Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

Egy novellista Losoncról Ä Magyar írók Szövetsége, Salgótarján Város Tanácsa és ■ Palócföld szerkesztősége ál­tal meghirdetett Gerelyes Endre-novellapályázaton SZOT-különdíjat kapott a losonci Ardamica Ferenc. A díj átvétele után vele beszél­gettünk Salgótarjánban. — Losoncon születtem 1941- teen, apám asztalos, anyám hivatalnok — mondja. — Az ősök lengyelek, osztrákok, szlovákok, magyarok. Anyai ágról a nagyapa lengyel, a nagyanya osztrák. A múlt század végén úgy kerültek össze, hogy nem tudtak ma­gyarul. A nagymama viszont úgy megtanulta a nyelvet, hogy novellákat is írt. Egyik novellája Herczeq Ferenc Új Idők című lapjában jelent meg Törött szárnyú madár címmel. Tőle örököltem az írói vénát. Bécsben egyete­met végzett, művelt, okos nő volt. Világbajnokságot nyert gyorsírásban. Apai ágról a nagyapa erdész volt, a Ta­nácsköztársaság alatt agyon­lőtték. ö és apai nagyanyám szlovákul és magyarul be­szélt. Ardamica Ferenc iskolai ta­nulmányait szülővároskájá­ban, Losoncon kezdte, itt járt kilenc évig a szlovák tannyelvű alapiskolába. Írás­készségé korán megmutatko­zott, fölolvasták dolgozatait, de soha nem mondták neki, hogy foglalkozzon írással. Így csak naplót vezetett s korai dolgozatait eldobálta. A csa­lád anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy továbbtanul­jon, az iskola után dolgoz­nia kellett. Volt segédmun­kás, kertész, raktári zsákoló, pénzügyi előadó, minőségi el­lenőr, bérelszámoló, zomán­cozó és egy napig postás. Most rovarirtó. Közben Fü­leken elvégezte a magyar nyelvű gimnáziumot esti ta­gozaton. — Mikor kezdett foglalkoz­ni az irodalommal? — Komolyabban 1961-től, egy pályázat kapcsán. Meg­nősültem, 1939-ben született egy beteg gyermekünk, aki szülés közben agybénulást kapott, kellett a pénz. Buda­pesten a Népművelési Intézet kiírt egy irodalmi pályáza­tot, amelyre novellát küld­tem. Gondolom, ebben a no­vellában minden szarvashibát elkövettem, amit kezdő el­követhet, nem is nyertem ve­le. De kaptam egy kétoldalas levelet, amelyben biztattak, hogy tehetségem van az írás­hoz, nehogy abbahagyjam. Így aztán születtek is a novellák, egyik a másik után. A Kol­lektív novella volt az első. ami megjelent 1962-ben a Csema- dok lapjában A Hétben. Utá­na fokozatosan a többi szlo­vákiai magyar nyelvű lap is közölte írásaimat, köztük a Dolgozó Nő. a Szabad Föld­műves. az Üj Ifjúság, az Üj Szó, végül az Irodalmi Szem­le. s természetesen a csehszlo­vák rádió magyar adása. Első kötetem 1970-ben látott napvilágot a pozsonyi Madách Kiadónál A rokon cseléd címmel. Magyar—szlovák közös kiadás volt, karácsonyi piacra került, Magyarorszá­gon ig terjesztették, heteken belül elfogyott. Még megem­lítem, hogy 1965-ben a cseh­szlovák nőszövetség^ által hir­detett pályázat harmadik dí­ját nyertem el Máriusz, én és a libaketrec című novellám­mal. Közben személyes gondok, családi bajok sem kerülték el. Első gyermekük hatéves ko­rában meghalt, az írás egy kicsit menekülés is volt a csapás elől. A szlovák rá­dió irodalmi pályázatán 1973- ban első díjat nyert egy szlo­vák nyelvű novellájával. — Hogyan került kapcsolat­ba a Palócfölddel? — A Palócföld az 1970-es évek végén fedezett föl, s igen nagy örömömre szolgál, hogy azóta is kapcsolatban va­gyok a folyóirattal. Ez ösz­tönzést jelent számomra. Idő­közben a műfordítás is érde­kelni kezdett s eddig körül­belül kétkötetnyi műfordítá­som jelent meg a szlovákiai magyar lapokban, sőt pél­dául Dúson Kuztl ogy novel­lája a szegedi Tiszatájban. Kortárs szlovák írókat for­dítok magyarra, köztük Pá­ter Jaros, Andre) Chudoba, Dusán Mitana, Ivan Nabaj, Jana Srámková. Karin Lász­lóvá és mások műveit. Dusán Mitana A játék vége című re­génye a pozsonyi Madách Ki­adónál jövőre lát napvilágot fordításomban. Ügy látszik, Ardamica Fe­renc irodalmi munkásságá­ban nagy szerepet töltenek be a különböző irodalmi pályá­zatok, amelyek egyúttal a publicitás egyik lehetőségét is jelentik. Ezért is említendő, hogy a Nagykürtösön meg­jelenő Haladás című lap no­vellapályázatain 1983-ban, 84-ben első díjat nyert. Idén az ugyancsak Nagykürtösön a Csehszlovák—Szovjet Bará­ti Társaság és a Haladás által meghirdetett pályázat első díját szintén ő kapta Félho­mályban című novellájára, amely három folytatásban már meg is jelent a lapban. Salgótarjánhoz a Palócföldön kívül az itt meghirdetett pá­lyázatok is fűzik. A tavalyi Madách-pályázaton A kancsal szeretet című novellájával harmadik díjas lett. Az idei Gerelyes Endre-novellapályá­zaton pedig Piszkosul fel­hergelve című novellájára kapta meg a már említett SZOT-különdíjat. Ez a novella az emberhez méltatlan ma­gány és vég kérdéseit bon­colja. Anyám udvarlói című novelláját Tőzsér Árpád be­válogatta a még idén az ö szerkesztésében megjelenő Kontextusok című antológiá­ba, amely ezután a korábbi Műhely utódaként lát napvilá­got. — írásaimban általában a máról kívánok tudósítani — jegyzi meg Ardamica Ferenc — Történeteim többnyire munkáskörnyezetben ját­szódnak, a család sorsa, a férfi és nő viszonya, a ka maszok világa foglalkoztat. Tóth Elemér ntManTET Sortűz egy fekete bivalyért Gion Nándor jugoszláv i . magyar író. Szabó László Franciaországban élő magyar színész-rendező, valamint egy magyar—francia koproduk­cióban készült film. A világ bármely más táján nincs ebben semmi különle­ges, de itt Közép-Európában valami még mindig felsejlik. De menjünk sorjában. Kezd­jük talán az íróval, a vajda­sági Gion Nándorral. Saját bevallása szerint regényéit mindig is alkalmasnak talál­ta, hogy megfilmesítsék. Az­tán mikor már lemondott er­ről a lehetőségről, egyszer csak sorra-másra kezdték elővenni műveit. Előbb egy helybéli (az újvidéki Vicsek Károly), majd magyarországi rendezők is. Az András Ferenc által készí­tett A kárókatonák még nem jöttek vissza és A postarab- iók című filmeket például nemrég mutatta be a televí­zió. Viszonylag gyorsan követ­te ezt a Sortűz egy fekete bivalyért című ifjúsági regény megfilmesítésének gondolata. A rendező Szabó László. Negyvenkilenc éves. 1956-tól Párizsiban él, Claude Chabrol és Jean Luc Godard révén játszik először filmen. Egyre többször hívják magyar fil­mek epizódszerepeire (és a tv francia nyelvleckéinek fő­szerepére), majd 1979-ben Kezdi Kovács Zsolt rábízza a Kedves szomszéd főszerepét. Aki látta, tudja, kiváló szí­nész. S, Íme megnézhetjük, hogy rendezőként mit produ­kált. A Sortűz nem az első rendezése, Franciaországban már négy filmet készített. Itt­honi debütálása mindenesetre kedvező. A februári XVII. magyar játékfilmszemlén KISZ-díjat kapott. Májusban pedig a VIT-vágta „díjazta” oly módon, hogy a közelgő Világifjúsági Találkozó al­kalmából rendezett országos vetélkedőn a megyei döntők egyik fordulójának fő témá­jává vált. A Sortűz egy fekete biva­lyért forgatókönyvét olvasva Gion Nándor alig ismert rá saját regényére, ám hangula­ta. légköre megőrizte az ere­deti mű vonalvezetését. A történet is hasonló. A máso­dik világháború még éppen csak véget ért. Még szanaszét hevernek jelei. az aknák, bombák és a falu szélén egy rozsdás kibelezett tank. Ezek persze csak a tárgyak, de az emberek hangulata, belső rez­dülései is őrzik az elmúlt évek nyomait. Még várat ma­gára az „éleződő osztályharc” hazai elmélete és gyakorlata. Az emberek igyekeznek béké­ben meglenni egymással, te­kintet nélkül a régi és új sé­relmekre. A tanító úr és a „gróf elvtárs” is látszólag bé­késen sakkozza át napjait és éjszakáit a kedélyes plébános, mint kibic, közreműködésé­vel. ök hárman a főszerep­lők és a gyerekek, akik min­dent látnak és „mindent tud­nak”. Figyelik a felnőtteket és figyelik egymást. Az ő sze­mükkel' nézve, bizony megle­hetősen groteszk ez a világ, de mégis jól felismerhető min­Iskolaigazgatók tapasztalatcseréje Hagyomány már, hogy a salgótarjáni általános iskolák igazgatói évente más-más megye székhelyének oktajásl intézményeiben végeznek ta­pasztalatcserét., Nemrégiben Békés megyébe látogattak el. Békéscsabával ismerkedve sok hasonló vonást fedeztünk fel a két megye és székhe­lyei között. Vendéglátóink szerint „összekapcsolta Nóg- rád és Békés megyét a sze­génység elleni küzdelem, amelyben ott a bányászok, itt a kubikosok, a szegény •földmunkások vettek részt. Összekapcsolnak most min­ket a szlovák . nemzetiségi hagyományok, a nyelv és a kultúra ápolása is”. A két település szinte egyidőben lett város: Békéscsaba 1919. január elsején, Salgótarján 1922-ben. Nógrádi Sándor csoportjában harcolt a fa­siszták ellen Varga ö. János békéscsabai partizán is. Mind­kettő 1950-től megyeszékhely. Bencédi János tanulmányi felügyelő tájékoztatása sze­rint a demográfiai hullám és a város gyors fejlődése meg­növelte a tanulók számát. Békéscsaba 7000 általános is­kolás gyermekét 11 általános iskolában tanítják. Az okta­tásügy irányítói felkészültek a növekvő számú gyerekse­reg fogadására. Üj iskolák és tantermek épültek. Mind­ezek ellenére van olyan in­tézményük, amelyben ismét be kellett vezetni a váltott műszakú tanítást. Érdekes és jó kezdeményezésük a lakás­napközi létrehozása. Az egyik bérház lépcsőházinak 15 két- három szobás lakásaiban nap­közis szobákat rendeztek be,. A lakások alatt lévő gará­zsokat a gyermekétkeztetés céljára ebédlővé alakították át. Az iskolák építésénél fi­gyelembe vették a gyerme­kek megnövekedett mozgás­igényét. Az iskolákat fásí­tott, parkosított területek ve­szik körül. Udvarukon lát­szóterek, sportpályák szolgál­ják az egészséges életmódra nevelést. Ilyen modern iskola többek között a Szabó Pál téri ' Általános Iskola, de ugyanilyen elgondolások alapján építették fel a vá­ros szélén a két középfokú iskolát és a kollégiumot is magába foglaló tágas, ideális körülmények között dolgozó Iskolacentrumot. A városban nagy figyelmet fordítanak az iskolák és a közművelődési intézmények kapcsolatára. A gyermekek kulturális nevelése érdeké­ben minden iskolában dol­gozik népművelő, aki na­gyobb iskolákban — félfüg­getlenített munkatársaival — a könyvtárvezetői teendőket, is ellátja és egvúttal az út­törőcsapat kultúrfelelőse is. A napközis gyermekeknek klubokat szerveznek. A vá­ros több iskolájában ©kfa- tástechnikus segíti a peda­gógus munkáját. Az említett lakótelepi intézményben zárt láncú tv-én keresztül kellő időben tudják a kért film­részletet videokazettáról levetíteni. Van olyan iskola, amelyben már iskolapszicho­lógus'is dolgozik. Csoportunk a tapasztalat- csere idején az előbbieken kívül is sok hasznos tapasz­talatra tett szert és végig élvezte a megvei és a vá­rosi művelődésügyi osztály, valamint az iskolák vendég- szerető figyelmességét. Mint Ancsin Pálné iskolaigazgató elmondotta, ez a kapcsolat már régi keletű alapokon nyugszik. 1945-ben salgótar­jáni bányászok és gyári mun­kások gvermekeit hozták nya­ralni Békéscsabára. Többen ma is tartják a kapcsolatot egymással és gyakoriak a kölcsönös látogatások. Ha­gyomány már az is, hogy a békéscsabai pedagógusok részt vesznek, így az idén is. a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetemen. Dr. Kun András den eleme. Minden idegszá­lukkal érzékelik azokat a fe­szültségeket, aifielyek külön­böző pontjain helyezkedik el a börtönviselt kommunista tanító, az ellenállási érde­mekkel rendelkező „gróf elv­társ”, a joviális pap. a zsidó­ság akkori mibenlétét bor­zasztó egyszerűen megfogal­mazó gyerek, a cigány Kan­egér, akit mindenki megaláz,, és ö már csak egy embernek, a feleségének dirigálhat. A korabeli társadalom szinte teljes keresztmetszetében je­lenik meg a filmben. Az em­lítetteken kívül ugyanis meg Fekete Péter bivalyos szemé­lyében a volt agrárproletár (cseléd), a téglagyári mun­kások által pedig félig-med- dig az ipari munkásság is je­len van. S nem véletlenül Fekete Péternek kell megta­lálni a gróf pálinkáját, hogy aztán közösen igyák meg. No persze azt is lehetne mondani, hogy ezt csak úgy „belelátja” az, ember, holott itt elsősorban hangulatok, s csupán á poros, unalmas vi­déki élet- háború utáni zsáner­képéről van szó. Csakhogy ezt látjuk bele. mert. benne van, az említett külsőségekkel együtt. Talán ez az egyetlen jelentősebb bizonytalan pont­ja a filmnek, abban az érte­lemben, hogy ez mennyire volt tudatos ábrázolás és mennyire véletlenszerűen meg­maradt töltése az alapműnek. Mert egyébként azon ritka al­kotások k'özé tartozik, amely­nek eleje, közepe és vége ts van. sőt izgalmas, fordulatos cselekménye, hangulatai (bár tagadhatatlanul inkább ..-fran­ciás”, mintsem magyar) és több lehetséges olvasata. A színészek kiválóak. A két francia sztár — Jean Louis Trintignant és Jean Roche- fórt — mellett nagyszerűek a magyar színészek — kii'önö- sen Székely B. Miklós és a gyerekek — alakításai is. Sőt a franciák magyar szinkron- hangját nvúHó Szakácsi Sán­dor és Űilaki Dénes produk­ciója szintén kiemelkedő. Nem lenne jó abba a hibá­ba esni, hogy elvtelenül agyondicsérjünk egy magyar (—francia) filmet. Minden­esetre azonban nyugodt szív­vel ajánlhatjuk nemre, korra való tekintet nélkül a jó mo­zit kedvelőknek. Bodnár Mihály műsor KOSSUTH RADIO: I.W: fi.n nálunk? 8.50: Az Állami Népi Együttes felvételeiből I. S8: Kököjszi és Bobojsza. Török Sándor meseregénye rádióra alkalmazva. X/l. rész 8.58: Lottősorsolás 10.05: A majdani Írországhoz 10.10: Új lemezeinkből lí.oo: Gondolat II. 45: A Liverpooli filharmo­nikus zenekar két Sulii* van-nyitányt játszik 12.30: Ki nyer ma — Kecskeméten ? 12.45: Esterházy Péter: A szív segédigéi. Domokos Mátyás könyvszemléje 12.55: A zene is összeköt 14.10: A pihenés ára. Riportműsor 15.00: Erről beszéltünk. .. 15.30: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara Balázs Árpád kórusműveiből énekel 16.05: Nem ér a nevem. , , 16.54: Krumpliválogalás 17.00: Prága 2000 felé 17.25: Nóták 17.41: A magyar opera nyomában XVIII/3. rész. (Ism.) 19.15: Hegedűs Géza hang­játékaiból 20.43: A hegedű virtuózai 21.17: András Béla feldolgozása: Szép Kalára — népballada 21.30: Változatok a politológiára 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kérdések és válaszok 23.00: Évszázadok mesterművei 0.10: A svájci olasz rádió énekkara Marenzio-mad- rtgálokat énekel 4 NÖGRAD - 1935. június 7„ péntek PETŐFI RADIO: 8.05: Joan Sutherland operet­tekből és zenes játékokból énekel 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: indulók, táncok fúvószenekarra 12.25: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak ! 19.47: Egészségünkért! 19.57: Nótakedvelőknek 21.05: Podiumparádé 23.20: Koncz Zsuzsa én az Illés-együttes felvételeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. Szerkesztő: Nagy István. (A tartalomból: Könyvújdonságok — Kemping­cikkekről — Épül-e Egerben a Kismesterek utcája? — Építőtá­borotok a három megyében ~ Magnóátjátszás — Programok a hét végére.) 18.00:'Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- es müsorelőzetes. MAGYAR TELEVlZIÖÍ 8.10: Tv-torna (ism.) 8.15: iskolatévé 8.40: Német nyelv 9.00: Kamera 9.30: A francia Idegenlégió 10.20: Perui képek 10.30: A kardszárnyú delfinek nyomában 10.55: Képújság 16.05: Hírek 16.15: Odessza mosolya. Szovjet film (ism.) 16.35: Madárfészkek (ism.) 17.55: Reklám 16.55: Mihail Solonov-sorozat: Kis szemtelen. 17.50: Három nap tévéműsora 16.55: Reklám 18.00: Üj Reflektor-magazin 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.05: Polgár András: A szembe­sítés eredménytelen. Tévé­játék. 21.40: NV'o aa emberi (Reklám) „ í^.55: Péntek esti randevú Diplomás fiatalok — fiatal diplomások. 42.45: Magellán 23.00: Tv-híradó 3. 23.10: Himnusz 2. MŰSOR: 15.50: Képújság 15.55: Don Quijote. XXXIX 35. rész 16.20: Pulóver. XIII l. rész. 16.30: Roland Garros francia nemzetközi tenisz­verseny 19.00: Keresztkérdés • 9.30: Évszakok Szovjet dokumentumfilm (ism.) 20.oo: Moses Pendleion (ism.) 20.55J Tv-hiradó *2. 21.15: s7fi? híres festmény 21.25: Reklám 21.30: Férfikosárlabda Európa- bajnokság 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: rv-niradö 20.00: Természetfilm. (ism.) 20.30: Monte Cristo grófja 21.25: Vetélkedő 22.05: A prágai nemzetközi lévéfesztivál krónikája 32.211: A pilóta 8. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Kirchoff törvénye 21.10: Dokumentumfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.10: Az NDK televízió zenés szórakoztató műso. 23.05: A British Múzeum kincsei MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól; Túl nagy rizikó (14). Színes, szinkronizált USA k-alandfllrn. ISKOLAMOZIj A bűvös kő és á? csodakút. — Balassagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8-tól: Fele-barát­nőm (14). Színes, szinkronizált, csehszlovák film. ISKOLAMOZí: Csizmás Kandúr. — Szérsényi Rá­kóczi: Sandokan. Színes, olasz— francia—NSZK kalandfilm. — Rétság: Balfácán. Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték. MESEMOZI: A tanulékony paoa- gáj. — Érsekvadkert: Szaffi. Szí­nes. magyar rajzjátékfilm. — Nagylóc: Nyomorultak, I—II. Francia—olasz film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom