Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

Győri tanulságok

Valószínű, sokat hivatkoznak még arra a tanácskozásra. annak tanulságaira, amelyet máius 27—29. között tartottak Győrben. Bár a kon- íe'encia mind a 350 résztvevője tudta, hogy az átlagos magyar vállalat még nem tart ott, mint az a 21. amelynek vezetői a Rába-parti városban kifejtették a véleményüket, a rendezvény, a vita mégis meggyőzően illusztrálta. merre halad a magyar gazdaság, mik a távlatok, hová juthatunk, ha eltökélten megyünk tovább a gazdaság- irányítási reform kibontakozásának útján, azon a7- úton. amit a XIII. pártkongresszus is megerősített.

Az esemény, a sok siker- vá'lalaf vezetőinek jelenléte, önmagában is azt dokumentálta. hogy van kibontakozás. Nemcsak reális esély, hanem reális lehetőség is nyílott arra, hogy fokozatosan új és dinamikusabb növekedési pá- ]vára térjen rá gazdaságunk. Már azért is. mert « siker- vállalatok sem kapnak több pénzt az államtól, mint mások; őket is érték menet közben kisebb-nagyobb kudarcok. de. mindig talpon maradtak, sőt arra is kénesek voltait, hogy előrehaladjanak.’

Hogy miért, az már a tanácskozás egy másik tanulságára hívja fel a figyelmet. Aki az előadásokat hallgatta, az megbizonyosodhatott arról, hogy ezek az országosan ismert és elismert gazdasági vezetők nem szűkölködnek vállalkozó szellemben. Ahány vállalat, vagy szövetkezet, szinte annyi formája, útja- módja volt a vállalkozásoknak, de valamennyinek a gyors helyzetfelismerés, alapos helyzetelemzés, vagyis a piaci orientáltság, a kalan- dorságtól mentes bátorság, a gyökeres változásoktól sem visszariadó, szüntelen megújulási készség volt a közös vezetője.

A Győrben jelenlevő, felszólaló igazgatók, szövetkezeti elnökök tudták, mit akarnak. öt-tíz évre. esetleg hosszabb távra szóló stratégiai tervet készítettek, amit — ha szükséges — évről évre hozzáigazítanak a változó valósághoz, azt vallva, hogyha ma nincs is pénzük milliárdos beruházásokra, akkor is látniok kell a célt, a távlatokat. Különben úgy járnak, mint az a hajás. aki a naponként változó időjárás szeszéivel közepette még azt is elfelejti, merre tart egyáltalán. Olyan a vállalat stratégiai terv nélkül — húzták alá —, mint az a hajós, aki iránytű nélkül vág neki a tengereknek.

Már nemcsak a nálunk fejlettebb országokban, hanem a legjobb magyar vállalatoknál is felértékelődött, az alkotó szellemi munka. Vagy inkább fokozatosan kivívja az őt megillető rangját, hiszen akik csak szóba hozták ezt a témát, mind arról beszéltek, hogy 10—20 százalékkal, esetleg még többjei emelték a legjobb műszakiak fizetését. Tudatosan vállalták az ezzel járó bér- és egyéb feszültségeket, mert felismerték, hogy nem gyorsulhat fel a műszaki fejlődés, ha nem változtatnak a bérarányokon, ha a valóban kreatív szellemű. tehetséges mérnökök, munkások elé nem tűznek ki ténylegesen mozgósító erejű, ha kell, sok tízezer forintos összegű céljutalmakat. Számokkal igazolták, hogy megéri, mert a piac többet fizetett az ötletes, új, termékért, így több pénze maradt a vállalatnak is.

A sok tanulság közül hadd emeljünk ki még egyet: a nagyvállalatok szerepét. Ismeretes. hogy Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára még az új reformszakasz előtt aláhúzta: ipar- és nagyvállalat-centrikus lesz a gazdaságirányítás korszerűsítése. Nem azért, mert bárki is privilégiumokat akar adni a

nagyvállalatoknak, hanem azért, mert az iparnak, s azon belül is a nagyvállalatoknak meghatározó szerepük van a gazdaságban. Ezért az új reformszakasz sikere múlik azon, vissza tudják-e nyerni régi vonzerejüket a nagyvállalatok. Azon, hogy ha azt halljuk, hogy nagy- vállalat, önkéntelenül is arra gondoljunk, hogy ott sok az új gép, ott képzetteb bek a műszakiak és munkások, ott magasabbak a bérek, fejlettebbek a szociális juttatások, mint másutt. Ha elérünk ide, akkor elmondhatjuk, hogy egyenesben vagyunk.

Nos, aki végigjárta a Rába gyár korszerű üzemcsarnokait; aki látta az egyenként lő—20 milliót, vagy még többet érő korszerű gépek sokaságát; aki meghallotta, hogy itt már 84 ezer forintot tesz ki az idei bérszínvonal, vagyis hétezer forintot keres havonta az átlagdolgozó; aki megfigyelte, hogy milyen példás rend és tisztaság uralkodik ott. az megsejtett valamit abból, mit jelent a magasabb fokú szervezettség és fegyelem. Aki ezt végignézte, az mintát kapott, s úgy érezte, a magyar ipar jövőjébe pillantott kicsit.

M. JÜ.

Szibériai szemmel

„Nem volt nap, hogy ne kellett volna köszönetét mondanunk az új barátoknak” — mondta elismerően Valerij Karpov, a kemerovói Zárja szovhoz párttitkára, Nógrád megyei látogatásakor. A szovjet állatorvos háromtagú küldöttséget vezetett, amikor meglátogatták a vellük félév- tizede baráti kapcsolatban lévő Pásztói Mátraaljai Állami Gazdaságot. Karpov a csaknem egyhetes látogatás befejeztekor válaszolt a Nógrád kérdéseire.

— Érkezésük után nem sokkal körülnéztek a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Miért hasznos es a seregszemle a szibériai mezőgazdáknak?

— Örültünk, hogy láttuk a korszerű traktorokat, de leg- a:ább ennyire a traktorokhoz kapcsolódó kiegészítő gépeknek is! Nyilvánvaló, hogy ezek nagyon hasznos berendezések itt, de nem lehetünk biztosak benne, hogy a szibériai időjárási viszonyok között is megállnák a helyüket. Ezzel együtt meggyőződhettünk róla, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban magas színvonalat ért el a kézi munkát helyettesítő mechani- záció.

— Hasznosítható-e valami Szibériában abból, amit a háztáji gazdaságban láttak?

— Először is, ha megnézzük Szibériát, ott a háztájinak nevezhető tevékenység,

A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói szeptemberre ígérik a salgótarjáni Pécskö utcában folyó építkezés első lakótömbjének átadását. - r- barna —•

főleg a kertészkedésre vonatkozik. Sertéstenyésztés nem folyik háztájiban. A kertészetben a fóliázás is úgy történik, hogy egy-egy növényt lebontanak egy kis fóliával. Ha a kerti növényekben a család igényein túl felesleg keletkezik, azt eladhatják állami kirendeltségekben a termelők. De a háztáji gazdaságról elmondható, hogy nem folyik olyan kiterjedten, mint M agy arországon.

— Mint állatorvos fölfigyelt-e valamire az állami gazdaság sertéstelepén?

— Érdekes volt nekem többek közt az etetés módszere. A mi eljárásunkhoz képest itt kisebb adagokat kapnak a malacok, de többször. Kis területen viszonylag sok malac van és nem kapnak természetes fényt. Keveset mozoghatnak. ennek köszönhetően feltehetően gyorsabban híznak. Érdekes számomra, hogy itta

A cipősszakma nagyöregjei a lábbelikészítés ábécéjében tartották számon az aranyszabályt: új terméket bevezetni egyik napról a másikra — kész öngyilkosság! Akkortájt fejest ugorni a piaci mély vízbe nem volt divatos, megadták a módját minden változásnak, hisz’ nem futott olyan veszélyesen gyorsan az idő.

Csakhogy a lábbelikészítés akkori aranyszabályának ma éppen az ellenkezője érvényes: aki nem tud máról holnapra terméket váltani, az búcsút mondhat jövőjének. A mély vízbe ugrani pedig nem csak ajánlatos, hanem — ha a szükség úgy hozza — egyenesen kötelező.

A Salgó Cipőipari Szövetkezet az idén pontosan ezt cselekedte. Felmerülve a mély vízből maga is meglepődve tapasztalta, hogy ezt az elszánt ugrást egészen jól túl lehetett élni, sőt. mintha dolgai éppen ettől kezdenének rendbe jönni!

X

— Mi világéletünkben férficipőt csináltunk, erre voltunk berendezkedve — mondja Gulyás Miklós megbízott műszaki vezető. — Termékeink kelendősége két éve kezdett leáldozni, a hazai piacon egyszerűen nem fogyott a férficipő. A gondok tavaly már egészen súlyosak voltak — azonnal döntenünk kellett.

A szövetkezet kereskedelmi partnereinek véleménye pontosan megegyezett: a női és lánykacipőknek van keresletük, kivált a vászonból készült könnyű topánkaknak.

híg takarmányt helyezik előtérbe, míg mi főleg száraz takarmánnyal etetümik. Ahol láttam a tenyésztést, nagy volt a tisztaság és meg voltak teremtve a gyors munka feltételei. Mint a szakemberek elmondták, sok mindennel kísérleteznek. Kíváncsian, várom, hogy a kísértetek végére jussanak, s beszámolj a- mafc az eredményekről.

— A Zárja szovhozban, milyen szervezési módszerek hasznosíthatóak?

— Amit itt láttunk, abból elsősorban a számítóközpontban folytatott adatfeldolgozás létezett a legjobban. Nagyban segíti a munkát a gyors és pontos nyilvántartás. Mi magunk is élünk ezzel a lehetőséggel, de a fejlesztést gyorsítanunk kell.

— Mint párttitkár, látott-e olyan módszereket, amelyeket otthon a pártmunkában alkalmazhat?

.— Tudja, én még fiatal

párttitkár vagyok. Nem a harmincnégy éves életkorom miatt, hanem mert csak most, áprilisban kerültem a párttitkári tisztségbe. így hát természetesen figyeltem, mit hasznosíthatok majd párttitkárként, de ezeket konkrétan nevükön nevezni most még nem tudnám.

— Mt az, amire a mező- gazdaságon kimül nálunk felfigyelt?

— Érdekfeszítő volt, hogy az országgyűlési képviselő- választásban és a tanácstag- választásban legalább két jelölt indul. Ez számunkra új volt. Ezenkívül örömmel tapasztaltuk. hogy ámbár baráti fogadtatásra számítottunk, amiben részesültünk, felülmúlta várakozásunkat. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy mi meleg köszöntésekre számítottunk és valójában forró üdvözlésekben részesítettek minket.

M. P.

Választási kislexikon

A SZAVAZATSZEDÖ BIZOTTSÁG

A szavazatszedő bizottság

a) átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat;

b) levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényességéről és zavartalanságáról;

c) megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét;

d) továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet a helyi választási elnökséghez.

A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezáratja. A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság megszámlálja a szavazatokat. A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökségnek és az illetékes választási elnökségnek a tagjai, az e szervekhez beosztott dolgozók, továbbá a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak. A helyi választási elnökségnél kifogást lehet emelni a szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata vagy intézkedése ellen, továbbá helyi tanácstag választása esetén a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban.

SZAVAZÁSI JEGYZŐKÖNYV

A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról választókerületenként két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyben fel kell tüntetni

a) a szavazás helyét és napját;

b) a szavazókor és a választókerület sorszámát, a sza- vazatszedő bizottság tagjainak nevét;

c) az urnák felnyitásának tényét és eredményét;

d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját;

e) a nyilvántartásba felvett választópolgárok számát;

f) a leadott összes szavazat számát!

g) az érvényes és érvénytelen szavazatok szám át f

h) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát kü- lön-külön;

fi azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken valamennyi jelölt nevét törölték;

j) a visszautasított választópolgárok számát;

k) a szavazás közben előfordult fontosabb evseménye- ' két, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat,

SZAVAZÓHELYISÉG

Minden szavazóhelyiségben — a szavazás titkossága érdekében — legalább két szavazófülkét és a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A szavazatszedő bizottság az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben. A szavazatszedő bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák.' A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására tett. intézkedése mindenkire kötelező. A szavazás a szavazófülkében történik, ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi. A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a szavazó azonban, aki nem tud olvasni, vagy, akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választópolgár segítségét veheti igénybe.

Ugrás a mély vízbe

— Jövőre vászoncipőt készítünk — jelentették be haladéktalanul a dolgozóknak. A közlést meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták. Végre valami új! — lelkendeztek egyesek. Jó, de hogy fogunk ezzel keresni. Hiszen ezeken a pihekönnyű kis semmiségeken alig van munka! — aggodalmaskodtak mások.

X

Ennek most már öt hónapja. Kiss Jenő összeszerelő üzemi művezető fiókjából azóta sok Elénium elfogyott, pedig a középkorú férfi a szövetkezetnél eltöltött 15 esztendeje alatt megért már egyet s mást — s csillapító pirulákra még sosem szorult.

— Mostanában már ritkábban kapok be belőle — neveti el magát Kiss Jenő. — Ez is mutatja, hogy túlvagyunk a nehezén.

,S hogy mi volt a neheze? Hát. „csupán” annyi, hogy a zömmel betanított munkásokból álló üzemi kollektíva termelés közben tanult meg egv egészen mást — szakmunkát, Teljesen új technológiát sajátított el, úgy hogy közben szorított a határidő, és jottányit sem engedhettek a minőségből. Ekkora próbatétel előtt még sohasem álltak. ..

— Dicséretére legyen mondva a szövetkezeti vezetésnek,- nem volt szűkmarkú az

iparkodások honorálásával — állítja nem kevés elismeréssel a hangjában a művezető. — Megemelte a mozgóbérkeretet, így aztán a legügyesebb asz- szonyok a korábbi két-három száz forinttal szemben hathét száz forintot is hazavihettek hónap végén ráadásként. Olcsó lábbeliket készítünk, s a kereset mégsem csökkent — ez nem csekélység!

Az összeszerelő üzemi munkások — ezt a részleget itt aljaüzemnek nevezik, mit sem törődve a szó pejoratív felhangjaival — kitettek magukért. A művezető megítélése szerint az átlagosnál is jobb bizonyítványt szerzett Czibilka Lászlóné, Rácz Gyu- láné, Csontos Gvörgyné, Sze- rémi Lászlóné, de hiszen a legjavát nyújtotta a többi

A lehető legsürgősebben, az új termékekből összeállított negyvenmodelles mintakollekció bemutatása az idei év első felére a következő eredményeket hozta. A szövetkezet női és lánykavászonci- pőkre 58 ezer párás rendelést kapott, ebből 20 ezer párás tételre NDK-beli vevő tartott igénvt. Balerinacipőkből 30 ezer párat kell elkészíteniük a Salgó cipősöknek. kétharmad részt lengyel vásárló címére. Fiúszandálból 4500 pár az igény, női szandálból és pantonettből pádig nem kevesebb, mint újabb 30 ezer pár!

A munka jövedelmezőségére nem lehet panasza a szövetkezetnek — az exportot illetően különösen nem. Az év végére várható eredményből már az első negyedévben is szépen mutatkozott.

X

— Rosszabbra számítottam — vélekedik Hajdara Béláné tűzödevezető is. — Amennyire féltem a váltástól, olyannyira kellemesen csalódtam. Pedig éppen a tűzés az, ami a legtöbb gondot ígérte: mi a nehéz, vastag bőrökhöz szoktunk hozzá, most igényesebb, finomabb munkát kellett megtanulni. Tizenhat esztendeje dolgozom itt, ehhez fogható fordulatot még sohasem tettünk!

Totális termékváltásnál a lassabban haladó munka is bocsánatos bűn. Hajdaráné azonban állítja, nem csak lemaradásba nem kerültek, de még előre is varinak a .tervvel. Főleg a fiatalok bizonyultak talpraesettnek, de szorosan követték őket az idősebbek is.

Berki Márta egyike azoknak, akik gyorsan, ügyesen megtanulták a korábbiakhoz képest merőben más munkát. A fiatal lány egyébként ruhaipari szakmunkás — a szövetkezetnél ifjúsági brigádvezető is —, s örült, amikor megtudta, most végre kimondottan könnyű, divatos termékeket fog készíteni.

— Nem mindegy a gépnél ülőnek sem, hogy mit csinál — magyarázza. — Nyitott szemmel járok, magam is vásárló vagyok, tudom, mit keresnek a boltban. Amit most készítünk, az a legújabb divat. Praktikus, kényelmes, minden fiatal ebben szaladgál. Még a kezem is könnyebben rááll, mint a konzervatív ízlést kiszolgáló férfifélcipőkre. A pénzem sem kurtult, a napi kétszáz forintom így is megvan.

Nehéz próbatétel volt ez a termékváltás a szövetkezetnek, de csak az első. A következő gátat az év második felében kell átvinni: 45 ezer pár női velúrcsizmára kapott rendelést a szövetkezet, a tétel egytől egyig exportra megy. A velúr maga is finnyás anyag, a modell meg különösen igényes. Igaz, a termék nagyon szép. De, hogy az legyen valóban, a Salgó cipősöknek szívüket-lelküket is bele kell adni.

Képesek rá. Ezt bizonyították az idei első öt hónapban. És nincs híja a mersznek sem. Különösen most, hogy tapasztalták már: |t fejesugráshoz az embernek csak egyszer kell a bátorságot összegyűjtenie.

Sfcendi Márta

NÖGRAü r 1980, júniu* 5,, szerda

/