Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
Jog? Jótékonyság ? Állampolgári jog, vagy munkával kivívott jog a szociálpolitika révén kapott előny, juttatás? Avagy atyai jótékonykodás az államtól ? Többek közt e kérdések vetődtek föl a hétfő esti Kockázatban. Az Európa-szerte vitatott gondolatokról Gubcsi Lajos ezúttal egy tudóssal és egy politikussal beszélgetett. Kulcsár Kálmán, az Akadémia főtitkárhelyettese és ár. Nagy Sándor SZOT-titkár, jó alanynak bizonyult arra, hogy egymással fesztelenül vitázva érzékeltessék: sok mindent tisztáznunk kell még e húsbavágó témával kapcsolatban. Fölmerül például, hogy a mind gyakrabban előtérbe kerülő szempont: a rászoru 1-t- (ág ellentmondásban van-e sűrűn emlegetett differenciálással? Jól kiviláglott, hogy a rászorultság figyelembevétel« már önmagában is differenciálás, ám szociálpolitikában a normativitás üdvözítő. Azaz a mindenkire egyformán méretezett föltételek. Ügy ítélték meg a beszélgetés résztvevői, hogy a belátható jövőben a rászorultság alkalmazott fogalom lesz, s csak később „vonul ki” a szociálpolitikából. A filmekben bejátszott külföldi — osztrák és dán — példákból jól látszott, hogy más országokban is koncepciók csapnak össze, e fontos kérdésről, s a vágyálmokkal szemben a szakszerűség, a pontosság jellemző a vitákban. A gazdasági szempontokkal való egybevetést mutatja az a dán gyakorlat, miszerint a nyugdíjba nem számít bele: mennyit dolgozott korábban a állampolgár. Tehát a kényszerű munkanélküliség nem rövidíti meg idős korban a javadalmazást. A gazdasági lehetőségek nem közvetlenül módosítják a szociálpolitika kiterjedését — ez már régebbi fölismerés. De mégis meghatározzák lehetséges kereteit. Ezzel kapcsolatban mutatott rá az akadémikus egy —, ahogy fogalmazott — „sajnálatos egybeesésre”. Nálunk a gazdasági társadalmi átalakuláshoz most éppen gazdasági nehézségek párosulnak. — mondta Kulcsár Kálmán. A műsorban elhangzó érveket hallván fogalmazódhat meg a következtetés: nem egybeesésről, hanem okról és okozatról van szó. Azaz éppen a gazdasági nehézségek azok. amik napirendre tűzték a gazdaság átalakításának követel ménvét. (molnár) Soltész Rezső, a felfedező A Nógrád megyében gyakran vendégszereplő Soltész' Rezsővel legutóbb a szécsé- nyi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban találkoztunk. A. népszerű énekestől fellépése előtt kértünk villáminterjút öltözőjében. — Műsora a „Valahol már találkoztunk” címet kapta. Az elmúlt hetekben, hol találkozhatott Soltész Rezsővel a közönség? — Mostani koncertsorozatom május elején kezdődött és a hónap végéig tartott. Ezzel a műsorral elsősorban az ország kisebb településeit járjuk sorra... — És hol találkozhatunk Soltész Rezsővel júniusban? — Különböző stúdiókban. Televíziós felvételeket készítek és egy új nagylemezem anyagát is szeretném összeállítani. — Mikorra várható ebből lemez a boltokba? — Ebből csak sokára, de egy-két héten belül kijön két új lemezem. Egy kislemez, és egy nagy, amely a harmadik a hazai sorban. — A minap hallhattunk a rádióban egy dalt, amit ugyan nem ön énekelt, de amit önnek írtak... Ha jól Hidom nem ez az egyetlen kompozíció, amwel megtisztelték. — Közel háromszáz kazettát küldtek be, amatőr komponisták és dalszövegírók „Írj egy dalt nekem!” címmel meghirdetett pályázatomra. A legjobb szerzemények természetesen szalagra, illetve lemezre kerülnek. Remélhetőleg jó néhányból sláger lesz. — Nógrád megyei szerző akadt a nyertesek között? — Ha jól emlékszem nem, de azt tudom, hogy Balassagyarmatról és Szécsényből is volt pályázó. — Egy énekes számára nélkülözhetetlenek a jó szerzemények, mi több nagyrészt ettől függ népszerűsége is. Egy ilyen ötlet, mint az „Írj egy dalt nekem!" ebből a szempontból zseniális... Saját ötlete volt? — Természetesen. A helyzet az, hogy nem kellett különösebben törni rajta a fejem. hiszen eddig is gyakran megkerestek szerzők dalaikkal. Gondoltam, miért ne lehetne ezt nyilvánosan meghirdetni. Ez kétoldalú dolog. Egyrészt nekem is jól jönnek az új dalok, másrészt én is segíthetek felfedezni tehetséges szerzőket. A közönség mindenesetre kíváncsian várja a felfedezett énekes felfedezéseit. — p. — Fogyasztási szövetkezetek és a közművelődés A nógrádi fogyasztási szövetkezetek több csatornán kapcsolódnak a lakosság életmódjának alakításához, a falu kulturális és sportéletéhez. A fogyasztói ismeretek bővítése. az ízlés formálása érdekében a kere: leimi napok, vásárok idején gazdag áruismertető és szórakoztató programot biztosítanak a tagság, illetve a lakosság számára. A könyvterjesztést eredményesen segíti az áfészek öt könyvesboltja és a csaknem kétszáz bizományos. A szövetkezetek a népi hagyományok, a falu kulturális örökségének ápolásából is kiveszik részüket: tizenkét pávakört patronálnak, közülük négy országos hírű együttes. Eredményesen szervezik meg a szavalóversenyeket, gyer- mekrajzpályázatokat a szövetkezeti ifjúsági bizottságok segítségével. Sajnálatos azonban, hogy csökkent a szövetkezetek aktivitása a kistermelők szakmai ismeretterjesztésének' szervezésében, s ezt az űrt a szövetség megyei szintű előadásai, tanfolyamai is csak részben tudják kitölteni. A falun élő fiatalok sportigényeinek kielégítését szolgálják a SZÖVOSZ Kupa sportversenyek, melyeken évente mintegy ötszázan vesznek részt. A nógrádi fogyasztási szövetkezetek kulturális, sport- és szociális célokra évente a tagsági érdekeltségi -'alapból 1,8 millió forintot fordítanak» A rendelkezésre álló anyagi eszközök hatékonyságát a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetekkel összefogva célszerű növelni. A Jelenkor júniusi számáról A Pécsen szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának szépirodalmi törzsanyagában többek között Bertók László, Cseh Károly, Erős Zsuzsa, Kelemen Lajos és Vasad! Péter verseit, valamint Füst Milán, Kalász Márton, és Szapudi András prózai írásait olvashatjuk, Az irodalmi tanulmányok, esz- szék sorában Bodnár György Fülep Lajos irodalomszemléletéről szóló összefoglalója mellett Kenyeres Zoltán, Koczkás Sándor és Somlyó György írásainak befejező részletét közli a folyóirat. Az Európai fórum sorozatban figyelmet érdemel Rába György: Nagy nyugatosok Európa- és magyarságtudata című esszéié. A művészeti rovatban Pályi András budapesti, Kottái Tamás kaposvári színházi - beszámolója, továbbá Tarián András filmlevele kapott helyet. A kritikai rovat élén Hamvas Béla Karnevál című könyvheti művéről Szigethy Gábor fr, Tüskés Tibor Illyés Gyula-könyvét Csűrös Miklós elemzi. 'Mflvísiet! éfefDrferSt Képzőművészeti gondok, némi büszkeséggel örülnünk kell e várhatóan széle« körben figyelmet keltő, izgalmas kezdeményezésnek, mert a művészeti életünkről, így a képzőművészetről megjelenő — többnyire jobbító szándékú — elemzések, polémiák során is hajlamosiak vagyunk egy jól körvonalazható, viszonylag szűk eb b réteg belső ügyeként kézéini azt, ami végső soron egész társadalmunk ügyévé kellene, hogy váljon. A már elért eredmények mellett, az hiszem, nem érdektelen kiemelni néhány megyénkben (is) meglévő olyan jelenséget, amelyek elemzése, feldolgozása során talán a továbblépés feladatai is kirajr zolódnaik. Nem véletlen ugyanis, hogy a „magas művészet” fellegváraira betévedő átlagpolgár egyfajta munkácsi*, de legfeljebb posztimpresszioniszti- kus művészetszemlélettől áthatva értetlenül és érintetlenül áll századunk utolsó évtizedeinek képzőművészeti hieroglifái előtt. Akkor, amikor az alapvető esztétikai minőségek, fogalmak tartalmukban sokat, vál- toznák. az értékes és értéktelen megítélésében szakmán belül is komoly nézetkülönbségek mutatkoznak, a közízlés formálásában igen fontos szerep hárul a pedagógusokra, népművelőikre — ahogy mondani szokás — a kultúra szürke eminenciásaira. Tudom, az esztétikai neveles nem a rajztanárok privilégiuma, ám az iskolában képző- művészeti kérdésekben mégis ők illetékesek, az ízlésformálás mégis rájuk hárul. Ez természetes is. A baj csak az, hogy ízlésviláguk — a jelek szerint — nagyban hasonlít a fentebb említett átlagpolgáréhoz. Ezt mutatta legutóbb a pedagógus képzőművészek kiállítása is, amelynek talán legfőbb tanulsága — minden bántó szándék nélkül —.hogy a jól bevált sémák ismételgetése sokszor sekélye* művek létrehozását, végső soron egyfajta decens magatartást, beszűkülést eredményez. Kívánnám« lenne, hogy pedagógusaink kapjanak képet, elemzést, értékelést az ötvenes évektől napjainkig külföldön és idehaza lezajlott, vagy éppen most zajló művészeti folyamatokról, tendenciákról. Ennek révén az impresszionizmus talaján megrekedt „langyos vízből” kilépve talán közelebb juthatnak napjaink művészetének megértéséhez es m egértetéséhez. Ám egyéb tényezők kerékkötői lehetnek a nevelés szándékainak, ugyanis környezetünkben tömegével találhatók a hamis tudat tárgyiasult formái az élelmes kisipari sorozatgyártás torzszülöttei, a giccs- tärgyafc. Hermann István joggal nevezi a giccset szellemi prostitúciónak a valódi kultúra tömegekbe áramlása ellen. Jelenlétét — többek között — lehetővé teszi az is, hogy az ellene folytatott harc, az esztétikai viszonyulás helyes mederbe terelése különböző nehézségek folytán egyenlőtlen küzdelemmé vált. Saját magunkat tesszük harcképtelenné, mikor kisgalériáinkban erre a célra jogosítvánnyal, diplomával rendelkező, képzett (!) művészek anyagának kiállítását csak nehézkes zsűrizések után, ’ jegyzőkönyvek, pecsétek birtokában valósíthatja meg az a népművelő, aíki azután az utcám lépten- nyomon belebotlik a senki ál-, tál nem ellenőrzött, legálisan burjánzó giccsbe. Nem kíva- morh, nem is célom, elemezni I a művelődési intézmények anyagi gond iáit. de tény, hogy egy-egy kiállítás néha komoiy anyagi áldozatot kíván művésztől, intézménytől egyaránt. Való igaz, és ebben —egyetérthetünk Tóth Elemér megállapításával (NÓGRÁD — 1985. május 18.): megyénkben a figyelem a képző- és iparművészetre irányul elsősorban, illetve azokra az .,országos és nemzetközi figyelmet keltő" rendezvényekre (tavaszi tárlat, rajzbiennálé), amelyek révén „sikerült bekapcsolódni a művészeti élet országos vérkeringésébe”. Fontos lenne azonban, ha nem csupán ezek a megmozdulások, nem csak azok az alkotók kerülnének a figyelem középpontjába, akik az évtizedek során életművüket már kibontakoztatták, hanem azoik a tehetséges fiatalok is, akik sokszor ki- taposatlan ösvényeken, néha a deviáció bélyegével hátrányos helyzetből indulnak a pályán. Hiányzik a rendszeres műkritika. E lap hasábjain alkalmanként megjelenő képző- művészeti tudósítások ritkán adnak értékelést egy-egy megyénkben lévő kiállításról. Pedig ezek az írások, ha jó szándékú, értő ember tollából valók, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ,,a kiállítások rangja ne szenvedjen csorbát” (íd.: lásd fent). Nem mehetünk el- sző nélkül (és ezt ne tekintse senki túlzott elégedetlenségnek) képzőművészetünk megyénk belüli centralizáltsága mellett sem. Hogyan várhatjuk, hogy a valódi kultúra termékei (képcsarnok) rátaláljanak a széles közönségre, ha érte másfél, két órát kell utazni? A Képcsarnok Vállalat mozgó árusai felkeresik ugyan a legapróbb településeket is, de kínálatuk színvonala tisztes iparosmomkának, vagy sokszor annak sem értékelhető. Bár ez még mindig jobb, mint az áruházakban kapható rézdomborított Munkacsy- repró az „Ásító inas”-ról, számtalan példányban. Vajon ez hány zsűri előtt fordult meg? Annak ellenére, hogy írásomban csupán negatívumokra, hiányosságokra hívtam fel a figyelmet — a jó szándék vezetett. Szükségesnek tartom azt is megemlíteni, hogy Nóg- réd megye képzőművészeti életében elért eredményei kiállják a más megyékkel való összehasonlítás próbáját, és ha teljes elégedettségre nem is, de büszkeségre. elismerésre mindenképpen okot adhatnak. Bőgős Tamás 1 A Baranya-monográfia Oj sorozatkötettel gyarapodott á Baranya-monográfia, amely az eddigi legnagyobb magyar helytörténeti alkotásnak ígérkezik, összesen mintegy huszonöt kötetben foglalják össze ismereteiket a szakemberek a megye múltjáról és jelenéről. Egyedülálló tudományos vállalkozás ez, hiszen sem a felszabadulás előtt, sem utána nem készült hazánkban ilyen nagyszabású helytörténeti leírás. A könyvsorozat legújabb darabja Baranya földrajzi neveit tartalmazza. 1973-ban hozott határozatot a helynevek összegyűjtésére és közzétételére a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A munkában több mint kétszáz szakember vett részt. Nem csak az „élő” földrajzi neveket jegyezték fel, hanem levéltári és egyéb dokumentumok alapján feltár, tak a történeti névanyagot, a török hódoltság koráig visz- szamenőleg. A baranyai gyűjtemény sajátossága: a soknyelvű adatközlés. Több nemzetiségű megye lévén, a magyar földrajzi nevek mellett bemutatja a cigány, a német, a szerbhor- vat és a szlovák nyelvű helyneveket, sőt, közöl jiddis és görög nyelvű adatokat is. Ez a tény jól szemlélteti a terülj/ kötete let nyelvi állapotának sokszínűségét, a magyar és a nemzetiségi lakosság erős hagyományőrző készségét, végső fokon Baranya népeinek társadalmi-politikai összetartozását, békés együttélését. A mű több mint háromszáz baranyai település helyneveit foglalja magában. A nevek eredetére utaló adatok, az egyes helynevekhez kapcsolódó gazdasági és történeti események, néprajzi utalások, mondák és hiedelmek érdekes betekintést nyújtanak Baranya múltjába. A névtárat a megyei tanács megbízásából a Pécsi Levéltár adta ki. KOSSUTH RADIO: 1.20: Akit a halottak tanítottak. (Ism.) I. 50: Kis magyar néprajz 1.55: Zenekari muzsiká 9.37: Beszélni nehéz. (Ism.) 9.49: Dalposta 10.05: „Emeld fő], szivedet, nemzetem . . Dorogi Zsig- mond rádiókompozíciója. (Ism.) II. 15: Találkozás a Hangvillában 11.31: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken 12.30: Ki nyer ma? 12.15: Közéleti térkép 13.00: Horusttzky Zoltánra emlékezünk. Bevezetőt mond Hajdú Mihály 13.49: Schubert: Szellemek éneke a vizek felett 14.10: A magyar széppróza szá* zadai. (Ism.) 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: A XV. kéri Polák Károly Űttörőház és az Északpesti Afész ifjúsági fúvószenekara játszik 16.05: MR 10—14. 17.00: Vesszőparipáink 17.30: Magyar népzene. Magyar művelődéstörténet (VI/4. rész) 19.15: Hegedűs Géza hangjátékaiból 20.29: Évfordulók nyomában 21.00: Ádám Jenő feldolgozása: bankő Pista dalaiból 21.30: Szintézis 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Keringők operettekből 22.45: Egy igazgató névjegye. Riport 23.05: üj Melódia-lemezeinkből 0.10: virágénekek PETŐFI RADIÖ: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Indonézia. 1905. I, rés* _ (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Lajtai Lajos és Zerkovit* Béla operettjeiből 12.30: Nótacsokor 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: 139-660 17.05: A bostoni szórakoztató zenekar filmzenét játszik 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tudósítás >z Arany Mokka nemzetközi kerékpáros- versenyről 18.39: A debreceni Dé'ibáb ( együttes összes felvétel# XII/2, rész 19.05: Musicalhangverseny a Rádió 6-os stúdiójában 19.39: Barangolás régi hanglemezek között , 19.58: Tudósítás az Arany Mokka nemzetközi kerékpáros- versenyről 20.05: Mick Jagger felvételeiből 20.50: Tükörképek 21.05: „Sem emlék, sem varázslat” 21.28: Elvis Presley összes felvételei. XXXTI/24. rész 22.41: Szimfonikus táncok 23.20: Verbunkosok, nóták 24.00: Éjféltől hanjnalig MISKOLCI STCDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Ablak az országra.’Fodor László jegyzete. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Időszerű munkák a borsodi, hevesi és nógrádi földeken — Lakásépítők és a minőség — Könyvszemle.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00; Észak-magyarországi krónika, 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: tskolotévé 8.35: Fizikai kísérletek, t. 9.05: Delta 9,30: Szúnyog, lism.) 10.25! Nagvon különleges ügyosztály. (ism.) 10.50: Képújság 10.1)0: Hírek 10.05: Miben solohov-sorozat, Csendes Don. Szovjet film. w. IIIA. rés* 18.05: Képújság 18.10: Reklám 18.15: A 25. miskolci filmfesztivál díjnyertes filmjeiből 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Lány a vonaton 20.55: Színházról néhány percben 21.10: Mutató. 21.55: Amor rabjai, VI/5. rész: Nálad, vagy nálam? 22.20: Tv-tükör 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Perpetuum mobile 19.05: Képújság 19.10: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora 19.30: Egy afrikai víztároló 19.55: Reklám 20.00: Férfikosárlabda Euvópa- bajnokság 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: SOS-gyermekfalu 22.15: A Scruples divatház. Vt/6, rész 23.0«: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30! Tv-híradó 20.00: Emlékezések a megelőző spartakiádrendezvényékre 20,40: Varázstükör 22.00: Az Arany Prága '85 22.15: Camille Corot 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Hazatérés 20.40: Időszerű társadalmi problémák 21.30: Időszerű események 21.56: rdőjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Az Arany Prága '85 MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Az önvédelem nagymestere. Színes, szinkronizált szovjet történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: A Sárkány közbelép. Színes amerikai—hongkongi kaia- tekalandfilm. — Pásztói Mátra: Az Istenek a fejükre estek. Színes, szinkronizált botswanai filmvlgjáték. 8-tól: Uramisten. Színes magyar film, — Nagybá- tonyi Petőfi: Flórián kapitány. I—II. Színes, szinkronizált NDK- beli kalandfilm. — Nagybátonvi Bányász: Túl nagy rizikó f14) Színes, szinkronizált USA kalandfilm. — Karancslar ejtő: Flashdance. Színes USA film. 4 NÓGRÁD - .1965. június 12,, szerda Lány a vonaton 20.00 h.
