Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
Legfontosabb az idei terv teljesítése Nógrád iparának első negyedéve A közelmúltban láttáik napvilágot az idei első negyedévről szóló statisztikai jelentések, melyek szigorú tényszerűséggel jelzik: hol tartunk ez évié szóló célkitűzéseink megvalósításával? Az eltelt három hónap munkájáról adott értékelések amellett, hogy az országos és megyei helyzetet tükröző tényékét rögzítik, alkalmat kínálnak következtetések levonására, egyszersmind cselekvésre is ösztönöznek. A megye ipari üzemei is elkészítették első ■> negyedévi gazdálkodásuk mérlegét. Ezek tapasztalatait összegeztük s összevetettük a megyei párt- bizottság 1984 decemberi határozatában megfogalmazott azon fő követelménnyel, hogy a gazdasági egységele tartalékaik feltárásával, belső szervezeti és érdekeltségi rendszerük korszerűsítésével rugalmasain alkalmazkodjanak a szigorú szabályozókhoz, a változó piachoz. Nyereséges, a íz erőforrások ésszerűbb kombinációján alapuló gazdálkodással, a jövedelmező export mindkét relációban való növelésével járuljanak hozzá a népgazdasági célok teljesítéséhez, s így teremtsék meg a munkajövedelmek reálértéke fenntartásának' feltételeit. Ipari üzemeink éves terveikben igyekeztek érvényesíteni ezeket a követelményeket. A termelékenység jelentős javítását, termelésük átlagosan 6 százalékos bővülését irányozták elő. Megcélozták a tavalyinál nyereségesebb, többen a .-jövedelmezőbb gazdálkodást is. A tervekben nagy hangsúlyt kapott az anyag- és energiatakarékosságra, az észszerűbb költséggazdálkodásra való törekvés. A gazdasági év kezdete zökkenőmentes volt. A korábbinál alaposabb tervező- és piackutató munka eredményeként rendeléshiány nem akadályozta a termelést. Több üzem, például a Romhámyi Építési Kenámáagyár, az NSZV, a bányagépgyér, és a tűzhelygyár egész ..évre Ismerte termelési feladatait. A szokatlanul kemény, hideg tél azonban néhány területen megnehezítette a célkitűzések elérését. Megnőtt a termelés energiaigénye, amelyet az ország energiahordozó-készletei nem fedeztek teljes egészében. A kormány januárban és februárban jelentős energiakorlátozó intézkedésekre kényszerült. Mint ismert, a tél számlájára hazánkban húszmilliárd forintot meghaladó kár, termeléskiesés írható. A kényszerintézkedések megvéhk ipari üzemeit is érintették, a közvetlen termeléskiesés 100 millió forint körüli. Mindemellett az időarányos mennyiségi előirányzatok ösz- szességében teljesültek. Az ipari termelés volumene a tavalyi év hasonló időszakához képest 1,7 százalékkal nőtt. Céljainknak megfelelően a bruttó termelés több, mint egyhetedét exportáltuk, 18 százalékkal többet, mint 1984 első negyedében. Különösen kedvező a nem rubelelszámolású kivitel mintegy 40 százalékos növekedése. Mindezek egyúttal azt is alátámasztják, hogy alapvetően eredményesek voltak a vállalatok termeléskiesés pótlására tett erőfeszítései. Az elfogadható mennyiségi eredmények hátterében azonban néhány figyelemre méltó jelenség is meghúzódik, ösz- szességében megállapítható, hogy a termelés minőségi té- nyezőinék javítása továbbra is lassú, a tervezettnél kisebb az előrehaladás. Sókat mond, hogy kiemelt ipari üzemeink nyereségösszege a tervezett felét sem éri el, s alig haladja meg az 1984 első negyedévi 40 százalékát. Adottságainkból és a piaci feltételekből kiindulva arra a •következtetésre jutottunk, hogy a megye iparának dinamizálására vonatkozó elképzelések megvalósítása jórészt a termékszerkezet korszerűsítése folyamatának fel- gyorsításán múlik. Éppen ezért a kibontakozó folyamatok megítélése szempontjából is lényeges annak vizsgálata: hói tartanak ipari üzemeink gyártmányszerkezetük megújításában ? Az a tapasztalat, hogy változatlanul kevés a piacképes, új termék, a piaci követelményekhez képest lassú a termékcserélődés. Üzemeink többsége a hagyományos gyártmánystruktúrában termel. Ennék tudható be, hogy üzemeink nagyobb részére a csökkenő jövedelmezőségű termelés jellemző, annak ellenére, hogy kimutathatók az erőfeszítések a gazdálkodás racionalizálására, a meglévő gyártmánystruktúrán belüli gazdaságosabb arányok kialakítására. Ezek, az önmagukban helyes lépések nem képesék ellensúlyozni a magas műszaki színvonalú, a piacon keresett, nagyobb jövedelmezőségi termékek hiányából szármaizó hátrányokat. C zerepet játszik mindez ” abban is, hogy az exporttevékenységet is erős differenciálódás, az értékesítési eredmények nagyarányú hullámzása jellemzi. A vállalatok, üzemek többségének nincs stabil exportpiaca, vagy ha igen, akkor is a hagyományos, általában alacsonyabb műszaki színvonalat megtestesítő termékeik, a keresettebbek. Ezeknél viszont, különösen a tőkésexoortniacokon, évről évre, így már az idén is. devizában számolva, jelentős árveszteségeket kell elszenvedni. Viszonylag új jelenség, hoev egyes vállalatainknak a belföldi piacon is versenytársakkal kell szembenéznie. Itt sem mindig tudnak helytállni, felülkerekedni, s ezt az első negyedévben is érzékelni lehetett. Az első negyedévi tapasztalatok is arra intenek, hogy a hagyományos, termelés centrikus felfogást mihamarabb és mind szélesebb körben kell felváltania az értékesítésre orientált vállalati magatartásnak. Ügy véljük jelentősek a piackutató, piacszervező munka megjavításával, a megrendelőkkel való szorosabb, elevenebb kapcsodat kialakításával, valamennyi értékesítési lehetőség kihasználásával felszabadítható tartalékok is. De az igazi lehetősedet a vállalaton belüli, a hatékonyságot, versenyképességet javító intézkedések adják. A lehetőségek és tennivalók csomópontját a ráfordításoknak a versenytársiakéhoz való közelítése jelenti: a fajlagos anyag, energia, élőmunka felhasználás csökkentése, a hozzáértésben, a technikában, technológiában meglévő tartalékok, egyszóval az adottságok jobb kihasználása. Ezek képezik a versenyben való helytállás kiinduló feltételeit, a kezdeményezések alapját. A nem kielégítő versenyképességgel függ össze, hogy tovább romlik az eszközhaté- konysáig. Különösen alacsony színvonalú egyes vas- és fém- szerkezeteket, beruházási javaikat előállító kapacitásaink kihasználása. Emellett előfordul, hogy az értékesítési problémák miatt néhány — nem régiben üzembe helyezeti — korszerű terméket előállító, berendezés sem üzemel a tervezett teljesítménnyel. Gyakran belenyugszanak abba, hogy egyes termékeink az adott technológiával csak alacsony jövedelmezőséggel, vagy veszteséggel gyárthatók. Terv- célkitűzéseink maradéktalan megvalósítása hosszabb távon, de éves szinten is határozottabb gyártmány- és gyártásfejlesztést tesz szükségessé. L ényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani a meglévő termékek minőségének javítására, újdonságtartalmának, használati értékének növelésére. Ezzel egyenrangú kérdés a technológia folyamatos megújítása, a technológiai fegyelem betartása is. A kapacitás-kihasználatlanságból származó többletköltségek, veszteségek csökkentése az év hátrattévő időszakának sürgető feladata. Figyelmeztető az is, hogy a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentésével kapcsolatos célkitűzését az üzemeknek csak egy része tudja műszialkilag, gazdaságilag megalapozott intézkedésekkel alátámasztani. A körültekintőbb méréssel, szigorúbb elszámoditatásd rendszer bevezetésóvél a pazarlás mérséklésére irányuló erőfeszítések ma már általánosnak nevezhetők. Az így elérhető megtakarítások azonban legtöbb területen elégtelenek ahhoz. hogy más költségelemek nö v eke désé t ellensúll yozzák. Abszolút energia-megtakarításra. az anyag- és energiatakarékos technológiák bevezetésére viszont még csak szűk körben tapasztalunk kezdeményezéseket. Ennek nem csak forráshiány az oka, hanem az is, hogy a szellemi energiák e területre koncentrálása elmarad a lehetségestől, illetve kevésbé hatékony. Számolni keli vele, hogy az alapanyag- és alkatrészellátásban lényeges javulás rövid időn belül nem várható. Ezért az eddigieknél nagyobb alkalmazkodó képességre, a kooperáció lehetőségeinek jobb kihasználására, termelésprogramozási rugalmasságra van szükség. Indokolt a szállítási fegyelem következetes betartása, hogy ne gyűrűzzenek tovább a ellátási-fizetési problémák, javuljon az üzemek piaci tekintélye, s év végén eredményes tgrvteljesítésről készíthessünk számvetést. A kisvállalkozások bebizonyították, hogy az é i őmurak* - felhasználásnak valódi tartalékai vannak. A megye ipari üzemeinek jelentős része a munkaerő-megtakarításra ösztönző keresetszint-sza báty ozásban működik. Az első negyedév tapasztalataiban ez még kevésbé érződik. Ügy tűnik, hogy a vállalatok munkaerő-gazdálkodási gyakorlata ilyen rövid idő alatt nem tudott megszabadulni évtizedes beidegződéseitől, s a szabályozók változását nem követte a teljesítménykövetelmények, a kollektívák érdekeltségének új alapokra helyezése. A figyelmet és megbecsülést érdemlő eddigi kezdeményezések mellett határozottabb lépésekre. a konfliktusok és a kockázat bátrabb vállalására van szükség. Első negyedévi eredményeinkre alapozva az erőket az 1985. évi gazdálkodási tervek megvalósítására kell koncentrálni. A megyei pártbizottság határozatában megfogalmazott célkitűzések elérésében további céltudatos munkára van szükség. Változatlanul elsőbbséget kell adni a kielégítő hatékonyságú nem rubelelszámolású exporttermelés fokozásának. összehangolt intézkedések szükségeseit a versenyképesség javítására, a jövedelmezőség növelésére. A népgazdaság helyzete változatlanul nehéz. Nem számíthatunk a költségvetés, az irányító szervek jelentősebb anyagi támogatására. Eredmények csak a belső tartalékok fokozottabb mozgásba hozása, kibontakoztatása révén születhetnek. Ehhez szemléletváltozásra, nagyobb körültekintésre és ösz- s zefogásra is szükség van. Jobban kell építeni a kollektívák cselekvő tenniakarására. Kulcskérdés az alkotó energiák felszabadítása, céltudatos, koncentrált felhasználása. Ezek a tényezők már több területen eddig is biztos befektetésnek bizonyultak, szükséges tehát teljesebbkörű kibomtako»- tatásulk. n a IMS. évi tervte&wdaftafc végrehajtásában építeni kell a politikai feltételekre. A kongresszuson elhangzottak, az elfogadott irányvonal bt- zakodássol tölti el az embereket. Tapasztalható, hogy megnőtt az igény a jól szervezett, fegyelmezett munka iránt. Az üzemi közvélemény támogatja a teljesítmények szerinti differenciálás következetesebbé tételére irányuló törekvéseket. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny megmozgatta a kollektívákat. s már eddig is számottevő eredményeket hozott. Bebizonyosodott, hogy a szocialista mumfcaverseny- és brigádmozgalom változatlanul ütőképes, nacv lendítő erő. Arra van szükség, hogy a munka kollektívák vállalássá még határozottabban, még kom krétabban kapcsolód! an sk szűkebb működési.'' területük gondjainak, lehetőségeinek feltárásához, a helyi feladatok eredményes megoldásához. Szabó István, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője A FÜTÖBER bátonyíerenyei gyávában az idén 495 millió forint értékű terméket gyártanak, ebből mintegy 40 millió forint nyereségre számítanak. -kiÁ gazdaságot a hatékony munka alapján mérik Vállalati tanács alakult a MÜG-nál „Egy momá hatáskört elhoztam magammal a minisztériumból, s ezeket most itt is hagyom” — dr. Misi Sándor. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője fogalmazott így a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság vállalati tanácsának alakuló ülésén. A megállapítás önmagában is érzékelteti az esemény jelentőségét: az új fórum a mezőgazdasági nagyüzem mindennapi életét alapvetően meghatározó döntési jogosítványokhoz jutott. A nagyobb önállóságot bizonyítva erről mondta az alakuló ülés előtt Jusesák György, a MÄG igazgatója: — Alapvető igény, hogy minél szélesebb körben szólhassanak bele az emberek saját ügyeik intézésébe. A demokratizmus kiszélesítése jellemzi a társadalmi és a közéletet is. most pedig a gazdasági életben is új fogalmakat kell megtanulni. Többek között azzal a szándékkal is, hogy változzon a dolgozók tulajdonosi szemlélete. A vállalati belső irányítás korszerűsítése természetesen már korábban elkezdődött a MÁG-nál is, alaposan megvitatták, hogy a közgyűlési, a küldöttgyűlési forma, vagy a vállalati tanács létrehozása mellett döntsenek. Az utóbbit korántsem véletlenül választották: a nagyüzem méretei mellett a szűkebb körű vállalati tanács hatékonyabban tudja gyakorolni a döntési jogot. A* előkészítés nem volt mentes a vitáktól. A dolgozók átérezték a felelősséget, olyan embereket jelöltek a munkahelyi kollektívák a vállalati tanácsba, akik maradéktalanul képviselni tudják a többség érdekeit. Az új testületben természetesen helyet kaptak az önelszámoló egységek képviselői is. s mindent összevetve, a MÉM főosztályvezetői« is így nyilat* kozott: , , — A fizikai dolgosók aránya a vártnál is nagyobb. A döntés így olyan kezekbe kerül, amelyek a végrehajtásban is közvetlenül cselekednek: Az alakuló ülés egyik fontos aktusa: meg kell választani a tisztségviselőket, illetve még ezt megelőzően az új munkaformához kell igazítani a szervezeti és működési szabályzatot. Általános gyakorlat. hogy a vállalati tanács legfontosabb tisztségviselői az első számú vezetők közül kerülnek ki, a MÁG ezzel a hagyománnyal is szakított. A vállalati tanács elnökének a huszonkilenc tag Réde Ferenc személyzeti és munkaügyi osztályvezetőt választotta. Az indoklás egy része így hangzott : — Olyan ember kell a vállalati tanács élére, aki teljesen magáénak érzi a gazdaságot, elvégre a vt-elnök olyan jogokat is gyakorol majd, amelyek eddig a felügyeleti szervet illették meg. Réde Ferenc ilyen ember. Harminc éve dolgozik az üzemben, ez az első munkahelye. Egv az élete, a családja, és a MAG. S, hogy a jó hírű gazdaság bővelkedik a Réde Ferenchez hasonló dolgozókban, arra vall a döntés: minden évben új ember kerül a vt élére. Az új testület első ülésén — Nagy Miklós igazgatóhelyettes, a vállalati tanács elnökhelyettese előterjesztésében — felvázolta az állami gazdaság öt- eves programjának főbb elképzeléseit is. Természetesen a munkát és az eredményességet javító célkitűzésekről esett szó, hiszen már a bevezetőben is így fogalmazott Jusesák György: — A fő hangsúly az új szervezeti formában is a munkán lesz. A gazdaságot ugyanis nem a fórumok számában, hanem a hatékony munka alapján mérik. Az elmúlt években minden lényeges mutatóban javulást ért el a Mátraaljai Állami Gazdaság, a Célkitűzések ezek túlszárnyalását szolgálják. Az új fórum vitája is a nyereség- termelés minőségi változását, a munkaerő jobb kihasználását, a teljesítménnyel arányos keresetszabályozást szorgalmazta. Azzal együtt, hogy alaptevékenységben és a kiegészítő tevékenységben egyaránt keresni kell az export növelésének, az import kiváltásának a lehetőségét. Mindén hozzászóló egyetértett a megállapítással: a vállalati felügyelet korszerűsítésének a napja a vt megalakulásának ideje. Karsai Gábor, a párt- vezetőség titkára mindehhez hozzátette: — A vállalkozó szellemű vállalati gazdálkodás kialakulása és kikényszerítése vár a vállalati tanácsra. A nagyobb önállóság és a megnövekedett felelősség persze folyamat, ez már korábban is elkezdődött a MÁG-nál. Gazdasági társulást, növénytermesztést, állattenyésztést képviselő vt-tag javaslataiban, hozzászólásaiban ugyancsak közös volt: a megőrzésre méltó jó hagyományok és ötletek mellett az útkeresés, a jobbító szándék jellemzi a testületet. A testületet, amely e naptól kezdve olyan alapvető kérdésben is dönt, mint az igazgató megválasztása, illetve megerősítése. A MÁG vállalati tanácsa is átváltoztatta az Igazgató munkaviszonyát meghatározott Időre és meghall^ gáttá dr. Hegedüsné dr. Pásztor Margit, az előkészítő bH zottság elnökének javaslatát.' — Javaslatunkat alapos közvélemény-kutatás előzte meg. A dolgozókkal való beszélgess során gyakran utaltak egy tíz évvel ezelőtti időpontra. Akkor nevezték ki igazgatónak Jusesák Györgyöt, s akkor indult meg a gazdaságban a stabilan nyereséges folyamat. Szünet, titkos szavazás. Kétharmados többség szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi igazgató a vállalati tanácstól is megkapja a bizalmat. Az eredmény nem lephet meg senkit: egyhangú szavazással a vt 1990 május 15-ig szóló hatály- lyal megerősíti igazgatói tisztében Jusesák Györgyöt. Az igazgatóválasztás is a lényeges változások mellett szól: a vállalati közösség fontos jogosítványokat kapott a kezébe. Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője a változásokról többek között ezeket mondta: — Az új forma elősegítheti az erőforrások jelenleginél is hatékonyabb kihasználását. S. amilyen figyelem kísérte a vállalati tanács tagjainak megválasztását, legalább olyan érdeklődést kell tanúsítani az új fórum folyamatos működése iránt is. így munkálkodhat n vállalati tanács a MÁG 1500 dolgozója javára. Kelemen Gábor Uj üdítőital Kubai citromból készült új üdítőital palackozását kezdték meg a szentendrei Márkaüzemben. A Lima nevű új üdítőital íze a limonádéra és a tonikra emlékeztet. Kétde- cis üvegekbe palackozzák és a jövő héttől már kapható is lesz az üzletekben. Hamarosan ezen kívül is tovább bővül a szentendrei üdítőitalok köre. Napokon belül megkezdik például az úgynevezett „Kinder kóla”, azaz, a csökkentett szénsavtartalmú és koffeinmentes kóla gyártását. Először • ez is csak kétdecis üvegekben lesz kapható, később azonban literes üvegben is árusítják. A másik idei újdonság az „üdítő víz" lesz. A szentendrei Márka-üzemben egyébként már teljes erővel dolgoznak, naponta 1200— 1300 hektoliter üdítőitalt palackoznak 100 ezer literes és 150 ezer kétdecis üvegbe. i
