícs líklfisi Folytassuk kiemelt társadalompolitikai programjainkat Ünnepélyes pillanatok kö­vetkeztek, a megválasztott tisztségviselők és a végrehaj­tó bizottság tagjai letették az esküt. Ezt követően Devcsics Miklós átvette a tanácsülés munkájának vezetését. A testület meghallgatta Dev­csics Miklós programbeszé­dét, aki mindenekelőtt meg­köszönte a bizalmat. — Átérezzük annak felelős­ségét, hogy küldetést tótunk el és munkánkkal kell bi­zonyítani, hogy meg akarjuk valósitani pártunk XIII. kongresszusának határozatait. Azt a programot, amelyet a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalma­zott. Devcsics Miklós röviden szólt a jelölő gyűlések és a választói gyűlések tapaszta­latairól, majd így folytatta; — Amellett, hogy a válasz­tópolgárok kiálltak az általá­nos politika mellett, nagyobb, minőségileg új igényeket fo­galmaztak meg a választott küldöttek munkájával kap­csolatban. Az eddigieknél szorosabbá» együtt kell működni a választópolgárok­kal, az általános tennivalók mellett jobban kell érzékelni azokat a helyi feszültségeket is, amelyek a lakosságot fog­lalkoztatják. Az állampol­gárok joggal elvárják azt is, hogy a megválasztott küldöt­tek folyamatosan tájékoz­tassák őket a tanácsok mun­kájáról, a döntésekről, a döntéseket befolyásoló kö­rülményekről. Az is természe­A W**rád Megyei Tanács atakwto ülésén a es végrebagté Meettaég jelölésére tes lakossági igény, hogy a megválasztott küldöttekkel erősödjön a személyes kap­csolat, hogy a tanácstagok rendszeresen találkozzanak a választópolgárokkal. Ennek formáit és kereteit azonban a következő időszakban tö­kéletesíteni kell. E tekintetben nagy figyelmet érdemel a póttanácstagság új intézmé­nye. Üj eseménye volt a kö­zös tanácsok első üléseinek az elöljáróságok megalaku­lása. Megválasztották az elöljárókat, akik a jövőben jelentős szerepet töltenek majd be a társközségek érde­keinek képviseletében, a helyi közélet fejlesztésében. A továbbiakban a megyei tanács elnöke azt hangsú­lyozta, hogy a munkában nem kell mindent újrakez­deni, a megyei tanács te­vékenységében a korábbi fo­lyamat folytatására, tovább­fejlesztésére alapoz. Lénye­gében mögöttünk van a VI. ötéves terv, végrehajtása so­rán jelentős tapasztalatokat szereztünk. Ennek lényeges eredménye és tanulsága, hogy a lakosság aktivitására tá­maszkodva, szerényebb anyagi eszközökkel is lehet a megye fejlesztését, fejlő­dését biztosítani. — A VI. ötéves tervben fő törekvésünk az volt, hogy a megye fejlődését arányo­sabban valósítsuk meg, en­nek érdekében erőforrásainkat a legfontosabb területékre, a lakosságot leginkább fog­lalkoztató kérdésekre össz­pontosítsuk. Azt akartuk, hogy — a nehezebb feltéte­lek ellenére — a városok mellett előrelépjünk a fal­vakban is. Ezt követően Devcsics Miklós részletesen is szólt arról, hogy a törekvéseket és kezdeményezéseket az élet igazolta, sikeresen meg­valósítottuk a kiemelt tár­sadalmi programokat. Ez év végéig például mintegy 7 ezer lakás megépítésével számolunk, 25 ezer ember költözhetett, vagy költözik új lakásba. Tovább segítet­tük a magánlakás-építést is, a tanácsok a megyében biz­tosítják a családiház-építé- sekhez a telkeket, szervezet­tebben került napirendre a fiatalok lakáshoz juttatása is. Folytattuk az általános iskolai programot, ennek eredményeként nagyobb fe­szültség nélkül biztosítani tudtuk a magasabb létszá­mú korosztályok általános iskolai elhelyezését. Több régi iskolát felújítottak és az iskolai oktatás fejleszté­sében az új, korszerű techni­kai eszközöknek hangsúlyos szerepe van. A tervnek meg­felelően alakult az egészség­ügy fejlesztése is. Jelentős előrelépés történt a balassa­gyarmati és a pásztói kórház rekonstrukciójának folytatá­sában, több községben kor­szerű orvosi lakást és ren­delőt építettünk. Olyan terv­időszak van mögöttünk, ami­kor jelentősen javult a víz­ellátás. Befejeződött a nyu­gat-nógrádi regionális víz­mű első üteme, enyhültek Ba­lassagyarmat vízellátási gondjai, 12 új települést kap­csoltak be a vezetékes ivó- vízhálózatba. A megyei tanács elnöke a kereskeriekni eHatas, a szolgáltatás tárgyi feltételei­nek javulásáról, a kistelepü­lések bolthálózatának re­konstrukciójáról, s arról, hogy jelentősen megnőtt a lakos­ság. a vállalatok közvetlen részvétele a közös feladatos elvégzésében. Ez utóbbit mu­tatja, hogy 1980-ban 164 mil­lió, 1984-ben pedig 486 mil­lió forint volt a közhasznú társadalmi munka értéke. — Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy az ellátásban, az életkörülmé­nyek javításában jelentős fe­szültségek maradtak és újak is keletkeztek — folytatta Devcsics Miklós. — Az erő­feszítések ellenére sem tud­tuk megnyugtatóan megolda­ni a lakásépítés és lakásellá- tás gondjait, különösen a fia­tal korosztálynak. Az utak, a közművek és a telefonhálóza­tok korszerűtlenek és hiá­nyosak. Az alapellátásban in­dokolatlan különbségek van­nak a települések között. A' választás tanasztalatai azt is mutatják, hogy a lakosság egy része nem ismeri az erő­feszítéseket és azok eredmé­nyeit. Sokan azt hiszik, hogy bizonyos gondokat azért nem oldottunk meg, mert nem va­gyunk tudatában, holott a leJ hetőségeink korlátozottak és a gvorsabb növekedés a ter­melőszféra eredményeinek függvénye. A következő időszak fel­adata kidolgozni és elfogadni a tanács középtávú program­ját. Ennek kapcsán elmondta a megyei tanács elnöke, hogy mint korábban, most is a la­kossági igényekből, érdekek-' bői, az ország és a megvs gazdasági adottságaiból in­dulunk ki. — Továbbra is kiemelten kezeljük a lakásépítést, s azt szeretnénk elérni, hogy a terv­időszak végére a lakáshiány lényegében megszűnjön. Az általános iskolai programot nem fejeztük be, mégis en­nek átmeneti mérséklése meP lett a középiskolák fejleszté­sére indokolt nagyobb súlyt fektetnünk. Tovább folytat­juk egészségügyi programun­kat, kiemelt feladatként ke­zeljük a víz- és szennyvíz- hálózat kiépítését. Mindezt olyan körűimén vek között akarjuk megvalósítani, ami­kor január 1-től új gazdálko­dási rendre térünk át. Ennek főbb vonásait tó részletezte a megyei tanács elnöke, kiemelve a nagyobb önállóságot, az ezzel együtt járó felelősséget. Hozzátéve, hogy a meglevő feszültségek feloldása továbbra sem kép­zelhető el másként, csak a la­kosság széles rétegeinek szel­lemi, fizikai és anyagi közre­működésével. Programbeszé­dének végén pedig ígv fogal­mazott Devcsics Miklós: — Feladatainkat csak akJ kor tudjuk megvalósítani — eddig is ígv volt —, ha a me­gyei pártbizottság politikai irányító, kezdeményező, segí­tő tevékenységére építünk, ha szorosan együttműködünk partnereinkkel,. mindenek­előtt a néofronttal, a szak- szervezettel és a KlS^-szet; Továbbra is szoros esvüttműJ ködöst kell kialakítani a kor­mányzati és az irányító szer­vekkel. A pártszervezetek Z. otáaioaf » i

Next

/
Oldalképek
Tartalom