Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD XLI. ÉVF., 106. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985, MÁJUS 8., SZERDA Magyar pari- és kormányküldöttség Moszkvában és Prágában Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének veze­tésével kedden magyar párt- és kormányküldöttség uta­zott Moszkvába, hogy az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa , Elnökségének és a Szovjetunió kormányé­nak meghívására részt ve­gyen a fasizmus feletti győ­zelem 40. évfordulóján ren­dezett ünnepségeken. A küldöttség tagjai: Czinege Z^ajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Klenovies Im­re, az MSZMP Somogy me­gyei Bizottságának első tit­kára és Rajnai Sándor, ha­zánk szovjetunióbeli nagy­követe. az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, a Központi Bi­zottság tagja és őszi István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Övári Miklósnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak. a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével kedden magyar párt- és kormánykül­döttség utazott Prágába, hogy részt vegyen a Csehszlo­vákia felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. A kül­döttség tagja: Berecz Frigyes, az MSZMP KB ragja, a BHG Híradástechnikai Vá. la lat vezérigazgatója és Kovács Béla, hazánk prágai nagykö­vete, aki a csehszlovák fővá­rosban csatlakozik a küldött­séghez. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi , repülőtéren meg­jelent Kótai Géza. az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes. Jelen volt Oldrich Mohelsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság magyar- országi nagykövetségének kö­vettanácsosa. Kedden Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével magyar párt- és állami küldöttség megérkezett Prágába. A de­legációt Prága ruzynei repü­lőterén Josef Koreák a CSKP KB elnökségének tagja és Matej Lucán miniszterelnök­helyettesek fogadták. Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésé­vel a magyar párt- és kor­mányküldöttség kedden meg­érkezett Moszkvába. A magyar küldöttséget a moszkvai repülőtéren Viktor Gr isin, az SZKP KB PB tag­ja. a moszkvai városi párt- bizottság első titkára és Sztyepan Salajev. a szovjet szakszervezetek központi ta­nácsának elnöke fogadta. Idegenforgalmi számvetés Salgótarjánban ülésezett a Mátra—Bükki Intézd Bizottság r Salgótarján adott otthont kedden délelőtt a Mátra— Riikki Intéző Bizottság soron következő ölesének, amelyen, többek között részt vett Illés Miklós. No«rád megye Taná­csának általános elnökhelyettese, dr. Szabó Islván. a me­gyei pártbizottság osztályvezetője. Az egybegyűlteket Mol­nár Károly, az intéző bizottság elnöke köszöntötte, majd Domán Imre főtitkár főzött szóbeli kiegészítést az elmúlt évi gazdálkodásról, valamint az idei elképzelésekről szóló beszámolójához. Egyebek között elmondot­ta. hogy tavaly mintegy 130 millió forint értékű beruhá­zás valósult meg a Mátra— Bükk vidéken. A lakossági és intézményi társadalmi mun­ka értéke közéi a duplájára nőtt, említette Domán Imre. Elismerésre méltó a Csanyik- völgyi fogadőbáz.isnál vég­zett 8 millió forint értékű tár­sadalmi munka, de a szilvás­várad! fogathajtó-világbaj­nokság szervezéséből, lebo­nyolításából is jelentős reszt vállaltak a társadalmi munkások. Elmondotta az előadó, hogy az elmúlt négy évben egyenletesen nőtt a támogatások ösz- szege. s ez bővíti a fejlesz­tési lehetőségeket is. A ki­emelt feladatok sorában sze­repeltek a környezet- és táj­védelemhez kapcsolódó mun­kálatok, például jelentős ösz- szegeket fordítottak Pásztón, a kemping környékének rend­betételére. Gondot jelentett több helyütt a szennyvíz el­szállítása és tisztítása, ugyan­akkor az ivóvízellátás az üdülőterületeken kielégíthe­tőnek mondható. Az előterjesztest követő kérdésekre Molnár Károly válaszolt, részletesen szólva a Mátra—Bükk vidék idegen- forgalmi lehetőségedről, az országos koncepció helyi al­kalmazásáról. A tanácskozás további részében Moldován Tamás, az idegenforgalmi propagandavállalat igazga­tója adott tájékoztatót a pro­pagandamunka tapasztalatai­ról. Hangsúlyozta, hogy ál­talában túl keveset fordítunk a propagandára, sőt ezen anyagi lehetőségekkel is rosz- ’ szui sáfárkodunk, nem elég­gé „célozottan” használjuk föl. Akkor lehet hatásos az idegenforgalmi propaganda, — mondotta —, ha az anyagi lehetőségeket, összefogva. s konkrét céloknak alárendelve használják föl. Az elmúlt évi idegenforga­lom tapasztalatai, illetve az idei célkitűzések témaköre szerepelt a tanácskozás kö­vetkezö napirendjén, Domán Imre főtitkár előterjesztésé­ben hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország nemzetközi ide­genforgalma összességében kedvezően alakult, tovább nőtt az érdeklődés mind a szocialista, mind a nyugati országok részéről. A Mátra— Bükk üdülőterület forgalma tavaly — a kereskedelmi szál­láshelyeken — megközelítette az 500 ezer főt, amely szám nagyjából megfelel az előző évinek. Ugyanakkor a külföl­di vendégek száma mintegy 10 százalékkal gyarapodott. Idegenforgalmunk gyenge pontja —, említette az elő­adó —, a toínálatszervezés. Az ajánlható programok olykor jelentős késéssel ke­rülnek az utazási irodákhoz, a kulturális és sportszervek között nem alakult ki érdem­leges együttműködés, hiány­zanak a szakértők, a lelkes menedzserek. Jó példaként hozta föl Domán Imre a fo­gathajtó- világbaj noks ág meg­rendezését, a Nógrád megyei, a pásztói kulturális és ven­déglátói rendézvényeket, utal­va arra. hogy felkészült, ki­emelkedő teljesítményre is képes szervezetekkel, gárdá­val is rendelkezik az idegen- forgalom. Végezetül a Mátra —Bükki Intéző Bizottság egyéb szervezeti kérdéseket, bejelentéseket tárgyalt. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban működő vizuális műhelyt rendszeresen látogatják a képzőművészet iránt érdeklődők. Csemniezky Zoltán, a szabadis­kola és egyúttal a vizuális műhely vezetője — képünkön — délutánonként várja és tanítja a betérő fiatalokat, akik szabadkézi rajzolás, linómetszés, kerámiakészités terén fejleszt­hetik kézügyességüket. —kulcsár—---- — ....... -■ . ....— —..................'■ ■ -...... .. . .. ...............................................-..-m l ii krettlmiÉ első negyedéve A kemény tél érezhető ha­tással volt hazánk külkeres­kedelmének első negyedévi alakulására. A Külkereskedel­mi Minisztérium szakemberei által a közelmúltban készí­tett összesítés szerint az idei év első három hónapjában — a tavalyi hasonló időszakhoz képest — a konvertibilis el­számolású export mennyisége megközelítette a múlt évit, míg értéke — dollárban mér­ve — mintegy 9 százalékkal csökkent. Eközben az energ ia- hordozók többletimportja né­ven erőteljesen nőtt a beho­zatal. A szocialista országok­ba irányuló export valame­lyest meghaladja a tavalyit, azonban az időjárás hatásá­nak jobban kitett ágazatok kivitelénél e relációban is csökkenés következett be. ^ A ' konvertibilis exporton belül — dollárban mérve — egyedül a mezőgazdasági ter­mékek kivitele érte el a múlt év azonos időszakáét. Ejső- sorban a fejlődő . országok pi­acain értékesítettünk keve­sebb terméket, emellett csök­kent a fejlett tőkésországokba irányuló kivitelünk is. Jelen­tős az elmaradás a kohászati cikkek exportjánál; ennek oka részint a hideg miatti termeléskiesés, részint egyes termékéknél az árviszonyok kedvezőtlen .alakulása. Hason­ló okok súlyosan érintették a vegyipari ágazatot is. Az élel­miszer-ipari kivitel csökkené­sét értékesítési nehézségek, valamint a belföldi árualapok (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozott a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság Együtt a veszélyeztetett gyermekekért r A maga hatáskörében csak részproblémák megoldására vállalkozhat a gyámügyi elő­adó. az isikola ifjúságvédelmi felelőse, a védőnő, a köi'zeti megbízott is. A veszélyezte­tett fiatalok érdekeinek vé­delme azonban összehangolt munkát követel, ezért az il­letékes és felelősséget érző felnőttek csak együtt segít­hetnek érezhető mértékben a rászorulók rossz helyzetén. E felismerés 1983-ban a gyermek- es ifjúságvédelmi albizottság megalakulásához vezetett, amely a megyei ta­nács művelődési bizottsága alá rendelve tevékenykedik. Az elmúlt két évben számos eredményt könyvelhetett eiaz albizottság, ám még nem si­került a célnak megfelelően elérni, hogy valamennyi tele­pülésen összehangolják a már említett szakemberek munká­ját. Sok helyen megesik, hogy a védőnő nem tájékoztatja megfelelően az óvodát, vagy az óvoda az iskolát, esetleg az általános iskola a középisko­lát, így az egyszer már fel­fedezett és gondoskodásba vett veszélyeztetett gyermek kike­rülhet az illetékesek figyel­mének köréből. Emiatt olykor veszélybe kerül a tankötele­zettségi törvény végrehajtása is, bár az ma már igen ritka, hogy senki sem veszi észre, ha egy tanköteles korú gyer­mek nem jár iskolába. Az összehangoltság hiánya miatt fordulhat elő az is, hogy akadnak, akik visszaélnek a szociális juttatásokkal, s jog­talanul több helyről is vesz­nek fel segélyt. Szükség len­ne a segélyben részesülők kö­rének időnkénti felülvizsgála­tára is, hiszen a szociális vál­tozásokról nem mindig érte­sülnék időben a támogatás el­osztására illetékesek. Az üzemekkel, vállalatokkal való együttműködést erősíteni kell, hogy javuljon a kisegí­tő iskolában végzett gyerekek foglalkoztatási, munkába ál­lási lehetősége. Kevés a re­habilitációs - munkahely a me­gyében, mert a gazdálkodó egységeknek nem érdekük az erre rászorulóik foglalkoztatá­sa. A közeii jövőben azonban e téren is változások esedé­kesek. Olyan új rendelkezé­sektől várják az ifjúságvéde­lemmel foglalkozók a megol­dást, amelyek gazdasági érd­elekké teszik a rehabilitáció­hoz való hozzájárulást. Minderről a gyermek- és if­júságvédelmi albizottság kedd délelőtt megtartott ülésén volt szó a Nógrád megyei Tanács székhazában. Berki Mihály tanácselnök-helyettes előter­jesztésében a tanácskozás el­fogadta azt a beszámolót, amely az albizottság munká­járól készült, május végén kerül a művelődési bizottság elé, majd Véghseő Tamás, a művelődési osztály főmunka­társa a területi gyermekvéde­lemben megnyilvánuló együtt­működésről, a körzetközponti és községi albizottságok mun­kájáról számolt .be„ Vöröskeresztes világnap M ájus 8. immár több mint három évtizede vöröskeresz­tet; világnap. A dátum egy svájci bankember szüle­tésnapjához fűződik, aki „üzleti ügyben” kereste III. Na­póleont a solferinói csatatéren 1859-ben. Amit ott a csata­téren tapasztalt, mélyen megrendítette. Különösen az. hogy a haldoklókkal nem törődtek, hogy a súlyos sérülteket sorsukra hagyták. A szomszédos falu lakóinak segítségével próbált mentöosztagokat szervezni, és valahogyan ellátni a sebesülteket, tekintet nélkül arra, hogy melyik oldalon har­coltak. Valahogyan így kezdődött, mígnem 1883-ban Henrv Dunant néhány társával együtt megalapította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát. Az eredetileg háborús körülmények re alakult nemzetközi szervezet tevékenységi köre később egyre szélesedett, de az alapeszme megmaradt; az emberi humanitás gondolata. Az 1985-ös esztendő pedig az ENSZ áltál meghirdetett ifjúság éve, ennek alapeszméjéhez, gondolatához csatlako­zik a Nemzetközi Vöröskereszt is. A vöröskeresztes világ­napon ugyanis minden esztendőben egy központi gondolatot fogalmaztak meg, amellyel abban az esztendőben kiemelke­dően óhajtanak foglalkozni. Az idei jelszó: „A Vöröskereszt együtt a fiatalokkal”. A 135 országban már működő, és 28 országban megalakulóban levő Vöröskereszt nemzeti társa­ságoknak ugyanis szinte mindenütt van külön ifjú vörös­keresztes tevékenysége. Egy felmérés szerint szerte a vilá­gon mintegy 80 millió fiatal tartozik szorosan e szervezethez. Magyarországon 1921 óta működik ifjúságii Vöröskereszt. Van néhány igen szép hagyománya. Az ifjúsági Vöröske­reszt kezdeményezte annak idején az anyák napja meg ünneplését: az általuk szervezett közadakozásból állították fel 1933-ban az anyák szobrát Budapesten. Már'a harmin­cas években házi betegápolói tanfolyamokat tartottak a részükre. Napjainkban a magyar ifjú vöröskeresztesek sokoldalú tevékenységét még távirati stílusban sem könnyű felsorol ni: egészségnevelés, tisztasági mozgalom, családi életre ne­velés, csecsemőgondozás, gyermeknevelés; idősek, rászoru iók rendszeres gondozása. A fiatal vöröskeresztesek — a felsőbb osztályokba járó általános iskolások, középiskolások a múlt évben mintegy hatezer embernek' oldották magányát, segítettek a ház körüli munkákban, bevásároltak, ebédet vittek. • Idén, az ifjúság évében világszerte is többet hallat magá­ról az ifjúsági Vöröskereszt, Már lezajlott Moszkvában a vöröskeresztes európai ifjúsági konferencia. Igen aktív a finn ifjúsági Vöröskereszt. A nyáron ifjúsági béketáboro­zást 'rendeznek, melynek feladata: ifjúsági vezetőket képez­ni a-fejlődő országokban végzendő segítségnyújtó munkára. Az október 22-vel kezdődő héten — ugyancsak finn kezde­ményezésre — pénzgyűjtési akció kezdődik a legrászorul­tabbak megsegítése érdekében. Kanadában augusztusban nemzetközi ifjúsági vöröskeresztes konferencia lesz. Sze­negálban augusztus 13—31. között ■ if júsági faültető tábort szerveznek. Sokoldalú a hazai program is. Ennek érdekében a Ma­gyar Vöröskereszt a fiatalokhoz fordult: csatlakozzanak az októberben, sorra kerülő európai vöröskeresztes kampányhoz. A tervek szerint Magyarországról varrógépeket és írógépe­ket küldenének Sierra Leonéba, ahol ezekkel szerelnék fel a Vöröskereszt által létesítendő iskolákat; Etiópiába pedig élelmiszercsomagokat küldenek az éhező gyermekek részére. B . sokoldalú, gazdag program segíti megvalósítani az egyik vöröskeresztes alapgondolatot; Emberséggel a békéért! _______________________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom