Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám

FILMJEGYZET V1T-TÖRTÉNELEM * § r mm I rr oarkanyolo Nem oly’ rég Walt Disney Hoíeherke és a hét törpe című fíimjere ültünk be első osz­tályos lányommal. Mindket­ten kellő feszültséggel teli vá­rakozással néztük a több ge­nerációra visszamenölegésen klasszikusnak számító mese első képsorait. Lányom, hogy végre nemcsak felolvasás, el­mesélés és dia révén, hanem filmen is láthatja kedvenc hő­seit. Magam pedig ellenőri­zendő, hogy mi maradt épség­ben a régi élményvilágból. Mit mondjak? Lányom fölugrált, mikor a gonosz .királynő meg­jelent. nyakamba kapaszkod­va bújt el a gyilkos vadász elől és kezét a szeméhez kap­kodva nézte végig a mérgezett alma elkészítését; Nem részletezem tovább, volt sírás, nevetés, rémüldö­zés bőven, majd vetítés után hazafelé alapos kitárgyalása annak, hogy kj mit érdemelt. Ennyit erről és bocsássa meg a kedves olvasó, ha mindez privatizálásnak tűnt. Nem annak szántam, hanem a Sár­kányölő című amerikai film egyik lehetséges megközelí­tési kiindulópontjának. Ez esetben ugyanis a mesefilmek úgy újabb típusa megjelené­sének lehetünk szemtanúi. A mesehorrornak. Aminek alapelemei lényegé­ben a Hófehérke típusú me­sékig nyúlnak vissza. Kiala­kulásának története pedig va­lahogyan úgy fest, hogy elő­ször volt a szóbeli mese, ami a gyermeki fantázia világá­ban vált olyan képpé, ami­lyent a gyerek akart. Ezután a mesét leírták, rajzoltak is hozzá, ami már irányította ugyan a fantáziát, de még ha­gyott szabadságot. Képregényt készítettek belőle, majd rajz­filmet. Még mindig csak erő­sen stilizáltak a figurák és a környezet. Mesejátékfilmek készültek, amikben valóság­hűen harcoltak a daliás vi­tézek mindenféle szörnyete­gekkel és egymással, de a lé­nyeg alapvetően a mesén, il­letve a mesei mondanivalón volt. A Sárkányölő egyszerre sstagán viseli minden előzmé­nyének jegyeit, és ugyanak­kor divatjamúlt, elkopott hol­miként próbálja magáról le­rúgni. Mese, de nem a mese a lényeg, hanem a félelemkel­tés. A jó és a rossz viaskodik egymással, de a jó sem me­séién jó és a rossz is életsze­rűen rqssz. Az önfeláldozás — a királykisasszony önfeláldo­zása — is mesei, de a vég­eredményét tekintve inkább az élet gyakorlatát igazolja. Az ifjú varázslótanítvány fi­gurája is csupán elvileg me­sei, de magatartása és főleg beszédstílusa inkább egv mun­káját becsülettel végző mai építőtáboros középiskolás di­ákra emlékeztet, mintsem egy mesehősre. Innen nézve tehát a film kissé eklektikus és ala­posan eltér a megszokottól. Sajnos, nem előnyére, mert meseként a „mesekorosztály” számára valójában kőkemény horror. Más kérdés, hogy ők ezt mennyire érzik annak és mennyire kell óvni őket ettől. A pszichológusok a megmond­hatói, hogy bizonyos fokú fé- ieiemérzet nélkül normális emberi élet nem létezhet. A gyerekeknek is meg kell ta­nulniuk ezzel együtt élni. Ab­ban azonban nem vagyok biz­tos, hogy éppen egy álmese, a legalkalmasabb. Főként az olyan jelenetek megtekinté­se révén, mint amikor a já­tékos sárkánykölykök kedé­lyesen szopogatják a király­kisasszony csontjait. Ehhez képest a kénköves sárkány- barlang és a hatalmas ősgyik- ra emlékeztető lángszórótorkú (hogy anya-e, vagy apa az nem derül ki) sárkány szinte a vasorrú bábával kerülnek egy kategóriába. Más megközelítésben vi­szont szeretném azt hinni, hogy a film készítői egy percig sem gondoltak az óvo­dás és az általános iskolai al­só tagozatos korú gyerekek fé­lelemérzetének ilyetén építé­sére. Ebben az esetben csak rossz viccként könyvelhető el ez a minden művészettől men­tes, ám annál látványosabb amerikai iparosmunka, amely egy őrült ötletnek engedve ti­pikus gyermekmese-történetbe ágyazta a horrort. Ennek megfelelően a ma­gyar forgalmazók is nagy dip­lomáciai érzékkel döntöttek úgy, hogy 14 éven aluli né­zőknek nem ajánlják. Ami azt jelenti, hogy a gyerekek­nek ugyan nem lesz tőle kü­lönösebb bajuk, de azt dönt­se el a kedves szülő, hogy el- viszi-e a moziba erre az újabb Walt Disney Corporation által gyártott filmre, vagy sem. Bodnár Mihály- BERUH 1973. (10.) Százezrek az Álexonder-platzon Angela Davis, a politikai nagygyűlés szónoka. Száznegyven országból mint­egy huszonötezren érkeztek Berlinbe 1973. július végén, hogy egy emlékezetes feszti­vál résztvevői lehessenek. „Antiimperialista szolidaritás, béke és barátság!” — ez volt a jelszó, arra utalva, hogy e gyakran használt szavak mind­máig a legfontosabb törekvést fejezik ki. Ekkorra már kivívta a bé­két. a hős vietnami nép, kibon­takozott a párbeszéd a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között, több szerződéses kapcsolat jött létre szocialis­ta és tőkésország között. Egy- szóval/érzékelhetővé vált az enyhülés irányzata 'a világpo­litikában. És érződött ez a fesztivál hangulatán, légkörén is: ez már egy egészen más Berlin volt, mint 1951-ben, amikor a III. VIT-nek adott otthont. A mostani fesztivál kilenc napja alatt 1542 rendezvényt tartottak. 52 VIT-küldöttség adott műsort. Sok ezren vet­tek részt a 36 békenagygyűlé­sen, ott volt gz arab népek iránti szolidaritási rendezvé­nyen Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet vezetője, egy másik programon Gladys Marin, a Chilei Kom­munista Ifjúsági Szövetség fő­titkára. S eljött Berlinbe a néhány hónappal korábban a börtön­bőr szabadult Angela Davis, amerikai néger marxista filo­zófusnő, polgárjogi harcos — ő olvasta föl a X. VIT ünne­pé lyes felhívását: — Mi, a világ fiatalsága, szoros együttműködésben foly­tatjuk harcunkat a békéért?.. a nemzeti függetlenségért..., a demokráciáért és szabadsá­gért..., az ifjúság jogaiért.” Fiatalok ezrei vették birto­kukba az Alexander-platzot, a színháztermeket, a klubokat. Művészeink 13 VIT-díjat hoz­tak haza, a küldöttség tagjai 22 szolidaritási gyűlésen, 11 szakmai találkozón vettek részt. A 455 fős magyar de­legáció tagjai között több nóg­rádi is volt. például a pász­tói Maczkó Jenőné. a salgótar­jáni Dobrádi László, a rétsági Kapor Mária, a nagybátonyi Sulyok János. XI VOCKBA 1965 A VIT eseményei alatt ér­kezett a szomorú hír: elhunyt Walter Ulbrich, az NDK ál­lamfője... Amikor az erről szó­ló közleményt Hermann Axel, az NSZEP Központi Bizottsá­gának titkára átnyújtotta, egyúttal arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy Walter Ulbrich végakarata: ha a fesz­tivál alatt a legrosszabb tör­ténne vele. eredményesen fe­jezzék be a VIT-et, amely oly hatásosan kezdődött... A berlini záróünnepségre a Marx—Engels téren került sor, ahol több százezren gyűltek össze, hallgatták meg a. felhí­vás szövegét, ünnepeltek, gyö­nyörködtek a pazar tűzijáték­ban. Ezen a napon került sor a magyar és az NDK-beli fia­talok találkozójára is, ame­lyen Dieter Müller, az FDT központi tanácsának titkára mondott köszönetét azért, hogy a magyar fiatalok kiválóan helytálltak, ott voltak min­denütt, ahol a haladásért, az antiimperialista szolidaritá­sért. a szocializmusért hallat­ták hangjukat a fiatalok. A KISZ KB úgy értékelte idehaza a fesztivált, hogy az az utóbbi évek legnagyobb szabású, legjelentősebb és egy­ben legsikeresebb nemzetközi ifjúsági rendezvénye volt. És ebben nagy részt vállaltak a házigazdák, akik nemzeti ügy­nek tekintették az ifjúsági se­regszemlét, tovább öregbítve ezáltal hírnevét, rangját. (Folytatjuk) Tanka László Július 22-től: debreceni nyári egyetem Július 22-én megnyílik Deb­recenben az ország legrégeb­bi és legnagyobb nyári egye­teme. Az 55. alkalommal meg­rendezett kurzusra harminc országból mintegy négyszáz­ötven hallgatót várnak. Több­ségük — az elmúlt években ki­alakult hagyományoknak meg­felelően — az idén is Fran­ciaországból, Finnországból, az NSZK-ból, Olaszországból os a szocialista országokból ér­kezik. de az amerikai konti­nensről, is lesznek vendégei az egyetemnek. i A hallgatókat harminc nyel­vi csoportokba osztják, prog­ramjukban napi négy óra köte­lező magyar nyelvtanulás mel­lett előadások és különféle sze­mináriumok szerepelnek. Esti szórakoztató programokat is összeállítottak a hallgatóknak. Megtekintik többek között a debreceni népi együttes, va­lamint a Karikás népzenei' együttes műsorát. Az egy hó­napig tartó debreceni nyári egyetem résztvevői az id ;n is felkeresik a környék nevezetes helyeit: ellátogatnak Tokajba, Sárospatakra, Hortobágyra, Egerbe és Szilvásváradra. Aforizmák r Egy jelenség, amelyet na- Csak a jövedelemadó-beval- ponta megfigyelhetünk: mi- lási ív kitöltésénél jövünk nél békésebb a közhangulat, rá, milyen sok pénzt takarít­ja divat annál jobban hasonlít hatnánk meg, ha egyáltalá- az egyenruhára. ban nem lenne jövedelmünk. (Etienne Lacoste) (Fernandel) U.OO: Gondolat — A Rádió irodai­mi lapja 11.45: Az RCA szimfonikus zene­kar filmzenét játszik i 12.30: Ki nyer ma — Szombat­helyen? 12.45: Csurka István: Dagonyázás 12.55: A zene is összeköt 15.30: Daloló, muzsikáló »tájak 16.05: Messze, messze... 16.45: Szebenyi János fuvolázik 17.00: Választóvonal. Tartozik- követel. 17.30: Pászti Miklós népzenei fel­dolgozásaiból 18.10: Hol volt... A századik könyv. írta Móra Ferenc. 10.15: „Az ár ellen — az árban”. Arckép Széchenyiről — mű­vei alapján hét tételben (ism.) 20.14: Nagy siker volt! 21.30: Idehaza — külföldi mez­ben. Kardos Ernő riportja. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: ..Az igazak földje Khalisz- tán. Ágh Attila és Zeley László beszélgetése a szik- hekről. 23.00: Operettegyüttesek 23.36: Michael Rabin hegedül ü 4 MÓCsgÁD — ÍS85. július 19, péntek % usor KOSSUTH RADIO-: 6.3*7 Jó reggelt! 8.20: Kossuth-dij korhű keret­ben. Major Máté. (ism.) «.»: Zenekari muzsika tfc3S: Kököjszi és Bobojsza 7. rész (ism.) ».53: Lottósorsolás »«.05: Nagy László versei »«.10: Weiner Len tanítványai muzsikálnak. XV/8. rész Tavoszköszöntő Sokszínű, vidám forgatag­ban, több száz láb dübörög, ropja majd július 19-től 28-ig Szegeden a táncot — a ma­gyar csárdást, a lengyel ma- zurkát, a bolgár, a szerb kó­lót, a román hórát, az orosz gopakot, a német, a görög, a spanyol néptáncot. Több hazai és külföldi népi zenekar húz­za a talpalávalót a X. nem­zetközi szakszervezeti nép­táncfesztivál rendezvényein, s a nemzetközi találkozó fény­pontjának ígérkező három, Dóm téri gálaest, a Tavaszkö­szöntő című táncjáték bemuta­tása alkalmával. Az idei népláncfesztivált há­rom szám: 40—20—10 jegyzi. A 40-es Magyarország felsza­badulásának évfordulójára em­lékeztet. A történelmi ese­ményre utal a gálaműsor cí­me, a Tavaszköszöntő is.^ A PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőíi rádió reggeli ze­nés műsora 8.05: A cigánybáró. Részletek Johann Strauss operettjéből 8.30: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10; Fúvóspolkák 12.25: Édes anyanyelvűn* (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Forró pillanatok 15.05: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságaiból 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.30: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: A Rádiószínház bemuta­tója 22.0«: Paganini—A. Lloyd Web­ber: Variációk 22.43: Tárogatómuzsika 23.20: Peter Hill gitározik 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: t7.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás, 17.05: péntek este Észak- itasisararszagaa. kA. tarujoeabo-lf 20-as szám magyarázata: az idén 20. alkalommal ad ott­hont Szeged a néptánc, a folklór kedvelőinek, amatőr együtteseinek, táncosainak, ze­nészeknek, énekeseknek. A 10-es számról annyit, hogy eb­ben az esztendőben éppen 10. alkalommal külföldi együtte­sek táncaiban is gyönyörköd­het a közönség. A SZOT fel­kérésére tíz ország néptánco­sai adnak randevút egymás­nak a Tisza-parti városban. Minden alkalommal nagy tö­meget vonzanak az újszegedi szabadtéri színpadra a hazai és külföldi együttesek bemu­tatói, amelyek egyre rango­sabb rendezvényeivé válnak a szegedi ünnepi hetek prog­ramjának. Számadás is ez a találkozó: a szakszervezeti táncegyüttesek legjobbjai mu­tatják be a nagyközönség előtt egész évi szorgos munkájuk Minőség a butikokban. — Tan­szervásár. — Bírósági fogadóóra. — Bükki kirándulóhelyek. — Programok a hét végére.) Szer­kesztő: Csonka László. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.20: Játék műalkotásokkal VIII/8. rész: Körkép (ism.) 9.40: A gyöngybagoly visszatér. NSZK dokumentumfilm (ism.) 10.25: Dalok, táncok Oroszország­ból (ism.) 11.05: Képújság 16.35: Hírek 16.40: Száz híres festmény 16.50: Három nap tévéműsora 16.55: Dr. Faustot elvitte az ördög. Csehszlovák film. 28.15: Képújság 18.20: Reklám 18.25: Tájak, városok, emberek 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 10.30^ Tv-hí ráció eredményét. Bár a fesztivál nem versenyjellegű, az együt­tesek felkészülését mindig valami nagyon egészséges, mértéktartó versengés hatja át, hiszen minden folklóres­ten a legnagyobb sikert arató együttes kapja a közönségdí­jat. Szeged büszkén sorolja nyári ünnepnapjai közé a szakszer­vezeti néptáncegyüttesek ma már Európa-hírű seregszemlé­jét. Tíz napon át, tíz ország fiataljai a tánc nemzetközi nyelvén, minden szónál éke­sebben erősítik a barátság és a testvériség eszméit. Érkez­nek külföldi együttesek Bul­gáriából, Csehszlovákiából, Görögországból, Jugoszláviá­ból, Lengyelországból, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból, Romániából. Spanyol- országból és a Szovjetunióból. A hazai szakszervezeti nép­táncosokat a Csepel, az Épí­tők. Vadrózsák, a MEDOSZ. kertészeti egyetem, a vegyi­pari dolgozók szakszervezete Bartók és a Szeged tánc- együttes képviseli. A béke és barátság jegyé- ben mutatkoznak be a nagy- közönségnek az idei program szerint a külföldi együttesek, a nemzeti napokon délutánon­ként a Dugonics téren és a Móra Ferenc Múzeum előtt 40—40 perces műsorral. Az ú j­szegedi szabadtéri színpadon pedig három alkalommal, nagyszabású folklóresteken lépnek fel a fesztiválra érke­ző csoportok. A gálaestek időpontja július 26—27—28. az első előadás egyben az idei Szegedi Szabadtéri Játékok nyitánya is lesz. Ez a tétív egymagában is jelzi az 1985. évi nemzetközi szakszerveze­ti népláncfesztivál jelentősé­gét, elismertségét. A táncjá­ték témája a különböző or- s’zágok tavaszi népszokásaira épül. A szöveget Nagy László versei alapján, a szerkesztő­rendező Novák Ferenc, zétv£- jét ifjabb Csoóri Sándor állí­totta össze. A gálaest rende­zőjének munkatársai Erdélyi Tibor, Foltin Jolán, Stoller Antal és Varga Zoltán. 20.00: Erkölcstelen történet. Tévéjáték. 21.20: ..Jó- estét, jó estét!” 22.15: Patricia Neal története. Amerikai tévéfilm. 23.55: Tv-hiradó 3. 24.50: Himnusz 2. MŰSOR: 18.20: Félidő 0—1. VTT^. rész* Segíts, Paragon! (ism.) 18.50: Pulóver XII11. rész 19.00: Képújság 19.05: Európai biztonsági én együttműködési értekezlet 19.30: Beethoven: E-dúr szonáta 1.9.50: Tabór — A husziták vá­rosa. Csehszlovák kisfilm. 20.00: Zenés nyári esték 21.40: Tv-híradó 2. 22.00: Taurus Kupa nemzetkö« női röplabdatorna 23.20: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: A természet lényege. 5. rész. (Ism.) 20.25: Hosszú út a homokbuckák között. 4. rész 21.40: Arany csalogány ’84. (Ism.) 22.35: Hírek 22.45: Átlépni a ktk&öboi 2. MŰSOR: 20.00: A magad életét éled 20.55: A csehszlovák—szovjet tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés­ről 21.15: B. Dubasova műsora 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Nepáli képeslap. (Ism.) 22.35: A Bratislava! Lyra külföldi vendégeinek műsorából. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: San­dokan. Színes, romantikus olasz- francia— NSZK-kalandfilm. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4-től: Kölyökbanda. Színes francia film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A cápa (16). Színes USA-kalandfilm. — Pásztói Mátra: Atlaszvonal. Szí­nes, szinkronizált szovjet kaland­film. — Szécsényi Rákóczi: Bal­fácán. Színes, szinkronizált fran­cia filmvígjáték. Rétság: MESE­MOZI: Peti és a barométer. Pen Hur I—II. Színes USA-szuperpro- dukció. — Érsckvadkert: Mária- nap (14). Színes magyar film. — Nagylóc: UFO Arizonában (14). Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. íz ország szakszervezeti neptancosai Szegeden

Next

/
Oldalképek
Tartalom