Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám

Sajtótájékoztató a béke- és barátsághónapró! Növekedett a mozgalom vonzereje Sajtótájékoztatón értékelték az idei béke- és barátsági hó­nap tapasztalatait hétfőn Bu­dapesten az Országos Béketa­nács székházában. Barabás Miklós, az OBT főtitkára elmondta: a május 8. és június 8. között megtar­tott béke- és barátsági hónap rendezvényei arról tanúskod­nak, hogy a békemozgalom vonzereje növekedett, mind többen vállalnak aktívan részt munkájában. Az immár ha­gyományos rendezvénysoro­zat jelentőségét fokozta, hogy több hazai és nemzetközi ese­ményhez is kapcsolódott; így idén ünnepeltük a fasizmus felett aratott győzelem 40. év­fordulóját. A békehónap ren­dezvényei jó alkalmat nyúj­tottak arra, hogy az évfordu­lóhoz kapcsolódó megemlé­kezéseken összegezzék a négv évtizeddel ezelőtti események és az azóta eltelt időszak tör­ténelmi tanulságait. A ren­dezvénysorozatot idén az or- szággvűlési és tanácstagi vá­lasztások előkészületeivel pár­huzamosan tartották. Mint az Országos Béketanács főtitkára ezzel kapcsolatban utalt rá, a békehónap eseményei is le­hetőséget teremtettek arra, hogy a közösségi összejövete­leken kifejeződjék: a Hazafias Népfront programjának el­fogadása, a szocializmus épí­tésének támogatása egyben a béke igenlését is-jelenti. A béke- és barátsági hónap eseményeit értékelve szólt ar­ról, hogy a békemozgalmi ak­tivisták igen aktívan vettek részt Budapesten és a me­gyékben a népfrontbizottsá­gok koordinálásával, a tár­sadalmi szervek közreműkö­désével megrendezett béke­gyűlések, ünnepi békehang­versenyek, ifjúsági békemene­tek, békenapok, határtalálko­zók szervezésében. Előrelépést jelent, hogy az ifjúsági béke­mozgalom keretében tovább szaporodott a békeklubok szá­ma. a fiatalok tevékenyen, ér­deklődőn vettek részt a regio­nális ifjúsági találkozókon. Újdonság volt a barátsági hónap idei rendezvénysoroza­tában a „Pedagógusok a bé­kéért” mozgalom első orszá­gos konferenciája, illetve a Székesfehérváron május vé­gén megtartott országos ta­lálkozó, amelyen a békemun­kában élenjáró szocialista bri­gádok vettek részt, s kidolgoz­ták az aktív békemozgalmi munkára való mozgósítás el­veit. Gazdagították a béke­mozgalmi tevékenységet az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bi­zottságával közösen megszer­vezett Európa-hét programjai, s az OBT katolikus és egy­házközi békebizottsága kez­deményezése alapján a fővá­rosban és a megyeszékhelye­ken megtartott papi békegyű­lések is. Barabás Miklós szólt arról is, hogy a most zárult barát­sági hónapot követően még az idén több jelentős ese­ményre készülnek. így a nyá­ron Budapesten ■ nemzetközi békeklubot hoznak létre az idelátogató külföldi fiatalok részvételével, s október vé­gén rendezik meg a leszere­lési hónap egész országra ki­terjedő programosorozatát. ' (MTI) Alakuló tanácsülés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) szólt a hatodik ötéves terv­időszak alatt elért salgótarjáni városi eredményekről, s a leg­közvetlenebb feladatokról; így például az Arany János úti gimnázium építéséről, az idős­korúak differenciáltabb segí­téséről és még számos, a vá­ros lakosságát sokoldalúan érintő feladat elvégzéséről. A tanácsülés ezt követően megválasztotta a számvizsgá­ló bizottságot, majd a városi népi ellenőrzési bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására került sor. A népi ellenőrzési bizottság városi elnökévé Ponyiné Ősz• vald Katalint, elnökhelyette­sévé Kajzinger Jánost válasz­tották. A tanács alakuló és egyben első munkaülésén vá­lasztotta meg a bírósági népi ülnököket is, a népfront vá­rosi bizottságának javaslaté' ra Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, a tanácsülésen felszólalva köszöntötte az újonnan megválasztott taná­csi tisztségviselőket és a bi­zottságok tagjait, valamint a népi ülnököket. A tanácsi és a tanácstagi, képviselői mun­káról szólva hangsúlyozta a mindennapi élő kapcsolat szerepét a tanács és választó- polgárai között, a mostani vá­lasztások egyik legfontosabb tapasztalataként említve a kölcsönösséget, az informáló­dás, a folyamatos tájékozta­tás, tájékozódás jelentőségét. Kiemelten szólt a körülménye­ket figyelembe vevő realitás­ról, az apparátus közreműkö­désével kialakítandó széles kö­rű kapcsolatról, az országgyű­lési képviselők és a területi­leg illetékes tanácstagok kö­zötti szoros kapcsolat létreho­zásáról a munkában. Megem­lékezett a város rendkívül je­lentős fejlődéséről az utóbbi másfél évtizedben és szólt a legfontosabb feladatokról is. Devcsics Miklós ezt követő­en a Minisztertanács által ala­pított Kiváló társadalmi mun­káért kitüntetést adta át dr. Fancsik Jánosnak, aki az el múlt ciklusban országgyűlési képviselőként dolgozott a sal­gótarjániakért. Szalai László, a városi párt- bizottság első titkára a ta­nácsülésen tett felszólalásá­ban az elmúlt időszak társa­dalmi-politikai életének pezs- düléseként jellemezte a lezaj­lott választásokat s az azl megelőző felszabadulási év­fordulót. Szólt a várospoliti­ka alakításának feladatairól, eddigi eredményeiről, a további együttműködés területeiről és lehetőségeiről, az eredménye­sen működő társadalmi szer­vezetekkel kialakítható mun­kamegosztás fontosságáról, az újonnan megválasztott taná­csi testület munkájának vár­ható eredményességéről. A tanácsülés végezetül Gel­lérthegyi Gyula ajánlását el­fogadva a megyei tanácstagok jelölésére a tíz tanácstagot titkos szavazással megválasz­totta. A tanács ülése C. Bec­ker Judit városi tanácselnök zárszavával ért véget. Ponomarjov Madridban Pozitív változások Pozitív változások mentek végbe a szovjet—spanyol kap­csolatokban — jelentette ki Borisz Ponomarjov. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke, a spa­nyol szenátus meghívására, parlamenti delegáció élén, va­sárnap délután érkezett, egy­hetes hivatalos látogatásra Madridba. A szovjet politikus véleménye szerint a két or­szág viszonya normális kerék­vágásba terelődött. A két nép érdekének megfelelően széle­sedik az együttműködés min­den téren, gvakoribbakká vál­tak a politikusok személyes találkozásai. Az egymástól el­térő társadalmi berendezke­dés nem lehet akadálva a kapcsolatok további bővítésé­nek — mondhatta. Ponomarjovot. aki póttagja az SZKP KP Politikai Bizott­ságának és titkára az SZKP KR-nak. spanvolországi tar­tózkodása során fogadja Já­nos Károív király, találkozik Feline González miniszterel­nökkel. (MTI) Elszállították a túszokat Az amerikai TWA légitár­saság elrabolt Boeing 727-es repülőgépének utasait fogva­tartóik Nyugat-Bejrútban hét­főn hajnalban, közelebbről meg nem jelölt „biztonságos helyre” szállították. Hétfői ér­tesülések szerint a Boeing fe­délzetén 32 amerikai, négy görög utas tartózkodott, s a háromfőnyi személyzet. Az Amal vezetője hétfői nyilat­kozatában közölte: az utasok elszállítására az ő utasítására került sor, mert „félő volt, hogy idegen erők katonai tá­madást intéznek a repülőtér ellen, s akkor az utasok élete is veszélyben forgott volna”. Berri utalt arra, hogy hétfő délelőtt több, valószínűleg amerikai vagy izraeli hadi­hajó közelítette meg Bejrút térségében a partokat. A síita vezető szerint a géprablók nem tartoznak mozgalmához, de az Amal magáévá tette kö­vetelésüket, több száz izraeli börtönökben levő libanoni szabadon bocsátását. Berri előzőleg több ízben is tárgyalt telefonon az ügyben Robert McFarlane amerikai nemzet- biztonsági tanácsadóval. Az Amal forrásai szerint a köve­telésekről folyó alkudozások „jó irányban folynak”. Egy kormányszóvivő tündöklése és bukása A hír Peter Boenisch bon­ni kormányszóvivő lemondá­sáról bizonyára még tovább növeli az érdeklődést Hein­rich Böll „Bild, Bonn, Boe­nisch” című, tavaly ősszel megjelent könyve iránt. A címben a „Bild” az 5 millió példányszámban megjelenő napilapot, Peter Boenisch te­vékenységének egykori szín­terét jelzi. Nem mintha a mű rászorulna az efféle fi- gvelemfekeltésre. A Nobel- díjas író 170 oldalas kötete szilárdan tartja magát a nem irodalmi sikerkön^vek listá­ján; szeptember óta nyolc utánnyomást ért meg, s 80 ezer példányban kelt el. Böll, aki soha nem titkol­ta baloldali beállítottságát, rokonszenvét a haladó esz­méket vallók iránt, valóságos élveboncolásnak veti alá Boenisch cikkeit, amelyek a 70-es évekloen jelentek meg az enyhén szólva konzerva­tív Axel Springer sajtóbiro­dalmához tartozó népszerű lapban. (Négy nyugatnémet felnőtt közül egy a Bild ol­vasója, ez az egyetlen ilyen nagy példányszámú napilap az NSZK-ban, a sorban a következő „csak” 750 ezer példányban jelenik meg.) Boenisch akkoriban igen éles és határozott hangú cikkeket publikált: mindent ledoron­golt, ami szerinte kihívást jelentett'az NSZK-ban intéz­ményesített renddel szemben, akár a nonkonformista radi­kálisok, akár a női egyenjo­gúságért küzdő feministák mozgalmairól, vagy Willy Brandt keleti politikájáról volt szó. Nem feltétlenül kel­lett a 70-es évek radikális mozgalmaival rokonszenvez­nie azoknak, akik úgy véle­kedtek: Boenisch és a Bild jócskán túlment a tisztessé­ges és felelős újságírás ha­tárain. Ami a Bild bírálatát ille­ti, Böll témaválasztása nem új: 1971-ben, alig egy évvel azelőtt, hogy a Nobel-díjat megkapta, „leplezetlen fasiz­mussal” vádolta, nem beszél­ve 1975-ben megjelent regé­nyéről, a Katharina Blum- ról, amelynek fő témája a Bildhez hasonló bulvárlapok gátlástalansága, s annak tra­gikus következményei. Böll kötetében — amelyet mindazoknak ajánl, akiket „a Bild kigúnyolt, vagy be­mocskolt” — Boenisch leg­nevezetesebb cikkeit közli, megjegyzéseivel kiegészítve azokat. S hogy miért éppen 1984 szeptemberében tartót ta időszerűnek elővenni eze­ket a több mint egy évti­zeddel korábban megjelent írásokat? Mert úgy véli, azok­ból leszűrhetőek bizonyos ta­nulságok a mostani kor­mányzatra nézve, arra a ka­binetre, amely 700 fős tájé­koztatási és sajtóirodájának élére éppen Peter Boenischt találta alkalmasnak. A Bild, ordító címeivel, feltupírozott történeteivel, pletykaéhségé­vel és leegyszerűsítéseivel beköltözött a kormányzati épületbe — mondja Böll. Aki egyébként egy pillanatig sem vitatta Boenisch ügyes­ségét, jártasságát, kitűnő ér­zékét a reklámhqz. Az ügy­gyei van baj, amit képvisel — vélekedik Böll. Kevés kormányszóvivő di­csekedhet azzal, hogy tény­kedését Nobel-díjas író ele­mezte. Nehezen képzelhető el, hogy Saul Bellow érde­mesnek találja Larry Spea- kes írásainak elemzését, vagy az örökös Nobel-díj-váromá- nyos Graham Greene Mar­garet Thatcher sajtófőnökét, Barnhard Inghamot tüntetné ki figyelmével, pedig mind­ketten ugyancsak érdekeltek a politikában. Eddig úgy tűnt, Boenisch, igazán megszokhatta a kényelmetlen helyieteket, elegánsan kitért az oldalvágások elől. Igaz, rengeteg gondja-baja volt az elmúlt időben. Hárítania kel­lett a Reagan bitburgi láto­gatása miatti bírálatokat, majd a rögtön ezután a franciákkal támadt nézetel­térések ködösítése, s szinte folyamatosan a kormánykoa­líción belüli repedések je­lentőségének kisebbítése volt a feladata. Nem csoda, ha nemigen jutott hozzá ahhoz, hogy foglalkozzon azokkal az érzelmi viharokkal, amiket a hetvenes évekbeli ténykedése kavart. Vagy talán mégis? Hogy lemondása hátterében ponto­san mi áll, az nem ismere­tes. Sokan a hivatalos indok­ként felhozott adóügyet csak ürügynek találják. Válasz mégsincs, még arra a kér­désre se, kitől indult ki a személycsere ötlete. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy bűnbakra van szükség, valakire, akinek rovására ír­ható Kohl kancellár csökke­nő népszerűsége. Hogy a háttérben nagyobb összefüg­gések húzódnak meg az va­lószínűbb, mint az a felté­telezés, hogy Peter Boenisch sok apróbb tényező mérle­gelése után vonta le a kö­vetkeztetést: ideje átadni hi­vatalát. Szászi Júlia 2 NÖGRAD - 1985. június 18., kedd Revansisták „Minden realitás mellőzésével” címmel kommentárt szentel a Neues Deutschland hétfőn a nyugatnémet szilé­ziai revansisták előző napi találkozójának. Jogosan váltott ki aggodalmat, felháborodást vagy fej- csóválást — mutat rá az NSZEP központi lapja —. hogy Helmut Kohl szövetségi kancellár nemcsak megjelent e ta- , lálkozón, hanem annak fő szónoka volt. Az előtte felszólaló Herbert Hupka, a sziléziai revan­sisták vezére „ismét előállt az összes politikai realitást megcáfoló követelésével, hogy »az 1937-es határok között helyre kell állítani a német birodalmat". Volt mersze kijelenteni, hogy Szilézia Németország része és az is ma­rad” — mutat rá a lap. és külön megjegyzi, hogv Bonn nem mondott hivatalosan ellent ezeknek a kijelentések­nek. Kohl mitsem hallgatott azokra a tanácsokra és figyel­meztetésekre, hogy ne engedje a ..hivatásos sziléziaiak” sze­kere elé fogatni magát. ..Hupka után Kohl merőben ellent­mondásos beszédet tartott. Veszélyes ábrándoknak adott tápot, amikor nem utasította rendre világosan és egyértel­műen a háború utáni határokhoz esztelenül ragaszkodó erő- ke't és amikor kétes, »jogi á'l alpontokra" hivatkozott az európai nemzetközi jogi rendezések helyett. Kohl kijelentette ugyan, hogy az NSZK nem támaszt területi igényeket, fogadkozott. hogy a megbékélésre törek­szik és hű a keleti szerződésekhez, mégis támogatta u°yan- akkor a mai határok nem végleges jellegéről szóló irreá­lis téziseket”. Alapjában véve — mutat rá a Neues Deutschland — Kohl az 1937-es határok közötti német birodalom tézisét képviselte. . „A2 ilyen magatartás és politika ma irreahsabb, mint valaha. Már 35 éve kudarcot szenvedett. A fasizmus szét­zúzása után negyven évvel senki sem kételkedhet komo­lyan abban, hogy az 1937-es német birodalom, tehát a náci birodalom visszavonhatatlanul. elpusztult a második világháború lángjaiban... Amire Európának szüksége van, az a hetvenes évek első felében követett enyhülési politi­ka eredményeinek megőrzése, és egyáltalán a visszatérés az együttműködéshez és az enyhüléshez, Erre persze az elképzelhetően legalkalmatlanabb eszköz a valóságtól ide­gen álmodozás és a határok revízióján való töprengés — írja a berlini lap. ________________________________<MTI) P ertini nem indul újból Nem indul a legközelebbi olaszországi elnökválasztáson Alessandro Pertini államfő. Nagy meglepetést keltő be­jelentését a népszerű olasz politikus előrehaladott korá­val — 88 éves — és az elnö­ki megbízatás szerinte túl hosszúra méretezett idejével magyarázta. Olaszországban az államfő megbízatása hét évre szól. Az elnöki palota által ki­adott közleményben Pertini utalt arra is, hogy az eddigi gyakorlatban még nem volt példa az elnök újraválasztá­sára. Mindeddig az olasz közvé­lemény meg volt győződve arról, hogy a népszerű Perti­ni előrehaladott kora ellené­re indul és győz is a június 24-i elnökválasztáson. (MTI) Dél*omerikai hírek Feloldották a chilei ostromállapotot A chilei katonai kormány­zat vasárnap éjféltől feloldot­ta a több mint hét hónapja érvényben levő ostromállapo­tot, a rendkívüli állapot vi­szont továbbra is érvényben marad. A tavaly november 6-án be­vezetett intézkedés teljhatal­mat biztosított a Pinochet- diktatúra számára mindenféle politikai tevékenység betiltá­sára, a sajtó teljes ellenőrzé­sére, ellenzékiek százainak ítélet nélküli bebörtönzésére és száműzésére. A belügyminiszter nyilatko­zatából egyértelműen kiderül, hogy az ostromállápot felol­dása csupán formális lépés, és — mint megfigyelők rámutat­nak — gesztus az intézkedés bevezetését annak ideién erő­teljesen bíráló nvugati orszá­gok felé. A chilei junta 1980- ban kidolgozott alkotmánya egyébként is számos rendel­kezéssel biztosítja a kormány­zat számára bármely ellenzé­kinek minősített tevékenység azonnali megtorlását. Ricardo Garda belügymi­niszter egyértelművé tette, hogy nem enyhítenek a San- tiagóban és más nagyvárosok­ban meghirdetett éjszakai ki­járási tilalom rendelkezésein, továbbra is lehetőség lesz el­lenzékiek őrizetbe vételére, a gyülekezési jog megítélése a körzeti katonai kormányzók hatáskörében marad. * Tizenöt brazil politikai párt, köztük az ország két kommu- munista pártja fordult május 9 óta a választási bíróságok­hoz, hogy törvényesítsék te­vékenységüket. A két kommu­nista párt, illetőleg a Li­berális Front Pártjának, kép­viselője is van a parlament­ben Tevékenységüket eddig még nem törvényesítették, an­nak ellenére, hogy a brazil törvényhozás május 9-én jó­váhagyta azt az alkotmány­módosítást. amely elvben le­hetővé teszi új pártok alaki» tását. Irak-lrün Harcok a bejelentések ellenére is Folytatódtak a harci cse­lekmények a hét végén az irak—iráni fronton azt köve­tően, hogy Irak bejelentette: szombattól két hétig szünetel­teti az iráni városok elleni bombatámadásait, ha az iráni fél is tartózkodást tanúsít. Egy vasárnap esti bagdadi katonai közlemény szerint az iraki tüzérség harci helikopte­rek támogatásával sikeres támadást hajtott végre iráni harci állások ellen a front dé­li szakaszán, a Tigris folyótól keletre. Egy másik iraki kom­müniké arról számol be, hogy iráni tüzérségi egységek hét iraki várost lőttek vasárnap este. Ennek kapcsán Szaddam Husszein iraki államfő úgy nyilatkozott, hogy bár Irak egyelőre betartja az iráni városok bombázásának fel­függesztésére vonatkozó kö­telezettségvállalását, ám ha az iráni támadások folytatódnak, Bagdad a bombázások felújí­tása mellett fog dönteni. Az ÍRNA iráni hírszolgálati iroda iráni sikerekről számol be a déli frontszakaszon. Az ÍRNA szerint iráni csapatok a Hávize környéki mocsarak vi­dékén több iraki ellentáma­dást vertek vissza, és ellen­őrzésük alá vontak egy 100 négyzetkilométernyi területet. Állítólag lelőttek egy iraki harci repülőgépet és egv he­likoptert is. A helikopter el­vesztésének hírét Bagdadban cáfolták. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom