Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-30 / 125. szám
Uälasztäsi nagygyűlés Egerben Nemzetközi élmezőnyben mezőgazdaságunk Szabd Is tutin beszéde Választási nagygyűlést rendeztek szerdán Egerben, a dohánygyár kultúrtermében. A mintegy hátszáz résztvevő között ott voltak Heves megye és a város párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi szervezetek képviselőd, az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek. A Himnusz hangjai után Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet. Kila az idill próbáját — Mezőgazdaságunk számos eredménye igényes ösz- szehasonlítást is kibír — hangsúlyozta egyebek között. — Hosszú idő óta érzi a magyar nép. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, megszilárdítására annak idején elfogadott elveink, az ezt megtestesítő agrár- és szövetkezetpolitika kiállta az idők próbáját Jól ösztönözte elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemeket, de a háztáji gazdaságokat és a mezőgazdasági kistermelőket is. Dicsekvés nélkül állíthatjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt negyedszázadban a magyar gazdaság e területén több és eredményesebb változás történt, mint korábbi történelmünk egész során. Ez nemcsak az agrártermékek növekvő mennyiségére és minőségére, a termelőüzemek szervezeti fejlődésére igaz, hanem az agrártermelésből élők életviszonyaira, tudati és képzettségbeli felemelkedésére is. Olyan agrárpolitikánk van, »mely reálisan számol gazdaságföldrajzi adottságaink lehetőségeivel, s megnyerte a magyar parasztságot, a mező- gazdaságból élőket. De bátran állítom, hogy a társadalom más osztályait és rétegelt is bizalommal tölti el és eredményeket is hozó együttműködésre serkenti. Ágazatunkban a nagyüzemek a meghatározóak. Hasznosnak bizonyult az a tartós gyakorlat, hogy önállóan és döntően saját felelősségükre gazdálkodnak, egyre rugalmasabban, 8 saját adottságaihoz igazítva szervezhetik érdekeltségi viszonyaikat. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaság fejlődése ezen felül azt is bizonyítja, hogy a gazdasági eszközökkel történő szabályozás, s ehhez kapcsolódóan a piaci viszonyok ésszerű mértékű meghonosítása jól élteti a vállalkozó kedvet, a jövedelmező gazdálkodás iránti kollektív es egyéni érdekeltséget, felelősséget. Fejlődésünkben meghatározó és stabil elem a szövetkezes tartalmához tartozó jegyek erősödése is. Így a belső önszabályozás, az önkormányzat, a vezető tisztségviselők demokratikus választása, a tulajdonosi ellenőrzés ér. demi gyakorlása. De az is idetartozik, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek más' szervezetek által el nem látott — szociális, közművelődési -feladatokat is megoldanak, tehát tagjaik társadalmi szervezetei is. Ennek kihatása érvényesül a közélet demokratizmusának mélyülésében is. Az is kézzelfogható, hogy jelentős szerepet vállalnak a vidéki életviszonyaink fejlesztésében. Számos szolgáltatási feladatot átvállalnak, vagy segítenek erőforrásaikhoz mérten. Nagy szükség van erre, hisz’ tagjaik, alkalmazottaik közérzete kihatással van 0 közös munka sikerére is. A népesség- megtartó kapacitások fejlesztését, fenntartását természetszerűen nem tudják átvállalni a termelőszövetkezetek. Ezt az állam sem kívánja, de a téeszek és állami gazdaságok részvétele meghatározó, hiszen számos településen az egyetlen gazdálkodó szervezetek. ló ellátás Ilyen társadalompolitikai háttérrel, ennek az agrárpolitikának az elveivel, gyakorlatával valósult meg az, hogy hazánkban az élelemellátást mennyiségben és minőségben saját erőnkből megoldottuk. Ez fontos tényezője társadalmunk politikai stabilitásának. Agrártermékeink egész sóra még magas külftjaci igényeknek is megfelel. Napjainkban a kivitel közel egynegyede származik az agrárgazdaságból. Az ellátás és a külgazdasági egyensúly két oly* érzékeny pontja a magyar gazdaságnak, hogy az ebben játszott szerepünk megérdemli a józan, dicsekvéstől mentes elismerést. Mezőgazdaságunk összteljesítményét jónak minősíthetjük, amely számos, egyébként nálunk fejlettebb országgal való összehasonlítást is kibír! A nemzetközi élmezőnybe kerültünk fel a gabonatermesztésben, az egy főre jutó hústermelésben. Mezőgazdaságunkban meglehetősen jó a földterület és a beruházott gépeszközök és kemikáliák kihasználása és még egy sor más mutató. Más vonatkozásokban azonban gyenge pontjaink, javítanivalóink is bőségesen vannak. Ilyen állattenyésztésünk, takarmánygazdálkodásunk, kertészeti ágazataink néhány strukturális problémája, a fel’ dolgozási és értékesítési folyamatlánc számos hiányossága. Ilyen a lekötött munkaerő nagy létszáma és nem megfelelő kihasználtsága is, esetenként a gyenge szerve, zettség. Mezőgazdaságunk értékteremtő képessége így nem olyan, amilyet szeretnénk. Befolyásolják ezt a felhasznált ipari termékek árszintje, az értékesítés nehézségei és más tényezők is. Elsődleges azonban az, hogy a saját érdekkörünkben felmerült hibákat szűrjük ki, s magunkat szüntelen önkritikával kezeljük. lelifíólii váliozások A mezőgazdaságra politikánk kiemelt figyelmet- fordít. Hozzá kell tennem, hogy ennek hatása van a mezőgazdaságból élők, köztük a szövetkezeti parasztság jövedelmi, szociális viszonyaira is. Nemcsak a hozamok, a termelési viszonyok területén hozott korábban nem tapasztalt eredményeket a mi agrár- és szövetkezetpolitikánk. Ez a politika felvállalta és teljesítette azt js, hogy a szövetkezeti parasztság helyzetét is javítsa. A közösen végzett munkával arányos, kellő szintű jövedelemszerzésre nyújtott és nyújt lehetőséget és távlatokban is ígéretes biztosítékot. A munkás és a szövetkezeti paraszti jövedelmek, a társadalombiztosítási és szociális ellátás közötti különbségek felszámolása is társadalmi elhatározás volt. Ezt is eredménnyel oldottuk meg. Már egy évtizeddel ezelőtt bekövetkezett az a nagy horderejű változás, amely a szövetkezeti parasztság teljes egyenjogúsítását eredményezte a társadalombizr 'SJtí<si és nyugdíj juttatásokba A '. ' is e folyamatba illik, h i mun. kás-paraszti jöv* k arányos fejlődés* ilófiult Minderről ma r .inként beszélhetünk. .untahogy arról is, hogy ezek a gazdasági, társadalmi és szociális intézkedések mélyreható változást indítottak el a szövetkezeti parasztság soraiban. A nagygyűlésen felszólalt Nagy József, a Kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke. Czivinger Gvörgy, a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gvárának művezetője és Péter Sándor- né, a Hatvani Közgazdasági és Vasútforgalmi Szakközépiskola tanára. A választási .nagygyűlés a Szózat elhangzásával ért véget. Művészeti aktíva Salgótarjánban ’ (Folytatás az 1. oldalról.) Bolyós Lászióné, a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ igazgatója intézményük eredményeiről szólt. Rith Lajosáé, a balassagyarmati pártbizottság titkára a kulturális különbségekre hívta fel a figyelmet, amely szerinte — jelentősebb a jövedelmi és fogyasztási eltéréseknél. A pártszervek, párt- szervezetek tagjaitól nagyobb tudatosságot követel, egyben hozzáértést a jelenlegi munka. Dr. Horváth István, a megyei művelődési osztály vezetője több témakörben tett hasznos kiegészítést. Az irányítás a nyitottság elvét és gyakorlatát valósítja meg, pontosabb értékmeghatározásra a hivatásos és amatőr művészet elválasztására törekszik. A mecenatúrában továbbra is fontos a helyi tehetségek támogatása. Szóvá tette a művészetkritika problémáit. is. Szatmári Béla grafikusművész. tanár hiányolta, hogy az építőművészéiről nem esett szó. és felvetette a salgótarjáni városszépítő egyesület megalakításának gondolatát. Csongrády Béia reflexiói után Gordos János zárta De a művészeti aktívát. Hangsúlyozta: az aktíva elérte célját, gondolatokat cseréltünk, mélyebben megismertük a XII. pártkongresszus művészetre vonatkozó határozatát. Szólt az elmúlt évtizedekben bekövetkezett szemléletváltozásról, továbbá a gazdaság és a művészet összefogásáról. Végezetül hangsúlyozta: hogy a gazdaság teherbíró képességével arányos támogatás jut a kultúrának. a művészetnek a továbbiakban is. Sulyok László * Ülést tartott a megyei művészeti tanács tegnap Salgótarjánban. A résztvevők először a Palóc szőttes kulturális napok megyei ‘rendezvénysorozatának programjáról, illetve a továbbfejlesztési lehetőségekről folytattak eszmecserét Radácsi László előterjesztése alapján. Többi között, szó volt az 1960-as évek közepe óta megkedvelt rendezvény- sorozat további lehetséges funkcióiról, az alkalmazható munkaformák, köztük szabadtéri színpadi programok, vetélkedők, játékok, kiállítások, egyéb programok (például vásárok, termékbemutatók, népi iparművészeti alkotások, megyei kiadványok árusítása, turisztika stb.) gazdagításáról. Az idei események előkészítése már zajlik, a rendezvények júniusban kezdődnek. A központi rendezvényre augusztus 20-án kerül sor Hollókőn. Ezután Domonkos Alajos szólt a nemzetközi grafikai művésztelep szervezésének tapasztalatairól s a további teendőkről. A salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum szervezésében június 18-án, idén először új helyen, a mátraalmási alkotóházban nyílik meg a telep. ahol .Besztercebányáról várnak vendéget s négy hazai művész részvételére számítanak. Molnár Gvörgy, a megyei amatőr filmezés és videorendszer helyzetéről és továbbiéi lesztésének módozatairól szólt a művészeti tanács ülésén. Ezt rövid bemutató is követte. Gorbacsov találkozóCraxival Moszkvában Szerdán a moszkvai Kremlben került sor Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Bettino Craxi olasz miniszterelnök találkozójára. Craxi kedden érkezeit a szovjet fővárosba a szovjet vezetés meghívására. A konstruktív légkörű, átfogó és érdemi megbeszéléseken mindenekelőtt a nem1 zetközi helyzet legégetőbb problémáiról és a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Mint a tárgyalásokról kiadott közlemény megállapítja, a megbeszélések újólag megerősítették: a nemzetközi helyzet egész sor elemének különböző értékelése és megközelítése ellenére van lehetőség találkozási pontok keresésére és találására olyan fontos kérdésekben, mint a háborús veszély elhárítása, az enyhülési folyamat helyreállítása, a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti párbeszéd elmélyítése. A Szovjetunió és Olaszország kész elősegíteni a Kelet és Nyugat államainak azonos irányba mutató erőfeszítéseit annak érdekében, hogy csökkenjen a nemzetközi feszültség. A Szovjetunió és Olaszország is a háborús veszély csökkentésére törekszik, s úgy foglallak állást, hogy e veszély csökkentése jelentős mértékben függ attól, sikerül-e konkrét megállapodásokat elérni a világűr militarizálásának megakadályozásáról, a fegyverkezési .hajsza megfékezéséről a földön, a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről, a hadászati stabilitás megszilárdításáról. Ezzel összefüggésben szovjet és olasz részről is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak a genfi szovjet—amerikai tárgyalásoknak, s a tárgyalások céljáról és tárgyáról januárban kötött megállapodás végrehajtása mellett emelnek szót. Mihail Gorbacsov és Bettino Craxi elégedetten állapították meg. hogy aktivizálódták a szovjet—olasz kétoldalú kapcsolatok. köztük a politikai párbeszéd és konzultációk Megállapodtak abban, hogy bővíteni fögják a kétoldalú kapcsolatokat. A tárgyaláson megerősítették: kiegyensúlyozottabb alapon készek a, kereskedelmigazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére és korszerűsítésére. Az alapot ehhez a hosszú távú megállapodások szolgáltatják, köztük a tavaly aláírt, s az évtized végéig szóló gazdasági. ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Craxi olaszországi látogatásra hívta paeg Mihail Gor- bacsovot. A meghívást köszönettel elfogadták. Szovjet részről a tárgyaláson jelent volt Nvikolaj Tyi- honov, az SZKP KB PB ta"'a, a Szovjetunió miniszterelnöke és Andrej Gromiko. az SZKP KB PB tagja, a miniszterelnök első helvettese. küliigv- miniszter. Craxi társaságában részt vett a megbeszélésen Giulio Andreotti olasz külügyminiszter. Szerdán Győrben, a Közlekedési és- Távközlési Műszaki Főiskolán befejeződött a Gazdaságpolitikánk a vállalati gyakorlatban című országos tanácskozás. Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának, gazdaságpolitikai osztályának, valamint az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottságának rendezvényén, a mintegy 350 résztvevő ösz- szesen 22 előadást hallgatott meg. s élénk vitát folytatott az elhangzottakról. A tanácskozás szerdai programjában részt vett Ballai László és Lakatos Ernő, az MSZMP KB gazdaságpolitikai, illetőleg agitációs . és propagandaosztályának vezetője. A befejező napon tízen tartottak előadást. A tanácskozás —, amelynek anyagát az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya széles körben teszi majd hozzáférhetővé — Ballai László zárszavával ért véget. Németh Károly beszéde (Folytatás az 1, oldalról.) biztonság fenntartását és megőrzését állította. Mai ismereteink szeriint 1986—1990 között, a VII. ötéves tervben a nemzeti jövedelem 14—17, a belföldi felhasználás 13—16 százalékos növekedését irányozhatjuk elő. Azt világosan látnunk kell, hogy miután a gazdaságfejlesztés külső — világpiaci körülményei — előreláthatólag a következő években sem lesznék számunkra kedvezőbbek, terveinket a saját belső forrásainkkal való jobb gazdálkodásra szükséges alapoznunk. Előrehaladásunk kulcsa: a szocialista rendszerben rejlő tartalékok mozgósítása. A legfontosabb tennivalónk, hogy a népgazdaság intenzív fejlődését kiterjesszük a termelés és a gazdálkodás minden területére és láncszemére, hogy fokozzuk a magyar népgazdaság jövedelemtermelő képességét, Ennek megvalósítása most az első számú nemzeti sorskérdés. íz emberi léinrak szerepe • Váltsuk valóra nemzeti programunkat, a XIII. kongresszus útmutatásait, cselekedjünk egységesen! Rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy megvalósítsuk, amit közösen elgondoltunk, és az ország, a társadalom érdekében helyesnek. követendőnek tartunk. Bármely munkahelyen vagy beosztásban dolgozunk is, ebben mindenkinek megvan a személyes feladata es felelőssége. A kongresszus nagy nyomatékkai húzta alá, hogy az emberi tényezőknek kimagasló szerepük van adottságaink, anyagi és szellemi erőforrásaink jó hasznosításában. Azt a többletet ugyanis, ami az - országnak ma nélkülözhetetlen, mindenekelőtt az emberi tudás és akarat, a színvonalas vezetés, a fegyelmezett, jobb minőségű munka adhatja. Mindenkivel szemben legyen követelmény, hogy a törvényes főmunkaidőben a legtöbbet nyújtsa tudásából, képességeiből. Aki a termelésben dolgozik, takarékoskodjon az anyaggal és az energiával, készítsen jobb minőségű terméket: aki hivatalban tölt be munkakört, javítsa az ügyintézést. csökkentse a bürokráciát. Egyszóval: a gazdaság versenyképességét és a társadalom közérzetét javító tettek szolgálják igazán hazánk és népünk érdekeit. Tegyük szabállyá és gyakorlattá életünkben, hogy azok részesüljenek a. legnagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben, akik kezdeményeznek és minőségi munkát végeznék. Munkálkodjunk állhatatosan azon, hogy a •szocialista demokrácia áthassa életünk minden területét, tartalmasán működjenek a demokratikus fórumok, felszínre jusson, hasznosuljon a tömegek tapasztalata és kezdeményezése. A VII. ötéves népgazdasági terv jó megalapozása szempontjából is nagy a jelentősége, hogy erőinket most az idei terv megvalósítására összpontosítsuk. Az első négy hónapban, döntően a kemény tél okozta energiaellátási zavarok miatt, az ipari termelés elmarad a tervezettől. Ismeretes, hogy erre az évre előirányoztuk a reál jövedelem és a fogyasztás némileg gyorsabb növekedését és azt. hogy megállítjuk a reálbér csökkenését.- Ezek teljesítésének is az a feltétele, hogy az elmaradást behozzuk, mégpedig úgy, hogy növekedjen a gazdaságos, versenyképes, jól értékesíthető termékek aránya. Remél jük, hogy a mezőgazdaságban tapasztalt lendület és szorgalmas munka is meghozza gyümölcsét. Olyan cselekvő állampolgári magatartásra van szükség, mint amilyent a szocialista brigádok, a munkaverseny aktív résztvevői itt, Zalában is tanúsítanak. Minden bizonynyal ennek döntő szerepe van abban, hogy a múlt évi teljesítménye alapján. 35 zalai vállalat, szövetkezet és intézmény nyerte el a kiválónak járó oklevelet, amihez szívből gratulálok. Siemenséi es leplem Fegyelmezett munkát és magatartást kérünk azoktól is, akik nem a termelésben dolgoznak. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az oktató-nevelő munka, a szakemberképzés, a kulturális tevékenység és az egészség- ügyi ellátás színvonala, az ügyintézés és a szolgáltatások minősége, a szocialista törvényesség és a közrend biztosítása egyaránt hatással van a gazdasági folyamatokra, befolyásolja a társadalmi közérzetet A lendületesebb előrehaladásnak, az érzékelhetőbb anyagi és szellemi gyarapodásnak — amire törekszünk — nélkülözhetetlen feltétele a nyugodt belpolitikai légkör megőrzése. A nagyobb rend, szervezettség és fegyelem. Az emberek többsége becsületesem, dói gozik, teljesíti-, munkaköri és állampolgári kötelességeit. Sokan vannak azok is, akik a társadalmi élet különböző területein önzetlenül szolgálják a közérdeket, aktív részesei a közéletnek. Ám ezzel ellentétben tapasztalható a közösségi szellem gyengülése is, vannak közömbös, önző emberek, s joggal foglalkoztatják közvéleményünket, a közerkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sértő megnyilvánulások. Egyesek a törvényeket kijátszva dologtalanul élős- ködnek a közösség kárára, munkakerülő, csavargó életmódot folytatnak. Ez minden tisztességes állampolgárt joggal felháborít. \MiMtl hozunk A kongresszuson meghirdetett programunknak az is része, hogy a társadalom védelmében intézkedéseket hozzunk az említett káros jelenségek visszaszorítására. Olyan viszonyok között élünk, dolgozunk, amikor mindenkinek fokozottan éreznie kell saját felelősségét munkájáért. Azok pedig, akikre emberek sorsa van bízva, akiknek irányítaniok kell másokat, körültekintően gondoskodjanak a feladatok végrehajtásának feltételeiről, járjanak élen a munkában, mutassanak személyes példát. A jelenlévőknek, a zalai embereknek szívből minden jót kívánok. Köszönöm, hogy meghallgattak. A nagygyűlésen felszólalt Bátori' László, a Kanizsa Bútorgyár munkása, Bohár Margit, a Novai Községi Tanács elnöke, a novai 4. számú választókerület tanácstagjelöltje, Jakosa Árpád, a Zalaegerszegi Alumíniumipari Gépgyár művezetője. Kardos Zoltán egyetemi tanár, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának dékánja és dr. Tóth Lajos türjei körzeti orvos, a községi népfrontbizottság elnöke. A zalaegerszegi választási nagygyűlés a Szózat elének- lésével fejeződött be. (MTI) ßelejg/öil a ga/teáp'it ha laaácslozas
