Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kikaiászoltak a búzák Nigrádban A növények egészségesen, szépén fejlődnek, a kedvező időjárás nyomán országszerte friss, üde a határ képe. Június első hetében a mezőgazdászok azt vizsgálják, hogy mikor indíthatják a kombájnokat az ősziárpa- táblákon. A tavalyinál nagyobb területen termesztik ezt a növényt, amely a csapadékos. meleg időjárásban, „menetrend szerint” érik. A szakemberek anra számítanak, hogy június utolsó tíz napjában vághatják az árpát. A búza szintén mimdehütt kalászt hozott és a virágzás is megkezdődött. Az esők nyomán alaposan megugrott a kukorica fejlődése, ugyanúgy a cukorrépa és a napraforgó is szemmel láthatóan meghálálta a bőséges nedvességutánpótlást. Az utóbbi néhány nap száraz, napsütéses időjárása is éppen a legjobbkor jött, úgyhogy a kapásnövények zavartalanul növekedhetnek. A belvizes területeken sokfelé még nem tudták eivetni a kukoricát. A néhány hétlel ezelőtt víztől borított földek esaik lassan szikkadnak fel, es sok helyütt a belvíz elvezetésével, szivattyúzásával igyekeznek gyorsítani a föld száradását, mert már csak rövid idő áll rendelkezésükre a vetésre. Most az úgynevezett, szuper korai érésű kukoricák jöhetnek számításba, ezek még ősszel megfelelő termést hozhatnak. Ahol végérvényesen kifutnak az időiből, ott, valamilyen takarmánynövény, például a szudániíű termesztése kerülhet előtérbe. A gyümölcsöskertekben a fák túlvannak az úgynevezett terméskötődésen, amely általában megfelelő volt. Mindössze a starkingalmánál tapasztalnak ezzel kapcsolatban kisebb károkat, amelyeket azzal magyaráznak, hogy a virágzás idején éppen kedvezőtlen volt az időjárás és ez rontotta a termékenyülést. Nógrád földjein kikaiászoltak a búzák, mintegy huszonhét- ezer hektáron növekszik e fontos gabonanövény. Feszített ütemben végzi két repülőgép a vetésfehérítő elleni védekezést. A helikopter Karancsla- pujtőn, a merev szárnyú gép Kallón, dolgozott tegnap. A növényvédelmi állomás csak nehezen tudja kielégíteni a fölmerült igényeket. A megye almásaiban is végbement a terméskötődés. Ma- gyamándorban fagy és jégverés, Mátramindszenten fagy okozott kisebb kárt a gyümölcsben. A különféle földi gépek leglényegesebb munkája jelenleg a takarmánynövények betakarítása. Lucernát hat és fél ezer hektáron, termő gyepet tizenhétezer hektáron kaszálnak .Nógrád-szerte. Mintegy 1100 hektárt foglal el a vöröshere, többek közt a mátra- terenyei, a eserhátsurányi határban. Emellett a pillangósokat, füvesherét, baltacímt gyűjtik ossz» a mezőgazdasági üzemekben. fi vendéglátó-vállalat négy esztendeje Emelkedő ételforgaiom — Vacsoraestek, gasztronómiai programok — Nyereséges gazdálkodás A Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat a megye területén jelenleg 129 üzletet, munkahelyi konyhát, illetve éttermet, négy termelőüzemet és egy szállodát üzemeltet. A megye vendéglátásának forgalmából 34 százalékkal részesedik. Idén — a vállalat életében jelentős változásként — a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat megyei egységeit, ösz- szesen 15 üzletet vett át. A vállalat hatodik ötéves tervi üzletpolitikájának középpontjában az ételforgalom emelése, a munkás-, gyermekes diákétkeztetésben való nagyobb arányú feladatvállalás, a szolgáltatási színvonal javítása, a környezeti kultúra és az etikai helyzet jobbítása, az új üzemeltetési formák elterjesztése és a hálózatirányítás korszerűsítése szerepel. A célkitűzések időarányos részét a vállalat teljesítette. Ételforgalma az 1980-as évhez képest csaknem 39 százalékkal nőtt, s elérte a 434 millió forintot, az ötéves előirányzat tehát négy esztendő leforgása alatt megvalósult. Meghatározó részt vállal a vendéglátó a közétkeztetésből. A megyében elsőként vette át az iskolai konyhákat és rz éttermeket. Az 1979. évi egyetlen munkahelyi étteremmel szemben az idén iskolai, óvodai konyháinak száma 26. ezeken a helyeken több mint 12 ezer embert étkeztet. Emelkedett az étlap szerinti étkeztetés és az egyéb ételek forgalma is. Mindezt csak a szakmai színvonal javításával- lehetett elérni. A vállalat dolgozói között ma már kiváló szakács, illetve kiváló cukrász címmel kitüntetettek is vannak, a salgótarjáni Beszterce> étterem pedig a megyében elsőként kapta meg kiemelkedő munkájáért a védnöki táblát. Az ételforgalom tervezettet meghaladó mértékű növekedése következtében összforgalmon belüli aránya az 1980-as 23.7 százalékról csaknem 31 százalékra emelkedett. Az idén átvett egységek természetesen az ételarány további növekedését eredményezik. Jelentős a vállalat szerepe az idegenforgalomban, a hazai turizmus megnyerésében. Népszerű rendezvények sorozatával szereznek jó hírnevet a . jellegzetes palóc ízeknek. Tetszést aratnak a vendégek körében a nemzeti és a tájjellegű vacsoraestek, sok vendéget vonzanak a Tavaszvárás palócföldön címmel évente megrendezett gasztronómiai programok. A hatodik ötéves tervben a vállalat összesen 48,7 millió forint nyereség elérését irányozta elő, az esztendő végére összesen 54,2 millió forint nyereséget vár. A középtávú tervidőszak első éveiben alacsony és hullámzó volt a vállalat nyereségteljesítménye, az ezt követő intézkedések következtében viszont tavaly már bő 12 millió forint haszon került a kasszába, az idei év után pedig 22 millió forintra számítanak. A takarékosabb költséggazdálkodás mellfett kedvezően hatott a gazdálkodásra a szerződéses és jövedelemérdekeltségű, valamint a bérleti üzemeltetési forma bevezetése: ma már a kiadható egységek 80 százaléka működik az új rendszerben, a vállalati nyereség 88 százalékát biztosítva. A Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat hatodik ötéves tervében az üzlethálózat 3555 négyzetméterrel való bővítésével, néhány üzlet teljes körű felújításával s az Ipoly Szálló rekonstrukciójával számolt. Az eltelt négy esztendő alatt — az átvett egységekkel együtt — hálózata 4023 négyzetméterrel nagyobbodott, új üzleteket és speciális szakboltokat nyitott. Az öt évre szóló karbantartási, felújítási összeget pedig már az első négy esztendőben a színvonalemelkedésre fordította. fireüestífrzés, piacfelügyelet, panaszügyek H SZÓI elnöksége tárgyalta A Szakszervezeteik Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta az árellenőrzések tapasztalatait. Az Országos Anyag- és Ar- hivatal tájékoztatója szerint a vállalatok és szövetkezetek ármunkája javult ugyan, de így is sok még a szabálytalanság, különösen a kisszervezetekben, például szakcsoportokban, szerződéses üzletekben. 1984-bém összesen mintegy 90 ezer esetben vizsgálták a termelői és fogyasztói árakat, ezeket az ellenőrzéseket több mint húszezer esetben követte felelősségre vonás vagy figyelmeztetés. Hasonló tapasztalatokat szereztek a szakszervezeti társadalmi ellenőrök is, akik a , kereskedelemben, különféle termelő- és szolgáltató helyeken mintegy 40 ezer alkalommal ellenőriztek. Jelzéseik alapján a szabálytalanságok 6400 felelőse ellen folytattak szabálysértési vagy fe-' gyeimi eljárást, alkalmaztak prémiUimmegvoinást, róttak ki pénzbírságot, számos esetben pedig bűnvádi eljárást indították. Különösen nagy figyelmet érdemel a zöldség-gyümölcs kereskedelem, ahol változat- • Iámul kevéssé érvényesül a szocialista szektor piacszabályozó, ármérséküő, árkiegyenlítő szerepe, s ezért túlzottan magasak az árak. A piacfelügyelet hatása sem érződik kell óiképpen, bár a tanácsok és a MESZÖV-ök tettek lépéseket az árak koordinálására. Az élelmiszer-kereskedelemben a próbavásárlások során az esetek 25 százalékában tapasztaltak eltérést a vevő kárára. Az építőanyag- és tüze- lőkereskedelembein gyakran adnak el gyengébb árut eTső osztályú termékként. Az autójavítók, a fuvarozók, az építőipari szervezetek is sok esetben kérnek túlzottan magas árat. Ezért az ellenőrzéseket tovább fokozzák. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az ellenőrzések önmagukban nem oldhatják meg az árak növekedésében, az áruellátás hiányosságaiban, az etilmi lazaságokban megnyilvánuló gazdasági, társadalmi feszültségeket. Ezek mérséklése és megszüntetése komplex gazdaságirányítási és esetenként államirányítási feladat ■— mutatott rá a SZOT elnöksége. Az elnökség szükségesnek tartja azt is, hogy a SZOT központi iskoláján továbbképző tanfolyamot szervezzenek az árellenőrzést irányító szak- szervezeti tisztségviselők számára, s fokozná kell a társa(F oly tatás a 2. oldalon.) llBést tartott a KHIEB ' A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken, Sza- kali József elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ballai László, az MSZMPi KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A testület megvitatta és jóváhagyta a költségvetési •lőirányzatok módosításának vizsgálatáról szóló jelentést. A népi ellenőrzés tíz központi fczerynéi és tizenhárom megyei tanácsnál tartott ellenőrzést: a változtatások indokoltságát tekintették át. A vizsgálati tapasztalatok szerint a módosítások összhangban vannak időszerű társadalom- és gazdaságpolitikai céljainkkal. Jelentős hányaduk a kormányzati döntések megvalósításával, illetve az állóeszköz-felújítással kapcsolatos. A vizsgálat ugyanakkor megállapította azt is, hogy ezek egy részével már a költségvetési előirányzatok tervezésekor is lehetett volna számolni. A testület a továbbiakban jóváhagyta a KNEB 1985. második félévi ellenőrzési tervét, s előzetes javaslatot fogadott el a jövő évi országos vizsgálatokra. Az ülés résztvevői tájékozódtak a népi ellenőrzési bizottságok választásának előkészítéséről is. A népi ellen- őrzesi bizottságok maadátüma ez év közepén lejár, így azokat mindenütt újjá kell választani. Alapvető követelményként fogalmazták meg: a megválasztandó NEB-ek legyenek alkalmasak a népi ellenőrzés előtt álló megnövekedett feladatok ellátására, személyi összetételükben tükrözzék az adott terület sajátosságait, és növekedjék a nők, a fiatalok valamint a fizikai dolgozók aránya a testületekben, * Arab vonatok futnak majd azokon a forgóvázakon, amelyeket a Ganz-MÄVAG mátraterenyei gyáregységében készítettek. Az üzem tavaly és idén összesen 260 darab forgóvázat gyártott, megközelítőleg 300 millió forint értékben; zömmel egyiptomi megrendelésre. (kép: báb-) Salgótarjánban járt a művelődést miniszterhelyettes Pénteken megyénk székhelyén tett munka látogatást dr. Földiák Gabor művelődési miniszterhelyettes. A vendég — dr. Tétényi Zoltánnak, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola főigazgatójának társaságában — ellátogatott a salgótarjáni főiskolai intézetbe, aihol üzemgazdászokat képeznek. A miniszterhelyettest dr. Lonsták László, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének igazgatója tájékoztatta a közgazdasági felsőfokú intézmény több mint egy évtizedes eredményeiről, mindennapi életéről. Ezt a beszámolót tették sokoldalúbbá azon a beszélgetésen, melyet Földiák Gábor a főiskola tanszékvezető tanáraival folytatott. A főiskolán tett látogatás után a miniszterhelyettest a Nógrád Megyei Tanácson fogadta Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke. A művelődési minisztériumi vezető délután a salgótarjáni öblösüveggyár munkájával, a salgótar jáni intézetben végzettek tevékenységével, tapasztalataival ismerkedett. Dr. Földiák Gábor, a gyárlátogatást követően visc- szautaaott a fővárosba. Ruhaszobrok Bakó Ilona kiállítása Balassagyarmaton A legősibb foglalkozások egyike a fonás és a szövés, az így készített textília pedig egyszerű célt szolgált mindig; ruhaként védte az emberi testet a környezet hatásaitól. Bakó Ilona textilművész ezt az ősi mesterséget mutatta most meg Balassagyarmaton, a Horváth Endre Galériában megnyílt kiállításán. Tette ezt úgy, hogy a falakra függesztett textíliák, ruhák túlmutatva önmagu- kon, szoborrá lényegültek a Hajdúságból Budapestre elszármazott művész keze alatt. Már otthonról hozta a népművészet, a népi anyagok, szabásminták, díszítések tiszteltét, és a divatot jóval megelőzve, ezt az örökséget dolgozta föl ruhatervezőként. Innen lépett tovább és megérezte, majd föl is használta a különböző ruhákban rejlő egyéniségjegyeket. Velük továbbítja a bennük levő üzeneteket, emberi állapotokat sugároztak Tegnap nyílt kiállításán Bakó Ilona öt szobrát láthatták (és láthatják június 27- ig) az érdeklődők. Köztük az épp Balassagyarmaton először közönség elé kerülő Végül című alkotást. A tárlatot dr. Morvay Judit néprajzkutató nyitotta meg, értőn és megérttetve, elemezve ezeknek a textilszobroknak a pajátos világát, ^ J
