Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

Kádár János választási beszéde Csepelen (Folytatás az 1. oldalról.) viseli a mi hazánk, a Szov­jetunió, ezt képviselik a Var­sói Szerződés tagállamai. a szocialista országok. Mély meggyőződésünk, hogy ebben a kérdésben egész' népünk tá­mogatását élvezzük. Ügy gondolom, hogy szombaton, a választás napján békeakara­t.unkat is kifejezésre juttat­juk: a békére szavazunk. Kedves elvtársak! Most, a választás időszaká­ban pártunknak. kormá­nyunknak, a Hazafias Nép­frontnak, a képviselő- és tanácstagjelölteknek is szám­adást kell készíteniök. Szól- miok kell arról —, s ez rész­ben a jelölő gyűléseken és a választási gyűléseken meg­történt —, hogy a legutóbbi választás óta eltelt, öt évben ez akkor hirdetett programok szerint éltünk és cseleked­tünk-e? A válaszunk egyér­telmű igen: az öt évvel ez­előtti választási ígéreteknek megfelelően dolgoztunk és cselekdtínk, s nem kevés eredményt értünk el. Pártunk és kormányunk ebben az öt évben is állha­tatosan dolgozott a békéért, népünk biztonságáért. Ezt szolgálja az az alapvető ál­lásfoglalásunk is, hogy mi az erőegyensúly fenntartásának hívei vagyunk, erőfölényre nem törekszünk, de azt sem engedjük meg, hogy bárki erőfölénybe kerüljön velünk szemben. Meggyőződésünk, hogy ez az álláspontunk nemcsak a magyar nép. a szocialista országok népeinek biztonságát szolgálja, hanem megfelel minden ország la­kossága érdekeinek is. Az erőegyensúly az egész embe­riség érdeke, ezért dolgozunk oly kitartóan megőrzéséért. Leginkább csak néhány mondatos sajtóközlemények jelzik, de ezek sokaságából nyomon követhető: pártunk és kormányunk napról napra fellép a nemzetközi küzdő­téren azért, hogy biztosítsuk népünk számára a, békét és a biztonságot, a nyugodt épí­tőmunka feltételeit. Szigorú programot hirdettünk Itthoni körülményeinket tekintve tudjuk, érzékeljük, hogy az elmúlt öt év nem volt könnyű. A párt 1980- ban tartott XII. kongresszu­sa idejében számot vetve a helyzettel, elég szigorú prog­ramot hirdetett. Nyíltan és becsületesen tette ezt, mert a fő kérdések megoldására kí­vánta mozgósítani a dolgozó­kat. E program megvalósí­tása meghozta az eredmé­nyét; kritikus és nehéz hely­zetben megőriztük az ország fizetőképességét, csökkentet­tük az ország adósságát. Ez nagyon fontos volt. Ugyan­akkor — bár a termelés fej­lesztésének ütemét az egyen­súly elsődlegessége miatt ala­csonyabban kellett meghatá­rozni — ezekben az években sem toporogtunk egy hely­ben, a nemzeti jövedelem 8 százalékkal növekedett. A pénzszűke öt éve alatt is nem kevés új létesítménnyel gyarapodtunk. Közöttük van a paksi atomerőmű, egy olajfinomító üzem; moderni­záltunk kohászati és acélgyá­rakat, felújítottunk bányákat; tovább épült a metró, hidak, utak építésével és rendbeho­zásával is fejlesztettük a tö­megközlekedést. Szekszárdon húskombinátot, sok más helyen nagyon fontos élelmi­szer-feldolgozó üzemeket lé­tesítettünk és bővítettünk. Más iparágakban is a hatékonyabb termelés fejlesztéséért dol­goztunk, így öt év alatt elér­tük, hogy a munka termelé­kenységének növekedése meg_ haladta a termelés növekedé­sét, és most egyegységnyi termék előállítására 9 száza­lékkal kevesebb energiát használunk fel. És végül — bár sajnos nem sikerült teljes mértékben megvalósítani azt a célt, hogy az elért életszínvo­nalat megőrizzük — ezen a területen is értünk el eredmé­nyeket. A lakosság fogyasztá­sa növekedett, fél évtized alatt felépült 300 ezer lakás és több, igen fontos, az életkö­rülményeket javító intézkedés történt; általánossá vált az öt­napos munkahét, az ipar je­lentős területein bevezették a 40 órás munkahetet. Mindehhez a többi között arra volt szükség, hogy hatá­rozottabban megköveteljük a hatékony termelést. Hogy mi­ként, arra éppen a Csepel Mű­vek nyújt jó példát. Ez első­sorban nem az üzemek nagy­ságrendjétől függ. Lehet ne­künk bármily gigászi üze­münk is, ha a hatékonyabb termelés azt igényli, akkor át kell szerveznünk. így történt Csepelen is. A Csepel Művek pártszer­vezetei, a társadalmi szerveze­tek, a csepeli dolgozók a dön­tés végrehajtásakor felelős ma­gatartást tanúsítottak, segítet­ték az átszervezést. S máris jó és biztató eredmények mu­tatkoznak, amelyek közül csak egy tényt szeretnék említeni: 1984-ben a Csepel Művek üze­meinek összes nyeresége egy- milliárd 200 millió forint volt. Ez a kétszerese az előző évi­nek! Ügy gondoljuk, hogy a to­vábbfejlődés még csak kibon­takozóban van, de a kezdeti eredmények örömmel tölt­hetnek el mindnyájunkat. Megragadva az alkalmat, hogy ezen a gyűlésen a csepeliek a házigazdáink, szeretnék a cse­peli párt-, állami és társadal­mi szervek vezetőinek, s va­lamennyi dolgozónak gratulál­ni a határozott, jó helytállás­hoz és szívből kívánok további sikereket. Kedves elvtársak! A továbbiakban szólni szeretnék munkánk né­hány erős és gyenge pont­járól. Ha előre akarunk jutni, akkor meg kell ta­nulnunk a szocialista rend­szer erőforrásaira támaszkod­ni, és az attól idegen, gyen­ge pontjainkat megszüntetni, vagy legalábbis csökkenteni. Vannak olyan vívmányaink, amelyeket a köznapokon, a mindennapi munka meneté­ben nem nagyon szoktunk emlegetni. így például nem sokat beszélünk a Magyar Néphadsereg, a Belügyminisz­térium, a határőrség, a mun­kásőrség és az igazságszolgál­tatási szervek tevékenységé­ről, de azért mindenki tud­ja, hogy mit köszönhetünk az ő tisztességes munkájuknak. Néphadseregünk eleget tesz a reá háruló feladatoknak, és gondoskodik népünk bizton­ságáról. A határőrségtől is nagy munkát követel a meg­növekedett idegenforgalom, hiszen évenként már több külföldi tartózkodik hazánk­ban, mint amennyien ideha­za élünk. Biztosan minden gondolko­dó magyar állampolgár nagy­ra értékeli, még ha nem is beszél róla, hogy Magyaror­szágon törvényes rend van. Érvényesül a szocialista tör­vényesség mindkét oldala, te­hát a vétlen embert az ál­lam, törvényeink ereje, a társadalom védi, de a bűnös­nek lakolnia kell. Elismerés jár azoknak, akik ezt bizto­sítják, és a jövőben is bizto­sítani fogják. A termelőmunkában, a tár­sadalom mindennapi életében az eddiginél többet kellene tennünk a szocialista normák teljesebb érvényesítéséért, mert azok még nem valósul­nak meg a szükséges mérték­ben. A társadalmi igazságos­ságnak a jelenleginél jobban kellene érvényt szereznünk.' Ehhez persze törvényes ren­delkezések, kormányzati, gaz­% * vm* Mm* h »»»Mf dasági intézkedések kellenek. De ezek végrehajtását segít­heti a megfelelő közszellem, a társadalom fellépése és tá­mogatása is. A gazdasági életben bizo­nyos követelményeknek las­san már kezdünk eleget ten­ni. Helyes az az elv, hogy nálunk csak a becsületes dol­gozó boldoguljon, s a fizetés a teljesítmény, a szociális tá­mogatás, a rászorultság, a közteherviselés és az adózás pedig a jövedelmek szerint történjék. Ez felel meg a tár­sadalmi igazságosságnak, és érvényesüléséért még sokat kell tennie a pártnak, a tár­sadalmi szerveknek, a kor­mányzatnak és nem keve­set magának a társadalom­nak. Erre azért is szükség van, hogy a becsületes munkának meglegyen a vonzereje. De tennünk kell annak ér­dekében is, hogy a dolog másik oldala is rendben le­gyen : az, aki a köz terhére és mások rovására —, hogy úgy mondjam — ingyen él, ne boldoguljon a mi társadal­munkban. Alki a törvényt ki­játssza, a jogszabályokat vesz­tegetésekkel megkerüli, a fo­gyasztók becsapásával és más módon harácsol, azt felelős­ségre kell vonni, meg kell büntetni és a harácsolt java­kat vissza kell venni tőle a társadalom és a nép számára. Ily módon — a törvényke­zéssel, megfelelő intézkedések­kel és a közszellemimel — te­gyük lehetetlenné az ingyen­élést, a harácsolást. a köz megkárosítását, a befolyással való visszaélést, a vesztegetést, mindazt, amit népünk igaz­ságérzete nem visel el. A becsületes, tisztességes munka védelmében és ösztön­zésére be kellett vinnünk a köztudatba — s ez nem volt könnyű —, hogy a fizetés, a 'ke­reset, a , jövedelem a teljesít­mény szerin t al ak üljön. Ennek kapcsán megemlítem:a szoci­alizmus eredeti célja a társa­dalmi egyenlőség. De mi nem a szegénység egyenlő­ségét akarjuk, hanem azt az egyenlőséget, amely megfele­lő mennyiségű javak birtoká­ban alakul ki. Ehhez a szív- vel-lélekkel végzett termelő­munkát értékén kell megfi­zetnünk. így teremthetjük meg mindazt, amire a társadalom­nak szüksége van. Kedves elvtársak! A választási ciklus öt esz­tendő. de mi olyan politika támogatását kérjük, amely nem öt évvel ezelőtt született. Hazánkban hosszabb ideje töretlen a politikai irányvonal és biztos vagyok abban, hogy meg sokáig töretlenül érvé­nyesül az a gyakorlat, amely eddig is jelentős eredménye­ket hozott. Politikánk nagy eredrriénve, hogy a nép kivívta és meg­védte hatalmát. Ez volt az első és döntő lépés abba az irányba, hogy Magyarország a szocialista fejlődés útjára léphessen, és azon is halad­hasson tovább. Ennek során leraktuk, rhajd jelentősén to­vább fejlesztettük » szocia­lista társadalom alapjait. Gondoljanak vissza e munka egyik rendkívül . fontos ré­szére, a mezőgazdaság szoci­alista átszervezésére. Bizony akkor nem volt mindenki az első szóra száz százalékig híve a szocialista átszervezésnek. Az persze több éves folya­mat volt, s a . megalakult szövetkezeteknek állami tá- mogtást is kellett adni. Ak­koriban a munkásemberek közül sokan mentek falura, segítették a szövetkezetek megalakítását, gépesítését, de közben szóvá tették, hogy mégis drága a zöldség. A zöldség ma is drága, de azért ma már egyértelműen bebi­zonyosodott: érdemes volt a munkásosztálynak megfogni paraszttestvérei kezét, és a parasztok helyesen döntöt­tek, mikor ezt elfogadták, s így végbement a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se. létrejött egy modern, kor­szerű, szocialista gazdasági ág. Ez bizonyftja, hogy van értelme az ilyen munkának, küszködésnek. Átalakítottuk a gazdaság- irányítási rendszert is. Ez sem volt "lyan egyszerű; so­kan nálunk sem értették és mások is tűnődtek rajta. Lé­péseink lényege mindig az volt, és ma is az, hogy Ma­gyarországon szocialista terv- gazdálkodás folyik. Az üze­mek nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Ez találkozik azzal a törekvésünkkel is, hogy a dolgozók kollektívái felelősen dönthessenek saját terveikről. Olyan hatékony szocialista tervgazdálkodás­ra van szükség, amely figye­lembe veszi a Diac követel­ményeit. Volt idő, amikor nö­veltük a termelést, de a ter­mék egy része raktárakba került, mert kiderült, hogy sem itthon, sem külföldön senkinek nem kell. Hát ilyen termelésre a szocializmusnak nincs szüksége. Kell a korszerű termék Gazdaságunknak megfelelő minőségű, alacsony önköltsé­gű, korszerű termékeket kell gyártania a hazai fogyasztás, a szocialista országok és minden kereskedelmi part­nerünk számára. Érjük el, hogy keressék a magyar árut, legyen értéke, becsülete. Gazdaságirányítási rendsze­rünk most már több mint 16 éve működik sikeresen. A to­vábblépés egyik eleme a vál­lalati önállóság kiszélesítése. Ez arra is módot ad, hogy a kollektívák, a társadalmi szer­vek jobban beleszólhassanak abba. mi történjék a munka­helyeken. Kedves elvtársak! . Hosszabb időszakra vissza­tekintve a társadalmi krízis, az ellenforradalom ellenére is jelentős a fejlődés. Ha ösz- szehasonlító számokat né­zünk, 1950-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem ötszörö­sére, az ipari termelés kilenc­szeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére növe­kedett. Gyarapodott a dolgo­zók műveltsége, kultúrája, a reáljövedelem is 3.5-szeresére növekedett 1950 óta. S még valamit: jelenleg Magyaror­szágon a lakások hatvan szá­zaléka 1950 után épült. Ez nem rossz arány. Ennek a politikának, és ha egészen pontos akarok lenni, akkor úgy mondom, hogy a párt politikájának, a népfront­politikának és népünk meg­értésének, helytállásának mmm. nak. Amikor gondjainkat, ten­nivalóinkat vesszük számba gondoljunk arra, milyen ne­héz feladatokat oldottunk meg, amikor megvolt hozzá az akarat, a felelősség és a hozzáértés. A küzdelem, a harc soha nem hiábavaló. S ha elég állhatatosak, követke­zetesek vagyunk, és nem tá­gítunk céljainktól, nem huny­juk be a szemünket a nehéz­ségek láttán, akkor ezentúl is megvalósíthatjuk terveinket. Ilyen szellemben, ilyen hoz­záállással bizakodva nézhe­tünk a jövőbe. Politikánk marxista—leni­nista, szocialista, kommunista, népfrontpoiitika. Ez mind együtt igaz. A marxista—leni­nista elmélet, a szocialista tár­sadalmi rendszer célja az, hogy a népnek boldogabb és jobb élete legyen, az ország virágozzék, a nemzet boldogul­jon. Ez a mi politikánk. Eh­hez szükség van arra a nagy erőre, amit mi úgy hívunk, hogy szocialista nemzeti egy­ség. Nagv erő ez, mert a nemzet fiai és leányai, mind­azok, akik felismerik a nép érdekeit, s azt szolgálni ké­szek, összefognak és dolgoz­nak. A szocializmus a mun­kásosztály eszméje. amelyet egész népünk magáévá tett. A szocialista cél. és maga a mű, a szocializmus, ami épül, már a mi népünk célja és műve. Elmondhatjuk: pártunk veze­tésével, népünk becsületes, tisztességes munkájával biz­tatóan fejlődik szocialista tár­aid*!» Ennek eredménye, hogy bél­és külpolitikánk révén né­pünk békében és biztonság­ban él, nyugodt körülmények között dolgozunk a fejlett szo­cialista társadalom felépítésen. Van távlatunk. Már folyik az ú j. a jövő év január: 1-ével kezdődő ötéves terv előkészítése. Lehetősége­inkkel reálisan számot vetve most úgy tűnik, hogy ha áz 1985-ös népgazdasági tervet megfelelően teljesítjük, a he­tedik ötéves terv már egy újabb lépés l^sz előre a mö­göttünk levő öt évhez képest. Mostani ismereteink szerint a nemzeti jövedelem 14—17 szá­zalékos. az ipari termelés 13— 16 százalékos, a mezőgazdasá­gi termelés 12—14 százalékos, a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának 10—13 szá­zalékos növelését - irányozhat­juk elő. Ez attól is függ, hogy az idén a tervet, megfelelően teljesítsük, legyen kellő kiin­dulási alapunk. A lehetősé­gek megvannak rá. Naev tar­talékokkal rendelkezünk ah­hoz, hogy a munkateljesítmé­nyeket még magasabb szín­vonalra emeljük. Kedves elvtársak! Június 8-án szombaton vá­lasztás lesz. Azt kérjük ál­lampolgárainktól, választópi.- g árainktól, honfitársainktól, hogy szavazzanak a szocializ­musra, a békére, rendszerünk­re. politikánkra, s mint ahogy eddig is, a társadalmi igaz­ságosság nagyobb fokú érvé­nyesítésére. A választási elő­készületeket idén egy új elem is élénkítette: most nemcsak szavazunk. hanem a politi­kánk. a közügyek képviseleté­re vállalkozó jelöltek közül választunk is. Ezt segíti elő a kötelező többes jelölés. Leg­alább két jelöltet mindenütt állítottak, de némelyik or­szággyűlési választókerület­ben hármas,' sőt négyes je1 ö- lés is történt. A tanácstagje- löitéknél még nágyöbb arány­ban fordult elő többes jelö­lés. Mindez egy lépést jelent előre, nemcsak, a választás, hanem egész szocialista rend­szerünk demokratizálása út­ján. Mert igaz — és ez helyes is —. hoev a jelöltek mind­nyájan vállalták a Hazafias Népfront országépítő, szoci­alista programját, de nagyőn fontos, hogy az egyéni válasz­tókerületekben a lakosság valóban kiválassza azokat az embereket, akik a legalkal­masabbak a közéleti tisztség­re és akikben a legjobban bí­zik. Olyan országgyűlésre es tanácsokra van szükségünk, amelyek képesek hatékonyan előmozdítani népünk alapvető törekvését, a szocializmus épí­tését. békénk és biztonságunk védelmét. Magukról a jelöltekről ter­mészetesen nem tudok szólni, őket választóik — így a cse­pelieket az itt lévők — isme­rik. De a tanácstagjelöltek­kel kapcsolatban általában szeretnék utalni arra. hogy sokszor hallhatjuk a tanácsta­gok és még inkább a tanácsi tisztviselők bírálatát. De olyat én sehol nem hallottam, hogy valaki irigyelte volna őket. Támogassák a köz szolgálóit Azt kérem tehát önöktől, hogy támogassák azokat, akik vállalták a köz szolgálatának nem mindig hálás, nehéz fel­adatát, és készek ezt a mun­kát tisztességgel elvégezni. Megérdemlik ezt a támoga­tást. Az országos listán jelöltek mellett nem kívánok agitál­ni, mert úgy tűnne, mintha magam mellett is szólnék, hi­szen én is köztük vagyok. Szeretnék azonban utalni ar­ra, amit az előttem szólók is mondottak: e lista politikánk tükre, a rajta szereplő sze­mélyiségek részvételére szük­sége van az országgyűlésnek. Az országos listán a 35 je­lölt között a pártonkívüliek aránya egyébként nagyobb, mint amilyen az arányuk a jelenlegi országgyűlésben. Kedves elvtársak! A szocialista nemzeti ösz- szefogás egyik eredménve, hogy a társadalmilag aktív emberek jobban megismer­ték egymást a közös küzde­lemben, a közös vállalások­ban. Jobban összeforrtunk, közelebb kerültünk egymás-- hoz. Ez végső soron azt je­lenti, hogy különböző világ­nézetű emberek, párttagok, pártonkívüliek, fizikai dől-1 gőzök, értelmiségiek foghat­nak össze az egész népünk érdekeit szolgáló közös és ne­mes célokért. A szombati választás vál­jék népünk szocialista törek­véseinek segítőjévé: olvan megmozdulássá, amely erősí-' ti egységünket, összeforrott- ságunkat és növeli hazánk megbecsülését határainkon kívül is.. Ami engem illet, én bízom abban, hogy ez így lesz. Kádár .fános nagv tapssal fogadott beszédét követően, a nagygyűlés Kállai Gyula zár­szavával, majd a Szózat hangjaival fejeződött be (MTI) ülésezett az SZKP KB Politikai Bizottsága Javítják a dolgozók anyagi érdekeltségét Kovács B. Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága jó­váhagyta azoknak a tár­gyalásoknak az eredményeit, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Gus- táv Husákkal, a CSK.P KB fő­titkárával, Csehszlovákia el­nökével folytatott. Mint a testület megállapította, e tár­gyalások tovább erősítették a két párt és a két ország együttműködését; a megálla­podások, a 2000-ig szóló gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési program alá­írása új távlatokat nyitnak a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése előtt, minőségileg gaz­dagítják a szovjet—csehszlovák együttműködést. A megállapo­dások következetes valóra váltása fontos feladat, amely az SZKP-nak abból a válto­zatlan politikájából fakad, hogy szilárdítsa a szocialista közösség egységét és össze­forró ttságát. A testület jóváhagyólag tu­temfaui Vú*Ui Ve*«*. nyikovnak, az SZKP KB PB tagjának, az Oroszországi Föde­ráció miniszterelnökének ka­nadai látogatásáról szóló be­számolóját, és hangsúlyozta:, a Szovjetunió továbbra is a Kanadával való kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tésére törekszik; ez érdeke mindkét népnek, s a béke megszilárdítását és a nemzet­közi együttműködést szolgál­ja. A PB foglalkozóit a nor­marendszer korszerűsítésének egyes kérdéseivel. E korszerű­sítés célja a munkatermelé­kenység növelése, a munka szerinti bérezés szocialista el­vének megszilárdítása. A Politikai Bizottság' ismét foglalkozott az aratás előké­születeivel. Egyebek között kötelezte az illetékes minisz­tériumokat és főhatóságokat, a helyi párt- és tanácsi szer­veket, a gazdálkodó egysége­ket, hogy kellő időben készít­sék fel a betakarításhoz szük­séges gépeket, szállítóeszkö­zöket, magtárakat, a takar­mányüzemeket és az siimttm- t—d—áaatafc. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom