Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

ülouekivö ercfeBclüdés cass ilFB kötvénypiacán Üjdlonsög: változó kamatozású kötvény A pénzügyi szakemberek szerint a kötvénypiac működé­se mind nagyobb mértékben járul hozzá a tőkeátcsoportosí­tás gyorsításához, a lakossági pénzek jövedelmező befek­tetéséhez a gazdasági szférá­ban. Fejlesztéseik finanszíro­zására eddig több mint 2.5 milliárd forint értékű köt­vényt bocsátottak ki a hazai vállalatok és intézmények. A forgalomba hozott értékpapí­rok 70 százalékánál az Állami Fejlesztési Bank vállalkozott a kibocsátás lebonyolítására. Az elmúlt időszakban tovább növekedett a lakosság által megvásárolható értékpapírok kibocsátása, s ma már a több mint 2,5 milliárd forintnak megfelelő értékpapír 60 szá­zaléka lakossági kötvény. Járai Zsigmond, az ÁFB osztályvezetője az MTI mun­katársának elmondotta, hogy az Állami Fejlesztési Bank kötvénypiacán az idén jelen­tősen megnövekedett az ér­deklődés a különböző érték­papírok iránt. A másodlagos forgalom — vagyis a régeb­ben kibocsátott és a banknak eladott értékpapírokból — na­ponta több száz kötvény cse­réi gazdát. Az elmúlt hóna­pokban mind több értékpapírt ajánlottak fel eladásra, a pi­acon a keresletet mindinkább megközelíti a kínálat. Nem­csak a lakossági kötvények forgalma nőtt, a vállalati ér­tékpapírok is mind nagyobb számban cserélnek gazdát. A bank, hogy a forgalmazás fel­tételeit javítsa, megváltoztatta korábbi gyakorlatát. Jelen­leg már nem bizománybán, hanem készpénzért vásárolja meg a vállalati kötvényeket, így az értékpapír-tulajdono­sok az eladáskor rövid időn belül hozzájutnak pénzük­höz. s ez növeli bizalmukat e befektetési mód iránt. Az ÁFB nemcsak Budapesten, hanem az ország más városaiban, hat vidéki igazgatóságán is meg­szervezte az értékpapírok vé­telét és eladását. Az Állami Fejlesztési Bank a kezdeti sikerek láttán új tí­pusú értékpapírok kibocsátá­sát készíti elő. A tervek sze­rint augusztus 15-én forga­lomba hozzák az első változó kamatozású lakossági köt­vényt. A befektetésnek ez a formája a tulajdonosok szá­mára nagyobb kockázatot je­lent ugyan, de kedvező eset­ben jelentősebb haszonra szá­míthatnak. Az értékpapír ka­mata ugyanis részben igazo­dik a kibocsátó vállalat nye­reségéhez. A bank által forga­lomba hozandó értékpapír ka­mata 9 százalék lesz. Ezt a tulajdonos minden évben meg­kapja. Ha azonban a kibocsá­tó vállalat jelentős nyereség­gel gazdálkodik, akkor a 9 százalékon felül mozgóka­matot fizet, amely maximáli­san további 4 százalék lehet. A változó kamatozású köt­vényt a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat fogja kibocsátani. A vállalat egyéb­kent már korábban is for­galomba hozott kötvényt, e pénzből építették fel az érdi Forrás iparcikk-áruháza t. Az áruház a tervezettnél fél évvel korábban, tavaly de­cemberben megnyílt. A dina­mikus fejlődés fenntartására, a forgóeszközök finanszírozá­sára, az áruválaszték bővíté­sére vállalkoznak most a nagyobb hasznot ígérő érték­papír kibocsátásával. A köt­vénytulajdonosok tájékozta­tására ezután minden évben nyilvánosságra hozzák gazdál­kodásuk mérlegadatait. így a tulajdonosok ellenőrizhetik, rendben megkapják-e a vál­tozó kamatot is. Az Állami Fejlesztési Banknál úgy terve­zik. hogy a kibocsátás napján — délelőtt 10 órakor — rész­letes tájékoztatót tartanak a Pest Megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat helyzeté­ről, gazdálkodásáról, s ez­után kezdik meg a változó kamatozású kötvények áru­sítását. A bankban más típüsú ér­tékpapírok forgalomba hoza­talát. adásvételének megszer­vezését is előkészítik. így kü­lönböző kockázattal járó la­kossági és vállalati kötvények kibocsátását fontolgatják. A megyénkben termő bogyós gyümölcs egy részét a mátraterenyei termelőszövetkezet újon­nan avatott fagyasztóházában teszik szállításra alkalmassá. Ezekben a hetekben a mál­nát hütötték mínusz 40 Celsius-fokra, az így kőkeménnyé vált szemeket dobozokba cso­magolják. majd küldik hazai és külföldi piaeokra. Képünkön a fagyasztókamrából C'sik Istvánná viszi a csomagolókhoz a bogyós termést. — kj — lonyíÉztefadi a feftltl janisán A nehézségek ellenére javul majd a szénellátás Az ipar első öt hónapjának eredményei — mint a június 28-án megtartott ipari aktíva megállapította —, összességé­ben nem kedvezőek. Kialakulásuk a kemény tél okozta gondok mellett alap­vetően a munkánkban meglé­vő fogyatékosságokkal függ össze. Indokolt ezekre irányí­tani a figyelmet, hogy az el­maradásók pótlásával ez évi terveinket teljesíteni tudjuk. A Nógrádi Szénbányák dol­gozóitól az első negyedévben a téli megnövekedett igény rendkívüli erőfeszítéseket kö­vetelt. Hónapokon keresztül folyamatosan termeltek bá­nyáink, nagymértékben igény­be véve embert, technikát, fejtési munkahelyeket. Munkánkat a kitermelés fá­zisára koncentráltuk, ezért kénytelenek voltunk más fon­tos teendőket háttérbe szorí­tani. Kisebb ütemben valósult meg a bányatérségek fenntar­tása, mérséklődött a későbbi termelést lehetővé tevő vágat­hajtás. Az erőforrások ilyen átcso­portosítását nem lehet tartó­san folytatni, mert a későbbi termelés kerül veszélybe. A második negyedévtől ezért na­gyobb erőt fordítottunk az el­halasztott munkák pótlására, új fejtések előkészítésére. Mindezeket olyan körülmé­nyek között, amikor a bá­nyászkodásban a kedvezőtlen tendenciák kerekedtek felül. A kívánatos technikai meg­újulásra. fejlesztési eszközök híján nincs elegendő lehető­ség, és a munkaerő-elvándor­lás is két év óta felgyorsult. Ez év májusában a kor­mány a bányászkodás megsegí­tésére, a körülmények javítá­sára, a létszámhiány mérsék­lésére különböző intézkedése­ket' hozott. Ezek közé tartoz­nak: az eredményhez kötött rendkívüli bérfejlesztés, a bá- nyász-munkáslakásépítés kedvezőbb feltételének meg­teremtése. További beruházási lehetőséget kaptunk hiányzó gépek, berendezések részleges pótlására. . Mindezek figyelembevételé­vel arra készülünk, hogy a harmadik negyedévtől javul­nak a termelési lehetőségeink, és éves szinten eleget tudunk tenni termelési feladataink­nak. Pénzügyi helyzetünket — az előzőekkel összefüggésben, de más okok miatt is —, sajnos már huzamosabb ideje fizető- képességünk nehézségei jel­lemzik. Reméljük a minisz­tertanácsi határozat szelleméJ ben ezen a területen is olyan intézkedések születnek, ame­lyek nem rosszabbítják ter­melőmunkánk feltételeit. Vállalatunk az első féléves széntermelési tervét túltelje­sítette és 13.5 ezer tonnával több szenet adott a lakosság­nak. Ennek ellenére feszültsé­gek voltak a szénellátásbaal Tudjuk, hogy a lakosság a rendelkezésükre bocsátott szén minőségét jogosan kifogásolja. Ezek a gondok a lakossági szenet termelő Kányás-aknai geológiai körülményeiből adód­nak. Lényeges változás csak az aknai rekonstrukció során belépő új munkahelyi kapa­citásokkal, berendezésekkel és a jó ütemben épülő szénmosó üzembe helyezésével várhatói Addig viszont azt ígérhetjük; hogy két hónapon belül, a korszerű technikát képvisel® kányási önjárós frontfejtés be­szerelése után a minőség ja-* vulni fog. A kialakítás alatt léviS űja'bb frontok belépésével to­vábbi javulás várható a von­záskörzet lakosságának a szétvj ellátásában. t Zsuffa Miklós a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója A KISZ felhívása Az ifjúsági szövetség fel­hívással fordul a korábbi vi­lágifjúsági és diáktalálkozók magyar küldötteihez: a KISZ Központi Bizottsága, valamint Pest, Szolnok és Bács-Kiskun megyei bizottságai találkozóra, hívják a korábbi VIT-ek ma­gyar résztvevőit. A találkozót Pusztavacson az ifjúsági szö­vetség VIT-centrumában, a Képes Újság békefesztiválján rendezik meg augusztus 3-án, a moszkvai XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó zárónapján. A vendégeket családjukkal együtt várják a találkozóra és a békefesztiválra. Kérik azo­kat, akik nem tudnak elmen­ni, küldjék el VIT-es élmé­nyeikről és életútjukról szóló levelüket a KISZ KB címére (postafiók 72. 1388.). A levél­ben írják le néhány sorban, hogyan alakult pályájuk, éle­tük, s milyen szerepet játszott ebben az, hogy a magyar if­júság. a magyar nép képvi­selőjeként a fesztiválmozga­lom részesei voltak. A jelige: „Mire VIT-tük?” (MTI) A fővárosban az év első hat hónapjában több mint 3900 la­kás — 1775 úgynevezett ta­nácsi célcsoportos és 2157 te­lepszerű magánerős — készült el, amelyek közül 2244-et már tavaly kellett volna átadniuk az építőknek — tájékoztattál? az idei lakásépítési tervek el­ső félévi teljesítéséről a Fő­városi Tanács beruházási fő­osztályán az MTI munkatár­sát. Ebben az évben Budapesten tízezer, telepszerű formában készülő lakás építését vállal­ták el az állami építőipari vállalatok. Ennél természete­sen több otthon kerül tető alá. hiszen a szövetkezetek is részt vesznek a főváros la­kásépítési terveinek megva­lósításában. A tervek szerint az idén állami beruházásból mintegy 4900, magánerőből pedig több mint 6500 lakást építenek kisebb-nagyobb la­kótelepeken. Az első fél évben az építő­ipari vállalatok terveik 37 százalékát teljesítették, ez az arány jobb a korábbi éveké­nél. összehasonlítva a tava­lyi aaaxoKKai, amiKor nascm^ ló időszak alatt a vállalások^ nak mindössze 20 százalékát teljesítették, a mostani hely­zet bizakodásra ad okot. An­nak érdekében, hogy a laká­sokat a szerződésekben vállalt időre átadják, az Építésügyi i és Városfejlesztési Minisztéri­um, valamint a Fővárosi Ta­nács beruházási főosztálya nagy figyelmet fordít a lakás­építések menetére. Ahol le­maradásokat tapasztalnak, ott a kivitelező vállalatok segítsé­gére sietnek. Akadnak azon­ban oiyan épületek, ahol mindezek ellenére sem kielé­gítő a házak műszaki készült­sége. A gondokat tetézi az év eleji rossz időjárás miatti ki­esés, ami felborította az ere­deti. az ütemezett átadásokra vonatkozó elképzeléseket. í gy még több mint 600 olyan la­kás átadása várat magára Budapesten, amelyet már ta­valy el kellett volna készíte­niük a kivitelezőknek. Az év hátralévő részében — ezek: mellett — több mint hatezer lakásnak kell tető alá kerül­nie a fővárosban. (MTIJ L assú léptekkel, figyelő tekintettel haladt az üz­leti polcok között és vizs­gálta a kirakott árukat. Ősz haját simán hátrafesülve hord­ja, kiesi konytba fogva. Ün­nepélyes az öltözete. Kicsi a termete, mégis ott, a. boltban mintha kimagaslana, tisztele­tet ébresztő. Mögötte az inté­zőbizottság elnöke. Így jár­ják időközönként Skoda Mi­hályné született Lászlók Ro­zália, a szövetkezet egyik ala­pítója. és Galcsik Gyula az üzleteket, hogy meggyőződje­nek, rendben van-e minden. Semmi sem kerüli el figyel­müket. A múltkoriban Rozi rieném kezébe vett egy doboz tormát. Forgatta, nézegette szemüvege mögül, aztán az odaérkező boltvezetőnek hal­kan, ahogyan azt megszokták tőle. szemrehányást tett. — Ejnye, ejnye fiam, en­nek az ideje már lejárt... Nem maradnak el ilyenkor n hivatalos tennivalók sem. Jegyzőkönyvbe rögzítik, amit tapasztaltak, mert rendnek kell lenni. Arra vállalkoztak esztendőkkel ezelőtt, hogy Egyelnek mindenre, ami kárt okozna az embereknek. Nem kapnak fizetést, még köszö­netét is ritkán. De az a tu­dat. hogy az az ember, aki vásárlókosarával kifordul az Üzletből, biztonsággal térhet haza, értelmét ad-ja eíienör­9o tkjuknak. HOSSZÚ U De sokan megkérdezlek már, hogy miért teszi ez a tisztes korba forduló asszony ilyen fáradhatatlanul dolgát. Amikor beszéd közben két kezét összesimítja, hallani a bőrének reszelését. Ez a két kéz mindent elmond erről az asszonyról. Az arcát baráz­dák osztják meg, de a szeme az a melegséget sugárzó, az új élet adta megnyugvást tük­rözi. Akkor borul el könnye­sen tekintete, amikor felidé­zi elvesztett élete párját. Alig hallhatóan sóhajtja: — Szerettük egymást, hét gyermek ennek gyümölcse... Hajdanán a Tugarról. a szécsénvi szegények fertályá­ról indult valaha Skoda Mi­hályné. Neki is volt fiatalsá­ga. szeleimet álmodó szépje, hiszen még ma is emlékként él gondolatában a községi né­pes korzó, a nyáresti térzenék, ahol Skoda Mihállyal, a hozzá hasonló szegény legénnyel ép­pen megismerkedett, hogy örökre egymásnak éljenek. Az­tán következett az árendás­élet. ami azt jelentette, hogy ott laktak, ahol éppen helyet kaptak. Hogyan is mondta: „Szerettük egymást...” Éppen ez volt az az erő, amely életü­ket feanteriotta. Mert men­tek dolgozni, ahol lehetett. Pedig akkor az emberpiacon, az akkorában Mafla-sarok­nak nevezett utca végén áll­tak meg a munkanélküliek, hogy áruba bocsássák magu­kat. ök is úgy indultak, hogy két zsák búza vagyonuk volt. De. amikor megöröltették. ab­ból is megvámoltak tizenkét kilót. És jöttek a gyerekek, mert a természet, törvényének nem lehetett ellenszegülni. Dolgozni kellett. így sóhajtja vissza ezt a múltat: — De nagyon is nehéz volt... Kint. az apácák földjén ju­tottak valamilyen kisebb mű­vel helőbb szántóhoz. Skoda Mihály az útépítésen kapott munkát. Mintha megpróbáltatásnak született volna Lászlók Rozá­lia. Amikor valamicskét bil­lent az életük a jobb sors fe­lé és a Vásártéren égy darab­ka telekhez jutottak, ahol szerény házacskát építhettek, akkor újabb vihar, a háború vihara zúdult rájuk. Gyere­keivel magára maradt Skoda Mihályné. Ott,, a szeme láttá­ra. az ablakuk alatt folyt az öldöklés. Aztán a hirtelen csend kö­vetkezett. Vége lett a hábo­rúnak. Az urakéból föld le ju­tott kint, a Káprás-tetőn. Ott álltak a földön, de mit sem tudtak tenni, mert sem vető­mag, sem szerszám, amivel megműveljék. Szétdobál't há­borús nyomok, kiégett tan­kok, ezek maradtak meg ne­kik. — De nekünk élnünk kellett és megéreztük. hogy lehet is élni, talán már másképpen, mint eddig... Kapáshadnak nevezhették volna őket. mert azzal vágták fel a földet, hogy termésre fordítsák. És szép lassan, a verítéktől áztatva új életre fordult a szécsénvi nép. Sko­da Mihály is a paraszti moz­galomba sodródott. Az újon­nan földhöz juttatottak vezető­je lett. Amikor az első aratásra emlékezik Skoda Mihályné, még azt sem felejtette el, hogy már jutott kedv a nótázásra, is. Azt mondta: — Olyan volt. mintha fellé­legzett. volna a nép egy nagy nyomás alól... Akkor volt, hogy a szövet­kezet kezdte hívogatni az em­bereket. Bozánv Böske volt, aki Skoda Mihálynénak is mondta, hogy menjen, mert ő jó szavas asszony. Így volt igaz. Skoda Mihálynénak min­dig twit véleményé. Akkor is, amikor kezdték a szövetkeze­tei és nem tudták, mivel. Azt mondta, hogy mindenki vi­gyen, amije van. Babot, ku­koricát, gabonát. Aztán in­dultak, hogy legyen a népnek zsír, szalonna, meg ruhane­mű. Járták az országot. De neki ott voltak a gyerekek, azokat is el kellett látnia. Az éjszaka lett a főzés ideje. Ami­kor fáradtan ledőlt, egy kis pihenőre, és panaszkodott, fér­je szokta mondani neki: „Ha felvetted a kolompot, akkor most csörömpölj...” — Nem volt idő, elfárad­ta m... Aztán jöttek az egyre na­gyobb értékeket teremtő na­pok. Megújultak a boltok. Sko­da Mihályné, ha a szükség úgy kívánta, késő estig járta a házakat és hívta munkára az embereket. Akkor már tu­datosan végezte a szövetkeze­ti munkát. Megálmodták, hogy mit akarnak tenni azért, hogy azok az emberek, akik minden­napjaikat munkával töltik, ne élezzenek hiányt semmiben sem. Amikor megkérdezik tő­le. hogy nem fáradt-e még el, csak annyit szokott mondani: — Nem, mert nem szabad .2 És most ott jár időközön-J ként meglepetésszerűen aa üzletekben Galcsikkal és vi­gyáz kötelességszerűen, hogy ne essék kára a vásárló em­bereknek. De arra gondot for­dít. hogy a boltosok munkájú# se érje szó. Azért van, hogy azok is jó szívvel fogadják, , A mikor aztán elmúlik egy ilyen nap. hazatér a ré­gi vásártéri házikóba. Ott nem változott még sem­mi sem. legfeljebb a bútorok cserélődtek. Maradtak az ab­lakok, a kapu és a ház mö­gött a mindenes kiskert. Ezért olyan kedves ez neki. És azért, hogy, amikor jönnek az övéi, akik ma már húszán vannak az unokákkal, ott szorongnak körülötte. De ott van neki a mindennapi boldogsága, a leg­kisebb unoka, a karon ülő Gabriella. Róza néném fáradt arca megszépül, amikor magá­hoz öleli a kis tündért. Duru­zsol a lányka fülébe és meg­viselt kezével gyengéden sj-' mogatja. A kislány pedig rep- des az örömtől. Skoda Mi­hályné, született Lászlók Ro­zália hosszú útja mégiscsak elvezet a boldogsághoz. Bobál Gyula 1 | NOGRÁD - 1985. július 18., csütörtök 3 Lakásépítés Budapesten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom