Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

Orhaffisok Teljes munkanap volt pénteken Kovács B. Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A Szojuz T—13 űrhajó fe­délzetén csütörtök délelőtt óta tartózkodik a világűrben az 57-ik szovjet űrlegény­ség: Vlagyimir Dzsanibekov parancsnok és Viktor Szavi- nih fedélzeti mérnök. Mindketten jártak már a világűrben, s nem csak a Földön, hanem a súlytalan­ság körülményei között is dolgoztak együtt: Vlagyimir Dzsanibekov a szovjet—mon­gol közös űrrepülés tagja­ként látogatott a Szál jut—6 űrállomásra, ahol Szavinih tartózkodott. Nem lesz nehéz összeszokniuk, amit még a műszerek is „kimutattak”: közvetlenül a fellövés előtt mindkettőjüknek egyformán percenként 72 volt * pulzus­száma. , Dzsanibekov az első szov­jet kozmonauta, aki ötödször jár a világűrben. A rövid utazások specialistája, bár riportereknek elmondta: min­den alkalommal szívesen ma­radt volna hosszabb ideig. Jól ismeri a Szojuz—T tí­pusú űrhajókat, s így nem véletlen, hogy őt bízták meg a korszerűsített fedélzeti mű­szerek és berendezések ki­próbálásával.. Erre pénteken került sor első alkalommal. Viktor Szavinih nem sok­kal a mostani űrutazás előtt szerezte meg a műszaki tu­dományok kandidátusi foko­zatát légi fényképészetből és térképészetből. Tudományos kutatómunkájában felhasz­nálta a Szaljut—6 űrállomá­son végzett munkájának ta­pasztalatait, hisz ott elsősor­ban ezzel foglalkozott. Vár­hatóan most sem szakad el kedvenc tevékenységétől. Az űrhajósok első teljes munkanapja az űrben pén­teken volt. Szovjet vezető testületek köszönetnyilvánítása eszmecsere Francois Mitterrand francia köztársasági elnök csütörtö­kön az Elysée-palotában ta­lálkozott Radzsiv Gandhi in­diai miniszterelnökkel. Lau­rent Fabius francia kormány­fő este díszvacsorát adott Radzsiv Gandhi tiszteletére. Az indiai miniszterelnök egyiptomi látogatásának be­fejeztével csütörtök este ér­kezett ötnapos hivatalos lá­togatásra a francia főváros­ba, négy országot érintő kőr­útjának második állomásá­ra. A francia—indiai megbe­szélések témája hírügynöksé­gek szerint a kétoldalú kap­csolatokon kívül a nukleáris fegyverkezés, a kelet—nyuga­ti kapcsolatok, a fejlett és fejlődő országok kérdésköre, az iraki—iráni háború és a közel-keleti helyzet. A tár­gyalásokon feltehetően szó lesz Franciaország indiai fegyvereladásairól is. Az indiai kormányfő lá­togatása alkalmából rendkí­vüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, mert szikh szélsőségesek Radzsiv Gandhi meggyilkolásával fenyegetőz­tek. (MTI) Mengele él vagy meghalt? A brazíliai Sao Paulo kö­reiében csütörtökön exhumál­tak egy holttestet, amelyről a brazil hatóságok feltételezik, hogy Josef Mengele náci há­borús bűnös földi maradvá­nyai. Az illetékesek szerint két hétig is eltarthat, amíg azonosítják a holttestet, egy 1979-ben vízbe fulladt férfi te­temét. A New Yorkban élő Simon Wiesenthal, aki már három évtizede kutat Josef Mengele után, csütörtökön kijelentette, hogy Mengele állítólagos halál­híre ellenére folytatja a ku­tatást. Wiesenthal hozzátette, majdnem egészen bizonyos abban, hogy csütörtökön Bra­zíliában nem Mengele holt­testét exhumálták. Hozzátet­te, igen megbízható adatok­kal rendelkezik arról, hogy Mengele jelenleg Pa.raguayban él, ahol a náci tömeggyilkost többben felismerni vélték ta­valy szeptemberben. (MTI) firelleiiífrzÉs, piacfelügyelet, panaszügyelt ' (Folytatás az 1. oldalról.) dalmi ellenőrök erkölcsi, elis­merését. Az elnökség egyetér­tett azokkal a javaslatokkal, hogy szakszervezeti kitünte­tésben részesítsék a legered­ményesebben dolgozó társa­dalmi ellenőröket. Az elnökség a továbbiakban megvitatta a szakszervezeti szervekhez tett bejelentések­ről és panaszokról szóló je­len tést. A jelentés szerint 1984-ben * szakszervezetekhez csak­nem 27 ezer bejelentés, pa­nasz vagy kérelem érkezett, ezeknek körülbelül 90 száza­léka egyéni problémákat-érint. Többnyire a bérezéssel, a munkaidővel,, a szabadságidő­vel, a dolgozó anyagi felelős­ségével kapcsolatos vitákban kérnek a szafkszervezetéktő] tájékoztatást vagy segítséget. Gyakran fordulnak a szak- szervezetekhez amiatt is, hogy késedelmesen intézik a gyes-, táppénz- és a nyugdíjügyeket. Visszatérőek azok a panaszok, hogy sokan nem jutnak üdü­lőbeutalóhoz, miközben ismer­nek olyanokat,- akik minden évben SZOT-üdülőben nyaral­nak. A közérdekű' bejelenté­sek nagyrészt a beruházási­pénzügyi fegyelem megsérté­sére, a társadalmi tulajdon herdálására hívják fel a fi­gyelmet. A panaszosoknak je­lentős része pedig nyugdíjas, aki nehéz körülményeinek ja­vításához kéri a szakszerve­zetek segítségét. Az elnökség megállapította, hogy a szakszervezeti szervek felelősségteljesen foglalkoz­nak a bejelentésekkel, pana­szokkal. Az elintézésre. vá­laszra előírt határidőket be­tartják, a levélírók levélben kapnak választ, a vizsgálatot igénylő, bonyolultabb ügyek­ben pedig közbenső értesítést kapnak. Az elnökség felhívta a szakszervezeti vezető testü­leteket, hogy rendszeres idő­közönként összegezzék és te­kintsék át a bejelentések és panaszok intézését, s a ta­pasztalatok alapján tegyenek javaslatot a hiányosságok megszüntetésére. Mivel gya­kori, hogy olyan panaszok­kal. kívánságokkal is felsőbb szerveikhez fordulnak. amit alsóbb szinten gyorsabban el lehet intézni, a szakszervezeti alapszervezeteknek és jogse­gélyszolgálatoknak alanosab- ban meg kell ismerniük a dolgozók problémáit, hogy ott helyben segíthessenek. A továbbiakban az elnökség megvitatta az 1986. évi szak­szervezeti tagdíjbesorolás irányelveit, majd elfogadta az elnökség és a titkárság idei második félévi munka-tervét. (MTI) NŰGRÁD - 1985. június 8., szombat Magyar katonai küldöttség utazik a Szovjetunióba A szovjet kormány meghí­vására Oláh István vezérez­redes, a Magyar Népköztár­saság honvédelmi minisztere, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja katonai küldött­ség élén június első felében hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba utazik. (MTI) Csehák Judit hazaérkezett Pénteken hazaérkezett a Szovjetunióból Csehák Ju­dit, a Minisztertanács elnök- helyettese, aki Pjotr Gyemi- csev, az SZKP KB PB pót­tagja, kulturális miniszter meghívására, delegáció élén munkalátogatást tett a bará­ti országban. Csehák Judit, a magyar— szovjet kormányközi kultu­rális együttműködési bi­zottság magyar tagozatának elnöke és vendéglátója, a szovjet tagozat elnöke jegy­zőkönyvet írt alá a korábban, Budapesten megtartott, 20. bizottsági ülésszak munká­járól, és áttekintették a két­oldalú kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeit. A miniszterelnök-helyettes találkozott a Szovjetunió kul­turális életének több vezető személyiségével. Fogadta Gej- dar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén a kultú­ra és a szociálpolitika idősze­rű kérdéseiről, az együttmű­ködés lehetőségeiről tárgval- tak. (MTI) Á hét 3 1. Meg ludlák-e győzni szö­vetségesei az USA-t a lisz- szaboni NATO-ülésen? Az ugyan szokás, hogy min­den év tavaszán más és más fővárosban találkoznak a NATO-államok külügyminisz­terei, de az már teljességgel szokatlan volt, hogy a lissza­boni ülésen igazi vita bonta­kozhatott ki a máskor min­denhatónak mutatkozó, s kri­tikát kevéssé tűrő amerikai külügyminiszterrel. Hans- Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, és külügyeinek irányítója figyelmeztette George Shultzot, a State De­partment urát, hogy súlyos következményekkel járna, ha az Egyesült Államok — mint híre járta — túl akarná tenni magát a SALT—II korlátozó előírásain. Ugyancsak ellen­érzések mutatkoznak a NATO- ban az űrfegyverkezési ter­vekkel szemben. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter mindenek­előtt azt sürgette, hogy Genf- ben a szovjet—amerikai tár­gyalások mind a három terü­letén: tehát-az űrfegyverek, a hadászati fegyverzet és a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris rakéták korlátozása kér­désében érjenek el eredményt. Még a NATO főtitkára, akinek pedig „hivatalból” illenék a szövetség legerősebb hatal­mának álláspontját támo­gatni, tehát Lord Carrington is azt hangsúlyozta: az euró- oai szövetségeseket aggoda­lommal tölti el, hogy a két világhatalom genfi megegye­zésének lehetőségét csök­kenti, ha az USA esetleg úgy dönt: a továbbiakban nem tartja magát a SALT—II szer­ződéshez. Megjegyzendő, hogy bár a SALT—II-t nem ratifikálták Washingtonban, de a kor­mányzat mindeddig figye­lembe vette az abban foglalt hadászati fegyverzetkorláto­zást. Reagan elnök talán a hétfőre beharangozott be­szédében nyilatkozik majd a szerződésről, valószínűleg már a lisszaboni vita tanulsá­gait is számba véve. Shultz Londonban találko­zott az USA valamennyi eu­rópai fővárosba akkreditált nagyköveteivel, valamint a' genfi tárgyalásokon részt vevő küldöttség vezetőivel is; utasítások adása és vélemé­nyek gyűjtése volt a célja. Hogy mindez mennyire hat ki a washingtoni álláspont ki­alakítására. az majd az el­nöki beszédből lesz megálla­pítható. Amerikai pénz az ellenforrad a Imátoknak Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Az amerikai szenátus több­sége csütörtökön ismét meg­szavazta azt, hogy az Egye­sült Államok nyújtson „huma­nitárius” segítséget a nicara- guai elleníorradal móroknak. A republikánus többségű sze­nátus már korábban is hozott ilyen határozatot, a demok­rata párti többségű képvise­lőház azonban megakadályoz­ta azt. A szenátusi javaslat most annyival bővült ki, hogy nemcsak az idei költségvetés­be eredetileg betervezett, de mindeddig felfüggesztett 14 millió dolláros „segélyt” adja meg, hanem a jövő költségve­tési évre 24 milliót irányoz elő erre a célra. A törvény­hozók ahhoz is hozzájárultak, hogy a pénz felhasználásáról az amerikai központi hír­szerző ügynökség, a CIA döntsön. A vitában Edward Kenne­dy szenátor rámutatott: a kontráknak nyújtott támo­gatás — bármilyen célra is szavazzák azt meg — tulajo- donképpen katonai támoga­tás, az ellenforradalmárok utánpótlását szolgálja. „Az amerikai kormány nyíltan há­borút készít elő Nicaraguá­ban. Az amerikai katonai sze­mélyzetet, a hajókat, a repü­lőgépeket úgy helyezi el, hogy azok esetleges harci cselek­ményeknek legyenek kitéve” — mutatott rá Edward Kenne­dy. A szenátusi döntés még nem jelent zöld utat a kontrák nyílt támogatásának folyósítá­sához, ahhoz a képviselőház jóváhagyása is kell. A képvi­selők várhatóan a jövő héten tárgyalnak erről, s a Reagan- kormány arra számít, hogy za­jos Nicaragua elleni hadjárata ezúttal itt is meghozza a kí­vánt eredményt. 2. Mi a célja Radzsiv Gan­dhi kőrútjának? Az indiai kormányfő, aki — emlékezhetünk rá — nem­rég Moszkvában járt, a héten négy országot érintő körútra indult. Elsőnek Egyiptomot kereste fel. Utazása fölidézi azoknak az időknek az emlé­két, amikor Nehru és Nasz- szsr (Ti tóval együtt) az el nem kötelezettek mozgalmát elindította. Ma is az indiai kormányfő ennek az államcso­portnak a vezetője, ezt a meg­bízatást még meggyilkolt any­jától, Gandhi asszonytól örö­költe. s az el nem kötelezet­tek legközelebbi csúcstalál­kozójáig tesz annak eleget. Persze, a mai Egyiptom nem az, ami Nasszer idejében volt, sem súlyban, tekintélyben sem, és politikai irányvona­lát tekintve sem az. Radzsiv Gandhi Párizsban egy olyan nyugati hatalommal próbálta kapcsolatait szoro­sabbra fűzni, amely Nvugal- Európában, a Közös Piacon úgv tör jelentősebb szerepre, hogy közben egyszer.-másszor szembehelyezkedik Ameriká­val. Márpedig az USA kato­napolitikai törekvései igen gyakran veszélyeztetik az Indiai-óceán békéjét, Wa­shington nyomást gyakorol Űj-Delhire is. Az indiai kormányfő a jövő héten — egy algériai megálló után — az Egyesült Államok­ba látogat. Előre közölte, hogy az amerikai vezetőkkel lesze­relési kérdésekről, az Indiai­óceán térségének biztonsá­gáról, a technológia átadásá­ról és kereskedelmi kérdé­sekről kíván tárgyalni. A megbeszéléseken — az előze­tes tervek szerint — nem lesz szó India és az USA ka­tonai együttműködéséről. (Mint ismeretes, eddig a Szov­jetunió és India közötti ba­rátsági és együttműködési szerződés értelmében a szov­jet fél segítséget nyújtott In­dia védelmi képességének növeléséhez.) Gandhi kormányfő útjának burkolt célja lehet még az Indiára nehezedő külső nyo­más enyhítése is. 3. Valóban közeledés jelel mutatkoznak a két Korea kö­zött? Az utóbbi időben sokasod­nak a jelek, amelyek a Ko­reai-félszigeten valamelyes enyhülésre utalnak. Nem kell sportszakértőnek lenni ahhoz, hogy ebben az 1988-as dátum közeledtét is felfedezhesse az ember. Az olimpia rendezője Szöul, s a déliek vezetői nem szeretnék, ha bojkott sújtaná rendezvényüket. A l\éten Csőn Tu Hvan dél­koreai elnök hozakodott elő azzal a javaslattal, hogy ren­dezzenek csúcsszintű találko­zót a KNDK 'és Dél-Rorea vezetői. Még az idén. szeretne találkozni Kim ír Szénnél, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság államfőjével. Al­kalmat erre a 40. évforduló szolgáltatna: 40. esztendeje szabadult fel a Korea-félsziget a japán uralom alól. Csőn Tu Hvan azt sem rej­tette véka a'á. hogy aján'ata összefügg az olimpiával, mi­vel felkérte a KNDK-t, vegyen részt már jövőre az úgyneve­zett ázsiai játékokon. majd 1938-ban a szöuli olimpián. Érdemes megemlíteni, hogy a két Korea vöröskeresztes szervezetei között a minap el­vi megállapodás jött létre a háború idején kettészakadt családok tagjainak felkutatá­sáról, illetve azok kölcsönös látogatásairól. Politikai ie”e- gű közeledési kísérletnek mi­nősül, ahogyan a KNDK ré­széről parlamenti képvise'ök találkozóját kezdeményezték, s a szöuli parlament ezt a ja­vaslatot már el is fogadta. A közeljövőben további hason ó jellegű események várhatók, hiszen júniusban Pawn ind- zs ónban kereskedelmi tárgya­lások is esedékesek a két Ko­rea képviselői között. Augusz­tus végén, pedig a KNDK fővárosában, Phenjanban lesz a két ország vöröskeresztes szervezeteinek újabb találko­zója. Kétségtelen, hogv a Koreai­félszigeten történtek és tör­ténen d ők nemcsak a térség­ben járulhatnak hozzá a nem­zetközi feszültség enyhítésé­hez. Pálfy József Indítvány az ENSZ-ben Paul Lusaka, az ENSZ-köz- g.vűlés 39. ülésszakának elnö­ke indítványozta, hogy a jö­vőben a világ állam-.--és kor­mányfőinek találkozójával érjenek véget a közgyűlés ülésszakai. A zambiai politikus a ko­rábbi ülésszakok elnökeinek csütörtökön kezdődött tanács­kozáson terjesztette elő e ja­vaslatát. A háromnapos, zárt­körű szemináriumon — amelynek témája az ENSZ szerepének és hatékonyságá­nak erősítése — részt vesz Hollai Imre, aki 1982-ben töl­tötte be a közgyűlés 37. ülés­szakának elnöki tisztét. A tanácskozás megnyitóján Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár hangsúlyozta, hogy a világszervezet megalapítása negyven évvel ezelőtt a népek békére való törekvését tük­rözte. (MTI) Heysel-traqéd'a Vizsgálóbizottságot neveztek ki Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: A belga képviselőház 9 ta­gú vizsgálóbizottságot neve­zett ki a Heysel stadionban múlt héten bekövetkezett tö­megszerencsétlenség körülmé­nyeinek és a rendfenntartó hatóságok esetleges felelőssé­gének kivizsgáláséra. A bi­zottságnak. amelyben vala­mennyi párt képviselői he­lyet kaptak, két hónapon be- ljül kell jelentést terjeszte­nie a ház elé. A bizottság ügyészi jogkört kapott a par­lamenttől — tehát vádeme­léssel élhet — ha felelősséget állapít meg. Jelentésének — írja elő az elfogadott tör­vényjavaslat — ki kell terjed­nie mind az esetleges fele­lősökre, mind pedig azokra a tanulságokra, melyeket a ha­tóságoknak a történtekből le kell vonniuk. Az EGK-főbizottság csü­törtökön 200 ezer ecut (150 ezer dollárt) ajánlott fel az áldozatok családjai számára létesített kártérítési alapba, amelyhez már a brit kormány és a Juventus labdarúgóklub is biztosított jelentős össze­geket. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanádsa Elnöksége és Minisztertanácsa táviratban köszönte meg a magyar párt­ós állami vezetőknek a fasiz­mus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából küldött jókívánságait. Gandhi—Mitterrand

Next

/
Oldalképek
Tartalom