Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-18 / 141. szám
irányítás és A Nógrád Megyei Tanács és Végrehajtó Bizottsága rendszeresen , ellenőrzi szakigazga- tasi szervei tevékenységéi, meghatározza a tennivalóikat. Ez törtéht a közelmúltban is, amikor a tanács a kereskedelmi osztályt számoltatta be munkájáról, különös tekintettel a kereskedelmi etika javítása érdekében kifejtett intézkedéseire. A kereskedelmi osztály az ellátás koordinálásával járult hozzá ahhoz, hogy a célkitűzések a középtávú terv időszakában — nehezebb körülmények ellenére — alapjában teljesültek. A lakosság áruvásárlása 4 év alatt 33,7 százalékkal növekedett, 1,8 százalékkal haladta meg az öt évre előirányzottat. Javultak a bevásárlási körülmények. A megyei tanács területfejlesztési céljai a kereskedelemben — mintegy 110 millió forintos tanácsi támogatással — teljesülnek. Az üzlethálózat csaknem 12 ezer négyzetméter új létesí^mény- nyel gazdagodik. Ennek 90 százaléka az épülő lakótelepeken, munkáslakta településeken javítja a lakosság ellátását. A kistelepüléseken lévő boltok közül mintegy 106 egységet újítottak fel, korszerűsítettek. Az idegenforgalomban a vendégfogadás férőhelyei 475-tel bővülnek. Az itt befektetett pénzeszközök egyben a helyi lakosság környezetét is javítják az infrastruktúra fejlődésével. A kereskedelmi szolgáltatás kölcsönzőbolttal, nagy értékű. tartós fogyasztási cikkek házhoz szállításának bővülésével javult. Szélesedett az új üzemeltetési formában működő boltok száma. Ma már szerződéses rendszerben az egységek mintegy 20 százaléka működik, amelynek aránya meghaladja az országos átlagot. Ezekben és a jövedelemérdekeltségben dolgozók Kivitel, feiáilatozási Kisvállalkozók exporttevékenységét kívánja fellendíteni az Állami Fejlesztési Bank és a Magyar Kereskedelmi Kamara. Mint a kamara hetilapjából megtudható volt: várják a kisvállalkozók szép kiállítású prospektusát, s bővebb fölvilágosítást adnak a pénzintézeteknél a 181-200,465-ös telefonszámon. — A külföldre „nyitó” kisvállalkozók iránt érdeklődnek, holott ebben a kategóriában egyelőre nincs külkereskedelmi jog. .. — Valóban nincs, de mi természetesen a külkereskedelmi vállalatokat nem akarjuk kihagyni — adta a tájékoztatást Gaál Levente, a bank kisvállalkozási tagozatáról. — A jelenlegi szervezeti keretek között kívánjuk elősegíteni a kisvállalkozói exportot. Szorgalmazni szeretnénk a külföldi eladását azoknak a termékeknek, amelyek jók, életképesek, de a jelenlegi, nagyobb tételekkel dolgozó külkereskedelem nem foglalkozik velük. — Mi lenne a kisvállalkozói exporttal való foglalkozás szervezeti kerete? — Hogy vegyesvállalat lenne vagy kereskedőház, ezt még nem tudjuk. Ez részben a beérkező ajánlatoktól függ. — Milyen ajánlatokra számítanak? — Tulajdonképpen erre vagyunk mi is kíváncsiak, ezért tettük közzé felhívásunkat a HVG-ben. Már vannak nagyon szép kiállítású kisvállalkozói prospektusok, köztük több idegen nyelvű is! — Akad-e közöttük Nógrád megyéből paló? — Nógrádi egyelőre még nincs. .1 metika a kereskedelemben (I.) ' erősen motiváltak a vevők jobb, udvariasabb kiszolgálására, az árukínálat bővítésére és az üzletek igény szerinti nyitvat.artására. A kereskedelmi dolgozók döntő többsége szakmáját hivatásnak érzi és becsületesen végzi munkáját, mégis gyakran fordulnak elő etikailag kifogásolható jelenségek. Ezért vált szükségessé, hogy az etikai problémák megelőzésére, visszaszorítására akcióprogram készüljön és azt a gazdálkodó szervezetek érvényesítsék. a tanácsi szakigazgatási szervek pedig a végrehajtását ellenőrizzék. A felmerülő bajok egyik forrása az áruhiányból származik. Ennek csökkentése érdekében ösztönöztük a kereskedelmi szerveket a termelésre. illetve termeltetésre is. A megye fogyasztási szövetkezeteinek ipari termelése az 1980. évinek több mint négyszeresére emelkedett, köztük olyan főzelékkonzervek szerepeltek, amelyek hiányt pótoltak. Á közvetlen áruimport szorgalmazásának eredményeként 4 év alatt behozott áruk értéke hatszorosára növekedett. Ily módon több mint 14 millió darab tégla, kazánok, ruházati cikkek behozatalára került sor a szomszédos szocialista országokból. Hasonló célt szolgált a hét kiskereskedelmi szervezetnek nagykereskedelmi tevékenységre adóit jog. Ezzel növelhető a gyári beszerzés és a kistelepülések boltjainak ' közvetlenebb ellátása. Előtérbe került a piaci verseny fokozása a termelők és négy évvel ezelőttihez képest. A kereskedelem árusítási tevékenységének ellenőrizhetőségét célozta az előjegyzé- ses rendszer bevezetése. Az építkezők beszerzési gondjait enyhíti az anyagbiztosítási megállapodás rendszere az állami TÜZÉP-hálózatban. Egyes, szűkében lévő árukra előjegyzést vesznek fel, vagy előleg befizetése mellett fogadnak el megrendelést a lakosságtól. Ezekkel csökkenthető a pult alóli árusítás és megelőzhető a jogtalan előny- benrészesítés. A süldség-gyümölcs lánckereskedelem a fogyasztói árak mesterséges emelését vonta maga után. Az ennek kiiktatására kiadott belkereskedelmi miniszteri rendelet -alapján módosította a piacokról és vásárokról szóló rendeletét és a helyi tanácsok többsége ezzel kizárta a többlépcsős forgalmazás szervezőit. A kereskedelmi dolgozók etikai nevelésének fontos szerepe van a megelőzésben. Az elmúlt 4 év során szakképzésben és továbbképzésben részesített 1460 felnőttdolgozó tanulta az etika szabályait is, azonban ez még nem vált általánossá. A kereskedelmi etika helyzetének javítására készített akcióprogram végrehajtását valamennyi érintett szerv folyamatosan vizsgálja. A megtett intézkedések jó irányú elmozdulást jeleznek. Ezt erősítették a tanács ülésén a vitában részt vevők is, és arról szóltak, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége az írott és íratlan. etikai szabályok benövekedett a kamara súlya és hatásköre Beszélgetés dr. Beck Tamással, a lUflagyar Kereskedelmi Kamara elnökével Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott, amelynek értelmében a Magyar Kereskedelmi Kamara a jövőben társadalmi szervezetként fejti ki érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti. valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő tevékenységét. Dr. Beck Tamást, a kamara elnökét kértük meg, hogy ismertesse a szervezet jövőbeli tevékenységének új elemeit. — A kamara a jövőben társadalmi szervként működik, tehát elvi és operatív vezetése egyaránt a tagjai által választott képviselőinek kezében lesz. Tevékenysége felett az állam, a Minisztertanács útján, a jövőben csak törvényességi felügyeletet lát el. Tovább bővülnek a kamara érdekképviseleti feladatai. A törvényerejű rendeletben új elemként jelent meg, hogy a jövőben részt veszünk a külkereskedelmi jog megadására és visszavonására vonatkozó döntések előkészítésében, valamint a gazdálkodó szervezetek piaci intervenciós eszközökkel történő megsegítéséről hozandó döntések előkészítésében is. A rendelet újraszabályozta és magasabb szintre emelte a kamara kapcsolatrendszerét: ennek révén a döntési folyamatokba történő bekapcsolódásunk már nem lesz esetleges, mint korábban, hanem intézményes. Új elem még. hogy testületünk érdekelt tagjai esetenként felhatalmazhatják a kamarát a más szervekkel folytatott együttműködés kapcsán közös állásfoglalások, ajánlások kiadására, sőt megállapodások kötésére is. Igen lényeges, hogy az új jogszabály bekapcsolja a kamarát azokba a döntési folyamatokba is — a szakszervezetek és egyes érdekképviseleti szervek jogainak érintése nélkül —, amelyek a gazdálkodó szervezetek igazgatóinak jogállását, anyagi ösztönzését érintik. — Hogy érinti a vállalati érdekképviseletet a kamara jogállásának megváltozása? — Az új jogállás lényegében azt jelenti, hogy a kamara már nem az államigazgatás szervezetének része. Könnyen belátható, hogy a kamarának így több lehetősége nyílik a tagvállalatok érdekeinek képviseletére. Más szavakkal a kamara érdek- képviseleti tevékenységének bővülésére, és hatékonyságának fokozódására számítunk a jövőben. Az új jogszabály lehetőséget teremt- arra is, hogy a kamara a korábbinál nagyobb szerephez jusson a gazdálkodó szervezetek vezetőinek. igazgatóinak érdekképviseletében. — Természetesen ?zt a szakszervezetekkel és más érdekképviseleti szervekkel egyeztetve kell majd elérni. — Mit jelent a gyakorlatban, hogy a kamara észrevételeket, javaslatokat tehet a népgazdaság számára fontos gazdasági-kereskedelmi döntésekkel kapcsolatban? — A jogszabály rendelkezése, nemcsak lehetővé teszi, hogy a kamara észrevételeket, javaslatokat tegyen az egész népgazdaság számára fontos gazdasági döntések előkészítésében. Kifejezetten kötelezi az ilyen döntések előkészítőit a kamara vélemáv nyének kikérésére. Ez azt jelenti, hogy intézményes.-*; válik a kamara bekapcsolása a legmagasabb szintű gazdaságirányítási folyamatokba. Egészen konkrétan arról határoztak, hogy a jövőben a legnagyobb jelentőségű gazdasági döntések meghozatalánál a kamarát nem lehet kikerülni. Mindez a kamara súlyának és befolyásának nagyfokú növekedését hozza magával. g. a, ! forgalmazók között, illetve a forgalmazókon belül is. Több termelő nyitott boltot a megye településein, az állami és a szövetkezeti kereskedelmi szervek akciók rendezésével versenyeznek a vevőkért. A magánkereskedők száma is növekedett, ma már 75 százalékkal többen. 387-en szolgálják a lakosság áruellátását a tartásával végzett mindennapi munkájával hozzájárult ahhoz a minősítéshez, hogy megyénkben a helyzet nem rosz- szabb, mint az ország más területein. (Folytatjuk) Nyerges János, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője Bővítik a hajdúszaboszlói tőidgáztároiói Befejező szakaszába érkezett a hajdúszoboszlói föld- gáztároló bővítése. A több mint 406 millió forintos beruházás eredményeként a tároló kapacitása csaknem kétszeresére nő, s ézzei lényegesen javul az ország téli gázellátásának biztonsága. Az elmúlt napokban eredményesen lezárultak az újonnan telepített besajtolókomp- resszorok üzemi próbái, s megkezdődött a gépek üzemszerű járatása. Most már lehetőség van arra, hogy a telep naponta ötmillió köbméter gázt fogadjon, s juttasson a föld alatti tárolóba. Gyorsított ütemben végzik és a tél beálltáig befejezik a kitermelőkapacitás növelését szolgáló munkákat is. Eközben már készülnek a következő időszakban megvalósítandó továbbfejlesztés tervei is. E munkálatok 1986-ban indulnak és várhatóan 1989- ben fejeződnek be. Beuetelzawor RÉdióalkatrészekre várva a BRG-ben — Mik azok, amelyek leginkább hiányoznak? — Az egyik egy .tőkésimportot pótló bolgár kristályszűrő, emiatt még az első negyedévre tervezett feladatok közül is megoldatlan néhány — bocsátkozik részletekbe a főmérnök. — A másik egy ugyancsak tőkésimportot pótló jelfogó, amelyet a Jászberényi Műszeripari Szövetkezet gyárt. — Az 5 és 10 voltos jelfogótípust speciálisan a BRG részére gyártjuk — közölte telexen Germánusz Lajosné, a Jászberényi Műszeripari Szövetkezet kereskedelmi vezetője. — Májusban 2 ezer 250 darabot szállítottunk nekik. Tudjuk, hogy a jelfogók iránti igény nagyobb, mint jelenlegi lehetőségeink. A kapacitás növelésére erőfeszítéseket teszünk és tárgyalásokat folytatunk. Felhasználóink nehézségeinket ismerik. Idén egyébként tizenhárom és fél ezer nagyobb adóvevőt, öt és fél ezer kézi rádiót kíván gyártani az üzem. Mindkettőből arányos a lemaradás. — Ez persze nem minden esetben jelent szállítási késedelmet — közli Hlaváes László. — Csak a saját programunkhoz képest van elmaradás. A program általában „rátartással” dolgozik a szállítási kötelezettséghez képest. DIÖSJENÖ, LITKE A gyáriak gyakorlatot szereztek már abban, miképp hozzák be az évközi lemaradásokat. „Tavaly ilyenkor csaknem szám szerint ugyanez volt a helyzet” — emlékezik vissza a műszaki vezető. Kitűnő kooperációs partnerük a BRG budapesti gyáregysége, s emellett két ' megyei tsz is bedolgozik nekik: a litkei és a diósjenői üzem. Különösen az utóbbi egység alkalmas minőségi feladatokra. s mérhető kapacitások rugalmas átcsoportosítására. — Nem lehet tétlenül nézni az anyaghiányt sem — fejtegeti a fő műszaki. — Már jóval a gyártás kezdete előtt összeállítjuk a hiánylistát. Mi, gyáregység lévén nem közvetlenül szerezzük be az anyagot, de rugalmasan részt veszünk a szervezésben. Annak idején például úgy jutottunk trimmer potméterekhez a Remixtől. hogy a nekik hiány— Amikor beérkezik egy rég várt alkatrész, akkor lökésszerű megterhelés jut a végszerelőkre, végmérőkre — magyarázza Hlaváes László főmérnök. — A feladat bonyolult szakmunka, sem a létszám, sem a felszereltség nem ilyen nagy dömpingre van méretezve. Ilyenkor a ráadásmunkát túlórákkal és kooperációkkal végezzük el. Növeli a gondot, hogy a rohamban végzett szereléskor több hiba adódik, s ez a végmérés idejét növeli. „JEL-NEM-FOGÖ” Mint a BRG salgótarjáni gyáregységében megállapítják: az első fél évben a tervezett árbevételhez képest több mint hetvenmillió forint lemaradás várható. Túlnyomórészt a készáruszerelésben támadt akadály. A különféle - rádiótelefpn-állomá- sökhoz nem érkeztek meg a kellő alkatrészek. Három hónap alatt Az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám és Készülékgyárában hamarosan befejezik a nagy teljesítményű direkt tüzelésű hütőszalag munkálatait. A szer kezet három hónap gyümölcse, amelyen öntők, esztergályosok, marósok, lakatosok és mű szerészek dolgoztak. A gép az orosházi üveggyárba kerül. zó alpakkát mi adtuk nekik, ök aztán abból az alpakkából gyártották a potmétert. Emellett ekvivalens alkatrészekkel is kísérleteznek a szakemberek; e módszer azonban sok időt követel: számtalan próbatételnek vetik alá a módosított készülékeket. Bevált gyakorlat az is, hogy kooperációban terven kívüli feladatokat vállal a tarjáni gyáregység. Ezzel az árbevételt gyarapítják, s megteremtik a feltételeit a kellő nyereségnek, fejlesztésnek. — Mire alapozza optimizmusát, miszerint idén is teljesítik tervüket, akárcsak korábban? — Elsősorban arra, hogy itt nagyon stabil gárda van — avat be Simon GeUért üzemvezető. — Az emberek túlnyomó többsége hosszú évek óta itt dolgozik. Sok közülük a saját nevelésű dolgozó. És nagyon szeretik a munkájukat. A Simon vezette szereidében másfél száz ember ügyködik, nagyobbára betanított munkások, kisebb részben műszerészek, technikusok, mérnökök. — Hogy bírják elviselni a néha lökésszerűen jelentkező terhelést a munkában? — Elsősorban a család miatt nem könnyen — mondja Lilinger László, kitűnő műszerész, fiatal apa. — Két gyerekem van, s főleg a kisebbik gyakran beteg. Ha velük nincs gond, akkor a munka is jól megy. — Kell-e áldozatot hozni a munkahely miatt? — Hát az, hogy időnként éjszakára is hopp, vissza kell jönni... Egyszer például szombat este otthon néztem a tévét. Csöng a telefon, jöjjek be, áruátadás lesz. Ez leheL hogy áldozat. H MIELŐBB PIACRA A munkaszeretet mellett az érdekeltség is elősegíti, hogy a dolgozók rugalmasan kezeljék az üzem követelményeit. Többek közt a mérők is darabbérben dolgoznak: ha nincs késztermék,- amit mérhetnek, ezt ■ zsebük is megsínyli. Igv hát a kétkeziek — akárcsak a vezetők — is azon vannak, mielőbb piacra dobhassák a BRG-termékeket. Molnár Pál NÖGRÁD - 1985. június 18., kedd
