Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám

vélemény Bizalmatlanság és bizalom A címben az emberi együtt­élés két alapvető kategóriájá­ra utaltunk. Bizalmatlanság és bizalom — sok egyéb más mellett — végigkíséri életün­ket. Az egymást feltételező fogalompár tengernyi örömet és tengernyi kínt tud okozni az embernek. A bizalom a leg­drágább kincsek egyike min­den kapcsolatban, és a bizal­matlanság a legártóbb méreg. Személyes drámák, történel­mi példák sora szól erről, s lényegében ' e gondolatkörre fűzhető föl a hét több. vala­milyen szempontból fontos­nak tartott műve. FEHÉR RUM Esztergályos Károly kö­vetkezetesen járja húsz éve választott útját; tehát szerzői film a Fehér rum is. Eszter­gályos rendkívül aktuális és fontos témáról fejti ki a vé­leményét. Azt vizsgálja, mi­lyen lehet egy szüleit soha­sem ismert, 18 éves fiatal­ember találkozása az őt meg­tagadó anyával; hogyan rea­gálhat erre a találkozásra az anya, aki erőszak és kamasz­lányi tudatlansága következ­tében kényszerült az anya­ságra. A cselekmény érdekesen zajlik, filozófiai bölcsessé­gekről is hallhatunk, bár eny­hén közhelyes ízűek. (Például: csak az a múlt a miénk, ami velünk történik.) A rendező megszokott stílusban — pon­tos helyzetelemzés, jellem­rajz, erős atmoszférateremtés, érzékeny színészi játék, az erotika hangsúlyozása stb. — meséli el a két ember drá­máját. Mert dráma ez a ja­vából: a fiú édesanyát akar, az anya megtartani régi ön­magát, hiszen a fogamzást csak elszenvedte, nemhogy anya nem kívánt lenni, de olyan helyzetbe se kerülni, amelynek az lehet a következ­ménye. Mindkét fél, a maga álláspontját védi, csak pil­lanatokra sikerül közelebb kerülniük egymáshoz. Ta­lálkozásuk eleve kudarcra ítélt: a fiú idealizált, az álla­mi intézetben kialakított el­képzelésének nem felel meg a valóságos anyakép. Ez az asszony — mert egyszer na­gyon megalázták — már csak % magáért tud élni (férje mellett szeretőt tart), létfor­mája lett saját jólétének meg­tartása, akár hazudozás árán is. Egyre nagyobb terhet je­lent a társadalom számára a család nélkül felnövő gyere­kekről való gondoskodás. Szó- muk gyarapodása fájó sebet ejt. Ezért külön érdeklődés­sel néztük a Fehér rumot, amely összességében végül is alatta maradt várakozásunk­nak. Meglátásom szerint azért, mert egyrészt nem tudta tel­jesen elkerülni a téma sab­lonjait (a fiú egy kicsit férfi­mód is szerelmes megálmodott anyjába), másrészt a cselek­mény társadalomtörténeti hát­tere (a munkásmozgalmi már­tír miniszterre gondolunk) nem szervült elég erősen a fő témához. Ezek miatt érez­hetjük hatástalanabbnak az egyébként jól nézhető produk­ciót. Remek színészi alakítást nyújt Zsótér Sándor és a len­gyel Pola Raksa. TÖRTÉNELMI KÉNYSZERHELYZET Szabó István Bizalom cí­mű filmje méltán szerepelt a nyolcvanas évek elején az Oscar-díjra javasolt külföldi filmek listáján. Mélyen humá­nus, lélektanilag, emberileg hiteles történet 1944. utolsó heteiből. Két embert összezár a háború, mindketten csalá­dosok, szerelem alakul ki kö­zöttük. Szabóra jellemző fi­nomsággal ábrázolta tik az őszinte, mély vonzalom és di­lemmája, valamint a vele szorosan összefonódó társadal­mi tett, a fasizmussal szembe­ni ellenállás. A film — címe ellenére — elsősorban a bizalmatlanság­ról tár elénk jellemző képet. A férfi (Andorai Péter játssza) esetében alapos ok is van rá: első szerelme elárul­ta. Csakhogy kérdés: meddig hurcolhatjuk magunkkal egy- egy becsapottságunkat, meg- csalattatásunkat? A végtelen­ségig bizonyára nem, mert az állandó gyanakvás, félelem felőrli idegeinket, gátolja em­beri kapcsolataink normá­lis kialakulását. S hogy esd olvashatjuk ki a filmből, az végül a rendező címválasztá­sát igazolja. Szabó ezzel mint­ha vastagon húzná alá: egy­más iránti bizalom nélkül okosan, jól nem élhetünk. TELEVÁRÖ A Telepódium mellékvágá­nyaként hirdették a tévé, az Ifjúsági Rendező Iroda és a MÁV közös, kétrészes kaba­réját. Az eredeti ötlet ellené­re — a Nyugati pályaudvar egyik várótermében vették fel a műsort — vakvágánynak érzem ezt a szórakoztatni igyekvő programot. Azért igyekvő, mert elvétve tudott csak szórakoztatni. Legtöbb­ször szellemtelennek, ötlette- lennek éreztem, a színészi előadás is alig néhányszor elégített ki. A szabadszájú merészséggel viszont nem volt baj, de ha elhagytuk volna az inkriminált szavakat, akkor sem lett volna szegényebb a műsor. Tudjuk, szórakoztatni, hu­mort csinálni nehéz munka, jól elvégezni ezt a munkát nem is sikerült. Joggal „dug­ták el” a szerkesztők a má­sodik műsorba a kabaré befe­jező részét. Annyi reményünk maradt, hogy Verebes István rendezőnek és Farkasházy Tivadar szerkesztőnek legkö­zelebb jobban sikerül. (ok) Öreg falak közöli Szirákon Már majdnem megirigylem a sziráki gyerekeket, amint autónk felfelé kapaszkodik az iskola felé vezető kaptatón: százados fák kínálnak hűs ár­nyékot a parkban. NIdilli kör­nyezet. Természetvédelmi te­rület — mutatja a tábla, amerre elhaladunk. Gyerek- csapatok tanyáznak a fák kö­zött, éppen szünet van. Amint az udvart körülforgó három épületet megpillantom, már nem tartom annyira irigylés­re méltónak a környezetet. Aztán körbejárva, közelebb­ről megszemlélve az iskolát végleg bebizonyosodik: ami­lyen öreg a park, olyan öre­gek a házak is. De míg a fák koruk előrehaladtával csak pompásabbak lettek, az épületekről az egyáltalán nem mondható el. — Annak idején a kastély­hoz tartoztak ezek is — me­séli Tímár Ágostonná igazga­tó. — Meg is érezzük, hogy nem iskolának készült. Va'gy fél méter vastagok a falak, úgyhogy mindig hideg van. Télen az a baj, hogy nehéz fel fűteni, de nyáron sincs több bent tizenhat foknál. A szünetben kint szaladgáló gye­rekek megizzadva beülnek, és kész a megfázás. A felső tagozat tanul csak itt, hat osztály. Az alsósok lent a falu központjában szé­kelnek. Tagiskolák is tartoz­nak a szirákihoz: Egyházas- dengelegen negyven, Béren húszonnégy kisdiákot taníta­nak. Mindent egybevetve há­romszáz gyerek tartozik a kö­zös igazgatás alá. Huszonegy pedagógus foglalkozik velük. — Nagyon rossz ez a szét­szórtság — mondja az igaz­gatónő. — Bizony megsinylik tanárok, diákok egyaránt. Is­kolaközösségről szó sem lehet. Nemcsak az iskolai szintű összekováesolódás, de még a kisebb gyerekközösségek ki­alakítása is nehéz, mert há­rom faluból rengeteg a bejá­ró, akiket köt a buszjárat, így gyakran kimaradnak a délutáni programokból... Azért persze megpróbáljuk, amit le­het. Van úgy, hogy nagyobb ünnepekkor valamelyik tagis­kolában tartjuk a csapatgyű­lést. Hétvégeken sokat kirán­dulunk. Nagyon szeretik a gyerekek a nyári vándortábo­rokat. Tavaly Vas megyében voltunk, az idén a Kiskunsá­got járjuk be. A tantestület a mostoha kö­rülmények ellenére is arra tö­rekszik, hogy minél több időt tölthessenek a tanulók az is­kolában. Ez főleg az első­másodikosoknál fontos, ahol különösen sok a hátrányos helyzetű, sőt veszélyeztetett gyerek. A legkisebbeknél ta­valy vezették be az egész na­pos oktatást. Voltak szülők, akik nagyon ellenezték, de a többségük elfogadta, a gyere­kek érdeke meg egyértelmű­en ez volt. A szétszórtsággal, épíilet- gondokkal küszködő szirákiak- nak — jól tudják ezt ők is, meg azok is, akik segíthet­nek — végleges megoldást csak egy új iskola megépítése jelenthet. Döntés még nem született, de Tímár Ágoston­ná bizakodva tervezget. — Kicsit lejjebb épülhetne az új iskola — mutatja, mi­közben- kísér kifelé. — Min­denképpen úgy. hogy ebben a csodálatos parkban, amit úgy szeretünk, ne kelljen kárt ten­ni. K. E. Orvos a katedrán Nem szokványos eset Nóg- rád megyében, hogy pedagó­gusnap alkalmából orvost tün­tetnek ki. Dr. Horváth Sán- dór balassagyarmati körzeti orvos az óvónők, tanítók, ta­nárok ez évi megyei ünnep­ségén vette át az egészség- ügyi miniszter által felaján­lott Kiváló Munkáért kitünte­tést — pedagógiai tevékeny­ségéért. — Nem számítottam a meg­tiszteltetésre. de nagyon örül­tem neki — mondja a fia­tal . orvos. — Azért vojt szá­momra meglepetés, mert csu­pán .négy éve vagyok óraadó tanára a balassagyarmati Szántó Kovács János Gimná­zium és Szakközépiskolának Dr. Horváth Sándor nem itt, tanít életében először. Szinte azóta tanít, amióta ta­nul. Az orvosegyetemen pél­dául már hallgató korában saját társait oktatta anató­miára. Ennél nagyobb el­ismerés aligha érhet egyete­mistát. — ön a legjobbak közé tar­tozott. Akik korán alkalmas­nak bizonyulnak az egyete­men folyó oktatásra, kutatás­ra, többnyire ott is marad­nak... — Nekem is felajánlották, a lehetőséget, de mivel a had­sereg ösztöndíjasa voltam, kötelezettségeim velük szem­ben elszólítottak — meséli a fiatalember. — Hét évig vol­tam katonaorvos, ahol a szak­mán kívül szívesen foglal­koztam ismeretterjesztéssel. Leszerelés után szemész feleségével együtt került Ba­lassagyarmatra körzeti orvos­nak. Azóta is itt élnek két kislányukkal. A körzet bete­gein kívül ő látja el a Szán­tó és a Balassi Gimnázium iskolaorvosi teendőit is* Ki­tűnő pedagógiai adottságait nemcsak a leendő ápolónők képzésében kamatoztatja, ha­nem TIT-előadások, vöröske resztes felvilágosító órák hall­gatói között is. — Kicsit, talán többet is vállalok a kelleténél — vall­ja be. — Különösen most érzem ezt. amikor családom­mal építkezésbe fogtunk, ami rengeteg energiámat leköti Azért megtalálom a módját, hogy néha a kedvtelésemnek, a labdarúgásnak is szentel­hessek néhány órát. Nem ke­vés időt vesz igénybe a szak- irodalom folyamatos figye­lemmel kísérése amire vi­szont nagy szükség van a min­dennapi munkában. — Hogyan fogadják a ta­nítványok az grvo&t a kated­rán? \ — Szívesen — mondja mo­solyogva. — Nekem eleinte problémát jelentett, hogy mi­lyen szinten követeljek, de néhány hónap múlva, azt h!.' szem, jól beilleszkedtem. — Tanárokkal megtörténik, hogy szakmai elfogultságból a saját tantárgyukat tartják legfontosabbnak, ön miként vélekedik? — Én éppenséggel túl li­berális voltam az első idő ben — cáfol rám. — Aztán kialakult a követelményszin­tem. Azt tartom fontosnak, hogy a diákoknak átlátásuk legyen a medicináról, össze­függéseikben ismerjék a leg­fontosabb kérdéseket. Az ap­ró részletek közül csak azo­kat követelem meg, amelyek föltétlenül szükségesek. A gyakorlat oldaláról szeretem megközelíteni a dolgokat, hi­szen ezek a gyerekek ápoló­nők lesznek. Legnagyobb hangsúlyt azok a területek kapják, amelyekkel már kez­dő korukban tisz,tában kell lenniük. A többit a gyakor­latból úgvis megtanulják. — A pályaválasztáskor meg sem fordult a fejében, hogy tanár legyen? — Ha nem sikerült volna bejutnom az orvosi egyetem­re, biztosan pedagógusnak me­gyek. Szeretek tanítani. Irigylésre méltó, hogy dr. Horváth Sándornak mindkét vágyát sikerült megvalósíta­ni. Tiszteletre méltó, hogy nem is akárhogyan. , Kovács Erika A balassagyarmati városi könyvtárba beiratkozott közel 3 000 olvasó ez évben 10 ezer forint értékű új könyvvel találkozhatott. Országos fesztiválra készülnek Tatabányán rendezik meg június 20—23-án a szakszer­vezeti színjátszók országos ta­lálkozóját. Ezúttal hatodszor kerül sor a művészeti sereg­szemlére, amely az amatőr szinjátszómozgalom rangos eseménye. Az előzsűrizés már korábban béfejeződött, hely­színi bemutatókon döntöttek a szakemberek arról, hogy kik vehetnek részt az orszá­gos fesztiválon. Ennek alap- já 12 csoport kapott lehetősé­get a tatabányai bemutatko­zásra. A leninvárosi 106-os számú Jpari Szakmunkáskép­ző és Szakközépiskola színját­szó csoportja, a kecskeméti „IV” csoport, a KISZ Közpon­ti Művészegyüttes színpada, a pécsi KPVDSZ színjátszó cso­portja, a budapesti Metró színpad, a salgótarjáni Petőfi kohászszínpad, a pécsi nyi­tott színpad, a zalaegerszegi Reflex színpad, a budapesti stúdió „K” színházi alkotókö­zösség, a tatabányai Bányász színpad, a debreceni Unió mozgásszín és a székesfehér­vári Videoton színjátszó cso­port vesz részt az országos fesztiválon. A találkozót a SZOT, a Művelődési Minisz­térium, a Népművelési Inté­zet, a Komárom Megyei Ta­nács, a Szakszervezetek Fővá­rosi Művelődési Háza és a ta­tabányai Bányász közművelő­dési intézményhálózat rende­zi. A fesztivált 20-án a nép­házban nyitják meg, de be­mutatókat rendeznek az együt­tesek a szénbányavállalat munkásszállóján, a közműve­lődési házában és a bányász- strandfürdőn is. Szakmai vi­tákat is rendeznek, majd fel­mérik az amatőr színjátszó- mozgalom jelenlegi helyzetét, elemzik a rendezők munkáját, a színészi teljesítményeket. A találkozó június 23-án, vasár­nap a díjak átadásával feje­ződik be. í KOSSUTH RÁDIÓI 9.30: J6 reggelt! 8.20: Társalgó 9.44: Ballada Morrloone Sacco és Vanzetti című filmzené­jéből 9.5»: Lottósorsolás! 19.05: Történetek állatokról 1#.35: Éneklő ifjúság 10.50: Muzsika gyerekeknek 11.05: Népdalcsokor 11.38: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai XV/13. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát Kb. 13.45: Julian Bream lanton Ját­szik 14.10: Magyarán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 14.59: Élő világirodalom: Hollandia V/l. rész 15.19: Dzsesszmelódiák 16.05: Látogatóban- 17.00: Népi dallamok nagy mes­terek kezében 17.45: A Szabó család 19.15: Gettók vidéken II/l. rész (ism.) 20.15: sólomon zongorázik • ^ rgg7 21.14: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel 21.30: Vissza az életbe. Szívbete­gek rehabilitációjáról. 22.20: Tíz pefre külpolitika 22.30: Hilde Güden operettdalo­kat énekel 22.57: Építészeti kultúránkról... 23.07 : Évszázadok mesterművei 0.10: Nagy Gábor táncdalaibói PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.08: Slágermúzeum 9.05: Napközben 12.10: Várhelyi Endre operettfel­vételeiből 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Népdalok, néptáncok 14.43: Egy késel Weiner-bemutató 15.05: Dublin rózsái. Részletek Vladimir Cosma filmzené­iéből 15.20: Könyvről könyvért! 15.30: Csúcsforgalom 17.38: Nem úsztuk meg szárazon... 18.30: Gramofonsztárok 19.OH: Csak fiataloknak! 20.00: Verbunkosok, nóták 20.37: A pajzán griffmadár. VIT/4. rész 21.05: Bókoló. Barátok, tanítvá- ’ nyok emlékeznek Bóka Lászlóra, aki most lenne 75 Ili. éves 22.02: ,,Filmfül”. Képtelen rock­filmtörténet 23.20: Sanzonok 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Döntött a bíró­ság. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ! 8.40: Tv-torna (ism.) 8.45: Szünidei matiné 9.50: Lottósorsolás 10.00: Menekülés az arany földjéről 11.00: Képújság ifi.25: Hírek 16.35: Autók és emberek. VI/6. rész. (ism.) 17.25: Képújság < 17.30: Kisfilm 17.45: Három nap tévéműsora 17.50: Legyen a vendégem Rátonyi Róbert műsora 18.25: Reklám 18.30: Diagnózis 18.50: Reklám _ 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A halál archívuma. NDK tévéfilmsorozat. XIII/12. rész: Az álfényképész”. 21.00: Stúdió ’85. . 22.00: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. 22.10: Tv-hiradó 3. 22.50: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.55: Kuckó (ism.) 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások 19.05: Romantikus kamaraestek (ism.) 20.10: Szegedi beszélgetések 20.50: Autó-motor sport 21.10: Tv-híradó, 2. 21.30: Reklám 21.35: Periszkóp 22.05: Valami szokatlant érezni 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A dalnak élnie kell. 21.30: Azimut. Katonák magazinja 22.10: Éjszakai hangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt- 24 óra alatt MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A férfikaland elmarad. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvig- játék. — Kohász: A hét mester- lövész. Színes USA-western. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Flash- dance. Színes amerikai film. Me­semozi: A rátóti csikótojás. — Pásztói Mátra: öt láda aranyrög. Színes, szinkronizált francia ka­landfilm. — Nagybátonvi Petőfi: Hová tűnt Agatha Christie? (14) Színes angol filmdráma. — Nagv- bátonyi Bányász: Rocco é* fivé­rei. I—IT. Olasz film. — Rétság: UFO Arizonában. (14) Színes, szinkronizált TTSA-kalandfilm. — Klsterenvei Petó'fi: A kicsi kocsi újra száguld. Színes, szinkronizált USA^filmvígjáték. — Nagylóc* Kék madár. Színes szovjet—ame­rikai ifjúsági film. NŰGRÁD — 1985. június 18., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom