Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
Reformról, este 10-kor 4 flelemény 1 Gubcsi Lajos éjszakába nyúló félórás műsora, a Kockázat idén harmadszor tudósított őszinte fórumról. A fiatal közgazdák salgótarjáni találkozója, majd az International Herald Tribune budapesti rendezvénye után kedden késő este a nyíregyházi köz- gazász-vándorgyűlés került — célszerű feldolgozásban — a képernyőre. Hagyományszerű, hogy — az IHT egyedi rendezvényét kivéve — a rendszeres gazdasági fórumok főbb gondolatait a Kockázat teszi közkinccsé az országban. Eléri ezzel Gubcsi. hogy a téma iránt élénkebben érdeklődő közönség nagyjából szinkronban legyen a gazdaságot formálók felismeréseivel, tö- jnekvéseivel, ötleteivel. Ezúttal a kormány, a tervhivatal, a kereskedelmi kamara, az árhivatal és a köz- gazdasági társaság egv-egv rangos irányító személyisége kapott hangot a rövid tv- produkcióban. Dr. Maróthy László, dr. Hoós János, dr. Beck Tamás, dr. Vissi Ferenc és dr. Csikós-Nagy Béla szavaiból kiviláglott, hogy mind a valósághű, bátor helyzet- elemzés, mind a reális cselekvési elképzelés a döntő testületek birtokában van. Ez örvendetes — mondhatnánk, ha ez a valósághű helyzet- elemzés most éppen nem olyan valóságot tükrözne, amilyent. És a reális cselekvés sávja nem volna meglehetősen szűk. Ezeknek a körülményeknek azonban — mint tudjuk, hisz köztük élünk — nem minden részlete szívmelengető. Biztató hatásuk, hogy mindinkább őszinteségre szoktatnak bennünket. Az őszinteség mondatta ki több megnyilatk,ozóval is a „leszakadás” szót a magyar gazdaság nívójának és a világszínvonalnak viszonyára utalva. Ez a leszakadás természetesen nem jelenbeli állapot, hanem jövőbeli veszély. Ám elkerüléséért épp ezekben a hónapokban, hetekben, napokban kell, kellene megdolgoznunk: frissebb tájékozódással, célszerűbb tanulással, bátrabb döntésekkel... és még nyilván lehetne sorolni. Teendő — miként a különböző érdekeket képviselő megnyi- latkozók véleményéből kitűnt — mind a vállalati szinten, mind a mechanizmust alakító szférában egyaránt bőven kínálkozik. A megvalósításhoz, a reform továbbviteléhez egyik jó hajtóerő az az őszinteség, amiből a Kockázat üdítő mintát kínált. (molnár) ptÜVÉSZETI ÉLETÜNKRŐL A Komjáthy irodalmi kör tábora Nem vitatkozni akarok dr. Praznovszky Mihály cikkével, mert azzal amit elmondott, lényegében egyetértek. Csak hozzáfűzni néhány gondolatot a megyében élő irodalmi alkotók megítéléséhez. Kapcsolódni szeretnék egy alapjaban igaz, és jó irányba mutató felszólításához: „Alkosson olyat a megyei művész, hogy azt díjazni lehessen. ne pedig az idekötődésböl próbáljon megélni.” Egyetértek! Alkosson, és alkosson **lyat... De hogyan ? Tudjuk, bogy az irodalmat általánosságban a kor adott objektív társadalmi, történeti viszonyai határozzák meg. A szubjektív meghatározó tényező, maga az ember, vagyis az alkotó, akiben az alkotás, mint társadalmi jelenség realizálódik, aki áttal a visszatükrözött lényeg. valamilyen emberi, társadalmi viszony kifejezésre írnt Az alkotást mint folyamatot, alkotó folyamatot, három szakaszra bontjuk: információgyűjtés, anyagfelhalmozódás szakasza (mennyiségi változás). A tudati megformálódás. nyelvi formában való »lakot öltés szakasza, rögzí- tódés (a mennyiségi változás minőségi változásba való át- csapásának a pontja). Csiszolás, tökéletesítés (ismét egy mennyiségi változás). Az alkotás külső valóságból származó tapasztalatok felhalmozódásában az intenzív racionális gondolkodás következtében beálló minőségi változás. Az alkotási folyamat első két szakaszát, maga a művész „intézi”, de a harmadik szakaszban már aktív szerepet kap a kritika. A kritika visszajelzései biztosítanak a művésznek olyan fogódzókat, amelyeknek segítségével hitelesebbé, realistábbá teheti művét. A kritika „fésülje”, segítse abban is, hogy a mű szebb köntösben tud.jonala- kot ölteni. De rossz kritikával el is lehet rontani a mű hatását. ezért a kritika felelősség is. Természetesen nem kritikusoknak kell „megírni” a műveket, de ez is az alkotási folyamat szerves és nélkülözhetetlen része. Annyira nélkülözhetetlen. hogy a mai egyre bonyolultabbá váló világunkban, kritika nélkül lehetetlen esy valamirevaló művet „tető alá” hozni. Ez a probléma fiatal alkotók esetében sokkal nagyobb. A fiatal író teljes biztonsággal nem tudja megítélni, hogy „megcsinálta” a művet, vagy elhibázta a témát. Emiatt állandó szkepszis nyomasztja. Másfelől alapvető egzisztenciális problémák gyötrik folv- ton. És ha ebből még viszonylag egészségesen sikerül kikerülnie, csak akkor mondhatja: művész vagyok. Alkotó. Megyénkben a közelmúltban került sor a balassagyarmati Komjáthy irodalmi kör második alkotói táborának megrendezésére. A háromnapos rendezvényen részt vettek és előadásokat tartottak a megyei kulturális élet vezetői. Az előadások utáni beszélgetésekben fogalmazódott meg a kör tagjai részéről, hogy a megyei fiatal írók nem találkoznak itthon a kritikával. Mindezek után meg kell mondanom, hogy örömmel olvastam az írást Praznovszky Mihály tollából, mert tudom, hogy szellemi életünk alkotó tagja, és a Palócföldhöz is kapcsolódik. Reméljük tehát, hogy az említett ..találkozás” létrejön, és ered mén vés lesz. Méhész Géza Zsolnay díszporcelán r Megkétszerezi az idén különleges díszítésű, hagyományos termékeinek előállítását s pécsi Zsolnay Porcelángyár. A több mint egy évszázada alapított mecsekaljai özem világhírnevét megalapozó s azt napjainkban is öregbítő. kézzel festett porcelánokból készítenek az eddiginél lényegesen többet. E célból felszárriolták a korábban muszájból vállalt, időközben elavulttá is vált porcelán ellenállástestek gyártását. A felszabadult üzemrészléget a díszműtermelés szolgálatába állították. Ezzel egyidejűleg — harmincmillió forintos költséggel — egy olyan mikroprocesszor-vezérlésű kemencesort is üzembe helyeztek, amely még a kényes porcelánok minőségének javítását is lehetővé teszi. A jellegzetes Zsolnay porcelánfajansz dísztárgyakra ugyanis ezérkétszáz Celsius- foknál is magasabb hőmérsékletű erős tűzben kell ráégetni a mázzal festett jellegzetes motívumokat. A márkás porcelánok értékét adó míves kézi díszítés színei azonban csak akkor tündökölnek igazi pompájukban, ha a kemence hevét nagy pontossággal képesek szabályozni. Az új égetőüzem különlegesen magas fokon felel meg éppen ennek a követelménynek. A pontosan szabályozható kemencékben csökken a selejt aránya. A pécsi Zsolnay Porcelángyár ebben a hónapban már nyugat-európai megrendelésre is készít megújult, hagyományos termékeiből. (MTI) VTT-TÖRTÉNREM - SZÓRA, 1968. (9.) Veled vagyunk, Vietnam! Hat esztendőt Meggyullad a VIT-Iáng a Levszki- stadionban. kellett várni, hogy Helsinki után ismét találkozhasson a világ demokratikus gondolkodású ifjúsága. A kényszerű szünetről így ír Csikós József, A VIT-ek története című könyvében: „A sikeres bécsi és helsinki VIT-ek után kézenfekvő volt, hogy a következő találkozóra Európán kívül kerüljön sor. A választás Algéria fővárosára esett. Az észak-afrikai arab— országban azpnban röviddel a tervezett időpont előtt, 1965 tavaszán olyan belpolitikai változásra került sor. hogy a feszült helyzetben nem vállalhatta a házigazda szerepét...” Később Ghánát jelölték meg, de egy puccs itt is „fuccsol- ta” az elképzeléseket, ekkor vállalta két szocialista ország is, Bulgária és Kuba a megrendezést. Végül is 1968. július 2f?. és augusztus 6. között a bolgár főváros. Szófia adott otthont a találkozónak, amelyre 14'2 ország csaknem húszezer fiatalja érkezett. Közöttük négyszázan képviselték hazánkat. A fesztivál lángja Helsinkiből motoros kísérettel érkezett Szófiába — a Levszki-stadi- onba, s fellobbanása után húszezer sportoló, majd a népi táncosok bemutatója következett. A találkozó leggyakoribb jelmondata ez volt; „Veled vagyunk, Vietnam!” Már az első napon megnyílt a vietnami szolidaritási központ, ahol a vietnami . nép harcát bemutató filmek, könyvek, dokumentumok mellett emléktárgyakat, kendőket is árusítottak. Végül százezer dollár értékű segély gyűlt össze, s tizennégy vagonból álló szerelvény vitte a segély- szállítmányt. .. A tíznapos fesztivál gazdag programot nyújtott, igaz. némi „fondorlattal”... Ezt olvashatjuk lapunk 1968. augusztus 10-i számában, a VIT-ről szó- ló riportban: „A napi programot mindig éjjel' állították ösz- sze, vagyis a küldöttek csak reggel tudhatták meg. milyen nap vár rájuk... egyetlen napi feladatuk 10—15 stencilezett lapra fért csak rá. A programok még így is szinte percenként váltakoztak. Valóban, fölsorolni is nehéz lenne. Kulturális delpgacionk 120 főből állt, s 17 VIT-díj-J jal tértek haza, felléptek színháztermekben, szabadtéri színpadokon, de, ha éppen olyan volt a hangulat: az utcán Néhány ismertebb név közülük: Pécsi Ildikó, Hofi Géza. Hacki Tamás. Poór Péter, aztán a Syrius együttes, a Pécsi Balett, a KISZ Központi Művész- együttese, a Rajkózenekar. E találkozó két legnépszerűbb vendége Valentina Tye- reskova és Alekszej Leonov voltak — sok-sok baráti *a- lálkozón. élménybeszámo'ón vettek részt. Egyik nógrádi küldött. Siket Béláné, évekkel később éppen a Leonovval való találkozásra emlékezett vissza a legszívesebben: — Mindenki látni akarta az űrhajósokat! A mi csoportunkhoz is eljutott Leonov Mosolygó arccal jött közénk, boldog volt ő is, hogy megismerkedhet a magyar fiatalokkal. Jelvénycsere, beszélgetés közben én voltam az, aki az űrhajós nyakába köthette a VIT-kendőt Egy esős. borús napon-, a résztvevők ezrei vonultak a Vitosa-hegyre, ahol nagygyűlésen tettek hitet az emberi jogok védelme mellett. ; A búcsú napján pedig felhívással fordultak a világ ifjúságához: „Mi, a fesztivál 20 ezer küldötte, ifjúmunkások. falusi fiatalok, értelmiségiek, diákok, a föld 142 országának fiai és lányai, a különböző politikai. filozófiai és vallási "'•meggyőződésű ifjúság képviselői összejöttünk Szófiában a nemzetközi ifjúsági és diák- mozgalom legnagyobb antiim- perialista tömegtüntetésére: a IX. Világfjúsági és Diáktalálkozóra... A fesztiválmozgalom ismét bebizonyította erejét, dinamizmusát és életképességét. A fesztivál szelleme, ideáljai egyre nagyobb, egvre változatosabb, egyre hatalmasabb erőket egyesítenek...” j (Folytatjuk.) , Tanka László Festékek o műemlék épületekhez Nagy a keletje a Budalakk Festék- és Műgyantagyár egyik újdonságának, a műemlék épületek felújításához készített Modaszil nevű homlokzatfestéknek. Tavaly még csak 41 tonnát gyártottak ebből a festékből, az idei termelés már megközelíti a száz tonnát. Az elmúlt években előtérbe került műemlékeink állagának megóvása, ám az épületek külső csinosítása sokáig gondot okozott a szakembereknek. A ' régi korok építészei ugyanis nem takarékoskodtak az anyaggal, nemritkán méteres vastagságú falakat húztak, amelyek szigetelés hiányában az időit során sok nedvességet szívtak magukba. A felújításoknál a szakemberek pótolják a hiányzó szigeteléseket, a falakat azonban nem tudják egyhamar kiszárítani. Az erőteljes párolgás miatt az új. külső festés —, amennyiben az építők a hagyományos színezőket alkalmazzák — rövid idő múltával „kivirágzik”, foltokban elveszíti a színét. A műemlék épületek külső felújításához ezért olyan festékre van szükség. amely egyrészt megóvja a falakat a csapadék beszivárgásától, másrészt viszont a belső párát akadálytalanul kiengedi a szabadba, anélkül, hogy az nyomot hagyna a külső vakolaton. Ilyen tulajdonságú homlokzatfesték gyártásához vásárolt licencet az NSZK-ból a Budalakk. A mintegy 60-féle színárnyalatban előállított Modaszilt azóta mind több helyütt hasznosítják, mert további előnye még, hogy igen tartós, színét a napfény sem fakítja meg. s a rárakódott port, piszkot le lehet mosni. A Budalakk termékének segítségével szépül egyebek között a budai várnegyed. A zegzugos utcák házai közül a felújítások során száznál is többet, ezzel a bevonattal látnak el. A várnegyed rekonstrukciójához tavaly még külföldi festékeket is' felhasználtak a kivitelezők; az idén viszont már csak a Budalakk- tó! vásárolnak. A főváros másik nevezetességének, az Operának a homlokzatát is ezzel a festékkel színezték az építők. A sok kedvező tulajdonságot egyesítő színezőt szívesen használják a szakemberek a vidéki kastélyok, műemlék templomok helyreállításánál is. (MTI) f KOSSUTH RADIO: 4.3«: Jó reggelt! *.30: Egy kis figyelmet kérek. Darvasi István jegyzete *.30: Szólj, szólj sípom! *.4:,: „Jönnek a harangok értem” Kompozíció Nagy László műveiből (Ism.) «*.05: Kéz és hagyomány (ism.) I0.tr,: Labirintus iO.Slt: Rinaldo di Capua: A cigánylány 11.31: Fúvósindulók 11.39: Védett férfiak. XXIV/!. rész (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Népi dallamok nagy mesterek kezében. 13.1«: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai (ism.) 14.26: Tíz opera — tíz tenorhős. XT. rész 14.55: Most jelent meg 15.25: Schubert: B-dúr trió 16.05: Az arany ember 9. (befejező) rész 16.34: Nóták 17.00: Kicsiben is üzlet. Bakonyi Péter riportja új utazási irodánkról. 2. rész. *3.25: Herbert von Karajan vezényli a Philharmonia zenekart 19.15: Az Agria Játékszín előadása: Tisztújítás 21.09: Népdalok 21.40: Tudósportré — félidőben: Fehér Márta 22.20: Tíz perc külpolitika 4 biOGRAD - 1985. július 18.. csütörtök r S2.30: Találkozások Pilinszky Jánossal 2S.lv: Cage: három szonáta 23.27: A Liszt Ferenc kamarazenekar játszik •.10: Gregorián dallamok PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 0.05: Napközben 12.10: Miller Lajos operettdalokat énekel 12.25: Útikalauz — üdülőknek 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Eszak-magyarországi népdalkörök felvételeiből 14.15: Idősebbek hullámhosszán (ism.) 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: operaslágerek (ism.) 15.45: Törvénykönyv (ism.) 10.00: Német nemzetiségi táncok 16.18: Bemutatjuk a Rockhaus együttes új nagylemezét (NDK) 17.05: Szovjet dzsesszfelvételekbőí 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Közvetítés a vívó-világbajnokság párbajtőr egyéni döntőjéről 19.15: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Közvetítés a vívó-világbajnokság párbajtőr egyéni döntőjéről 21.25: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.36: Monyók Ildikó és Mensáros László felvételeiből 23.20: Nótacsokor 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Minivadont építenek az építőtáborosok. — A kovácsmester Tiszaladányban. — A rózsanemesítő — Szószólóban. Gyarmati Béla jegyzete.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: A 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.25: Játék műalkotásokkal. Vili/7. rész: Kinn és benn (ism.) ' 9.45: A festmény titka 11.15: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Cimbora 18.00: Afrikai antilopok. Angol rövidfilm. 18.30: Képújság 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kémeri. Tévéfilmsorozat. Statárium 21.05: A hét műtárgya 21.15: Hatvanhat 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Himnusz 2. MŰSOR: 18.05: A svédcsavar. Ili 2. rész (ism.) 18.45: Képújság 18.50: Pakisztáni szőttesek 19.35: Esy kastély dámái (ism.) 20.00: Közkedvelt dallamok 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Vívó-világbajnokság 21.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA ' 19.30: Tv-hirado 20.00: A meghívó 21.20: Nicaragua, (ism.) 22.15: Galea Kupa 23.23: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szerelmi báj ital 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Ki énekel? MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: de. lö-töl: Az Ezüst-tó kincse. Színes, szinkronizált NSZK—jugoszláv kalandfilm. Sandokan. Színes olasz—francia—NSZK-kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Kölyökbanda. Színes francia film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A cápa (16). Színes USA- kalandfilm. — Kamarafilmklub: Tájkép csata után (14). Színes lengyel film. — Pásztói Mátra: Atlaszvonal. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: Balfácán. Színes, szinkronizált francia filmvígiáték. — Kisterenyei Petőfi: István, a király. Színes, zenés film. — Nagy- lóéi UFO Arizonában (14). Színes, szinkronizált amerikai ka- landfilm. — Jobbágyi: Sortűz egy fekete ' bivalyért. Színes magyar-francia film.
