Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

\ Nógrádi képek Ács Irén, * hazai és nem­zetközi fotókiállítások szerep­lője, a palócok földjéről ké­szült művészi ihletettségű fo­tóalbum készítője Nógrádban különösen nem szorul bemu­tatásra. Szécsényben szüle­tett s habár a szűkebb haza egy ideig megfeledkezni lát­szott róla, aki időközben Bu­dapesten kitűnő fotóriporter­ré is vált, ő sohasem feledte ezt a tájat, gyermekkorának a háború, a fasizmus által 6zétmareangolt világát. Termékeny művész. Művei­nek sokrétűségét nemcsak a fotóriporteri tevékenység ma­gvarázza, hanem elsősorban x valóság árnyalatai iránti magas fokú érzékenysége, a világ változatos gazdagságá­tól — és szépségétől — meg­indult közlési vágy, s szinte fölösleges említeni, a külön­böző technikai trükkök bur­jánzása idején mégsem ér­dektelen, biztos technikai tu­dása. A fotózásnak úgyszólván minden műfajában járatos. Kompozíciói láttató erejéről 'vallanak, portréi nemcsak megfigyelőkészségét, hanem mély emberismeretét is di­csérik, impresszionisztikus frisseségű, gyakran rejtőző líraiságú tájképei pedig szem­léletének szép komolyságát emelik ki. Boldizsár Iván a már említett album bevezető írásában fotográfiáknak ne­vezi Ács Irén felvételeit. Ezek a fotográfiák a valóság esztétikumára mutatnak rá. Arra tanítanak, hogy a min­dennapi látványban a szép­ség és a humánum el nem apadó forrásait fedezhetjük föl, természetesen csak ak­kor, ha mindez bennünk is megvan. Ács Irén Nógrádi képek című újabb fotóalbumát a közelmúltban, áprilisban ve­hettük kézbe. A kötet a fel- szabadulás negyvenedik év­fordulójára, a XIII. párt- kongresszusra. illetve a vá­lasztásokra készülve látott napvilágot, felelős kiadója a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum. A kongresszus nagy realitásérzékről tanúskodó. galaaaz, amikor ezt írja az album bevezetőjeként: „Negy­ven év glatt új városok for­málódtak a Karancs és a Mátra lábánál, az Ipoly part­ján. Korszerű iparpolitika nyomán új üzemek dolgoz­nak megyénkben, ahol a föld, a természeti adottságok mos- tohasága miatt, nehezen ké­pes eltartani a lakosságot Az ipar területi elhelyezke­désének átrendeződése mel­lett a termelés szerkezete, korszerűsítése is nagy válto­zásokon ment át. A mező- gazdaság szocialista átszer­vezése utat nyitott a pa­rasztság felemelkedéséhez. Korszerű nagyüzemi gazdál­kodás feltételeit teremtettük meg. A szocialista me­zőgazdaság eredményei ki­állták a próbát, s a szocia­lista gazdálkodás megvál­toztatta a falusi életet. A paraszti munka, a falusi életminőségek messze kerül­tek a felszabadulás előtt jel­lemző elmaradottságoktól. A négy évtizedes alkotó mun­ka során megyénk lakossága nemcsak műveltebb, igénye­sebb kultúrájú lett, de szel­lemisége, alkotókészsége is figyelemre méltó.” Művészi megjelenítő erő­vel, riporterű frisseséggel er­ről a megváltozott életről, egy pillanatra sem felejten­dő történelmi, jelentőségű eredményeinkről, tájaink, vá­rosaink, faivaink megszépült arculatáról, életünk tevékenv hétköznapjairól, ünnepeink új fényéről vallanak Ács Irén fotóalbumának gondo­san válogatott, emlékezetes felvételei is. A kötetben itt- ott egy-egy régi fénykép utal a múltra, az album azonban meggyőző erővel, a máról szól. Űj nógrádi képek ezek. Nagy hangsúllyal szerepel az album az ipari tevékeny­ség megannyi helyszíne (Sal­gótarjáni ' Kohászati Üzemek, Bátonyterenye, FŰTŐBEN, salgótarjáni üveggyárak, Mát- raterenye, Ganz-MÁVAG, Balassagyarmat, kábelgyár, Rom hány, finomkerámia-gyár, A DÓZSÁTÓL’ Ä LYSISTRATÉ10 ' Bemutatjuk a Ma Színkört Visegrádi utca 9. Kis iro­dahelyiség — a Magyar Szín­kör „főhadiszállása”. Itt egész nap zajlik az élet: jnterurbán hívások jönnek vidéki műve­lődési házaktól, színészegyez­tetés folyik, tárgyalnak uta­zásról, díszletek szállításáról, új bemutatókról. A Magyar Színkör státusa: színházi kisszövetkezet. Első előadásuk. 1932 januárjában Székely János Dózsája volt, amelyet a Kossuth klubban mutattak be. Kamarajellegű, egv-két szereplős darabokkal kezdték: a Mécsfénnyel, amely Petőfi és Arany költői dialógusa. * Nagyenved] fűz­favirággal, ez Sütő András vallomása szülőföldjéről, ját­szották a Szókratész védőbe­szédét, és Kocsis István mo­nodrámáját, a Jászai Marit. A Magyar Színkörnek ma harminchat tagja van: színé­szek, segédszínészek, propa­gandisták, díszítők, tánco­sok, zenészek, műszakiak. Eb­ből tizennégyen főállásban dolgoznak a szövetkezetnél, Bomhányi László vezetése alatt. — Milyen a működési fir­mája egy színházi kisszövet­kezetnek? — kérdezem Rom- hányi Lászlót. — Egyetlen szóval jelle­mezve: demokratikus. Közös a felelősség, a gond. a siker. Minden fontos témát meg- tárgvaiunk a hetenként ösz- szeülő vezetőségi ülésen, s a két közgvűlés között az elnök dönt. Több neves művész is tagja a szövetkezetünknek, többek közt Bánffv György, Bessenyei Ferenc, Kránitz La. jós, Oszter Sándor, Sinkovit» Imre, akiknek — anyaszínhá­zuk kivételével — minden egyéb munkánál, megbízatás­nál bennünket kell előnyben részesíteniük. A tagság anya­gi érdekeltséggel is jár: ré­szesednek a bevételből, de ugyanakkor saját vagyonuk­kal is rendelkezésünkre kell állni, ha valami anyagi prob­léma jelentkezik. Jelenet a Szép magyar komédiából — Hány előadásuk van ha­vonta? — Áprilisban például 44 volt, ami egy nálunk na­gyobb színháznak is becsüle­tére válna. Repertoárunk egy­re gazdagodik, ma már a ka­marajellegű művek mellett több nagy formátumú, soksze­replős darabot tudunk bemu­tatni. Újabban kiadunk le­mezeket is a hanglemezgyár­tó vállalattal közösen, ezeket csak mi árusíthatjuk előadá­sainkon. Már megjelent a Lúdas Matyi-lemezünk és két folklórfel vételünk. — Hol játszanak Budapes­ten? — Több helyszínen. A Kos­suth klubban, a Pataky Ist­ván. a MOM. a Ganz-MÁ- VAG művelődési központok­ban, a Várkonyi György Üt- törő és Ifjúsági Házban, az Almássy téri szabadidő-köz­pontban. Ez a sok helyszín már a művészi munka rová­sára megy, ezért nagyon sze­retnénk egy állandó játszási helyet találni a fővárosban. Most folynak erről « tárgya­lások ... — Sokat szerepelnek vidé­ken is. —• Járjuk az országot egyik végétől a másikig. Ma már nagyon jó a kapcsolatunk a művelődési házakkal, alig tu­dunk eleget tenni a meghívá­soknak. — Melyek a legsikeresebb darabjaik? — Balassi Bálint Szép ma­gyar komédiája. Ehhez a Szentivánéji álomhoz roko­nítható tündérjátékhoz Tolcs- vay Béla komponált zenét, akárcsak a másik sikerdara­bunkhoz, a Lúdas Matyihoz, amely már a 175. előadásnál tart. Sikernek ígérkezik a Lysistrate is, amelyet nemrég mutattunk be Benkő László zenéjével, csak 18 éven fe­lülieknek. — Ha már a korhatár ke­rült szóba: olvastam nemrég egy glosszát. amely arról szól, hogy a Magvar Színkör fe­detlen keblű hölgyekkel il­lusztrált szórólapokon hirdeti a Lúdas Matyi és a Lysistra­te előadásait. — Azt hiszem, nem ez a lényeg e produkciónál. Ma­napság a színházak, a könyv­kiadás, a reklámok, a naptá­rak nem szégyellik a mezte­len testet. A Lvsistrate — Arisztophanész műve — pél­dául a világirodalom első szabad szellemű komédiája, amely a testi szerelem gyö- zedelmét hirdeti a háború fe­lett, a szerelem békéjéről, a béke szerelméről szól. s teszi ezt meglehetősen szabadszá- júan. Mi nem akartuk e mű­vet „megszelídíteni”, s ezért hirdetjük 18 éven felüliek­nek, szórólapjaink pedig va­lóban közönségcsalogatók. — Hamarosan itt a nyár. Ügy tudom, a Magyar Szín­kör nem teszi ki a nyári szü­net táblát. — Már a múlt nyáron is bonyolítottunk egy országjá­ró turnét a Lúdas Matyival, idén is hasonlót tervezünk e musicallel és a Lysistratéval, amelyet Miskolcon, Győrben, Debrecenben. Nyíregyházán, Szombathelyen a városi sport- csarnokban. Tatán, Balaton- lellén, Földváron, Balassa­gyarmaton, Ózdon és másutt szabadtéri színpadon adunk elő. — A belépődíj? — Egységesen 100 forint. A nézők érkezési sorrendben foglalhatják el helyüket elő­adásainkon. — Végül az utolsó kérdés: Milyen premierre készülnek? — A Kőszegi Várszínház évek óta a Magyar Színkör nyári játszási helye. A szín­ház — amely már több esz­tendeje az én művészeti ve­zetésemmel működik — fő­ként magyar szerzők törté­nelmi témájú műveinek fó­rumává vált. 1983-ban Pás- kándi Géza művét. Az ígéret i ostromát. 1984-ben Nemes- kürty István drámáját, a Hantjával ez takar című mű­vét mutattuk be. Idén is ma­gyar szerző történelmi témá­jú drámája kerül színre: Sza- konvi Károly írt nekünk da­rabot Kardok, kalodák cím­mel. amely a Rákóczi-szsbad- ságharcról szól. Az elkövet­kezendő hetekben erre ké­szülünk. hamarosan elkez­dődnek a próbák. Kárpáti György A kecskeméti galéria A Cifra-palota szecessziós épülete józan számvetése, az elkövet­kezendő évekre szóló pontos és kowioly feladatkijelölése megtörtént, napjainkban a választások előkészületeinek további közéleti pezsdülést hozó Idejét éljük. A kétség­kívül nehezebbé vált külső és belső gazdasági körülmé­nyek, a feszültebb nemzetkö­zi helyzet Idején sem árt azonban ismételten utalni mindarra, amit negyven év alatt ebben «z országban — így Nógrádban is — elértünk az új társadalom építésében. Eredményeink ugyanis tör­ténelmi jelentőségűek, akár a gazdaság, akár j kultúra vagy éppen az élet minőségének alakulását tekintjük. Felelős politikai fórumokon sok szó esik erről a fejlődésről, amit ki-ki saját életében és kör­nyezetében is tapasztalhat. Mégis, a hétköznapi gondok időnként, mintha feledtetni látszanának mindezt, pedig a négy évtized fejlődésének tükrében e gondok is más megvilágítást nyernek. Külö­nösen akkor, ha tudjuk, hogy ezek megoldásának kulcsa el­sősorban a kezünkben van, a hatékonyabb munká­ban az élet valamennyi szfé­rájában. Mert — emlékez­zünk csak — hol van már az 1945 előtti Nógrád a maga elmaradottságával, szegény­ségével? Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnö­ke tömören és pontosan fo­kányási aknaüzem, Salgótar­jáni Ötvözetgyár, korszerű tanműhelyek, számítóköz­pontok stb.), a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek tevékenységét bemutató ké­pek sora (Pásztó, Karancs- lapujtő, Magyarnándor, Dré- gelypalánk, örhalom, Szé- csény stb.), az oktatás, a közművelődés, az egészség­ügy, a lakásépítés, a keres­kedelem, a szolgáltatások té­maköréből merített megany- nyi életkép, a művészeteket, az értékes műemlékeket be­mutató fotó, a nógrádi em­berekről és tájakról, munkás hétköznapokról és vidám ün- népekről szóló művészi tu­dósítás. Természetesen, ezek csak kiragadott példák az album gazdag tartalmából. De talán így is alkalmasak arra, hogy érzékeltessék a kitűnő kiállítású kötet sok­színűségét, mai életünk gaz­dagodó szépségét, amelyről gondjaink ellenére se feled­kezzünk meg. A Nógrádi ké­pek című album rólunk szól. És nekünk szól. E kötetnyi fotó alkalmas arra, hogy mi magunk és barátaink megis­merjék mindazt, amit az 1980-as évekre Nógrád me­gyében létrehoztunk. Érté­keink, eredményeink ismere­te azok becsülését is jelenti s a további fejlődés nemes emberi igényét táplálja. „.. .meggyőződésem, hogy a magyar művészet csak nagy­szabású decentralisatio mel­lett teljesítheti azokat a fon­tos feladatokat, melyek a magyar népművelés körül er­re a nemzedékre háromla- nak... e decentralisatio meg­valósításának első lépése vi­déki múzeumok alapítása kell, hogy legyen. Honorálni kívánván Kecskemét város ama nagylelkű és minden kö­vetésre méltó bölcs elhatáro­zását, hogy falai között a magyar művészek részére művésztelepet létesített és műterem házakat emelt, az első ilyen helyi múzeumot Kecskemét városában kíván­nám felállítani...” — Nemes Marcellnak, az ismert mű­gyűjtőnek, műkereskedőnek, műbarátnak a sorai ezek 1911-ből. Kecskemétnek ekkor már volt múzeuma (1898-ban ala­pították, jelentős néprajzi, történeti gyűjteménnyel). Kada Elek művészetpártoló polgármester nevéhez fűződik a kecskeméti művésztelep megalapítása 1909-ben. — Iványi Grünwald vezetésével a nagybányai művésztelep­ből kivált fiatal festők és szobrászok telepedtek le a műkerti villákban. „Kecske­mét kulturális életének igen jelentős állomása a művész­telep megteremtése” — írja Sümegi György. Miután Kecskemétre került Nemes Marcell hagyatéka, s egyéb műtárgyakkal is egyre bővült a múzeum anyaga, elhatározták, hogy nagysza­bású múzeumot építenek a városban. Az első világhá­ború, a nehéz gazdasági hely­zet miatt azonban elodázó- dott a terv. S csak 1924-ben nyílt meg a városi múzeum a régi kaszinó helyén, a vasút melletti parkban. Ma ez a Katona József Múzeum már meglehetősen szűk, kor­szerűtlen épülete, amelyben nincs mód kiállítani a gaz­dag néprajzig és régészeti anyagot. Raktárban hevernek olyan páratlan értékek, mint az 1971—72-ben feltárt kun- bábonyi aranylelet, az ásatá­sokból származó számos avar kori, szarmata lelet. Kiálllí- tásra legközelebb Londonba és Moszkvába utazik az anyag. Ezekben a napokban nyi­tották meg egy szépen fel­újított műemlék épületben, a volt sorházban Kecskemét legújabb múzeumát, amely­ben népi iparművészeti tár­gyakat helyeztek el. Ünnep­rontás nélkül mondjuk: talán elsőbbség illette volna a Ka­tona József Múzeum népraj­zi gyűjteményét! A háborúk, a pusztítások nem kímélték Kecskemét műgyűjteményét sem. A Ne­mes Marcell-féle , hagyaték egy része szétszóródott, el­pusztult, mára 40 mű ma­radt belőle. S csak 1983-ban tudta a város teljesíteni az adakozó elvárását — hogy tudniillik a gyűjtemény együtt tartandó —, amikor is a felújított Cifra-palotában megnyílt a kecskeméti ga­léria állandó kiállítása. A magyar szecessziónak az 1920-as években Márkus Gé­za által tervezett reprezen­tatív épülete szinte maga is kiállítási mű. Színes Zsol- nay-majolikával díszített homlokzata, plasztikus pár­kányzata a városkép deko­ratív eleme. Három emele­tén a múzeum képzőművé­szeti anyagát állították ki; a már említett Nemes Marcell- féle gyűjteményből Lotz Ká­roly, Székely Bertalan, Ja- kobey Károly, Molnár Jó­zsef, Munkácsy Mihály vász­nait, a nagybányaiak köréből Thorma János, Ferenczy Ká­roly, Glatz Oszkár festmé­nyeit, Rippl-Rónai, Vaszary, Gulácsy néhány munkáját. A Nyolcak csoportját képvise­lik Czigány Dezső, Kernstok Károly, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Pór Bertalan képei, s a kecskeméti műveszteiep induló éveit reprezentálják Iványi Grünwald Béla, Per­lőit Csaba Vilmos, Bornem­issza Géza, Hermann Lipót művei. A képtár másik fontos al­kotóeleme a nemrég köztu­lajdonba került (Wolfner) Glücks-gyűjtemény. A 278 festményből, szoborból, gra­fikából álló kollekció a szá­zadforduló és a XX. század számos művészétől tartalmaz alkotásokat. Különösen gaz­dagon van képviselve Med- nyánszkv László, Nagy Ist­ván és Farkas István művé­szete. Az épület földszintjén he­lyezték ■ el a közeli Miskén élt, Kecskeméthez ezernyi szállal kötődő Tóth Menyhért életmű-kiállítását. A több mint 8 ezer grafika és az oeuvre jelentős részét tar­talmazó festménygyűjte­mény egy részét a művész életében, 1973-ban vásárolta meg a megye, más része a hagyatékkal került a múze­umba. A kortárs művészetet az 1960-as évek közepéig követi a múzeum kiállítása — Bar- csay, Kohán, Kondor Béla, Korniss Dezső. Medgyessy Ferenc és Borsos Miklós egy-egy művével. Grafikai műhely címmel fiatal művé­szeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget a galéria. Szecessziós pávák díszítik az egykori kaszinó díszter­mét, . amely ma időszaki ki­állítások nem éppen ideális színhelye. (A sok ablak, fal­díszítés miatt csak paravá­nokra lehet képet akasztani, megbontva a terem egységét, hangulatát.) A hely szelle­méhez igazodva a szecesszió különböző területeit mutat­ják be az időszaki kiállításo­kon (Kós Károly és köre, a Kéve, Lesznai Anna, Bécsi szecessziós bútorok), rész­ben más múzeumoktól köl­csönzött anyagból, részijén sa­ját most alapozandó szecesz- sziós gyűjteményükből. Ebben az épületben nyílt igen szerény állandó kiállí­tása az 1975 óta működő kecskeméti nemzetközi zo­máncművészeti alkotótelep­nek. A nyári művésztelep magyar és szovjet résztve­vőinek alkotásaiból kap itt ízelítőt a látogató. Gazdag, a XIX—XX. szá­zadi magyar művészetet reo- rezentáló kiállításával, idő­szaki rendezvényeivel a kecs­keméti galéria, a Katona József Múzeum képzőművé­szeti részlege immár orszá­gos jelentőségű intézménnyé vált. Kádár Márta T. E. VALKÖ ANTALI LAKODALOM Megmossa véres és mocskot (vér-mocskos) kezét a hentes a hóhér a lakodalom rekvizitumai a hajnal óraszerkezetért szegezve megtelik fénnyel az elhagyott sátor s a menyasszonytánc örvényei még egyszer felkavarják a port mielőtt végleg eltűnnének a mosatlan tányérok közt zsírosán felkel a Nap egy ottfelejtett borospohár egyre mélyebben süllyed az asztalba *

Next

/
Oldalképek
Tartalom