Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

Áll az Eötvös-kollérjium — a legjobbak, a legtehetsége­sebbek diákotthonának — au­lájában a fiú, jobb kezében a bőrönd fogantyúját markolja, s az ajtóból, a lépcső aljáról kíváncsian, várakozón néz felfelé. Rokonszenves ifjú ember, egyetemista, jó baráti, tanári kapcsolatokkal, a ren­dezetlen családi helyzet elle­nére is kellő apai, testvéri inspirációkkal, támasszal. A néző is úgy gondolja, ahogyan az egyik, férjezett csoport­társnő: ez az eszes, szorgal­mas, szimpatikus, határozott fiatalember még sokra viheti az életben. Módos Péter forgatókönyvé­ből Szőnyi G. Sándor rendez­te az Egy fiú bőrönddel cí­mű tévéfilmet, amelynek utol­só kockáit elevenítettük fel. Nem megszokott, ugyanak­kor mégis teljesen hagyomá­nyos produkcióval szembesült az ember. A megállapítás el­ső része a főszereplő megvá­lasztására, a környezet be­mutatására, a mesélés mód­jára vonatkozik. Dobosv Pé­ter jelleme a történet elejétől a végéig ■ lényegében egy fi­karcnyit sem változott; egy­szerűen végigjárta azt az utat, amelyet a film előtti döntő pillanatban választott; el­hagyta majomszeretettel raj­ta csüngő, zsarnokoskodó any­ját, kivívta szuverenitását. (A szuverenitás kérdése egyéb­ként minden felnövekvő em­ber alapvető problémáia.) Ki hogyan fogadja a döntést? Ho­gyan: az elvált ana. a minisz­tériumi főállású fivér, az év­folyamtársak. tanárok, szü­lők? A szerzők számára ez a lényegi kérdés: nem a kör­nyezet részletes, alapos bemu­tatása. Ezért nem elemzéseket látunk, hanem pillanatképeket, felvillanásokat, amelyek jel­lemeznek, de nem magyaráz­nak. Rövid jelenetek válto­gatják egymást, kopogó, pat­togó ritmusban. Nem a mese a lényeg, ellenkezőleg, a me­sekezdemény — azaz egy döntés — hatása. Az viszont átfogóan, egyfelől az egyének­re, a szubjektumra nézve, másfelől a társadalmi fogad­tatásra, megítéltetésre. Ebben a kapcsolatrendszerben való­ban akár szimbólumként is felvetődhet: lehet-e a szülők, a felnőttek, azaz a társada­lommal szembeni lázadás új formája a bőrönd, az elköl­tözés? Aki rászánta idejéből a másfél órát, nem bánta meg. Egyetlen pillanatig nem lehe­tett unatkozni. Életünk szá­mos problémája vetődött fel, önmagunkra, tágabb környeze­tünkre elgondolkodtatóan. Soknak is találhatja valaki a kérdéseket, ami a már ecse­telt szándékból következik, de azt nem mondhatja rá­juk, hogy érdekte’enek, szűk- keblűek, időszerűtlenek. S érdemét növelvén ugyancsak a szándékból eredően: a kérdéseket nekünk, nézőknek kell megválaszolnunk. Milyen fontosabb kérdé­sekkel kell szembenéznünk? Például a nemzedékek egy­máshoz való viszonyával; az egyes nemzedékeken belüli összetartó és széthúzó erők­kel; az apák történelmi küz­delmeivel és meghurcoltatá­saival; az egyéniség önállósá­gával és függőségével: az ér­zelmi kihűlés, a család szét­hullásának okaival: társz al­munk külső és belső el'enfe- leivel: a cselekvés lehetőségei­vel. felelősségével. Szőnvi G. Sándor szuoerrea- lista, tárgyilagos, gazdag gon- dolatiságú filmet készített, ígv látta — társaival. Módos Péter íróval, Lehel Judit dra­maturggal együtt — a legha­tásosabbnak elmondani gon­dolatait. S hogy félreérthetet­len, világos legyen a közlen­dője — a párhuzamok mellett — az ellentétekre helyezte a hangsúlyt. Csak jelezve ezt: főhősünknek sikerül a gúzs­ba kötő anyai bilincseket szét­törni, csoporttársának nem; az egyik anya otthon ülő, el­tartott, a másik több nyelven beszélő, törekvő asszony, az egyik apa összeroppant a személyi kultusz börtönében, a másik megerősödött; az egyik férfi társadalmilag cselekvő ember, a másik visszahúzó­dik a magánéletébe. Szőnyi mindegyik „variációt” megér­téssel kezeli, miközben ér­tésünkre adja, a maga részé­ről az erős, a cselekvő embe­reket részesíti előnyben. S üzenetével maximálisan egyet­érthetünk. Ady Endre „Tűz csiholója” jut eszünkbe: „Leg- különb ember, aki bátor / S csak egy különb van, aki: bátrabb." Gálffi László hitelesen ala­kítja a főszerepet. Szeren­csétlen sorsú társát Bán János ugyancsak egyszerű, meggyő­ző eszközökkel eleveníti meg. Színészi remeklések egész so­rával találkozik a néző. A ki­sebb szerepek — a jelző a terjedelemre, nem másra utal — formálói között igazságta­lanság lenne így bárminemű különbséget tenni. A népes szereplőgárdát azonban lehe­tetlenség (de fölösleges is) fel­sorolni. Mutatóba, emlékezte­tőül álljon .itt azért néhány név: Ruttkai Éva (a fiú any­ja). Pákozdy János (apa), Sütő Irén („törekvő anya”), Mó­di Szabó Gábor (az „erős, bör­tönviselt”), Kállai Ferenc (mi­nisztériumi vezető), Mensáros László (professzor), Geréb At­tila (fivér). (ok) Készülő tévéfilmek r A XX. század történelmé­nek különböző korszakait, valamint az 1600-as évek Spanyolországát idézik azok a tévéfilmek, amelyeket ezek­ben a hetekben-napokban forgatnak a televízió és a MAFILM stúdióiban. Keszi Imre Elysium című regényéből Szántó Erika ren­dez tévéfilmet; Az 1944 kora nyarán játszódó történet a ma­gyar zsidóság háború alatti üldöztetését idézi. A cselek­mény időpontjában már- nem lehet kétséges: a deportáló­vonatok utasait a haláltábo­rok várják. A tévéfilm azt akarja megmutatni: hogyan hat ez a felismerés a poli­tikát végrehajtó „közembe­rekre”, és hogyan magára a zsidóságra, valamint azt, hogy képes-e a fasizmus népirtása az emberek több­ségéből kiváltani a cselekvő részvétet. A darab szerepeit többek között Bács Ferenc, Szilágyi Tibor, Ráckevei Anna és Mensáros László alakítja. Siegfried Lenz A világító­hajó című regénye alapján Horváth Z. Gergely készít filmet. A cselekmény nem sokkal a második világhá­ború után játszódik, egy, a Keleti-tengeren horgonyzó világítóhajón. Szökésben lé­vő fegyveres bűnözők kerül­nek a hajóra, s arra akar­ják kényszeríteni a kapi­tányt. hogy a hajó hagyja el szolgálati helyét, és tegye őket partra egy biztonságos he­lyen. A világhírű író alko­tása nyomán a tévéfilm azt elemzi, hogy kiélezett hely­zetekben milyen lehetőségei vannak az ellenállásnak és az emberi helytállásnak. A történet szereplői* egyebek között Jan Machulsky, Bod­rogi Gyula és Andorai Pé­ter személyesíti meg. Kardos Ferenc rendező — Biró Lajos A Molitor-ház című művét feldolgozva — az első világháborút követő időszakba vezeti el a nézőt. A pesti palota, amely a Mo- litor családnak nemcsak ott­hont ad, hanem rendíthetet­lennek vélt biztonságukat is jelképezi, két váratlan baleset helyszíne lesz. A történet fő­szereplői Gálffi László, Bács Ferenc és Sörös Sándor. Lope de Vega spanyol drá­maíró egyik legnépszerűbb vígjátékát, A kertész kutyáját Lengyel György rendező vi­szi képernyőre. Az 1613-ban írt mű témája egy grófnő és a titkára között fellobanó sze­relem, emelyek útjába a ket­tejük közötti társadalmi kü­lönbség állít akadályokat. A közismert mű televíziós vál­tozatának főbb szereplői egye­bek között Alrnási Éva, Cse- ke Péter és Márkus László. Megyei kórustalálkozó Szécsényben A József Attila Városi-Me­gyei Művelődési Központ, a KÓTA Nógrád megyei szer­vezete és a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Művelődési Köz­pont szombaton dalostalálko­zóra hívta megyénk kórusait. A X. jubileumi találozónak — éppúgy, mint a korábbiak­nak — a szécsényi általános iskola adott otthont. Szilasi András, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője, a KÓTA Nógrád megyei szervezetének elnöke megnyitójában hangsúlyozta: A megyei kórustalálkozók azt bizonyítják, hogy nálunk nem­csak múltja, szép jelene, de biztos jövője is van a moz­galomnak. A fiatal, nem nagy múltú érsekvadkerti kamarakórus jó műsorválasztásáért, finom hangvételű előadásáért érde­mel dicséretet.- A szécsényi Erkel Ferenc vegyes kórus, amely tavaly — fennállása 10. évfordulójára — megkap­ta a Szocialista kultúráért ki­tüntetést, az elmúlt évek so­rán sokat fejlődött. A bátonyterenyei Bányász férfikar volt a találkozó „ben- jaminja”. A nagyobb szak­mai tapasztalatokkal még nem rendelkező csoport általában jól megoldotta, amire vállal­kozott. Korábban a népdalkörök kategóriájában arany minő­sítést szerzett Börzsöny Áfész nézsai kórusa megejtő szép­séggel énekelte a népdalokat. A salgótarjáni pedagógus- kórus, a salgótarjáni szimfo­nikus zenekarból alakult ka­marakórussal lépett a közön­ség elé. A salgótarjáni Bá­nyász férfikartól hagyomá­nyaihoz hű szép, kerek elő­adást hallottunk. A salgótarjáni Liszt Fe­renc kamarakórus Guthy Éva dirigálásával igazi zenei él­ményt nvújtott. Nehéz fel­adatra vállalkoztak, s azt jól megoldották. A balassagyarmati városi szövetkezeti vegyes kar az Ember Csaba szakmai irányí­tásával jól szerkesztett, ma­gas színvonalon előadott mű­sorral' lépett a közönség elé. Az aranykoszorús diplomával kitüntetett országos hírű kó­rus jól bánik a hangszínek­kel. a különböző előadási stí­lusokat jól míveli. A csehszlovákiai zsolnai konzervatórium zeneileg jól képzett leánykarának ven­dégszereplése méltó befeje­zése volt a X. megyei kórus- találkozónak. Sapszon Ferenc, a Magyar Rádió karnagya, a zsűri el­nökének értékelése után Szi­lasi András átadta a díjakat. A KÓTA vándorserlegét, a harmincezer forintos jutal­mat a salgótarjáni Liszt Fe­renc kamarakórus kapta. A megyei művelődési osztály művészeti nívódíját és a vele járó tizenötezer forint jutal­mat a zsűri a balassagyarma­ti városi szövetkezeti vegyes- karnak adta. Művészeti szak­mai díjban Guthv Éva része­sült. A dalosta'álkozót a ki­lenc kórus közös éneklése zár­ta. Szenográdi Ferenc Megmaradt lendület Megyei műsorpolitika a mozikban „Dinamikus stabilitás” — a nem valami blikkfangos jel­szót a Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalat adta ki az el­múlt év elején, mikor is ve­zetői célul tűzték, hogy egy­részt folytatják kialakult mű- sorpoüitikájukat, másrészt csat­lakoznak az országosan ta­valy bevezetett új forgalma­zási minősítő rendszerhez. Nem nehéz kitalálni, melyik elem jelenti ebben a forgal­mazói törekvésben a „stabi­litást” és melyik a „dinami­kát”, ám a lényeg az, hogy mindkét, célkitűzésnek ered­ményesen megfeleltek. Az új minősítő rendszer­ben mellesleg nem csak az számított eredménynek, hogy Nógrád megyében volt az el­múlt évben a legnagyobb né­zőszám-növekedés, de aiz is, hogy — ki hinné — kis ha­zánkon belül a nógrádi a leg­igényesebb filmnéző. Mert­hogy tavaly már azt is vizs­gálták, milyeh típusú filmek­re váltottak jegyet a moziba járók. No, persze egy pillanatra sem gondoljuk komolyan, hogy a nógrádi közönség hosszan tűnődne azon, hogy a kiszemelt produkció vajon hivatalosan is igényesebb al­kotásnak minősül-e. Azért, hogy á valóban értékes fil­meket minél többen megnéz­zék, a Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalat szakemberei­nek kellett és kell ma is ha­tékony forgalmazói módszere­ket alkalmazni. * Korill Ferenctől, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójától az iránt érdek­lődtünk; vájom az idei év el­ső negyedében sikerült-e meg­őriznie előkelő pozícióját Nógrád megyének az országos filmforgalmazásban. — Nemhogy meg tudtuk őrizni, de meg is tudtuk erő­síteni pozícióinkat. A tavalyi ev hasonló időszakához képest jelentős — mintegy 22,5 szá­zalékos — bevételnövekedé- sünk volt. A többletbevételt megközelítőleg azonos néző, de kevesebb előadásszámmal értük el. A hagyományos mu­tatók alapján is az élem ál­lunk az országos összehason­lításban. Nálunk a magyar és a szovjet filmek nézőszáma is emelkedett az elmúlt, év ha­sonló időszakához kénest, az előbbi 12, az utóbbi 45 száza­lékkal. — Ez elég meglepő, különö­sen, ha arra gondolok, hogy az idei év első negyedében kevesebb igazán jó magyar és szovjet filmet mutattak be, mint tavaly... — Nekünk alapvető forgal­mazói elképzelésünk az, hogy szakmai és politikai felelős­ségünk tudatában válogatunk a filmek között. Ami nyilván­valóan sikertelen produkció, azt egész egyszerűen nem ve­títjük a megye mozijaiban-. — És még egyetlen néző sem kérte ki maaánaic, hogy helyette döntenek? — Természetesen csak azo­kat a filmeket nem vesszük fel „listánkra”, melyeknek sem a művészt, sem pedig forgalmazói értéke nem éri el a kívánt szintet. Következés­képp — szem előtt tartva az eszmei, művészi értéket — egyetlen értékes filmről sem mondunk ]e. De. ha tudván tud ink. hogy csak kevesek ér­deklődésére tarthat számot egv-egv alkotás, akkor nem erőltetjük rá a nagyközönség­re. hanem csunán kevés elő- aidásszámban. csekély propa­ganda ráfordítással forgal­mazzuk. Meggyőződésem egyébként, hogy Nógrád megyében az évi 210 magyarországi film- bemutató sok. Nálunk ennél kisebb a filmigény, ha úgy tetszik a „közönségkapacitás”. — Mégis mekkora? — Az első negyedévben Nógrád megye mozijaiban 465 000 mozijegyet váltottak, összesen 4800 előadáson. Be­vételünk 4 millió 173 ezer fo­rint volt. Ebben az időszak­ban mintegy negyven új fil­met mutattunk be. — Előttünk a nyár. A me­gyei műsor-politika miként tud érvényesülni a nyári hó­napokban? — A mi szakmáinkban léte­zik szezonalitás. Nyaranta el­sősorban a tömeges érdeklő­désre számot tartó filmeket mutatjuk be nagyobb előadás* szAmban. Idén három siker­film alkotja majd a kínálat pilléreit. A nap-okban indul megyei útjára a világhírű diszkófilm a „Flashdance”, nem várat sokáig magára a közkedvelt Bud Spencer sem, akinek „Aranyeső Yuccáfoan” című filmje a legjobbak közé tartozik ebben a műfajban, végül hadd említsem meg ré­gi adósságunkat, a „Cápa” cí­mű amerikai filmet, melyre úgyszólván garantált a siker. — Jó-jó, de az említett fil­mek valamennyi megye for­galmazói tervében szerepel­nek... — Igaz, de megvan a lehe­tőségünk arra is, hogy a nyár folyamán felújítsunk korábbi megyei filmsikereket, továbbá most először élünk azzal a lehetőséggel is, hogy — némi anvagi áldozatvállalással — az országos bemutató előtt ve­títünk alkotásokat a megyé­ben, például a már említett Búd Spencer-filmet. Persze nyáron sem száműzzük a ér­tékes filmeket... P. K. KOSSUTH RADIO: S.30: Hogy tetszik lenni? ».00: A hét zeneműve ».30: Égő boglyák. Verhaeren-versek S.40: Ki kopog? 10.05: Nyltnikék 10.35: Bellini-áriák 11.05: A betűk mestere. Gogdán István írása 11.15: A magyar munkás- mozgalom dalaiból 11.40: Sírkő pántlikával 10. (befejező) rész 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Építési naplő Holakovszky István riportja Csernovicből 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Daloló, muzsikáló tájak: Hegyalja 14.35: Lábnyomok a porban. Móricz zsigmond novellája 14.55: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) 15.00: Világablak. 15.30: Kóruspódium 15.50: Farkas Ferenc« Asztali zene 16.05: Ugróiskola 17.00: Eco-mix. 17.30: Magyar népzene — magyar művelődéstörténet. VI/1. rész 17.59: Maurice André trombitán játszik 18.25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) 4 NÓGRÁD - 1985. május 20.. hétfő x IS.15: Rádiónapló: Sarlós István 20.45: Vujicsics Tihamér: Kurucok emlékezete — kantáta 20.5S: Gáti József rádiós szerepeiből *2.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! A telefonnál: Szilágyi János 23.30: zenekari muzsika 0.10: Madrigálok PETŐFI RADIO: 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 8.05: Napközben 12.10: Fűvósesztrád 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Újdonságainkból 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Tipn-topp parádé 19.05: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik 19.30: sportvilág 30.ősi Rockújság I!, évfolyam* 21.05: „Hétfő esti muzsikaszó” 21.35: Gramofonsztárok 22.05: Egy Bródy Sándor utcai mesterdalnok. 23.20: Babavásár. Részletek Nádor Mihály—Kulinyi Ernő operettjéből 24.00: Éjféltől, hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárási 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete. — Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Karcsai Nagv Éva összeállítása.) 18.00: Észak- magvarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Ma- gvarors7ág. a Déli Hírlap, a He­ves Megyei Néoújság. valamint a NÖGRÄD keddi számából. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1«.20: Hírek Ifi.25: A televíziós gyermekfil­mek és gyermekműsorok 20.0&; Tv-hiradó _ 20.20: Hatvanhat 21.1«: Reklám 21.20: zenés Tv-színház 23.15: Hírek 23.20: Himnusz BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Tükörkép. (Ism.) 21.20: Időszerű témáról 21.40: Kétszemélyes körhinta 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Prágai tavasz ’85. 21.00: Sportviszhangok 21.30: Időszerű események 21.56: Tdőjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Régi mezopotámiai kultúrák MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Mégis, ki­nek az élete? (14). — Kohász: A karmester (14). Színes lengyel filmdráma. — IMH: Mária-nap (14). Színes magyar film. —TIT: Anna Pavlova I—II. Színes, szink­ronizált angoi—szoviat film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Mene­külés a győzelembe. Színes, szink­ronizált amerikai kalandfilm. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 0 és 8-tól: A birodalom visszavág. Színes, szinkronizált USA fan­tasztikum kalandfilm. — Nagybá- tonyi l\ányász: Ki kém, ki nem kém? Színes, szinkronizált USA bűnügyi filmvígjáték. — Nagvbá- tonvi Petőfi: Szaffi. Színes ma­gvar rajzjátékfilm. — Szécsénvl Rákóczi: Máskor, máshol H4). Színes angol film. MESEMOZI: Végtelen giliszta. — Rétság: A legyőzhetetlen Vutang. Színes, látványos karatekalandfilm. — Karancslapiiitő: Arany a tó fe­nekén. Színes. szinkronizált ausztrál—új-zélandi kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: UFO AH hó­nában (14). Színes, szinkronizált USA kalandfilm. — Érsekv»d- kert: Maraton éietre-ha^álra. Szí­nes. s7inkronl7áH am^riVoi híín- iigvi film. MESEMO^T: rTör*k a tehenek. — Nagvlóc: TSKOT.a- MOZT: A vízesés fia. — Jobbá­gyi: Szombat este és vasárnap reggel (lő). Angol film. MteményEgy fiú bőrönddel A ciaánylakossáq művelődéséért A nógrádi cigánylakosság közművelődési problémáit, sa­játos művelődési igényeik ki­elégítésének lehetőségeit tér­képezik fel az idén a salgó­tarjáni József Attila Városi­Megyei Művelődési Központ módszertani csoportjának munkatársai. A szakemberek felkeresik azokat a települé­seket is„ melyekben kedvező tapasztalatokkal vezettek be , különböző művelődési formá- cat. Többek között mélyinter- ,r ús módszerrel próbálkoznak j, ájékozódni az egyes cigány- i •étegek közművelődési szoká- s iáiról, igényeiről. c

Next

/
Oldalképek
Tartalom