Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

Különböző hazai vállalatoknak öntapadós árucímkét készítenek a megyénkben nyomdaipari vállalat kisteleki üzemében. Nagy János csoportvezető és Laezka László szerszámkészítő a címkék megíelelö színárnyalatát „lövi be”. A svájci gyártmányú magasnyomó műszakon­ként mintegy százhúszezer darab címkét gyárt, hozzávelöl eg 300 ezer forint értéket állítva elő. (kép: báb-) Kitekintve a világba Hogyan szavazzunk ? Június 8-án, szombaton bel­politikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseményére — az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasz­tására — kerül sor. A' választók nyilvántartá­sában szereplő állampolgárok értesítést kaptáik arról, hogy melyik szavazóhelyiségben szavazhatnak. A választók a május 29-én kifüggesztett hir­detményekből is tudomást szerezhetnek arról, hogy hol vannak a szavazóhelyiségek. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik és IS óráig tart. A választási elnökség, ha a he­lyi körülmények indokolják, elrendelheti, hogy a szavazó­helyiségeket már reggel 5 órakor kinyissák és ettől kezdve szavazhassanak a vá­lasztók. A szavazatszedő bi­zottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. A fővárosi kerületek­ben, a városokban, valamint az üdülőhelyi és turistafor­galmú községékben — az ide­iglenes tartózkodási helyükön igazodással szavazni kívánók érdekében — a helyi válasz­tási elnökség kijelölt egv-egy szavazókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántartásába fél­vett valamennyi választópol­gár már szavazott. E szava­zóhelyiségek címeit az ideig­lenes tartózkodási helyen sza­vazók a már bezárt szavazó­helyiség bejáratánál elhelye­zett hirdetményből tudhatják meg. A választópolgárok érkezé­sük sorrendjében szavaznak. Választójogát mindenki sze­mélyesen gyakorolhatja. * A szavazatszedő bizottság meg­állapítja a szavazó személy- azonosságát és azt, hogy a választók ny ilv án tar t ásába n szerepei-e. Ezért a választók vigyék magukkal személyi igazolványukat, valamint a választói nyilvántartásba tör­tént felvételükről szóló érte­sítést és ezeket mutassák be a szavazatszedö bizottságnak. Azok, akik ideiglenes tartóz­kodási helyen szavaznak, il­letve a választók nyilvántar­tásának lezárása után változ­tatták meg lakhelyüket, mu­lassák be a személyi igazol­ványukat és adják át a vá- lasztójogosultságról szóló iga­zolást. Az állandó lakhelyükön sza­vazók három szavazólapot kapnak. E három szavazólap az országos választási listán szereplő országgyűlési képvi­selőjelöltek (nagyobb alakú, világoskék színű); az ország- gyűlési választókerületben in­duló képviselőjelöltek (kisebb alakú, rózsaszín színű); vala­mint a tanácstagjélöltek (ki­sebb alakú, sárga színű) meg­választására szolgál. Az ideiglenes tartózkodási helyükön szavazók csak az or­szágos választási lista szava­zólapját kapják meg. Az or­szágos választási listán sze­replő jelöltekre szavazni ne­vük meghagyásával lehet. A választókerület ország­gyűlési -képviselőjelöltjére es íanácstagjelöltjére úgy lehet szavazni, hogy a választópol­gár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja érintetlenül, aki­re szavazatát adja, a másik je­lölt nevét pedig áthúzza. Ahol három jelölt neve sze­repe!. ott kettőét, ahol négy jelölt között választhat a sza­vazó, ott háromét át kell húz­ni. A szavazat csak így ér­vényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. A sza­vazólapra a választópolgár ál­tal ráírt, nevet a szavazatsze- dő bizottság nem veheti fi­gyelembe, mert a jelölés joga a jelölö gyűléseket illeti meg. A szavazólapra a jelöltek ne­veit ábécésorrendben vették fed, tehát az nem tükröz jelölési, minősítési sorrendet. A választó a szavazólapok­hoz borítékot is kap. A sza­vazás a titkosságot, biztosító szavazófülkében történik, ahol a szavazó a fenti szabályok­nak megfelelően jár el. és ezt követően a szavazólapo­kat a borítékba teszi. A sza­vazófülkében a szavazón kí­vül senki sem' tartózkodhat, .kivéve, ha a szavazó írni. ol­vasni nem tud. vagy testi fo­gyatékossága akadályozza a szavazásban. Ezekben az ese­tekben ugyanis más választó- jogosult. esetleg a szavazat- szedő bizottság egyik tagjá­nak segítségét igénybe veheti. A szavazófülkéből kilépve a választó a szavazólapokat tar­talmazó borítékot a szavazat- szedő bizottság előtt az urná­ba helyezi. , A kórházban, illetőleg a la­kásukon fekvő betegeket sza­vazatuk leadása érdekében — kérésükre — a szavazatszedő bizottság két tagja felkeresi. A szavazás titkosságáról ez esetben is gondoskodnak. Ha a szavazó a szavazatsze­dő bizottság valamely intéz­kedésével nem ért egyet, ki­fogásával a helyi választási elnökségihez fordulhat. Ennek címe a szavazóhelyiségben megtalálható. (MTI) HAGYOMÁNYAIBAN MESSZE elmarad a drégely- palánki Szondy Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet ex­porttevékenysége a megye más. nagy múltú exportőrei mögött. Ami azonban mód­szereit, előrelátását s felsőbb osztályhoz illően müveit al- kalmazkodókészségét illeti, ez a ma is alig több mint négyszáz fős szövetkezet is­kolapéldáját adja annak, hogyan kell helyet találni, a fellelt helyen lábát megvet­ni, s terjeszkedni a külhoni piacokon. Éppen csak nyolc eszten­deje annak, hogy a „Szondy” rászánta magát a külföldi piacra való kilépésre. Tart­va az esetleg veszélyes hely­zetbe sodró kockázattól — alvállalkozóként tekintettek szét a világban, s kezdték meg a személyes üzleti kap­csolatok építgetését. Az óva­tosság indokoltnak bizonyult, de a tanulópénzt 'később, mái' közvetlen exportőrként fizették meg a palánkiak. az új bécsi közkórház építése­kor. A TESCO közvetítésével létrejött üzlet során a kül­honi cég csődje miatt majd­nem hárommillió forintos veszteség érte a szövetkezetei. Viszont minden rosszban van valami jó is: éppen ez időben sikerült nyugatnémet cégekkel olyan együttmű­ködést kiépíteni, mely máig is fennálló üzleti kapcsolat­ban gyümölcsözik. A „Szondy” szövetkezet tudott élni bővülő piaci is­mereteivel: kapcsolatainak szálai egvre szerteágazóbbak, magabiztossága egyre erősö­dik, s a külkereskedelmi ügy­intézésben, a külföldi munkák megszervezésében és lebo­nyolításában mára olyan gya­korlatra tett szert, hogy most már ő vonhat be alvállalko­zókat a szerződés teljesítése végett. Ez történt például a nyugatnémet BMW cégnél végzett autókarosszéria-sze- relési munkák esetében, hi­szen autófényező, motorsze­relő munkásokkal a drégely- palánkj szövetkezet nem ren­delkezik. A „Szondy” mindenre vál­lalkozik, aminek teljesítésére reális esélyt lát. Tervezési munkára is. Többek között éppen ez a vállalkozószellem vezetett el ahhoz, hogy az 1983-as kiugró, s túlteljesí- tetlennek vélt exportteljesít­ményt a rákövetkező évben mégis sikerült megfejelni. Az ügyes szervezés, a jó kapcsolatteremtés mellett a tőkésexportban elért sike­rekhez azért még sok min­den más is kell. A palánki vezetés mindig is ügyelt ar­ra, hogy külföldre küläött, esetenként embert próbáló, szokatlan időjárási körülmé­nyek közt dolgozó munkásai elégedettek legyenek az el­látással. Még olyan áron is, hogy az ehhez szükséges fel- 1 tételek megteremtése költsé­ges beszerzésekkel jár. Kony­hai-háztartási gépeket és felszereléseket, kulturális cé­lú berendezéseket vásárol kül­földön dolgozó embereinek, s a fejlődő országokban is megköveteli, hogy munkásai semmiben ne lássanak hi- ánvt. A GONDOSKODÁS PER­SZE ■ sokszorosan kamatozik. A vezetők és a beosztottak megismerkednek a rugalma­sabb, gyorsabb és intenzívebb szervezéssel, munkamódsze­rekkel, hozzászólónak a ma­gasabb minőségi követelmé­nyekhez. s akit a „mozdony füstje” egyszer megcsapott, az már idehaza sem képes magából kivetkőzni. Kama­tozik a gondoskodás oly for­mában is, hogy a partnerek nagy többsége — tapasztalva a palánkiak igényes munká­ját..— újra és újra meg­hosszabbítja a szerződést. Pontatlan, hanyag munka miatt még egyetlen embert sem kellett kiküldetéséből hazarendelni. Késedelmi köt­bérigény, lényeges minőségi kifogás eddig soha nem for­dult , elő. Az viszont igen, hogy például az Ipsén cég evek óta folyamatos meg­rendelésekkel honorálja a szövetkezet teljesítményét, az Aaichelin cég pedig hazai megrendelőjével is konflik­tust vállalva ragaszkodott a „Szondy” kooperációs part­nerként való bevonásához. S ez is van olyan fontos siker, mint az export révén elérhető és el is ért nyereség. Márpedig a szövetkezet nem csupán a világpiaci jelenlét kedvéért vállalkozik dollár­elszámolású munkákra: jö­vőjét, létét is szavatolni kí­vánja segítségükkel. Ebből következik, hogy a nem ru­belelszámolású export ked­vező, gazdaságos, a kollektí­va számára. A tőkésexport árbevétele az összes szövet­kezeti. árbevételnek mintegy egyharmada, ugyanakkor pél­dául a tavalyi nyereség több mint fele ebből szárma­zott! Learatni a munkák aktu­ális eredményét, s ezzel egy időben a jövőbe is tekinteni — minden exportőr köteles­sége. A drégelypalánkiak elő­relátását többek közt az a tény is igazolja, hogy idén februárban a TESCO-val az eddigi exportbizományi-szer- ződés helyett közös nyereség­érdekeltségi alapon álló kül­kereskedelmi társulási szer-; rődest kötött. Igaz, a nyere­ség feletti osztozkodás köz­vetlenül a jövedelem csök­kenésének irányába hat, ám azáltal, hogy a külkereske­delmi vállalat immár érde­kelt a partner több üzletbe való bevonásában — hosz- szabb távon erőteljesebben növekedhet a nyereség. Az előzetes tárgyalások máris igazolni látszanak a szövet­kezet döntését... Az idei célok megfogalma­zásakor a „Szondy”. ismét óvatos volt, visszafogottságát a tervezés időszakában érzé­kelhető körülmények igazol­ják. Az azóta folytatott tá­jékozódások, tárgyalások azonban új lehetőségekre de­rítettek fényt, s a szövetke­zet nem volt rest ezek azon­nali megragadására. Igv az­tán most úgy tűnik, hogy a tavalyinál valamivel szeré­nyebb előirányzatok ellenére a kedvező fejlemények ha­tására a terv akár jelentős mértékű túlteljesítése előtt is megnyílik az út. NEM NAGY SZÖVETKE­ZET a drégelypalánki, a gon­doktól sem mentes. Hiszen az ország több pontján mű­ködő kirendeltségei egyiké- vel-mási kával komoly prob­lémái is vannak. Néhány száz embere azonban olyan1 teljesítményt produkál a kö­nyörtelen verseny törvényei által is szabályozott külhoni piacokon, mely méltán mu­tatható fel követésre érde­mes példaként. Sz. M. A szavazólapok Az alábbiakban bemutatunk három szavazó­lapmintát. A,z egyik az országos választási lista szavazólapja. A másik kettő pedig a választókerületek országgyűlési képviselő­jelöltjei és tanácstagjelöltek olyan szavazólap-; mintái, amelyeken kettő, illetőleg három je­lölt neve szerepel. r: ,1 1 MMMil'l.ita KgirtWKM" ‘.: nMlMWIliniWi-i-iillMI' INU llüllllülffv ty. «»HM.iU.« IHA-VCI Wi Sanvaxólap RÉiti í r li/Li’lt w'tW'P'" f4 ■ ■ a 1 l»HW* »«MUHI NUNitm «nmu WA*I* MHE«* MIt'll V 1 1 •gM<i»ww. i-iwiw** MM áiRUM« 1 !| IIJHIIM* ««Will rum* ih<i*.i «»WM» *MMI W VW MN íVtoiMN I mm mé# . »litt»'. 11 IMIIM i lll'j! II■«MIKI ««n Min** i*i*i. ■«un ■.« «OMiiHr«» »««Ml I l-KIA " 1WHII Mi»UH HW* K W «»'ll WMIAk ||H|| MII '1 I1IW<«I HXlkUH. ifttall' «M.UMivnr.Jv iVAintWi Win (.■«.üli* OHUW I if ■ ! . j| 1"" - «• "u’' §i ■ a ■ YtfcvEtG«:.:« tiv sj.í <<<• x;, s £’•'.)>. <: ■V&&: •'•;«»)»* 'S­Szavazólap § Az országos választási listán szereplő or­szággyűlési képviselőjelöltekre a világoskék színű, nagyobb alakú szavazólap változatla­nul hagyásával adható le a szavazat. A rózsaszínű szavazólap a országgyűlési választókerüle tek képviselőjelöltjeinek meg választására szolgál. Ezz« úgy kell szavazni, hogy a ké jelölt közül a meg válaszlap kívánt nevét érintetlenii hagyják, a másik nevét ki húzzák A fogyasztási szövetkezetek­ben csökken ugyan az újítók száma, ám benyújtott javas­lataik a korábbiaknál értéke­sebbek — ez derül ki többek között abból az elemzésből, amelyet a SZÖVOSZ a Bel­kereskedelmi Minisztérium­mal és az ágazati szakszer­vezettel közösen az újító- mozgalom helyzetéről végzett. Eszerint a bevezetett újítások a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban jól szolgálják a belső mechanizmus korszerű­sítését, hozzájárulnak a vá­sárlási és a munkakörülmé­nyek javításához, s a bizton­ságtechnika színvonalának emeléséhez. Kedvező, hogy a kimutatott gazdasági ered­ménynek —, amely tavaly húszmillió forint volt —, kö­zel a fele anyag- és energia­megtakarításból származik. A tapasztalatok szerint az eredmények ellenére számos szövetkezetben még mindig nem élnek kellőiképpen az újító-mozgalomban rejlő .lehe­tőségekkel. Sokszor szaksze­rűtlen és hanyag az ügyinté­zés. Jó néhány szövetkezetben nem is ismerik a jogi és köz- gazdasági szabályozásban be­következett változásokat, ami gyakran akadályozza a gyors ügyintézést. Gond, hogy az alacsonyabb hatékonysággal dolgozó szövetkezetekben ele­nyésző az újítók száma. Ke­vés, a gyakorlatban jól be­vált újítást cserélnek ki egy­más között a szövetkezetek. Az áíészek, szövetkezeti vál­lalatok évről évre kidolgoz­zák ugyan az újítási feladat- terveket, a pályázatok, ver­senykiírások azonban gyakran nem eléggé szakszerűek, ért­hetőek. Viszonylag kevés szö­vetkezetben adnak a dolgo. zóknaik iparjogvédelmi tájé­koztatást. A fogyasztási szövetkezetek újítási tevékenységének to­vábbfejlesztésére — a SZÖ­VOSZ és a vizsgálatban részt vevő .szervek javaslata sze­rint — javítani kell az újí­tási tevékenységgel kapcsola­tos -szövetkezeti propagandát és információt. Célszerű meg­szervezni az újítások folya­matos cseréjét a szövetkeze­tek kozott. Javításra szorul az újítási ügyintézőik munkája is. Képzésük — az Országos Ta­lálmányi Hivatal megbízásá­ból — a Szövetkezeti Gazda­ságszervezési és Számítás- technikai Iroda keretében meg is indult; idén már 150 szakember sajátíthatja el az ezzel kapcsolatos ismereteket. A sárga szavazólappal a ta­nácstagjelöltekre lehet sza­vazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az országgyűlési vá­lasztókerület képviselőjelölt­jeinél, csak egyetlen név ma­radhat érintetlenül, a többi nevet ki kell húzni. | NQGRÁD — 1985, június 7„ péntek UJitomoxggcilom ca ^«OMeticc^eteictbien

Next

/
Oldalképek
Tartalom