Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
Tervmóc!o«<fós n#m Szervezettebb munkával pótolható a lemaradás A mindennapok közös kapnia Az épdő'par Cél okozta veszteségeit az első negyedév után minden vállalatnál felmérték, g számot vetettek azzal, minként pótolhatók a lemaradások. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál az első negyedévben a tervhez képest építésszerelési munkában, és a bruttó ipari termelésben egyaránt mintegy tízmillió forint a lemaradás, emellett alacsony az árbevétel is. A lemaradások részletes okairól és a termeléskiesés pótlásáról beszélgetünk Bálint Istvánnal, a NOTÉV főmérnökével. — A termeléskiesés fő oka a ianuári. februári nagy hideg De azokon az épületeken is. ahol elfogadható volt a tejesítés — például Pásztón. központi fűtés mellett dolgoztak az emberek —. ott is kisebb volt a teljesítmény. Anyaghiány miatt pedig nehezebben ment a kiszolgálói tevékenység is. Salgótarjánban a Hársfa úton már, február közepén szerettük' volna beindítani a szerkezet- szerelést, de csak március elején indulhattunk, azonban a munka még ekkor sem ment simán. Szinte mindennapos konzultációt. kellett tartani a házgyárral a folyamatos munka érdp'-ében. — Az említettek nem csak azt értékeltetik, boey a zord időjárás az egyedüli oka a lemaradásoknak, hanem szervezettségbeli hiányosságokra is utalnak... — így van. Elég csak azt említeni, hogy a pásztói lakások építésénél a nvílás- zúrók hiánya miatt hiába fűtöttük az épületet, mert kiszökött a meleg. Ugyanennél az építkezésnél tervezői hiányosságok is zavarták a folyamatos munkát. Annyi gond volt ennél az építkezésnél, hogy magam sem hittem volna. hogy „összejön” az épület — Tervez-e a vállalat terv- módosításokat a lemaradások miatt? — Nem kívánjuk a tervet módosítani a termeléskiesés1 miatt. Véleményem szerint, ha már a második negyedévet befejezi ük. és ismerjük a két negyedév eredményeit, még az sem mutatja majd a valós képet. Ha teljesítményünket az első fél évben nem tudjuk közel hozni >■ a tervszinthez, akkor kell majd gondolkoznunk azon, módosítsuk-e a terveket. Tavaly a második fél évünk volt gyengébb, most lehet, hogy fordítva' lesz. — Ha nem kerül sor tervmódosításra, akkor milyen intézkedésekkel segítik a tervek teljesítését? — Elsősorban munkarend- átszervezéseket : túlműszako- kat, további szombati munkanapokat tervezünk. Nemrég a szocialista brigádvezetők tanácskozásán szóltunk erről. Igaz, nem ez a fórum az illetékes a döntésben, mégis biztató, hogy az ott jelenlevő 30 brigádvezetőnek, akik több mint. kettőszáz embert képviseltek, nem volt ellenvetésé. Tervezzük azt is, hogy ebben a fél évben egy kommunista műszakot még szervezzünk... — Mindezek többletidőt követelnek a vállalat dolgozóitól. Vannak-e a szervezettséget javító, s egyben többleteredményt hozó elképzeléseik? — Építésvezetőinket kívánjuk nagymértékben bevonni a szervezettség javításába. A részkérdésekben is hosz- szabb távú elképzeléseket igényelünk tőlük. Látjuk ■ fni is a lazaságokat, de mégis más az, ha a helyszínért, építésért felelős vezető veszi észre. és tesz javaslatot azok megszüntetésére., A központi intézkedéseink között szerepel a készletgazdálkodás megváltoztatása: a havi tervhez kell igazítani a havi anyagrendelést. Nem kell felhalmoznunk olyan készletet, amelyre egész évben nincs szükségünk. — Az elmondott elképzelések közül jó néhány bizonyára azt is igényli, hogy az anyagi ösztönzésben is változtassanak? — Dolgozunk a prémipm- szabályzat módosításán. Az éves nyereségtervet nem változtatva, az építésvezetőknél emelt szintű prémiumrendszert vezetünk be. A közvetlen termelésirányítókat cél- munkánál, a mozgóbér terhére kiilönprémiummal ösztönözzük. A fizikai dolgozóknál is magasabb javadalmazást nyújtó mozgóbért állapítunk meg. amit az építés- vezető saját hatáskörében a termeléskiesés pótlására használhat fel. A pásztói lakásoknál a kazánház építését márciusban szombat-vasárnapi munkával már ilyen premizálással oldottuk _meg. Ha a szervezettségen sikerül javítanunk, akkor a termelés- kiesést pótolni tudjuk. Meggyőződésem, hogy a szervezettség a legnagyobb anvag- és költségmegtakarító tényező, és abból kell kiindulnunk, hogy az emberek dolgozni és nem lógni mennek be nap mint nap a munkahelyükre. Zsély András SZMí-ülés Salgótarjánban Jelenleg is az éves vállalások es az éves értékelések vannak többségben a versenymozgalomban — hangzott el tegnap a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának ülésén. A Salgótarjánban megrendezett fórumon Sarló Béla, az SZMT titkára ismertette! annak a fölmérésnek a megállapításait. amelyre a szakszervezeti apparátus a közelmúltban kerített sort. Mint megállapították, a felszabadulási és kongresz- szusi munkaverseny a tavalyi év szeptemberében vált teljeskörűvé. Ekkorra az állami szektorhoz tartozó vállalatok, üzemek kollektíváinak többsége már' tett felajánlást. A versenyhez folyamatosan csatlakoztak pót- vállalásaikkal a fogyasztási és ipari szövetkezetek, a mezőgazdasági egységek közös-\ ségei. Ök is a nagyobb kollektíva érdekeit szem előtt tartva jobb minőség elérését, a kivitel növelését, költség- csökkentést, importpótlást tűztek ki célul. Az év végére a megyében számon tartott csaknem háromezer brigádnak nyolcvan százaléka már megtette konkrét kongresz- szusi vállalását. Ez a munkaakció is számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a megye gazdasága javította teljesítményét. A titkári előterjesztéshez többen hozzászóltak, csaknem minden felszólaló megemlítette a szocialista brigádok és a vállalati gazdasági munkaközösségek egymásra hatását. Romhányi Istvánná, a Salgótarjáni Ruhagyár dolgozója azt hangsúlyozta, náluk tavaly nagyon nagy jelentősége volt a brigádmozgalomnak a vállalati terv teljesítése szempontjából. Ügy vélte, terjeszteni kell a szakaszos verseny gyakorlatát, s a „kiváló brigádvezető” címek odaítélését. Farkas József, a Nógrádi Szénbányák dolgozója arra utalt, hogy ismét megnőtt a versenymozgalom tekintélye: a gazdasági vezetők minden munkaterületen nagy figyelmet fordítanak a brigádokra, számítanak rájuk a feladatokban. Dr. Baráthi Ottó tanácsi tisztviselő a tanácsi üzemekben folyó munkaversenyre irányította a figyelmet: kiemelve a megyei nyomda- vállalat és az iparcikk-kiskereskedő vállalat tavalyi sikerét, a kiváló címet, valamint a szécsényi költségvetési üzem hasonló eredményét. Majoros János, a balassagyarmati kábelgyár dolgozója többek közt azt részletezte, hogy náluk az újítók kilencven százaléka brigádtag, de vgm-tag is! Tihanyi Pálné kórházi szakszervezeti tisztségviselő arra említett példákat,. hogy az egészségügyi dolgozók is szívükön viselik a „munkamegjavító mozgalom” ügyeit. Dr. Sándor László, a megyei pártbizottság osztályvezetője azt fejtegette, hogy a brigádok fontos értékhordozók, a szocialista demokrácia fontos iskolái. Mint ilyen, sokat tanulhat a vgm-ektől is, elsősorban a munka megszervezésére vonatkozólag. Az SZMT-ülésen elfogadták az elnökség idei munkatervét. Közel két éve kezdte meg termelését az NSV felújított szécsényi kenyérgyára. A hagyományos alagútkemencében háromfajta kenyérből — finom fehér, alföldi és burgonyás — hetente mintegy 53 tonnát gyártanak. Tyúkperek, egyéb apró- cseprő torzsalkodások gyakran rontják az egymás mellett élni kényszerülők napjait. Ezért tartottuk furcsának, hogy Nikodem Pálné sziráki portáját a szomszédos családi ház kertjével közös kapu köti össze. Amit úgy vágtak, készítettek utólag, ne kelljen az utcának kerülgetni. ha valamire szüksége van egyik vagy másik gazdaasszonynak. Nikodemné, vagy ahogyan a faluban nevezik, Ilike néni, érkeztünkkor is a kertkapuból tűnt föl. Szomszédolt. beszélgetett egy keveset. Ráér, futja az idejéből, amióta nyugdíjba vonult, leköszönt a tanácstitkári székből. Beszélgetnénk, gombo- lyítgatnánk az emlékezés fona- 'át, hogyan ( is volt, miként élt ez a Szirák régen, de akkor kopogtat a szomszéd, hogy Ilikém, ugyan add kölcsön a tésztavágódat, a miénket tönkretette az asszony. Szóval hogyan is volt ez a Szirák régen? Ki tudna erre hitelesebb választ adni, mint maga Nikodem Pálné, aki helyi illetőségű és nem akármilyen, de erdészcsaládból való. Úgy bizony, az édesapáról, a Demkó Mihályról még erdőt is neveztek el. Ott van a dombok között, talán az ablakból is látszik az a híres-neves Demkó-erdő. Nagy embernek számított egy erdész az idő tájt, amikor még Dégenfeld Miklós volt az úr a vidéken. No, nem a (fizetsége szerint, inkább a tekintélye miatt számított nagynak. Mert a környékbeliek, a szirákiak igencsak jól ismerték, kedvük szerint kipanasz- kodták magukat neki. Az Ili meg, az erdész legkisebbik lánya, amellett, hogy az apjától kiválóan megtanult lőni, igencsak hallgatózott az emberek sorsa, baja felől. De nagy hasznát is vette ennek később. ..! Szóval, hogy Szirák... Nagy történelme van annak. 1870- től 1951-ig a járási székhely kitüntető rangot élvezte. Ilike néni jól emlékszik még, működött itt. járásbíróság, adóhivatal, községháza, csendőrség, pénzügyőrség, hemzsegett a hivatalnokréteg, pezsgett az élet. — Tud- ják-e mekkora bálokat tartottuk az ipartestületben? Én is eltáncoltam ott több pár cipő sarkát, mert mulatni, vigadni j mindig is szerettem. Na és a j strand! Táncplaccal, cigányzenével, elegáns kiszolgálással! Az is volt, bizony —emlékezik Nikodem Pálné, akit aztán az élete, a sorsa egy időre elszakított a szülőhelyétől. Egyszerű a képlet; először a polgári iskola Pásztón, kitűnő bizonyítvánnyal, internátusi szigorral, aztán 1946-ban férjhez menés, a hőn áhított orvosi pálya helyett. Csány, Vámosgyörk, Sastelek — gyermeknevelés a férj mellett, ki valóban odaadó, ám kemény férfi volt. Jól mondják, az ember szíve visszahúz oda, ahonnan a gyökerei erednek. így volt ezzel Nikodemné is, amikor 1958-ban hazatért a szülőföldre. De mekkora változás! Tán még csalódás is? Nincs már járási székhely, nincs már társasági élet, magába bújó, kapaszkodó, utat kereső kis falucska lett Szirák. Hivatal sehol, csak a tanács, meg a szárnyait próbálgató állami gazdaság. Itt lett pénztáros az Ili, aztán elvállalta a bölcsőde vezetését, könyvelői tanfolyamot végzett, mert dolgozni kell valahol, meg aztán a számok birodalma nem is annyira unalmas. Hogyan végezte a reá bízott feladatokat? Elmossa már az idő az emlékezést, tény, hogy 1966 nyarán a tanácsra került, mint vb-tit- kár. No, az a tanács, ahogy kinézett! Nikodemné nem várat akart építeni, egyszerűen emberi körülrhényeket teremteni a kiegyensúlyozott munkához. A padlók olajosak, az asztalon viaszosvászon abrosz. (Márpedig egy tanácsnak, — ahol naponta emberek tucatjai fordulnak meg — tekintélye kell legyen. Kerültek hát’ új asztalok, függönyök az ablakra, korszerűsítették a fűtést. És hej dsi sok minden történt ezután...1 Nem túlzás, nem ámítás, de az forgott közszájon; ha tanács, akkor az az Ilike néni. Minek köszönhette népszerűségét? Hogy látványos dolgokat csinált? Alapvetően szükséges dolgokat, amelvels maradandók. Az ő t.anácstit- kári korszakához kötődik aa intézmények, óvodák felújítása, a közvilágítás korszerű-* sítése, a fogorvosi rendeicíj a pedagóguslakás születése, a gyermekkönyvtár kialakítá-J sa, kultúrház-felújítás és amire a legbüszkébb, amelyről, ha beszél, ma is kihúz-J za magát; a vízművesítésj Amikor a geológussal a Cifra-major környékén csellengett, .az odaszólt: No. titkárasszony, maga nyugdíjba is mehet, ha megoldja a vízmű-J vesítést. Szóval, akkor maga is hitetlenkedett. Mert a település elnyújtott. a lakosság hozzállása olyan, amilyen... Mégis sikerült. Sikerült a tanácstagok, a jó szándékú ismerősök segítségével. Mini ahogy a cigánytelepet is eltüntették a föld színéről, 9 mint ahogy megépült az öregek napközi otthona... A háJ la nem marad el ma sem. Pia az egykori titkárasszony bemegy a boltba, öregek, fekete bőrűek simítanak egvei a kabátja ujján. Ilike néni köszönjük! így mondják, ,.né*i ni”, a hetven-nyolcvan éves hajlott hátú kisöregek. Hol is tartottunk? Ja! & népszerűség. A települést szépítő, formáló igyekezet mellett talán még mélyebb forrás az emberismeret, a kölcsönös szeretet és bizalom. Ha valakinek hivatali gondjai voltak; majd az Ilike néniJ Építkezés, állattartás, válás, házasság, sőt, temetés; menjünk a titkárasszonyunkhozf Ha az idegen községtörténetet nyomozott; ott a Nikodem- né, ő megmondja... Nikodem Pálné öt ciklus után 1985 januárjában nyugdíjba vonult, saját kérésére! így is rátoldott két esztendői a hivatalos időre. Házának ajtaja ma is nyitva áll mindenki előtt. Mert az ember önmagát nem tagadhatja meg! Szereti a falu lakóit, s azokl is ragaszkodnak hozzá. Mindé egy, miért kopogtatnak réej tésztavágó, építkezés ürügyén, vagy segítséget ajánlanak kukoricaültetéshez. Mindé egy, de jönnek. A vérkeringés nem áll meg, a csaknem hat évtized szőtte kötelékek nen* szakadnak el egykönnyen... Kiss Mária Falusi turizmus Bővülő lehetőségek Nógrádban A falusi. vagy a tanyai üdülés hazánkban mindeddig inkább rokonlátogatást jelentett, nem pedig idegenforgalmi választékot. Napjainkban azonban egyre többen igénylik a csendes, nyugodt pihenést, a nyüzsgő, zajos várostól távoli, teljes kikapcsolódást. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal felmérése szerint ebben az évben már több mint 1400 falusi szállás várja a turistákat. A szálláshelyek egy része tanya, ahol önellátásra rendezkedhetnek be a családok, s módjuk van gazdálkodni a kertben, a gyümölcsösben, a baromfiudvarban. Másik részük a falusi fizetővendég-ellátás keretében kiadott vendégszoba, ahol a házigazdák — kívánságra — főznek is a vendégeknek. Ezeket a helyeket nem jellemzi az egységes színvonal: a korszerűen berendezed luxustanyáiktól kezdve több ágyas, alacsony komfortfokozatú szállásokig ki-ki megtalálhatja a zsebének, kedvének legjobban megfelelőt. Természetesen az alapvető idegenforgalmi feltételeket — mint például étterem, élelmiszerbolt, . orvosi ellátás vagy postai szolgáltatások — sehol sem kell nélkülözniük a turistáknak. A számításba jövő területek többségének . már eddig is volt. valamilyen idegenforgalmi vonzereje — kirándulóhelyek, fürdőhelyek vagy sportlétesítmények —, ám a megoldatlan szálláskér- dés mindeddig akadályozta a környék benépesítését.' Évről évre nő azoknak a városi lakosoknak a száma, akik a Csongrád megyei tanyákon töltik szabadságuk egy részét. A csendes, nyugodt pihenést s a természetet kedvelő turistáknak az idén 15 tanyát bérel a Szeged Tourist idegen- forgalmi hivatal. Ez a itínáiat az egyszerű, nádfedeles parasztházaktól az összkómfor- tos, stílbútorokkal berendezett, fürdőszobás, herendi étkészlettel felszerelt luxustanyákig terjed. Eddig már 150- en jelentkeztek az idegenforgalmi hivatalnál jelezve, hogy családjukkal együtt néhány napot ezeken a tanyákon szeretnének éltölteni. Vas megyének két tájegysége is van, amely páratlan lehetőségeket kínál a falusi turizmushoz: az Alpok-alia és az Őrség. Az Alpok-alja légúti betegségeket enyhítő klímája, főleg Velem községbe vonz sok hazai és külföldi vendéget. Az Őrségiben ma már száznál is több vendéget tud fogadni a fizétővendég- látás, s ehhez kapcsolódik nyáron a százszemélyes kemping és az őriszentpéten fogadó is. A szalafői kulcsos ház annyira bevált, hogy négy újabbat nyitottak, illetve nvitJ nak a községben. A Nógrád megyei falusi üdülés immár nemzetközi h>- rű bázisa Hollókő. A Nógrád megyei Idegenforgalmi Hivatal egyszerre 50—60 vendege« tud fogadni a palóc skanzenben kialakított szálláshelyeken. Nemrég nyílt meg a faluban egy szauna, emellett . t- terem, postahivatal, könyvtár, helytörténeti múzeum átl a turisták szolgálatában. Fokok zatosan a megye többi településén is megteremtik a vendégfogadás feltételeit. Első- sorban a Börzsöny vidék-ni Diósjenőn, Berkenyén, Nógrád községben és Palotását. 1- mon kínálják szobáikat az ős* lakosok. Az idegenforgalmi hivatalok mellett egyre több tsz is bekapcsolódik a falusi turizmus szervezésébe. Bugaoon pelei ui a kiskunfélegyházi Lenin Tsz hat régi tanyát rendezett ye vendégfogadásra, s hamivo- san négy másikat is átalakítanak erre a célra. A kővé só- örsi Béke Tsz a Balatooíel- vidéik egyik legszebb vidéken, a Káli-medencében üzemei tét egy régi lovas fogadót. A z ideérkező vendégek lovagolhatnak. vagy kocsival tehetnek kirándulást a környék nevezetességeinek megtekintésére. (MTT) NÓGRÁD - 1985. május 9., csütörtök 3
