Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

íöéesi fárgyalósolc Van kilátás A szocialista országok leg­utóbbi javaslata alapján van lehetőség a megállapodásra a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről Becsen fol'yó tárgyaláso­kon. Az előrelépés az osztrák fővárosban- egyben kedvezően hatna a Genfben és Stock­holmban folyó tárgyalások menetére — írja kedden a Krasznaja Zvezda. A Szovjetunió honvédelmi minisztériumának lapja em­lékeztet arra, hogy legutóbbi tervezetükben a szocialista or­szágok javasolták: a résztve­vők ne a fegyveres erők és fegyverzetek átfogó csökken­tésére összpontosítsák erőfe­szítéseiket. hanem első lépés­ként a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyes szá­razföldi egységei létszámának csökkentésére. A térségben állomásozó szovjet erőket 20 ezer, az amerikait 13 ezer fő­vel javasolja csökkenteni a szocialista országok tervezete. A létszámcsökkentést a fegy­verzetek és fegyveres erők szintjének befagyasztása kö­vetné. E két problémakörben áll legközelebb egymáshoz jelen­leg a felek álláspontja, s ezért e téren lehetne a legkönnyeb­ben kölcsönösen elfogadható megállapodást elérni — hang­súlyozza a Krasznaja Zvezda, s hozzáfűzi: a szocialista or­szágok javaslata tartalmazza a NATO-tagállamok,álláspont­jának számos elemét. A NATO-orszáigok magatar­tását elemezve a lap rámu­tat: bár ezek az országok fi­gyelemre és tanulmányozásra érdemes lépésnek minősítet­ték a szocialista országok ja­vaslatát, mind ez ideig semmi­féle hivatalos választ nem adtak rá. Teljes mértékben a nyugati féltől függ, megvaló­sul-e a szocialista országok javaslata, s sikerül-e ezzel végre felszámolni a tizenkét éves egy helyben taposást, a bécsi tárgyalásokon. (MTI) Lengyel ellenzékiek pere A gdanski vajdasági bíró­ságon hétfőn felújították Wladislaw FrAsyniuk. Bog­dan Lis és Adam Michnik perét. Mindhármukat az Ide­iglenes Koordinációs Bizott­ság, vezető szerveiben kifej­tett illegális, a közrend meg­bontását céüző tevékenységgel vádolják. Lis és Michnik nem volt hajlandó egyenes válaszokat adni a bíróság kérdéseire. Olyan politikai jellegű kérdé­sekre igyekeztek terelni a szót, amelyek nem kapcsolód­nak közvetlenül a vádhoz. Lis később megtagadta a vá­laszadást. Michnik válaszaiban ugyan­csak a tárgyhoz nem tartozó politikai kérdésekről beszélt, s a bíróság ezért elrendelte kivezettetését a tárgyalóte­remből. Frasyniuk a tárgyalási szü­net után nem volt hajlandó elhagyni zárkáját, megtagad­va a tárgyalóterembe való visszatérést. A tárgyalás kedden a tanúk meghallgatásával folytatódott. (MTI) Rajtaütés Izraeli csapatok rohanták le hétfőn Majdel Szilm dél­libanoni falut. A három harc­kocsival, több tucat páncé­lozott csapatszállító harcjár­művel végrehajtott akció a Dél-Libanont megszállva tar­tó izraeli erők e hétre ter­vezett „végső kivonulása” előtt történt. A rajtaütő izraeliek riasz­tó lövéseket adtak le, majd százhatvan embert — köztük gyerekeket — tereltek egy is­kolaépületbe, ahol kihallgat­ták őket. Három házat föl­robbantottak, 40 lakost pedig elhurcoltak. (MTI) Magyar—szovjet kulturális bizottság ülése Moszkvában Magyarország és a Szovjet­unió között eredményes és sokoldalú a kulturális együttműködés, amelynek to­vábbi elmélyítése szempontjá­ból elvi jelentőségűek a felső­szintű találkozók és megbe­szélések, az ott elfogadott megállapodások — állapítja meg a Magyar—Szovjet Kor­mányközi Kulturális Együtt­működési Bizottság XX-ik ülésszakának Moszkvában kedden aláírt jegyzőkönyve. / Az okmányt Csehák Judit miniszterelnök-helyettes és Pjotr Gyemicsev. az -SZKP KB PB póttagja, kulturális mi­niszter, a bizottság két társ­elnöke látta el kézjegyével. Az aláírásnál jelen volt Raj­nai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Mint rámutattak, az idei év kiemelkedő eseménye volt, a magyar kultúra napjai a Szov­jetunióban, és szintén nagy jelentőségű lesz a Magyaror­szágon októberben megren­dezendő szovjet kultúra nap­jainak eseménysorozata. Fo­kozni kell a koordinációt, a pontos és jól szervezett együtt­működést a XII. moszkvai VIT, a Szófiában októberben megrendezésre kerülő UNESCO-közgyűlés, valamint a budapesti európai kulturá­lis fórum előkészületi mun­kájában és lebonyolításában. A bizottság ülését március­ban tartották Budapesten. A bizottság ülésén megvitatták az 1986—1990. közötti időszak kul­turális és tudományos együtt­működési munkatervének fő irányait, a felsőoktatási együtt­működés helyzetét, valamint a következő ülésszak napirend­jét. Ugyancsak áttekintették a tömegkommunikációs és propagandaeszközök, a rádió és a televízió közötti kapcsola­tok fejlesztéséről korábban ho7.ott határozat végrehajtá­sának menetét. Megállapítva, hogy eredmé­nyesen folyik az ötéves kultu­rális és tudományos együtt­működési munkaterv teljesí­tése, a jegyzőkönyv egyúttal felhívja a figyelmet a kultu­rális együttműködés korsze­rűsítésének eddig még fel nem használt lehetőségeire és tartalékaira. A következő ötéves együtt­működési munkatervben je­lentős helyet kapnak a nagy októberi szocialista forrada­lom győzelmének hetvenedik, Lenin születésének 120., a Szovjetunió megalakulásának 65., hazánk felszabadulása és a győzelem 45., a Tanácsköz­társaság kikiáltásának hetve­nedik, a Magyar Népköztársa­ság megalakításának negyve­nedik évfordulójával össze­függő rendezvények. A jegyzőkönyv aláírása után Csehák Judit újságíróknak megállapította: — A cél a jelenlegi kulturá­lis együttműködés jelenlegi színvonalának megtartása és tartalmi továbbfejlesztése. Nemcsak a jól bevált formá­kat — nagy létszámú kulturá­lis delegációk, színházi társu­latok cseréjét. — kívánjuk folytatni, hanem a fiatal al­kotók és művészek kapcsola­tainak szélesítésére is törek­szünk. A bizottság következő. XXI. ülését jövő ősszel Moszkvában tartják meg. ,,Élénknek és hevesnek" minősítették Thatcher—Jamír eszmecsere Londonban Aczél Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök kedden London­ban nyilvánvaló nézeteltérés­be keveredett Jichak Samir izraeli külügyminiszterrel. Kettejük negyvenperces esz­mecseréjét hivatalos helyen — elég szokatlan szóhasználattal — „élénknek és hevesnek” minősítették. Ennek során Mrs. Thatcher közölte Samir- ral, hogy Nagy-Britannia (akárcsak a* Egyesült Álla­mok) támogatja Husszein Jor­dániái királynak a közvetlen tárgyalások felvételére irá­nyuló erőfeszítéseit. Közelebb­ről azt, hogy Izrael egy jor- dám—palesztin vegyes delegá­cióval^ üljön tárgyalóasztal­hoz. Samié válaszul kifejtette azt, amit hétfőn este az angol te­levízióban is elmondott: Iz­rael nem tárgyal a PFSZ- szel. Ez egyenértékű a Husszein- terv elutasításával, miután Izrael álláspontja szerint a Palesztin Nemzeti Tanács, ahonnan a jordániai uralkodó partnereit kiválasztaná, a PFSZ eszköze. Margaret Thatchernek azon­ban az volt a véleménye, hogy a Husszein javasolta tárgyalásokat minél előbb el kell kezdeni. A találkozó Végén az izra­eli vendégnék volt másfajta aggodalma is! kifogást emelt a Közös Piac kibővítésével szemben- Spanyolország és Portugália felvétele előnyte­lenül befolyásolja országának az EGK-ba irányuló — alap­vető — mezőgazdasági export­ját, közölték hivatalos forrá­sok. Tüntetés a terrorizmus ellen Baszkföldön Az ETA baszk terrorszerve- zeí ellen tüntették hétfőn es­te az észak-spanyolországi Baszkföldön. A kétmilliós or­szágrész nagyobbb városaiban több mint 200 ezren vonultak az utcára, tiltakozva az erő­szak minden megnyilvánulása ellen. >­Májusban Baszkföldön tíz halottja volt a terrorista cse­lekményeknek, 14-en pedig megsebesültek. (MTI) Magyar veteránok szovjet kitüntetése A nagy honvédő háborúban aratott győzelem 40. évfordu­lója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége állal alapított jubileumi kitüntetést adták át kedden Budapesten száz magyar ve­teránnak, akik a szovjet Vö­rös Hadsereg katonájaként, il­letve partizánként részt vet­tek a II. világháborúban, a fasizmus elleni küzdelemben. A kitüntetést Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete adta át a nagykövetségen. Az ünnepi eseményen jelen volt Varga Péter, az MSZMP KB osz­tályvezetője és Padányi Mi­hály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke is. (MTI) MX-kísérlet Űjabb MX-rakéta-kísérletet hajtott vegre az Egyesült Ál­lamok hétfőn a Csendes-óceá­non — jelentette be a Penta­gon. A hat robbanófejjel fel­szerelt földrészközi, balliszti­kus rakéta a kaliforniai Van- denberg légi támaszpontról in­dult a 6760 kilometer távol­ságban lévő cél, a Qajaline korallzátony felé. Hispánia és Papandreu alakít ismét kormányt Hrisztosz Szárcetakisz gö­rög államfő kedden magához kérette a mostani választáso­kon győzelmet aratott Pán- hellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) vezetőjét, Andreasz Papandreut, hogy megbízza őt az új görög kormány meg­alakításával. A vasárnap tartott válasz­tásokon a PASZOK a 300, parlamenti képviselői helyből 161-et szerzett meg — elegen­dőt ahhoz, hogy ismét kor­mányt alakíthasson. Andreasz Papandreu 1919. február 5-én született az égei- tengeri Chiosz szigetén. Apját, Georgiosz Papandreut, aki annak idején a sziget kormányzója volt, majd 1964—65. kö­zött miniszterelnök, Görögország legjelentősebb politikai sze­mélyiségei között tartják számon. Papandreu Görögország első szocialista miniszterelnöke lett 1981-ben, amikor elsöprő fölénnyel megnyerte az októberi választásokat. A második világháború előtti katonai diktatúra idején trockista nézeteket vall, ellenzéki magatartása miatt letar­tóztatják, megkínozzák. 1940-ben, szabadlábra helyezése után elhagyja hazáját, az Egyesült Államokban telepszik le. Föl­veszi az amerikai állampolgárságot, hazájába csak 1960- ban tér vissza. Amerikai tartózkodása alatt közgazdászdoktori diplomát szerez a Harvard egyetemén, pályafutását több amerikai felsőoktatási intézmény tanáraként folytatja. Visszatérve ha­zájába. apja. a centrista politikus pártjára áll. Georgiosz Papandreu 1963-ban megnyeri a választásokat. Fia helyet kap kormányában, előbb a miniszterelnökségi ügyek mi­nisztere, majd gazdasági koordinációs miniszterhelyettes. Az ezredesek 1967-es puccsa után ismét letartóztatják, bar zájat újra el kell hagynia. Svédországban, később Kanadá­ban talal menedéket. Mozgalmat szervez a diktatúra ellen, amely később, az ezredesek uralmának végén, 1974-ben, a Pánhellén Szocialista Mozgalom megalapításához vezet. A PASZOK főleg a mezőgazdasági dolgozókat, a városi, iris­es középpolgárokat képviseli, politikai színezete balliözép, populista. Papandreu nős, négy gyermeke van. Politikai nézetei mel­lett nem utolsósorban magávalragadó egyéniségének köszön­heti rendkívüli népszerűségét, A demokratikus változás po­litikusaként tartják számon. Andreasz. Papandreu 1983 májusában hivatalos látogatást tett hazánkban. (MTI) Egyesült Államok Hi lesz a SALT—II jövőie? tömb tagja maradjon.. Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Az Egyesült Államok a NATO Miniszteri Tanácsának ülésén kíván tanácskozni szö­vetségeseivel a hadászati fegyverek számát korlátozó. SALT—II egyezmény jövőjé­ről. Egy magas rangú ameri­kai kormánytisztviselő ezzel kapcsolatban azt mondotta, hogy Reagan elnök éppen a konzultáció érdekében halasz­totta el döntése közlését a szenátussal. Az elnöknek hét­főn kellett volna erről jelem tést terjesztenie a törvényho­zás elé. de ezt egy héttel ké­sőbb teszi. A kormánytisztviselő azt mondotta, hogy Washington ..nem kész döntéséről akarja tájékoztatni NATO-partnere- it, hanem meg akarja hall­gatni véleményüket”, s erről Shultz azonnal tájékoztatja az elnököt, aki figyelembe veszi majd a NATO-partnerek' ál­lásfoglalását is. ­A Lisszabonban csütörtökön kezdődő .miniszteri tanácsülés témái között szerepelnek majd. a kelet—nyugati kapcsolatok, a Genfben folytatott leszerelé­si tárgyalások kérdései, az Egyesült Államok űrfegyver­kezési programjának témája, a világ egyes körzeteinek problémái és természetesen katonai kérdések is. Shültz Lisszabonban külön is tárgyal csaknem valamennyi NATO- tagállam k ül ügyminiszteré vei A kormánytisztviselő erről nem közölt részleteket, el­mondotta azonban, hogy. Shultz találkozik az új görög kormány külügyminiszterével is. (MTI) Hu Jao-partg Tajvanról Végső esetben fegyveres újraegyesítés Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt KB főtit­kára egy hongkongi lapkiadó előtt célzott arra, hogy Kína végső esetben erőhöz is fo­lyamodhat Tajvan és az anya­ország újraegyesítése érdeké­ben. Kína a békés megol­dást szorgalmazza, de nem vállal jogilag kötelező ígére­tet arra nézve, hogy lemond az erő alkalmazásáról, A békés megoldás előbre- valóságát Hu Jao-pang is hangsúlyozta Lu Keng, a hongkongi Paj Sing című fo­lyóirat elnöke előtt. A kato­nai megoldás a végső eszköz. A hongkongi South China Morning Postban is megjelent idézetek szerint, a Kínai Kommunista Párt KB főtitká­ra azt mondatta,'„amennyiben Tajvan népének többsége csat­lakozni kíván az anyaország­hoz, kénytelenek leszünk ke­ményebb megközelítéshez fo­lyamodni a makacs kisebbség­gel szemben”, A főtitkár sze­rint jelenleg a gazdasági elő­rehaladás a legfőbb szempont Kínában. „További éveket vesz igény­be, míg Kína gazdaságilag megerősödik. Akkor folytat­hatjuk a katonai erő kiépíté­sét. Kína akkorra jobb hely­zetben lesz Tajvannal szem­ben. Kína tisztában , van Taj­van katonai és gazdasági ere­jével, s azzal a ténnyel is, hogy kormánya élvezi. . ,az Egyesült Államok támogatá­sát”, jelentette ki a hong­kongi beszámolók szerint a fő­titkár, aki hozzátette: .az Egyesült. Államok képezi á legfőbb akadályt, amely az újraegyesítés útjában áll. , Tajvan, Hongkong és. Ma-, cau mellett; a kínai ország­egyesítő törekvések harmadik, egyben iegreménytelenebb cél­pontja. Peking rendszeresen felajánlja Táj pejnek, hogy különböző területeken létesül­jenek kapcsolatok. Legutóbb a Kínai Vöröskereszt .javasol­ta a Tajvani Vöröskeresztnek,' hogy kezdjenek tárgyalásokat családegyesítési problémateról. Tajvan azonban mereven el­zárkózik mipden pekingi aján­lat elől, bár az ő célja is az újraegyesítés, de ennek félté-, tele nem kevesebb, minthogy rendszerváltozás következzen be a .kínai szárazföldöp. . , (MTI) /• Ha létezik tudathasadás egy kormány politikájában, akkor a madridi kabinet alighanem ezt az állapotot éli át. Felipe González, a spa­nyol szocialisták vezére há­rom évvel ezelőtt — miután Hispánia a NATO politikai szervezetének tagja lett — azt ígérte: pártja, összhang­ban a lakosság túlnyomó több­ségének véleményével, min­dent elkövet, hogy Spanyol- ország kiváljon az atlanti paktumból. Néhány hónap­pal később azonban, amikor a szocialisták kormányt ala­kítottak, felülbírálták állás­pontjukat. Akkoriban fogal­mazódott meg a spanyol szo­cialisták új jelszava: „Tag­ság igen, katonai integráló­dás nem!” Utóbb González miniszterelnök — engedve a társadalom követelésének — népszavazást ígért, ennek idő­pontja azonban máig sem tisztázott. Ilyen körülmények között érthető, hogy a múlt hét vé­gén Madridban „Fesztivál a NATO ellen” címmel rende­zett egész napos kulturális és politikai megmozduláson sok tízezren vettek részt, akik mindenekelőtt a semleges kül­politika, az amerikai támasz­pontok felszámolása, a NA- TO-ról tartandó népszavazás pontos időpontjának kitű­zése mellett foglaltak állást. Cadizban, a dél-spanyolor- szági kikötővárosban ugyan­csak számosán tüntettek ami­att, hogy a partoknál brit, kanadai, holland, norvég és portugál hadihajók vetettek horgonyt. Az itt látható transzparensek egyértelmű­en kinyilvánították: a spa­nyol nép nem kívánja a NATO-tagságot. Olaj volt a tűzre González miniszterel­nök hét végi bejelentése, mi­szerint a madridi kormány­zatot nem aggasztja a nép­szavazás kimenetele: ha a voksok elutasítanák a NATO- tagságot, megfelelő eszközök állnak rendelkezésére ahhoz, hogy továbbra is az atlanti tömb taeia maradion. Spanyolországra már jó ideje nagy nyomás nehezedik az Egyesült Államok részéről mivel Washington számára a spanyol támaszpontok rend­kívül fontosak. A bázisok mindenekelőtt a Carter el­nök idejében létesített gyors­hadtest bevetésében kapná­nak szerepet. Igaz, a spanyol külügyminisztérium annak idején visszautasította ezeket az elképzeléseket, és szüksé­gesnek tartotta azt is nyo­matékkai hangsúlyozni: Mad­rid nein járul hozzá nukle­áris eszközök tárolásához. Csakhogy később Washing­tonban kiszivárogtatták: konfliktus esetén a rotai bá­zison 32 atomrakétát kíván­nak rendszerbe állítani, s eh­hez megteszik a szükséges előkészületeket. Az újabb tüntetések vilá­gosan értésre adták: Spa­nyolország, pontosabban a spanyol nép elutasítja a Pen­tagon terveit, a NATO-tag- ság megszüntetése mellett foglal állást, s az amerikai katonák távozását követeli. Gyapay Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom