Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

Ä fő cél: a visszaélések megelőzése RfSes?kezdte munkáját a gazdasági rendeszet Hírül adták a lapok, hogy 1985. július elsejével, te­hát a mai nappal kezdődően a budapesti tapasztalatokat hasznosítva, hat megyében, köztük — regionális jelleggel — Bo sod, Heves és Nógrád megyékben megkezdi munkáját, működését a gazdasági rendészet. A közvélemény nagy ér­deklődéssel egyszersmind megnyugvással fogadta a hirt, hogy a röviden csak gr-nek nevezett szervezet hatékonyan állja útját a tisztességtelen haszonszerzésnek, a harácso- lásnak. a korrupciónak, mely jelenségek az utóbbi időben mind gyakrabban tűnnek fel gazdasági életünk egén, és irritálják, háborítják fel a tisztességesen, becsületesen dol­gozó embereket. A Budapesten már működő gazdasági ren­dészet tapasztalatai, és bizonyos regionális tapasztalatok, melyeket a rendőrség a közelmúltban tárt fel, arra mutat­nak. hogy nem lesz kevés a dolguk... A megyénkben eddig fel­derített esetek azt mutatják, hogy rendőrségünk illetékes osztályai, szervei eddig is jól. gyakran kiemelkedő ered­ménnyel dolgoztak, de a kor­rupció, az üzérkedés, a mások rovására történő ügyeskedés lokozott jelenléte és terjedé­se szinte kikényszerítette a lé­pést, hogy a Borsod megyei főkapitányságon létrejöjjön — regionális jelleggel — a gaz­dasági rendészet, melynek munkáját a mai naptól fog­va, Erdélyi László rendőr őrnagy irányítja. A 37 éves rendőrtiszt mö­gött fiatal kora ellenére, hosz- szú és tartalmas belügyi szol­gálat áll. Az érettségi után sorkatonai kötelezettségét a karhatalomnál teljesítette, ahöl tulajdonképpen eljegyez­te magát mai hivatásával. A tartalékostiszt-képző iskolát elvégezve, alhadnagyként sze­relt le és — minthogy borso­di. szerencsi születésű és csa­ládjával ma is ott élő — hi­vatásos rendőrtisztként a- megyei főkapitányságon kezd­te meg szolgálatát. Éveken át végezte a nyomozók fárad­ságos. sokszor áldozatot, le­mondást is kívánó munkáját. De a szorgalom, a sok-sok aprómunka és a további ta­nulás meghozta gyümölcsét: á tapasztalatokat egy idő után. különböző vezető be­osztásokban és a ranglétra fokain feljebb lépve a szeren­csi kapitányságon hasznosít­hatta. Vezette a bűnügyi al­osztályt, majd az igazgatás­rendészeti osztályra tett rö­vid kitérő után újból a bűn­ügyi terület következett. de már osztályvezetői, egyben k a pi tán vsc g vezető- hel vet lesi beosztásban. A nyomozói gvakorlat során összegyűlt ta­pasztalatokat elméleti isme­retekkel is -tovább gyarapí­totta: elvégezte a rendőrtisz­ti akadémiát, majd a főisko­lát.’ A főkapitányság állomá­nyába ez év májusában ke­rült vissza, őrnagyi rendfo­kozatban. A Hi éves rendőrtiszti pá­lyafutást dióhéjban összefog­lalni csak a főbb sarokpon­tok összefogásával lehet, hi­szen a nagy felelősséggel já­ró. egész embert kívánó nyo­mozói munka minden törté­nése, minden mozzanata kü­lön fejezetet érdemelne. Ezekben azonban végig fellel­hető a közös vonás: minden munkakörben, minden beosz­tásban elítélte az ügyeskedő­ket, harácsoló magatartást, és fáradhatatlan szorgalommal' dolgozott azok felderítésében. Talán szükségtelen mondani: jó néhány, nagy port felka­vart ügy felgöngyölítésének aktív részese. Munkanaplójá­nak fedőlapján neve, rendfo­kozata mellett mától ez áll: Borsod Megyei Rendőrfőkapi­tányság gazdasági rendészet- vezető. — A korrupció, az üzprke- dés. a hirtelen meggazdago­dásra való törekvés — mond­ja Erdélyi őrnagy — kerüle­tünkön is jelen van. Az újsá­gok, a rádió sokat beszélnek róla. De a dolgozó embe­rek is okkal teszik szóvá, hogy amíg egyes rétegek meg­élhetési gondokkal küzdenek, mások hirtelen meggazdagod­nak. Nem kevesen vannak azok. akik az ország gazdasá­gi életének fejlődése során beállott \áltozásokal és talán az ellenőrzés hiányosságait arra használják tel, hogy ma­guknak busás hasznot húzza­nak. Táptalaja a visszaélé­seknek a bizonylati rend és fegyelem lazulása, ami a bel­ső ellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. Folytathat­nánk a sort a különböző vál­lalkozásokban. szerződéses vi­szonyokban. a szövetkezetek melléküzemágaiban fellelhető résekkel, melyeket az. ügyes­kedők hamar megtalálnak... És amíg nem egv ember, köz­tük felelős vezetők is, lé­nyegében munka nélkül, nagy hasznot húznak, ennek a több­ség. az ott becsületesen dol­gozó kollektíva vallja a ká­rát. Társadalmunktól, a szocia­lista erkölcstől idegen ez a, jelenség, és kötelességünk fel-, lépni ellene, A gazdasági rendészet alapvető feladata, az ilyen ' jellegű bűncselek­mények megelőzése, megsza­kítása, felderítése. Ehhez a munkához jól felkészült, egye­temet, főiskolát végzett be­osztottakkal kezdünk hozzá, és bízunk benne, hogy tevékeny­ségünk .találkozik a becsüle­tesen dolgozó, gondolkodó emberek igazságérzetével'. Ezt azért is hangsúlyozom, mert mint minden rendőri szerv, mi sem végezhetünk eredmé­nyes munkát aktív és segítő társadalmi háttér nélkül. Itt elsősorban azokra az állami, társadalmi és más szervekre gondolok, amelyek ezt a mun­kát, mindenekelőtt az .ellen­őrzést eddig is kötelességsze- rűen végezték. Velük együtt működve dolgozunk a jövő­ben. A közös akciókra, el­lenőrzésekre készen állnak az elképzeléseink. Azt is hangsúlyozni szeretném: a gazdasági rendészet nem af­féle mumus, hanem a gazda­sági élet rendjének, tisztasá­gának, ezzel együtt — átvitt értelemben — a közélet, köz- erkölcs tisztaságának őre kí­ván lenni. Ennek érdekében a büntetőeszközök mellett elsősorban a megelőzésre he­lyezzük a hangsúlyt, figyel­meztetve a gazdálkodó szer­vezeteket a nem kívánatos tendenciákra, a visszaéléseket lehetővé tevő körülmények­Idézet a XIIT. kongresszus határozata második fejezeté­nek 9. pontjából: a.társa­dalmi élet minden területén erősíteni kell az állami, ál­lampolgári fegyelmet. tuda­tosítani, hogy a jogok és a kötelességek egymástól elvá- laszihátátlánok. és csak egv ü 11 esen érvén yes í t hétők. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a kö­vetkezetes harc a hatalom­mal való visszaélés, a sze­mélyi összefonódások, a pro­tekció. a korrupció minden megnyilvánulása ellen. A tár­sadalom érdekében határozott intéz.kedésre van szükség. Azok ellen, akik felelőtlenül bánnak a köztulajdonnal, jogtalan haszonszerzésre töre­kednek, vagy bármilyen más formában a köz.össég rovásá­ra akarnak előnyökhöz jutni." A gazdasági rendészet á mai nappal megyénkben is megkezdi munkáját... Önodvári Miklós Ax SKÜ ben Intézkedtek — csökkent az elmaradás A Salgótarjáni Kohászati Üzemek ez évi terveinek meg­határozásakor a termékei iránt megnyilvánuló kereslet­ből indult ki. s ennek meg­felelően mennyiségben 2—3, értékben, pedig 6—7 százalé­kos növekedést irányzott elő. Az utóbbi teljesítését a ked­vezőbb, jobb árfekvésű ter­mékösszetétel biztosította. In­dokolt volt a bizakodás, mert az év elején úgy látszott, hogy nem lesz fennakadás sem a hazai, sem a szocialis­ta importból származó anyag- ellátásban. Mivel az első negyedévben bekövetkezett energiakorláto- zasok érzékenyen érintették az egész hazai kohászatot, ennek kellemetlen következményeit érezték a salgótarjániak is. Emellett a kemény hideg megnehezítette a szabadban tárolt nagy mennyiségű anyag mozgatását is. Az előbbi ob­jektív okok miatt az év első három hónapjában a terme­tesben 3- ezer ton-na bézséi, hengerelt áruval kevesebbet állítottak elő, mint ahogy ter­vezték. Ez 95 százalékos terv­teljesítésnek felelt meg. A termelésben jelentkezett elma­radás kedvezőtlen hatása je­lentkezett az eredményekben is. Március végére konszolidá­lódott a helyzet, a termelés időjárási és energiafeltételei rendeződtek, de az alapanvag- helvzet lassan javult, május volt az első hónap, amikor a vállalat a ter-vét teljesíteni tudta. A lemaradás pótlására több intézkedést hoztak, ame­lyek kedvezően hatottak a fejlődésre. Ezek között említ­hetjük: a technológiai és mi­nőségfejlesztő beavatkozásokat, a szocialista brigádok növek­vő versenyzőkedvét. Végül is az első fél év végére megkö­zelítették a 98 százalékos tervteljesítést, ugyanakkor a nyereség is elérté az időará­nyos részt. Az elmaradás tel­jes mértékű pótlása szepiem- becben, otesábenbea uártxrió. Vonallal a káázusi liánok közön EÉj vasútvonal építését Kezd­ték meg a Kaukázus magas hegységei között. A tervezett 200 kilométer hosszú vonal építésénél sok nehézséget kell leküzdeni: 2400 méter magas­ságban épül majd az ország legnagyobb alagútja. iöbb bűnt 70 híd és viadukt. Parlamenti tudósítás A választók között lenni... Tapasztalatcsere a szünetben. Tőzsér Gáspár, Brutyó János. dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsé-' bet, Vastag Ottilia, Sándor Gábor és dr. Miklós Zoltán nógrádi képviselők. j Fotó: Kulcsár József AZ ELMÚLT HÉT VÉGÉN újra benépesültek a Parla­ment termei és folyosói, meg­kezdte munkáját az újjává­lasztott Országgyűlés. A kép­viselők jó része megilletód- ve fogadta a gratulációkat, a tisztelt ház 386' tagja közül 244 először kapcsolódik be a legfelsőbb népképviseleti tes­tület tevékenységébe. Útba­igazító segítőtársa persze min­denkinek akadt. dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet balas­sagyarmati képviselőt például a már rutinos honatya, Tőzsér Gáspár igazította el: az ülésterem rajza segítségé­vel hogyan találja meg a helyét. Az Országgyűlésben Bátonyterenyét és környékét képviselő Tőzsér Gáspárt a nap folyamán még gyakran láttuk az új' képviselők — így Sándor Gábor és dr. Mik­lós Zoltán — társaságában. A Parlament bemutatása köz­ben Tőzsér Gáspár felidézte az egykori történetet:­— Amikor először jöttem az ország házába képviselő­ként, dr. Hütter ' Csaba kép­viselő azt mondta: akkor le­szel igazi képviselő, ha majd itt a teremben intenek a szobrok. De ehhez hosszú ideig meg kell felelni a vá­lasztók bizalmának! Az intelmet annak idején közreadta parlamenti jegy­zetünk, így most azt tuda­koltuk: hogyan is áll hát az újjáválasztott képviselő azok­kal a bizonyos szobrokkal? A választ az érintett helyett Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elpöke, Sal­gótarján egyik képviselője ad­ta meg: — En úgy vélem, hogy Tőzsér Gáspárra nemigen lehet panaszuk a választók­nak. Min "n képviselőnek ugyanis 1< ilább annyi időt kellene , választókerületé­ben tölteni, mint amennyit ő szán erre a munkára. A választók közölt kell len­ni — ez a beszélgetés sum- mázata. így képviselhetők igazán az érdekeik, de erre sarkall az új választójogi tör­vény is. S, hogy milyen mun­ka vár az elkövetkezendő öt évben a nógrádi képviselők­re? A Pásztói és vonzáskör-» zetét képviselő Sándor Gábor így válaszolt: — Az én kerületemben sok az aprófalu, ezekben minde­nekelőtt az alapellátást kell javítani. A települések fej-, lesztésével pedig annak a módját is keresni kell, ho­gyan telepíthető tovább az ipar. A munkaképes lakosság egyharmada ugyanis minden reggel buszra ül, s ennek olyan következménye is yan, hogy a késői hazaérkezés után ne­hezebben vonhatók be a közéletbe is. Alapos felkészültségről ta­núskodva Sándor Gábor foly­tatta a városkörnyék továb­bi teendőit, megemlítve az ivóvízellátás javításának fon­tosságát, meg azt is, hogy a helybeli lakosság érdekeinek szolgálatában jobban ki kel­lene használni az idegenfor­galomban rejlő lehetőségeket. Salgótarján városkörnyéké­nek lakossága bizalmából ugyancsak új képviselő dr. Miklós Zoltán: — SOK TEENDŐ NÁLUNK is hasonló, a tanácsokat fog­lalkoztató gondok megisme­réséhez jó lehetőséget te­remtettek a jelölő gyűlések. A bőséges útravalóban szél­sőséges példát is említhetek: az Ipoly árterében a sok víz a gond, a Karancs völgyében ugyanakkor éppen a vízből kellene több.. Cered környé­kén az útviszonyokon szük­séges javítani. A változtatás természetesen nem egyedül a képviselő dol­ga. Sándor Gábor szerint a megoldás érdekében jó segítő- iá rsa lesz Sőregi József pót­képviselő, dr. Miklós Zoltán pedig ezt mondta: — Mi hárman voltunk je­löltek. s nekem nagyon jól­esett, hogy a választás után ezzel váltunk el: továbbra is hárman vagyunk, amikor a munkáról van' szó. A szünet után ismét fele­lősségteljes munka folyt, kép­viselőink nem kisebb súlyú döntések meghozatalában vettek részt, mint abban, hogy kik legyenek az Elnöki Ta­nács. a Minisztertanács. az Országgyűlés bizottságainak tagjai. Később az utóbbiról beszélgetve Vastag Ottilia, a rétsági székhelyű választóke­rület képviselője korábbi ta­pasztalatai alapján is meg­jegyezte: igazán sokrétű éá érdemi munka zajlott a bi­zottságokban a korábbi cik­lus alatt is. A döntés isme­retében pedig elégedetten ál­lapíthatjuk meg, a .nyolc nóg­rádi képviselő közül hatot vá­lasztottak be a különböző tes­tületekbe. Brutvó János, Sal­gótarján 2. számú választóke­rületének képviselője is a bizottsági munka fontosságát hangsúlyozta, ő ezúttal is a külügyi bizottságban kapott helyet. • A képviselői munkát terJ meszelésen sokkal közvei le- nebbül érzékeli a választó- • polgár a személyes találkozá­sok révén. A választókerüle­tekben, meg akkor, amikor az állampolgárok keresik meg azt, akinek bizalmat szavaztak. A .tanácskozás egyik szünetében erről is szó esett, a nógrádi, képviselők „korelnöke” Bru- tvó János, erről így véleke­dett: — Nemesük a „saját vá­lasztók", hanem mások is jönnek az ügyes-bajos dolga­ikkal. Én például 1962 óta vagyok nógrádi képviselő és Budapest III. kerületében la­kom. Az ottani emberek is gyakran megkeresnek, hogy a lakótelep építésekor meg kellene hagyni egy-egv régi házat, vagy másképp kel­lene végezni valamilyen munkát. A szünetbéli beszélgetés je­lezte: a választók kérései 'és javaslatai a legtöbbször ösz- szeíüggnek a pénzzel, vala­milyen beruházással. Meg­fontoltságra vallóan ezzel kapcsolatban ez is elhangzott: a felelőtlen ígérgetésnek semmi helye, sokkal inkább a realitásokon alapuló Rangso­rolásra keli ügyelni, S. hogy miért? Némi derültséget kelt­ve, sokat sejtetően érzékel» tette ezt Brutyó János: Mindig annyi a muzsika* amennyi a pénz! TERVEKBŐL, ELKÉPZE­LÉSEKRŐL még tovább foly­na a szó. De megszólal a par­lamenti csengő, újra az ülés­terembe hívja a képviselőket. Jó munkát! Most is, meg aa elkövetkezendő öt evben is. Kelemen Gábrw Nemzetközi gyorspostaszoigáiat A Magyar Posta is bekap­csolódik július l-lől a nem­zetközi gyorspostaszol gála cba. A gyorsposta mint különleges szolgáltatás azt jelenti, hogy a külföldre szóló és onnan ér­kező küldeményeket minden más küldeménytől elválasztva, külön kezelik a postai mun­kafolyamat minden fázisában és a lehetőség szerinti leg­gyorsabb szállítási úton to­vábbítják. Így válik lehetővé, hogy a légiposta-szolgálatnál is gyorsabban jussanak el a tewkiemenjíek a címzetthez. Gyorspostával küldhető min­denfajta írásos közlés: okmá­nyok, okiratok, kéziratok, do­kumentumok, információhor­dozók (mágnesszalagok és mágneslemezek, lyukkártyák, hangszalagok stb.) árucikkek, áruminták- Ezt a szolgáltatást a vám- és devizajogszabályok betartásával 2 kiló súlyhatá­rig bárki igénybe veheti, két kilogramm felett pedig csak a légicsomagok feladására jo­gosult vállalatok, intézmé­nyek. valamint azok a raa- gániefek, akik a Magyar Nem­zeti Banktól a légi szállí­tás forintban történő kiegyen­lítésére engedélyt kaptak. A nemzetközi postai gyakor­latnak megfelelően a gyors- postaküldemények minden iratán és a továbbítási eszkö­zökön kék és narancsszínű csíkozás hívja fel a figyelmet a soron kívüli kezelésre. G.vorspostaküldemenyek feladhatók Budapesten a 4., 62., és 72. számú postahivata­lokban. vidéken pedig a Deo- recen 1., Győr 2.. Miskolc 1., Pécs 1.. és Szeged 1. sz. pos­tahivatalokban, és kézbesíté­sük is esak a városban tör­ténik. A gyorsposta-szolgáltatást a Magyar Posta elsőként a ma­gyar—NSZK forgalomban ve­zeti be július 1-tői; a külde­mények 48 órán belül eljut­nak a címzetthez. A postai egyezményektől függően a Magyar Posta fo­lyamatosan más országokra is kiterjeszti az újfajta szolgál­tatást. A szolgáltatás igénybevöle­iéről részletes tájékozta» 'sí ad a posta július 1-től a 177-480-as telefonszámon, va­lamint a felsorolt postahiva­talokban és a területileg ille­tékes postaigazgatóságok pos­taforgalmi osztályán. (MTI) NŰGRÁD — 1985. július l, hétlő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom