Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

( t x\ poszrw raw ä w RfszTvrom ~ /razäi rmtcm A DÍVSZ főtitkára Salgótarjánban r Cerveny Vilmos a Demok- fcatikus Ifjúsági Világszövet- Bég főtitkára pénteken még Moszkvában tanulmányozta a XII. Világifjúsági Találkozó előkészítését, szombat délelőtt pedig Salgótarjánban az if­júsági nyári egyetemen tar­tott előadást. A legnagyobb érdeklődést természetesen a VlT-ről szóló tájékoztatója p&el tette. Elmondta, hogy Moszkva lassan ' fesztivállázban ég, a (Szovjetunióban szinte minden fíat-al tesz valamit az előké­szítésért. Kommunista szom­batokat tartottak, melyek ter­melési értékét a VIT-alapra adták. A diákok az építőtá- fcori jövedelmüket, a fiatal művészek hangversenyeik be­vételeit a fesztiválra fordít­ják. Moszkvában megkezdték ez utcák, a rendez.vények helyszíneinek dekorálását, a ewabadtéri színpadok készíté­sét. A szovjet fővárosba 150 brszág ifjúsági szervezeteinek 20 00ő küldöttjét várják. A kommunista pártok ifjúsági szervezetein kívül képviselte­tik magukat a szociáldemok­rata. a szocialista, a keresz­ténydemokrata. a liberális és radikális középpártok, a kor­ín yezetvéd ők, a vallási szerve­retekhez és a békemozgal­makhoz tartozó fiatalok is. A küldöttek a világ minden ré­széből érkeznek. Az Ameri­kai Egyesült Államokból is több száz fiatal, köztük Mar­tin Luther King gyermekei­nek jövetelére számítanak. A VIT megnyitása július 27-én, zárása augusztus 3-án lesz. A megnyitót a Luzsnyi- ki-stadionban tartják. A fesz­tivál nyolc napja alatt meg­vitatják a fiatalokat legjob­ban érintő — így a békével, a leszereléssel, a szolidari­tással, az ifjúság jogaival, a turizmussal, a környezetvéde­lemmel foglalkozó kérdése­ket. Az egyes országok nemzeti klubjaiban mutatják be saját kulturális műsorukat, majd nemzetközi gálaestet tarta­nak. A szovjet fiatalok' az Alkotó Ifjúság parkja kereté­ben változatos programmal is­mertetik a köztársaságok kul­turális életét. A szovjet párt- és állami vezetők a szovjet ifjúság napján találkoznak a VIT résztvevőivel. Újdonság a VIT-en az. hogy gyermekek is részt vesznek rajta. Részükre nemzetközi gyermektábort szerveznek Moszkvában. A szokásos sportversenyek helyett széles körű tömegsportra töreked­nek. Mindenki benevezhet az idén tartandó 1985 méter hosszúságú „ Fesz ti y átmér­föld” futásra. A VIT zárónapján békefel­hívást szeretnének kiadni, melyet az ifjúság állásfogla­lásaként minden ország kor­mányához és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez is el akarnak juttatni. Az ENSZ az 1985-ös ifjúsági év rendezvé­nyei között első helyen em­líti a VIT-et. Az ENSZ és az UNESCO vezetőinek meg­bízottai részt vesznek a VIT- en. Rajtuk kívül számos ki­emelkedő politikus, közéleti személyiség megjelenésére szá­mítanak. A magyar delegáció 600 tag­ja két különvonattal július 24-én indul el. őket négy­napos turnusonként 750—750 fiatal turista követi. A ma­gyarokat az Izmai,jovo Szál­lodában helyezik el, a spa­nyol és az NSZK fiatalokkal együtt. A magyar nemzeti klub a moszkvai gördülőcsap­ágygyár művelődési ottho­nában lesz. Ez a gyár a deb­receni gördülőcsapágygyár testvérüzeme. A magyar küldöttek között ott lesznek a Nógrád megyei .fiatalok képviselői is, akik közül többen maguk is meg­hallgatták a DÍVSZ fiatal fő­titkárának előadását. Dr. Kun András Főszerepben a pedagógus T Halljuk a híreket az isko­lák bővítése, korszerűsítése ér­dekeben végzett munkákról, s»z erre kidolgozott tervekről. Az elmúlt ötéves tervben két új, nyolc tantermes iskola megépült, egy harmadik be­fejezés előtt áll, tíz új torna­terem létesült — olvashatjuk egy jelentésben, és örülünk az eredményeknek. De tudjuk azt is, a me­gye településszerkezetéből kö­vetkezően sok a kis létszámú iskola, ahol összevont tanuló- csoportokban tanítanak. Ke­vésbé ismertek ezek az ada­tok: az első és második osz­tályt kettő, az első és harma­dik osztályt 22, a második-ne­gyedik osztály 25, az első- második-harmadik osztályt négy. a négy elsőt egy he­lyen. a felsős tanulócsoporto­kat három településen tanít­ják még összevontan. És ott van a másik végzet: a salgó­tarjáni Petőfalvi iskola, az 1239 tanulóját 39, a bátonv- terenyei Bartók Béla iskola 7204 diákját 39. a salgótarjáni Beszterce-lakótelepi intéz­mény 1087 növendékét 34 ta­nulócsoportban, zsúfolt, nagy létszámú osztályokban neveli- •ktatja. Mindez már átvezet a ize­iméi yi feltételek kérdéseihez. Minden fejlődés, előrelépés, korszerűsítési törekvés elle­nére még ma is vannak gon­dok ezen a területen. Bár Javult a pedagógusok ' lakás­ellátottsága, a pályakezdők közül a korábbinál többen kapnak szolgálati helyet, kor­szerűsítették a területi és a különleges munkahelyi pót­lékok rendszerét, az oktató­nevelő munka elé támasztott megnövekedett követelmé­nyeknek mégsem mindenben felelnek meg a jelenlegi sze­mélyi feltételek. Több összetevője van en­nek. Az egyik sokat emlegetett gond: a tartósan távol levő, gyermekgondozási szabadsá­gukat töltő nevelőket lehetet­len teljes mértékben szak­képzettekkel helyettesíteni. De törekedtek erre, azt mu­tatja az a tény, hogy csökkent a képesítés nélküli nevelők aránya. Régebben Nógrád me­gye a legrosszabbak között volt e téren, most az orszá­gos négy százalék körüli arány alatt van a megyei mu­tató;, helyettesítésre 62 képe­sítésnélkülit alkalmaznak csupán. (Természetesen ez is sok, különösen, ha arra gon­dolunk, egy-egy kis települé­sen az alsó tagozaton száz százalékot is jelenthet... .) Nagyon régóta fontos téma a szakos ellátottság javítása. Ebben megint az oiy’. sokat emlegetett aprófalvas szer­kezet is ludas. Ha valaki le­ülne a statisztikák elé, __ és összevetné a diákok számát a különböző szakosok számá­val, papíron talán még ki is jönne egy majdnem ideális arány. De míg az egyik tele­pülésen a kevés óraszámú szakot végzett túlóra nélkül, éppen csak az óraszámát nagy nehezen kitöltve dolgozik, ad­dig pár községgel arrébb nem szakos tanítja a tárgyat. Nagy különbségek vannak nevelői, szaktanári ellátottságban a városok és a községek között. A, szükségesnél kevesebb a szaktanár ének-, rajz-, testne- , velés-, technika-, kémiatár­gyakból. Megoldhatatlan lenne ez a komoly probléma? Nem hi­szem. A minap a megyei mű­velődési bizottság ülésén az egyik hozzászóló igen elgon­dolkodtató javaslatot vetett föl. Ne szégyelljük kimondani: érdekeltté kellene tenni a szaktanárokat abban, hogy az elérhető közelségben levő, el­látatlan településeken vállal­janak órákat. Miként oldha­tó ez meg? Csak úgy, ha .magasabb óradíjat kap a munkájáért. Hiszen a busz­költség, vagy a saját kocsi használata is pénzbe kerül, nem beszélve arról a plusz pedagógiai feladatról, hogy azt a másik tanulóközösséget is meg kell ismernie; ha ne­velni is szeretne, emberfor- máló, igazi pedagógiai mun­kát végezni! Ha lehetőségek­hez mért, reális anyagi és emellett nagyobb erkölcsi el­ismerést is kapnának a mun­kájukért; ha kialakítanák' a részfoglalkozások, -foglalkoz­tatás rendszerét, bizonyára szívesebben vállalkoznának az óraadásra többen is. Kellenek az uj tantermek, szükség van a tárgyi feltéte­lek további javítására a szín­vonalkülönbségek csökken­tésében. Vannak iskolák, ahol még ma is a beázás okoz gondot, máshol csoportot kel­lene bontani. De a tanórákon, a nevelési fórumokon, közös­ségekben a főszerepben a pedagógus van — korszerűen felszerelt iskolában is lehet korszerűtlenül tanítani, ne­velni és fordítva. A két fel­tételrendszer párhuzamos fej­lesztésére van szükség. A jövőben, amikor a helyi döntéseknek a korábbinál na­gyobb súlya lesz. ezt fel­tétlenül szem előtt kell tar­tani! G. Kiss Magdolna SÍKON DA ' 1 Dombok karéjában, magas fák tövében kéklik a sikondai strand medencéinek vize. Komlólói afig m&ány kilo­méternyire — a bányászváros­tól kissé délnyugatra — vár­ja vendégeit Sikonda, a bara­nyai tájnak ez a védett park­erdőben, szelektől óvott völgy ölén elterülő fürdőtelepe. Igaz, nem olyan régen fod­rozódik ott a medencék vize, mint például a közeli Har­kányban, csak 1928 óta, ami­kor a Salgótarjáni Kőszénbá­nya Rt. szénkutatói egy majdani bánya helyett meleg­vizes forrásra találtak. Ez a hévíz a fúrás 318. méterénél tört elő. Hőmérséklete 35 Celsius-fok volt, hozama pe­dig eleinte percenként 80 li­ter, majd pedig — a bővítés, a kiépítés után — immár 2000 liternyi. Sikonda talajának folyé­kony áldásában néhányan fantáziát láttak. Nemcsak a feltörő víznek mélyítettek he­lyet, hanem még a rnegielés évében, azaz 1928-ban' szállo­da felépítésébe is belefogtak. Hála Pécs közelségének, az új baranyai fürdőhely igen gyor­san felvirágzott. Különösen azután lett rendkívül népsze­rű, amikor 1933-ban gyógy­fürdővé nyilvánították. Ez utóbbi minősítéséhez a jeles balneológus, dr. Emszt Kálmán adta meg a szüksé­ges szakvéleményt. Egyebek között ezt írta: „...szabad szénsavtartalma következté­ben hazánkban a szénsavtar- talmú melegíorrások egyedüli képviselője, ami társulva a lithiummal, értékét nagymér­tékben növeli”. Az ő minősí­tése, no meg sokak minden- j napi tapasztalatának megfele­lően elsősorban a mozgás- szervi bántalmakban szenve­dők zarándokhelyévé nőtte ki magát Sikonda. Az ígéretes indulás azonban később megtorpant, mind ke­vesebb lett a felszínre törő víz. Az elapadást egy terve­zői tévedés okozta: a fúrólyu­kat ugyanis acélcsővel bélel­ték ki, az ásványi anyagok­ban gazdag víznek ez pedig nern tudott kellőképpen ellen­állni. Később vörösfenyővel bélelték ki a kutat, de a cse­kély hozamot ez a módosítás sem sokszorozta meg. Más megoldás nem lévén, át kel­lett térni a szivattyúzásra, a változatlanul népes vendégse­reg megtartása érdekében 1958-ban nekiláttak még egv kút fúrásának. Ez a mélvúés 435 méternyi mélyen talált hé­vizet. Az új kút 120 liternyi vizet adott percenként, 36 Celsius-fok értékű hőmérsék­lettel. ' Részben azért, mert ez az utóbbi fúrás sem szolgált úgy, ahogyan kellett volna, rész­ben pedig azért, mert a nagy sebesen tető alá hozott szál­lodát a' komlói bányászok éj­szakai szanatóriumává alakí­tották, Sikonda egy időre be­zárta kapuit a nagyközönség előtt. Ám aztán, hogy az újabb kútra is szivattyút sze­reltek, ismét látogathatta bár­ki. S látogathatja ma is! Elso­rolni is sok, mi minden szol­gálja e baranyai strandon a szórakozást, a kényelmet. Van ott már horgásztó éppen úgy, mint kemping, sőt az írók, művészek számára egy alko­tóházat is megnyitott a kom­lói tanács. Vendéglő, élelmi­szerbolt, ajándékokat árusí­tó pavilonsor szintén helyet kapott a medencék közelében. Aki pedig nemcsak füröd­ni1, hanerii kirándulni is sze­ret, szintén örömét lelheti ha­zánknak e szépséges déli tá­jában. Elzarándokolhat példá­ul Manfára, amely ősi tele­pülésnek a XII. századból va­ló román stílusú temploma valóságos műremek. A mániái Kőlyuk-ibarlang szintén híres: több mint másfél száz állat­fajt figyeltek meg, ős írtak le ott a zoológusok. A Máré-vötgy — s benne a XIII. századi Máré-vár — sincs messze Sikondától. Csak- így; a Melegmányi-völgy, ez a több mint 700 hektáros bükk- és tölgyerdőkkel borított ter­mészetvédelmi terület, anol igen szép karsztos eredetű üregek, szakadékok alakultak ki a mészkőben. Mésztufagátak is épültek ott a természet jóvol­tából: a róluk aláhulló vízesé­sek látványa szintén feledhetet­len... A. L. i Konferencia a beszédjavitásról A -beszédfejlődési zavarok Megelőzéséről és gyógyításá­ról rendezett háromnapos or­szágos tanácskozás szombaton befejezte munkáját Pécsett. A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság kong­resszusán a hangképzés fo­lyamataival, a beszédhibák pedagógiai javításával, illetve az organikus zavarok gyógyí­tásával foglalkozó száz hazai és külföldi szakember vett részt. Tapasztalatcseréjük azt a célt szolgálta, hogy egymás kutatási eredményeinek ala­posabb ismeretében még job­ban összehangolhassák be­széd javíl ássál kapcsolatos munkájukat. Magyarországi szakmai fó_ rumon most először számoltak be a beszédképtelen emberek­kel a kommunikációs kapcso­latot megkönnyítő Bliss-jel. képrendszer hazai alkalmazá­sának tapasztalatairól. Az ámériicai eredetű jelképnyelv tanulmányozását, használatát és terjesztését oly fontosnak ítélték a szakemberek, hogy e célból külön szekció létre­hozását is elhatározták a tár­saságon belül. A társaság tiszteleti tagjává fogadott négy nemzetközi hí­rű külföldi tudóst. Az erről szóló díszoklevelet Karel Sed- lacek prágai, Gerhardt Kittel erlangeni, Walter Elstner és Friedrich Frank bécsi pro­fesszoroknak a pécsi tanács­kpzásán nyújtották át. Kima4 gásló szakmai tevékenységük elismeréséül Kempelen Far­kas-emlékéremmel tüntették ki Papp U/.onkát, a Debrece­ni Orvostudományi Egyetem fül-orr-gége klinikájának ad­junktusát, Palotás Gábort, a Budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának igazgatóját és Gerebenné Várbíró Katalint, a gyakorlóiskola docensét. A pécsi konferencia kereté-' ben tartott tisztújító közgyű­lésen a társaság leköszönő el­nöke, Vértes O. Gábor helyé­re a korábbi főtitkárt, Hirsch, berg Jenőt, új főtitkárrá pe­dig Pataki Lászlót választot­ták meg. (MTI) ! KOSSUTH rAdiöj 4.31t: .Jó reggelt! «.2n: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve — Schu­bert: VI szimfónia 9.30: Meotis lánya. 9.43: Ki kopog? 90.0:': Nyitnikék 10.33: Svéd Sándor operett- és o :.!■ léKfelvételeiből ti.25: Kórusdalok Borgulya And­rás feldolgozásaiból 11.38: isten egyetlen igazi pénze IX 3. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Portré dr. Vedres Ferenc­ről 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Fél óra népzene 14.40: Látlelet 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Irodalmi évfordulónaptár 15.30: Kóruspódium 16.05: Az arany ember. IX /4. rész . 16.39: Glazunov: Hegedűverseny 17.00: Eco-mix. Gazdasági maga­zin. 17.30: Beverly Sills operafelvéte­leiből iS.OO: Van új a nap alatt 19.15: Rádiókabaré — Július 20.25: Reklámkoktél 20.30: Amiről a világ vitatkozik 4 NÓGRÁD - 1985. julius 1, héttő 2«.58: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 22.20: Tíz perc külpolitika 22.50: Operettegyüttesek 22.50: Építészeti kultúránkról 23.(H»: Kamarazene 0.10: Virágénekek PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: A Petőfi rádió reggeli ze­nés műsora 8.05: Nótamuzsika 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben — Zenés dél­előtt 12.10: Spielhaus: Vidám aprósá­gok — szvit 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalok kóruselöadásban és népi hangszereken 13.05: Slágermúzeum 14.00: Találkozás a Rádióban 17.05: Újdonságainkból — külföl­di slágerek 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus! Az T. Emelet együttes felvételeiből Ifl.05: Nóták: Jákó Vera és Csa­nádi György énekel 39.30: Sportvilág 20.03: Rockújság, II. évfolyam, 9. szám 21.05: És nálunk...? 21.35: Színházi kívánságműsor 23.20: Csodaautó és társai... 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Telefon­ügyelet: 35-510: Szerkesztő1: Hor­váth Kálmán. (Közben: El szeret­ném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása. y 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Ma- gy^rország. a Déli Hírlap, a He­ves Megyei Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A déli nap hevében 21.30: Időszerű problémákról 21.55: önvédelemből 23.20: Hírek 2. MŰSOR: W.30: Sportvisszhangok: 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A repülés története MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A király és a madár. Szí­nes francia rajzjátékfilm. Három­negyed 6 és 8-tól: A cápa (16). Színes, feliratos USA-kalandfilm. — Kohász: Segítség, felszarvaz­tak (14). Színes, szinkronizált olasz filmbohózat. — IMH: Ma- raton - életre-halálra. Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — TIT: Menekülés a győzelembe. Színes, szinkronizált USA-kaland­film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: Ordasok között. Szinkronizált szovjet kémfilm. Háromnegyed 6-tól: Keresztúton. Magyar film. 8-tól r Alkonyat. Színes, szinkronizált jugoszláv— amerikai koprodukció. — Pász­tói Mátra: Szép lány ajándékba (14). Színes, szinkronizált francia —olasz filmvígjáték. 8-tól: .Szelíd motorosok (18). Színes USA-beli film. — Nagybátonyi Petőfi: King Kong (14). Színes, fantasztikus USA-szuperprodukció. — Szérsé- nvi Rákóczi: Mexikó lángokban T—II. Színes olasz—szovjet kopro­dukció. — Rétság: örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Karanesla- pu.jtő: Egy asszony visszanéz. Ma­gyar film. — Kisterenvei Petőfi; Flórián kapitány T—II. Szm»s NDK-beli kalandfilm. — Érsek- vadkerl : lépcsőfok (14). Szí­nes. szinkronizált an sol biim’igvi film. MESFMOZT: Számolná r. — Naerylóc: tskolamózt: Huiz a vadászösvényen. — Jobbásrvi: Am na "Pavlova I—TT. Színes, szinkro­nizált apgol—szovjet koprodukció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom