Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-30 / 125. szám
A törvényes úton szerzett jövedelem A lakosság összes pénzbevétele 1984 októberében negy- venötmilliárd forintot ért el. Mire elég ez a pénz és mire nem? Bizonyosak lehetünk benne, hogy kevésre és sokra egyaránt elég. Kevésre, ha az egyének, a családok igényeit tekintjük mérgének. Sokra, ha a valódi szükségletekkel számolunk. Felkészültek az idei nyárra Salgótarjánban, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Szabadidő-boltjában. Közel Z millió forint értékben kínálnak kemping- és túrafelszereléseket. valamint gyermek nyári játékokat. Az ellátás színvonalát jellemzi, hogy megyénkén kívülről is számos vásárló fordult meg a boltban. — bp — Gondosan őrizze meg! Jólállunk érte Amikor nemrégiben egyik fiatal ismerősöm megnősült, és jutott nekik egy szoba a lány szüleinél, három magnót hordtak ott össze. Az egyiket hozta a fiú, a másikat a lány — a harmadikat pedig közösen vették az esküvő előtt néhány héttel. És csak ez utolsó volt muködöképes. Mi lesz a két. alig hároméves magnó sorsa? — nem tudták maguk sem. Ennyi az életkora?! Amíg van jótállás — köny- nyebb a dolog. Az egy-két év azonban hamac letelik, utána aztán vagy van alkatrész, vagy nincs. A* ember csak nem járhat hetenként többször is a szervizbe... — A televiziószer vizeinkkel együtt évente tizenötezer készülékét javítunk — mondja Hegyi Zoltán, az Elektron Leányvállalat híradástechnikai szervizének vezetője. — Az ügyfél pedig, amíg készüléke nálunk van. legalább háromszor bejön. És itt nagyon erősek az emberek., mert fizetnek... — Kivéve, ugye, a garanciális javításokat? — Jótállási időben, terme-, rzetesen, ingyenes a javítás. Az ügyfeleink hozzáállása azonban ilyen esetekben is igen változó. Vannak. akik miután hibás készüléküket behozták, azonnal cserét kérnének, és vannak olyanok, akik még akkor sem kérik a cserét, ha már járna nekik, mert ragaszkodnak az „eredeti” készülékükhöz. Mit mondanak a garanciális szabályok? A hibás készüléket a jótállási jegyen megjelölt szervizbe kell beadni. Ha aztán tizenöt napon belül nem tudják megjavítani, akkor cserekészüléket lehet kérni. — Igen, tizenöt nap után kérhető a cserekészülék és a szerviz biztosíthat, ha van éppen ilyen készüléke. Ám legtöbbször nincs. — Tehát ilyenkor még a •zerviz kötelessége másik készüléket adni... — Ha tudunk adni. Ez azt is jelenti, hogy a javítási határidő nagyobb lesz: hatvan nap alatt kell megjavítani a készüléket. — És, ha nem készül el? — Ennek oka csak az lehet, hogy nincs alkatrész. Így hát nem lehet mást tenni, kiállítjuk a csereutalványt, ha ügyfelünk kéri. A csereutalvány kiállítására előbb harminc nap után van lehetőség, ha nem történt meg a javítás, és a szerviz nem tudott cserekészüléket adni, vagy azt az ügyfél nem is kérte. Hogy aztán az áruházban a javító vállalat által kiállított utalványra kapunk-t másik magnetofont, televíziót, lemezjátszót, Hi-Fi tornyot, avagy visszakapjuk a vételárat, azt már áruja válogatja. Nem csökkenti a szerviz gondját, adminisztrációját, hogy kiállította »'cserére jogosító utalványt a vásárlónak. Szigorú zsűrizés kezdődik: jogosult vqlt-e a csere, avagy csak a szerelő szakértelme hiányzott a hiba megállapítására és a készülék megjavítására. így vagy úgy, a garanciaviselő cég nem könnyen dobja ki a pénzét. És, hogy mi volt a hiba, 1a- lán akkor sem derülne ki, ha a RAMOVILL budapesti, Füredi úti áruháznyi raktárának minden lecserélt darabját tüzetesen megvizsgálnák. Még szerencse, gondolom magamban, hogy a híradás- technikai gepeket vásárló, vagy a jótállási idő alatt javítást kérő állampolgár nem sokat észlel ebből. — A vásárlók számára szinte észrevétlen volt az is, mikor 200—-300 foriritos hongkongi zsebrádiókat, vagy a hajsütővasakat tömegével kellett cserélni, előtte próbálkozni a javítással. Iégalább háromszorosába került egy zsebrádió a népgazdaságnak, mint amennyiért eladta azokat... A javítás, az alkatrészellátás területén a nagykereskedelmi és a nagy javító szervizhálózatok között bizony, még van jó néhány, túl bürokratikusnak látszó, az önigazolást biztosító kiterjedt adminisztráció. A kis szervizeknek azonban meg kell állniuk a maguk lábán, mégpedig úgy. hogy gazdaságtalanok se legyenek, és ügyfeleik megelégedésére is dolgozzanak. Böngészem a salgótarjáni híradástechnikai szerviznél a falta kifüggesztett vásárlók könyvét. Nem sok a panasz. Akad benne dicsérő megjegyzés is a szerelők szakértelmére. gyorsaságára. Mégis, mit tehetünk régóta makacsul hallgató, üzemképtelen készülékeinkkel, ha lejárt a jótállási határidő, ha alkatrész nem kapható? Kezünkbe kerül a jótállási jegy. rajta a figyelmeztetés: gondosan őrizze meg! És, ha elolvassuk — gondosan —, évekig szóló biztonságot ígér: ötezer forint alatt 6 évig, ötezer forint felett 8 évig a garanciaviselő biztosítja a javításhoz szükséges alkatrészeket. És, ha mégsem? E gondosan őrzött jeggyel kártalanítás is igényelhető. Kérdezem erről Hegyi Zoltánt: 1 Hogy is van ez? A válasz egyértelmű: nem gyakorlat. I _ Zsély András Konzervgyári elöKésziíletek Készülnek a konzervgyárak az idényre. Mezőgazdasági partnereikkel már jó előre megkötötték termelési szerződéseiket. Torna Lászlónak, a Konzervipari Közös Vállalat osztályvezetőjének tájékoztatása szerint, — hacsak az időjárás közbe nem szól, általában elegendő nyersanya- J guk lesz a feldolgozóknak. Igaz, paradicsomból, fűszerpaprikából egyes körzetekben mérsékeltebb a termelési kedv, ezért e cikkekből csak .jó termés esetében lesz elegendő. A kertészetekben az elmúlt hetek viharai károkat okoztak, ezért mindenütt gondoskodnak a kipusztult palánták pótlásáról. Paradicsomból már befejezték ezt a munkát, a paprika-..kiesést” pedig ezekben a napokban pótolják. A gyárak és mezőgazdasági partnereik egyeztetett tervek alapján szakaszosan vetik a babot. uborkát, így a feldolgozókban elkerülhetik a nyersanyag torlódását; a 8—10 napos időeltolódásra ..beállított” érés nyomán folyamatosan, azonos mennyiségű termést fogadhatnak. Néhány üzemben — például Nyíregyházán, Debrecenben, Nagykőrösön — az egres feldolgozásával megkezdődött a tartósítási szezon. A nagyobb munkát később a borsó adja. A határszemlék tanúsága szerint kedvezőek a terméskilátások, így a 106 ezer tonnányi leszerződött mennyiséget előreláthatóan biztosíthatják. Tizenegy gyárban, a műszaki előkészületeket végzik; felújítják, szerelik a borsófeldolgozó gépsorokat, A borsó után „menetrendszerűen” a meggy, a cseresznye, majd júliusiban a bab és az uborka tartósítása következik. (MTI) Megtorpanás nélkül Ami tény: egyetlen területe van a legutóbbi években a beruházásoknak, bármilyen szempontok alapján nézzük is, ahol töretlen a gyarapodás, nincs visszaesés, megtorpanás nélküli a haladás: és ez a lakossági befektetések köre. Ez a kör ma ötödével nagyobb, mint volt 1980-ban! Ami érzékelteti, a megnehezedett körülmények ellenére sem szünetel a javak tárházának gazdagítása. Negyven milliárd forint közelében van most már a lakossági beruházások egy esztendő alatti összege, ami a népgazdaság ilyen célú ösz- szes kiadásainak a hatodát adja. Ami — az arányok érzékeltetésével ■— már részben válasz arra is, mire elég a pénz, mire nem. Az előbbieknél is szemléletesebbé teszi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdon súlyát egyetlen — igaz, meghatározó — résztelep alaposabb bejárása. Hazánkban a személyi tulajdon döntő hányada: lakás. Az otthonoknak hatvanhárom százaléka — 2,2 millió lakás — személyi tulajdonú családi házban lelhető fel. A községekben ez az arány 91 százalék, de a budapesti adatot nem számítva, a többi városban sem kicsiny, mert negyvenkilenc százalékos ez a részesedés. Valamennyi formát — szövetkezeti lakás, társasház, — figyel ©mbe véve, a városokban a lakások' hetven, a községekben 92 százaléka személyi tulajdonban van. Igények, egyéni és társadalmi források viszonyára, kölcsönhatására, összetartozására — azaz a személyi tulajdon gyarapítását szolgáló törekvések közösségi támogatására — fényt vet az az adat, hogy az újonnan épült otthonoknak mindössze a két százaléka az, amelynél a tulajdonosok nem vesznek igénybe kedvezményes kölcsönt. Nincsen semmi rossz, semmi szocializmusellenes a javak birtoklásának egészséges vágyában, ha ez a vágy az alapvető úton — a munkával szerzett, illetve más, kiegészítő jellegű, de törvényes formában elért — például öröklés, totónveremény-jöve- delmekre hagyatkozva elégül ki, Sőt, nem hogy rossz nincsen ebben, hanem a társadalomnak eg\renesen érdeke a személyig tulajdon megszerezhetőségének törvényes útjait bővíteni, mert ez egyenlő az ösztönzés fokozásával. Amint közös haszon teremtője legalább — ha már többre nem futja bizonyos területeken — az érdekeltséget növelni. ügyelve az arányokra Ezeknek a tényezőknek az ismeretében — és még inkább hiányzó hatásaik tapasztaltakor — figyelmeztető folyamatnak kell tartanunk, hogy míg 1960-ban a lakosság minden ‘jövedelmi i száz forintjából nyolcvanat a munka teremtett elő, addig napjainkra ez az arány hatvanötre csökkent. Ami egyrészt arra mutat, magas fokú lett sok tekinletben a pénzben is kifejeződő társadalmi gondoskodás, másrészt viszont arra int, erőteljesen csökkent a jövedelmeknek a munkától függő része, és vele az érdekeltség, az ösztönzés, azaz a társadalomnak nyújtott tényleges teljesítmények valóságos elismerése. Megítélésünk szerint ez a jellemzője mindennapjainknak több nyugtalanságra ad okot, mint például az, hogy — bár sokan és előszeretettel foglalkoznak vele — lottó- és totónyereményekből munka nélkül — de: törvényes úton! — lehet jövedelemhez jutni. Kerekítve, egv esztendő alatt hárommilliárd forintot fizettek ki totó-, lottó- és lósportnyereményekre az országban. Aligha kell különösebben félni ennek az összegnek a hatásaitól, mert a lakosság pénzbevételének a fél százalékát sem teszi ki, azaz minden száz forintból negyven fillér a részesedése.2 A munka nélkül és törvénytelen úton szerzett jövedelmek azok, amelyekre folyamatosan rá kell vetülnie a közfigyelem megvilágító fénysugarának, mert ezek a pénzek valóban rombolnak, torzítanak az értékrendben, értékviszonyokban. Jól jelzi a tágan értelmezett személyi tulajdon gyarapodását, hogy egy év alatt 12,5 milliárd forintot vittünk haza bútorok, 1,4 milliárdnyit háztartási hűtőgépek, 3,5 milliárdnyit tv-készülékek formájában, s 9.6 milliárd forint volt í/z a pénz. amelyet az oly’ áhított személygépkocsik áraként egy év leforgása alatt kiadtunk. A lakás — üdülő — után. mint általánosan legértékesebb személyi tulajdont, a gépkocsit említhetjük. Száz munkáscsalád- nál 1983. december 31-én 32, a szövetkezeti paraszt háztartásokban ugyanannyi, a szellemiek minden száz háztartásában 58 darab volt található ezekből. S bár végletes példa, de érzékelteti a személyi tulajdon gyarapodását az is, hogy folyamatosan emelkedik a nagy összegű kárral járó lakásbetörések száma, amint az is, hogy az öröklési perek megkétszereződtek egy évtized alatt. A legfőbb forrás "í Nagyon régi. de érvényességéből semmit sem vesztett igazságot idézünk. A 18. század egyik kiemelkedő gondolkodója, Adam Smith írta le A nemzetek gazdagsága című művében: „Saját munkája olyan tulajdona az embernek, amely minden más tulajdonának legfőbb forrása, s mint ilyen a legszentebb és legsérthetetlenebb.” Az az igazi, a döntő kérdés tehát, miként sáfárkodunk ezzel a legfőbb forrással egyéni és közösségi méretekben, értelemben, mert ha jól, ■ akkor miiiden más tulajdonunk körül sem lehet hiba, baj. S ehhez a jó gazdálkodáshoz elengedhetetlen: az egyén lássa legelsőnek — és ugyanakkor tapasztalja is a javadalmazásban — ezt a forrást, mert ha a legszentebb, akkor ne sérüljön sokféle torz hatás nyomán. Mészáros Ottó 1 Több Lee lesz a nyáron hérjetartalmú jégkrém árusítását. A tavalyi újdonság — a túró alapú jégkrémek — választéka is bővül: egyköny- nyű reggelinek is beillő, ká- véízesítesű, sót koffeint is tartalmazó fagylalttal egészítik ki. Ezt természetesen nem a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek szánják. (MTI) a Leó-választék: erdei szamócából ízesített változata is forgalomba kerül. Sőt: a jövőben a fogyókúrázóknak sem kell megtagadniuk maguktól ezt a közkedvelt édességet. A napokban ugyanis megkezdik egy Fogyi nevű alacsony cukor- és magas feAz idei nyárra a tavalyinál másfélszer több, összesen 500 vagon Leo jégkrémet készít a BUDATEJ budaörsi üzeme. A többsége csoki-, vanília- és puncsízű lesz, de a tavalyinál többet gyártanak az ugyancsak közkedvelt banán-. rumosdió- és pisztáciaízűből is. Űj ízzel is bővül Folytatódó kibontakozás az SVT-ben Pontos teljesítés, választékos kínálat — Felére csökkent a selejt Lendületben a brigádmozgalom Az elmúlt év második felének eredményei után tovább folytatódik a kibontakozás a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. Az év első négy hónapjában a tervezett 373 millió forinttal szemben 398 millió forint értékű termék készült el a gyárban, közte 14 millió forint értékű tőkésexport. Miután a vevők igényének sokrétű kielégítésére törekszik a vállalat, előnyös a termék- összetétel. Minden rendelést határidőre elégített ki az SVT, termékei nagy választékban kaphatók. A tüzeléstechnikai gyártmányok összetételének sokszínűsége mellett az öntöde termelése is javulást mutat. Emelkedik a tűzhelygyári termékek minőségi színvonala, nemcsak a késztermék gondosabb összeszerelésének, hanem az egész folyamat technológiai fegyelmének szigorodása következtében. A selejt a tavaly ilyenkorinak felére csappant, aránya jelenleg egy százalék körül mozog, s a korábbinak kétharmadára csökkent a reklamációk száma. A tavalyihoz képest az év első négy hónapjában feleannyi zománcozott hulladék keletkezett a gyárban — jelentékenyen javítva az alapanyag-felhasználást. Részben a számítógépes iemezleszabús, részben a technológiai fegyelem fentebb már emh'tett erősödése révén öt százalékkal javult a lemezkihozatali mutató. Noha az idegen alkatrész- ellátás további'a sem zökkenőmentes, a gyáregységek munkaszervezettségének fejlődése következtében több mint húsz százalékkal kevesebb idén az állásidő, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A vártnál is jobban sikerült az új Karancs termékcsalád indítása, ___ B ár még mindig a tervezett alatt van, sokat javult az export jövedelmezősége. A nyugatnémet, osztrák és jugoszláv piacra szállított termékek kedvező áron, jobb önköltséggel készülnek. A lemezminőség javulása és vastagságinak módosítása például egy százalékkal csökkentette a gyártás költségeit. A vállalat tavaly befejezte a pakuratüzelésről gáztüzelésre vajó átállást — a változás már az első negyedévben tízmillió forinttal kurtította meg az energiaköltségeket. A szerszámokkal, segéd- és karbantartási anyagokkal való ésszerűbb gazdálkodás pedig további mintegy ötmillió forintos megtakarítást hozott. A gyár likviditási helyzetének januári rendezése folytán az általános költségek csappantak meg mintegy hétmillió forint erejéig. A tavalyi elsó negyedév fejenkénti 183 ezer forintos termelési értékével szemben idén a termelékenység 224 ezer forintra nőtt. Az első négy hónapban kétezer nappal, 87 százalékra csökkent a kiesett napok száma. A munka intenzitásának növekedése lehetővé tette a százfős létszámcsökkenés ellensúlyozását. Hatásosan segíti ezt a decemberben kidolgozott új belső érdekeltségi rendszer, s a kibontakozási program negyedévenkénti ellenőrzése. Élénk lendületet vett idén a brigádmozgalom a tűzhelygyárban: a kiemelkedő teljesítményeket a keresetszintszabályozás kínálta lehetőségekkel élvé honorálják. Fokozódott a gyáregységek önállósága, a döntés és az információ egy szintre került. Mindezek következeiében az előirányzott 20 millió forinttal szemben a vállalat első négy hónapi nyeresége 27 milíió forintra emelkedett.
