Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-19 / 168. szám
/ Befejezéséhez közeledik Salgótarjánban a/ g© millió forintba kerülő posta rekonstrukciós munkálata. A kivitelező AGROFIL-vállalat a szeptemberi határidő előtt július 24-én átadja az épületet, hogy minél előbb elkezdhessék a belső tér speciális szerelési munkálatait. — bp __ C somagolva többet ér rt A hazai termékeknek — az Állami Biztosító becslése szerint —, mintegy tíz százaléka károsodik a csomagolás hiányosságai miatt. Arról viszont nincs megbízható adat, hogy egy-egv termék szakszerűtlen, taszító hatású burkolása miatt hányán állnak el a vásárlástól. A jó áru önmagában nem elég, öltözékének is hűen kel! tükröznie a béltartalmat. A jól csomagolt áru szállításkor nem sérül meg, elhelyezése, mozgatása könnyűszerrel megoldható, mindezek tetejében még vonzza is a vásárlók szemét, kínálja magát. KÖZEPES SZÍNVONAL Vitathatatlan, az elmúlt 15— 20 évben sokat fejlődött a hazai csomagolási kultúra, ám még mindig nem érte el az élenjáró országok színvonalát. Magyarországon 1980- ban az egy főre jutó csomagolószer-felhasználás 56 dollár értékű volt. Svédországban 164. Hollandiában pedig 175 dollárt költöttek erre a célra. A vásárlók — itthon és külföldön — egyre igényesebbek. A márkák versenyében csak azok a cégek számíthatnak jelentős üzleti sikerre, amelyek a tartalommal is jól harmonizáló köntösben jelentetik meg termékeiket. Különösen áll ez az exportáló vállalatokra. Nekik — hovatovább — létkérdés lesz, ’hogy a kegyetlen iramú versenyben a követelményeknek milyen gyorsan és milyen színvonalon tudna te megfelelni. Hazánkban az élelmiszeripar használja fel a legtöbb csomagolószert, mégpedig az összes mennyiség felét. Ebben az ágazatban megnőtt a papír és a fém csomagolószerek felhasználása, viszont jelentős mértékben visszaesett a fából készült csomagolóanyagok aránya. Némi csökkenés tapasztalható — egyes területeken — az üvegeknél is. A felhasznált anyagok minősége. fajtája mellett a csomagolás gépesítettsége, automatizáltsága a fejlettség másik fokmérője. A gépi csomagolás nemcsak a munka meggyorsítását segíti elő. egyúttal megbízhatóbb burkolatot is jelent, s így nagymértékben megakadályozza a minőségromlást. a súlycsonkitást. Az élelmiszeriparban — a termékek jellegéből adódóan — magas a géppel csomagolt áru aránya, 1980-ban elérte a 67 százalékot. A vegyiparban (59 százalék), a gépiparban (22 százalék), az építőanyag-iparban (49 százalék). A hazai csomagol óanva ajgy-arias fejődésé eigenere több csomagolóanyagból időnként nincs elegendő. Kapósak a hullámpapír lemezek és dobozok, különösen a vízlepergető tulajdonsággal bírók, és az úgynevezett kimetszett dobozok, melyeket főként friss gyümölcsökhöz és zöldségekhez, gyorsfagyasztott árukhoz használnak fel. Esetenként hiánycikknek számítanak a papír-műanyag és a karton-műanyag kombinációjú csomagolóanyagok, az ónozott acéllemezek, a speciális fóliák, egyes műanyag palackok, műbelek, üvegek is. A hazai csomagolás fejlődését hátráltatja, hogy csomagológép-gyártásunk sem meny- nyiségben, sem minőségben nem éri el a kívánt színvonalat. Sajnos a KGST-orszá- gokban még nem sikerült a csomagolóanyagok egységesítését széles. körben megoldani. A borosüvegek kialakításánál sikerre vezettek a közös erőfeszítések, de ugyanez például nem mondható el a konzervesüvegek- ről. Mivel az egységes, korszerű zárásmódot nem vezet-f ték be mindenhol, így az importált üvegeket nem tudjuk itthon újra fölhasználni. A FOGYASZTÓD ÉRDEKE A csomagolásban élenjáró országokban a színék, a formák, az anyagok gondos megválasztása mellett ma már a csomagolóanyagok energia- tartalmára is ügyelnek. Lényeges szempont, hogy a fölhasznált anyagok mind nagyobb mértékben újrahasznosíthatok legyenek. Ezt a környezetvédelmi szempontok mellett az anyagtakarékosság is megköveteli a tervezőktől. Újrafelhasználásra elsősorban egyes papír és üveg csomagolóanyagok alkalmasak, mégpedig viszonylag kis ráfordítással. Svédországban már arra is van példa, hogy egyes üzletekben az alumíniumból készült italosdobozokat is visszaveszik, természetesen automaták segítségével. Külföldön az új csomagolóanyagok tervezésénél, formájuk kialakításánál egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fogyasztók védelmének is. Ez egyrészt korrekt tájékoztatást, másrészt biztonságos zárást jelent. A fejlett országokban mindinkább tért hódítanak a ..gyermekbiztos”, csak a felnőttek által felnyitható gyógyszercsomagolások. OJ GÉPSOROK A csomagolás fejlesztését szemléleti problémák is hátráltatják. Egyes szakértők ugyanis a mind drágább csomagolóanyagokat teszik felelőssé a fogyasztói árak emelkedéséért. Az ilyen véleményt hangoztatok túlságosan leegyszerűsítik a kérdést, valójában figyelmen kívül hagyják a csomagolás nélkülözhetetlen funkcióit. Lényeges javulást ígér a papírcsomagolószer-ellátásban két vállalat termelésbővítő fejlesztése. A Csepeli Papírgyárban új hullámpapírlemez- gyártó gépsort telepítenek, elvégzik a meglévő gyártóberendezések rekonstrukcióját, s újabb feldolgozógépeket állítanak üzembe. Ennek révén 13 ezer tonnával .megnő a hullámtermékek termelése. A Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyárban ■ 630 millió forint értékű korszerűsítést hajtanak végre. A fejlesztés eredményeként 8 ezer tonnával emelkedik az impregnált, illetve a kimetszett ' hullámtermékek mennyisége. Cs. J. VERSENY = KMTECEZÖI SZETOEE Miért nyertem? Az ember azt hinné, hogy versenyt könnyű nyerni. Betartani csupán a játékszabályokat kell, és aki a jobb, az a győztes. Pedig körös-körül pontozók ülnek — mint például az ökölvívásban —, és minősítik a játékot. Egyes ítéletükkel a műélvező közönség meghökkenését is kiváltva. GYERÜNK, TERVEZŐ! Efféle műélvező közönség egy tagja lehettem, amikor megkérdeztem az építőipari vállalatok versenytárgyalásaival kapcsolatban: mennyiben befolyásolja egy építési munkára szóló megbízást az, hogy ki milyen rövid határidőre Vállalja a kivitelezést, megközelítőleg hasonló vagy azonos áron? — Nemigen voft még arra példa, hogy döntően a rövi- debb kivitelezési határidő vállalása döntötte volna el, ki nyeri el ezt vagy azt a munkát — alapozza véleményét megyei tapasztalataira Botka Miklós, a Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója. — A határidők gyorsítása ugyanis gyakran nem érdeke a beruházónak, míg az építőt minden szabályozó erre ösztönzi. így vagy úgy, a versenytárgyalás mindenképpen jó irányba befolyásolja a tervezők, beruházók, kivitelezők együttműködését, az építkezéseket, még akkor is, ha ez még nem megy zökkenőmentesen. Mert mi volt eddig az úgynevezett maximált áras munkáknál? A kivitelező a kilencszáz, vagy ezer díjtételből álló tervezői költségvetést elkezdte ellenőrizni, összevetni a költségnormák szerinti előírásokkal, illik-e a tervezett munkára a betervezett költségvetési tétel. Aztán megnézte az organizációs körülményeket, például, hogy a tervezőnél feltüntetett két kilométeres távolság nem öt, vagy éppen nyolc kilométer-e. — Aprólékos munka volt, hiszen egy-egy tétel akár 9— 10 kalkulációs elemet is tartalmazott, s amíg a vállalási árban megállapodtunk, eltelt 12 hónap is. Most a versenyegyeztetés során egy kiírt munkára a műleírással' együtt megkapott ajánlati tervet összehasonlítom egy régebbi hasonló munkával, milyenek voltak ott a költségek. Ráteszek 10 százalékos nyereséget, persze azzal, hogy tudom: ha úgy adódik, meg- elégszek 4—5 százalékos nyereséggel is, de még így is jó ajánlatot tehetek akár egy héten belül is, ha nyerni akarok. És, ha a versenytárgyalás után én kaptam meg a munkát: gyerünk, tervező! Már résztervek alapján mehet a munka, elkészül az alapozási terv, kezdhetem az építkezést. ÉRDEK - KONTRAÉRDEK — A versenytárgyalás után megkezdődött munka a régi beruházói, kivitelezői kapcsolatot számolja -fel, amikor a bürokratikus módszerekkel többet nyerhettem, mint a műszaki, vagy közgazdasági eszemmel — vélekedik a kivitelező vállalat igazgatója. Két éve a versenyeztetésben , rendszeresen vesz részt a NÓTÉV, volt már előzetes tapasztalata, ugyanis immár 17 éve, pályázat útján, külföldi munkákat többször is végeztek. Ezeken a külföldi pályázatokon tanulhatták a versenyt is, mivel egyes munkákra legalább 5 belföldi jelentkező akadt. Nem gazdálkodnak a költséggel az építőipari vállalatok — hallhattuk tevékenységükről évekkel ezelőtt. A versenytárgyalás esetében azonban ezt már nem tehetik meg, a versenyeztetett munkában foglalkozniuk kell az „árminimalizálással”. Ha a beruházó biztosítja a beépítés körülményeit és meghatározza, hogy végtermékben mit akar elérni, s milyen árhatárokkal, ebben az esetben már számolni kell a költségek csökkentésével a kivitelezőnek is. — Kevesebb erőfeszítéssel lehet eljutni ugyanahhoz az eredményhez. Természetesen ezzel sokkal több felelősséget is kell vállalni. Megszűnnek a tervezőnél, beruházónál, kivitelezőnél eddig tapasztalt kontraérdekeltségek, amelyek az igazi ötleteknek, elképzeléseknek gátjai voltak egy- egy munkánál — fejtegeti az igazgató. A vállalkozások versenytárgyalásaira vonatkozó szabályozások megadják a tisztes verseny lehetőségét. Móg akkor is, ha a részérdekek ugyancsak hatnak a tervező, beruházó és kivitelező érdekeltségi rendszerében. Ezeket az érdekeket azonban körültekintően el kell. határoni azoktól a kontraérdekektől, amelyek a gazdálkodás gátjai lehetnek. A klasszikus szabályok szerint működő piactól azonban még messze vagyunk. Mert mi hívhatná azt létre? Csak a piac. MINDEN ÖTÖDIK A pályázat útján megkapott munkák értéke 1985—87. közötti időszakban a NOTÉV- nél mintegy 180 millió forint, ami összességében csaknem a vállalat egyéves termelési értéke. Ilyen munka jelenleg Pásztón a 36 lakásos garzonház építése, ahol az első szint szerkezetét szerelik. Balassagyarmaton pedig a HM-la- kások alapozási munkáinál tartanak. Előreláthatólag jövő évi kezdéssel a balassagyarmati kenyérgyár építését mondhatja magáénak a vállalat. — A kenyérgyárhoz fővállalkozóként ajánlkoztunk, s az ajánlati tervtől eltérő kiviteli -terv elkészíttetésére tettünk javaslatot. Három hónap alatt komplex kivitéd tervet nyújthatunk a beruházónak — mondja Botka Miklós. — Legutóbb az MHS35» központ kivitelezésére kiírt versenytárgyaláson rukkoltunk elő a tervezővel együtt kedvező ajánlattal, s a sok pályázó közül mi nyertük el a munkát.... A NOTÉV IS—20 százalékos nyerési arányt vallhat magáénak. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik-ötödik verseny- tárgyalás után ők kapják meg a megbízást. Sok ez vagy kevés? Néhány év után mégnem dönthető el. A versen ytársvalásoknnk azonban még „bukott f>átyá- zatok” esetében is haszna van: a pályázók sok információt szerezhetnek egymás tevékenységéről, módszereiről.' Mert a pályázat csak a benyújtási határidőig titkos, aa ..elnyerés”, vagy elutasítás indokai elgondolkodtatóak lehetnek. Zs. A. | Új híd Varsóiján Űj — ideiglenes jellegű — hidat adtak át szerdán Varsóban: a Visztula fölött 5 méterrel ívelő, 441 méter hosszú, kétezer kétsávos közúti híd mintegy 18—20 évig fog a lengyel főváros látképéhez tartozni. A Sellő névre elkeresztelt híd a már igencsak elöregedett és alapos felújításra szoruló Poniatowski-hid helyett szolgálja majd a varsóiakat. Az 1,2 milliárd zloty költséggel épült hidat a lengyel néphadsereg utászai verték a Visztula fölé, mégpedig 100 napos rekordidő alatt. Nevét onnan kapta, hogy bal pa'rti hídfője a Varsót jelképező sellő emlékmű mellett van. Zavartalan a gabona átvétele A megtisztított, fertőtlenített raktárakban folyamatosan fogadják az új búzát. A Gabona Tröszt vállalatai az állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel előzetesen egyeztetett program alapján, menetrend szerint veszik ál a termést. A hét első felében a déli országrészben levő telepeken már nagyüzem volt. teherautó- és vontatóoszlopok vitték a gabonát a felvásárló- telepekre. Szerdán és csütörtökön az ország középső vidékein is szélesre tárták a kapukat a gabonaraktárak és hellvel-közzel az északi vidékén is —, ahol mindig később érik be a termés — fogadtak szállítmányokat. Az első tapasztalatok szerint szükség volt arra, hogy az ipar az idén bővítette az átvételi lehetőségeket. A tavalyinál mintegy 150-nel több ,átvevővonalon fogadják a termelők szállítmányait. Ez azt jelenti,' hogy a korábbinál gyorsabban kerülhet biztos helyre, fedél alá az újbúza és a szállítók is jobban kihasználhatják járműveiket. Erre most különösen szükség van: az aratási munka az idén lassabban érő gabona miatt kissé összetorlódott, és a gazdaságok igyekeznek a lehetőségekhez képest gyorsított ölemben „lehozni” a földekről a termést. A vállalatok a gabonát a mezőgazdasági üzemek szakembereivel, illetve azok meg- bízot.taival közösen mérlegelve és minősítve veszik át. Az ipar időben kijavíttatta a műszerparkot és hitelesített eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére. A gabona minőségét, az úgynevezett bel- tartalmi érték , megállapítását országosan 122 laboratóriumban végzik. Számuk megyénként. a terület nagyságától függően 2—8 között váltaké zik. Gyártmáiyfejlesztés a tűzhelygyárban Élénk tempóban végzik teendőiket a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár gyártmányfejlesztői. A vállalat piaci pozíciójának megerősítése, a gazdálkodás biztonságának fokozása jól értékesíthető, keresett termékek gyors megjelentetésére sarkallja a szakembereket. Az idei esztendő elején sikeresen útjára indított, hattagú Karancs tűzhelycsaládót újabb négy taggal bővítik: két szerényebb kivitelű, s ezáltal olcsóbb gáztűzhellyel, valamint panoráma-előrészes, három éfe négy főzőhelyes elektromos tűzhellyel. A szükséges műszaki dokumentációk elkészültek, jelenleg az engedélyeztetést. s a szeptemberi sorozatgyártást készítik elő. Rövidesen piacra kerülhet az SVT kétégős, biztosított csapokkal szerelt gázfőzője, az új termék nullszériájának gyártása hamarosan megkezdődik. Ugyancsak eredményes fejlesztési tevékenységnek tetszik a Country-grill létrehozása, a piacon is jelentős iránta az érdeklődés. A sorozatgyártás várhatóan még júliusban indul — a szükséges engedélyek már rendelkezésre állnak —• hogy az ügyes szabadtéri sütő-tőz.ö alkalmatosság még a nyáron az üzletekbe juthasson. Nagy keresletre számíthat a szintén újonnan kifejlesztett Alfa tűzhelykazán. A sorozatgyártás startját a harmadik negyedév végére tervezik, hogy a fűtési idényt a vásárlók már az új készülékkel kezdhessék. Július végéig befejeződik a hulladékégető légkazán nullszériájának gyártása is. Lendületesen dolgoznak a gyáriak a svájci Hóval cégtől megvásárolt hulladékégető berendezés üzembe helyezésén.’ A berendezést a tavaszi BNV-n mutatta be az SVT sikerrel, az óránként ötvenki-* lós teljesítményű hulladékégetőt ezután a gyárban állították fel. Az idei esztendő hátralevő hónapjaiban már az 1987-es évet alapozzák meg a tűzhelygyári gyártmányfejlesztők. Űj tűzhelycsaládot terveznek — fontos követelményként figyelembe véve az égö- rend.szer fejlesztését, gazdaságos üzemeltetését, az anyagtakarékos selejtveszélymen- tes alkatrészgyártást, valamint a termék esztétikus, egyéni stílusjegyeket magán viselő megjelenését. Ez utóbbi tulajdonság kialakítására ügyes formatervezőket is foglalkoztat majd a gyár. A következő esztendőben várható új termékek közül a téli-nyári toldaléktűzhelyet, az öntvény grillcsaládot és az önlvénykályhát érdeme?) kiemelni. Ezek mellett több, k'S sorozatban is gyártandó, elsősorban kiegészítő eszközök (például grillkészlet) előállítása is a tervek közt szerepel. Foglalkoznak a későbbiekben megvalósítandó kazán- gyártás, illetve tűzhelyfejlesztés gondolatával is. , ko- t| NÓGRÁD - 1985. július 19., pentek
