Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

Mintegy 2400 hektáron gazdálkodik a varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezet. Szorgos mun­ka folyik a szerelőüzemekben, a dolgozók a központi telepen a gépek felújítását, karban­tartását végzik, képünkön Báránko József, Király József és Tóth József szerelés közben. — báb — Kitermelés, vágalhaitás, fúrás Núgrádban Kibontakozó szénbányászat Újfajta béléselemek Béléselemeket készít a Be­ton és Vasbeton Ipari Művek francia licenc alapján gyár­tott betongerendáihoz a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat csepeli üzeme. A két ge­renda közti hézagot kitöltő béléselemek gyártására a vál­lalat előkészítő üzemét bőví­tették. A próbagyártás meg­kezdődött. s a tervek szerint az év niásodik felében össze­sen 400' ezer darab béléstes­tet készítenek, elsősorban a magánépítkezők részére. Az új termék várhatóan már a harmadik negyedévben forga­lomba kerül. (MTI) Pótolták a téli kiesést A Beton és Vasbeton Ipari Művek gyárai május elejére pótolták téli termelési lema­radásukat. A rendkívüli tél és az átmeneti energiakorláto­zás ugyanis 110 millió forint értékű termeléskiesést okozott, elsősorban a sajátház-építés- hez szükséges előregyártott födémgerendákból, fodémpal- lókból, áthidaló elemekből. A gyárak a tél végén vállalták, hogy a gépek kihasználását javító szervezési intézkedé­sekkel és többletmunkával, valamint a gazdasági munka- közösségek bevonásával az első fél évben törlesztik a téli tartozást. A legjobban keresett ter­mékből, a íödémgerendából 490 ezer méterrel gyártottak többet az év első négy hónap­jában, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a 16 százalé­kos termelési többlet, átlago­san 100 négyzetméter alapte­rületű lakásokkal számolva. 4900 új otthon építéséhez ele­gendő. A téli termeléskiesés törlesztése' egyúttal azt jelen­ti. hogy a kínálat lényegesen nagyobb, mint az előző évek elején. Jelenleg mintegy há­romszor akkora a gyárak készlete födémgerendából és födémpanelekből, mint egy évvel korábban. A sajátház* epitők ellátását segítik azzal is, hogy amíg tavaly csupán a budapesti és a dunaújvá­rosi gyár szolgálta ki termé­keivel közvetlenül az építő­ket, ezt a szolgáltatást most már a vállalat mind a nyolc gyárára kiterjesztették. (MTI) Négy hónap alatt összesen háromszáztizenhatezer ton­na szenet termelt a Nógrádi Szénbányák: harmincöt ton­nával túlteljesítve eredeti tervét. A tizenkét és fél szá­zalékos „ráadás” az év elején tapasztalt szénellátási nehéz­ségek elhárítására tett erőfe­szítések révén jött létre. A vágathajtásban elmaradtak a tervtől a bányászok: összesen 3007 méter föld alatti „folyo­sói” vágtak, nyolcszáz mé­terrel kevesebbét az előirány­zatnál. A fennakadást termé­szeti tényező — a számított­nál keményebb kőzet — okozta. Üj szovjet vágathajtó kombájnok beállításával és célszerűbb ösztönzéssel kí­vánják behozni a hátrányt a vállalatiak. Az utóbbi hónapokra jel­lemző munkaütem kedvezőt­lenebbé tette a baleseti hely­zetképet: negyedév alatt köz­vetlenül a föld alatti szén­fejtésben hatvankét sérülés adódott. A vállalat egészét tekintve növekedett a gya­koriság, emelkedett a kieső műszakok aránya, javult vi­szont az úgynevezett „sú­lyossági mutató”. A bányászok fokozott mun­A Salgótarjáni Kohászati Üzemek tavaly befejezett szög­gyári rekonstrukciójának ered­ményeképpen a vállalat évi huszonháromezer tonna kü­lönféle szög gyártására ké­pes, ez a mennyiség ötezer tonnával több a korábbinál. Az üzemben sokféle szög ké­szül: méretben az 1,2 milli­méter vastag és 16 milliméter hosszú apró szögtől a 7 mil­liméter vastag, húsz centi­méter hosszú szögóriásig. Az egyszerű huzalszögön kívül gyártanak bognár szöget, kár­pitosszöget, kampószöget, pa­laszöget, csavartszöget, patkó­szöget, öntödei szöget. Ezek közül sok közvetlen ipari felhasználásra készül, nem igényel különleges csomago­lást. A vállalat kereskedelmi szakemberei azonban szeret­nének új piacokat meghódíta­ni, ezért gyártmányaik egy részét mostantól új, tetszetős csomagolásban kínálják. A salgótarjáni Centrum Áruház­ban májusban nagy sikert arattak tíz-, húszdekás tételek­ben. műanyag dobozba cso­magolt szögeik, a próbaként szállított ötezer doboz gyorsan kájának köszönhetően a vál­lalat mind a lakossági, mind az energetikai szénből a szer­ződéses mennyiségtől többet tudott szállítani. A belkeres­kedelem számára az év első negyedére tervezett 20 ezer tonna helyett csaknem 33 ezer tonna szenet adtak el. Ez azt eredményezte, hogy már­ciusban a legtöbb nógrádi Tüzép-telepen már növeked­tek a készletek. A tervezettől húszezer tonnával szállítottak többet a Magyar Villamosmű­vek Trösztnek is. Elsősorban a lakossági szénnel kapcsolat­ban merültek fel minőségi kifogások. E reklamációk zö­me abból adódott, hogy a kányási durvaszenekben sok volt az úgynevezett „lejáró kő”. A jövőre vonatkozólag biz­tató, hogy eredményes volt az idén eddig folytatott ku­tatás, fejlesztés. Bikkvölgyben három fúrást végeztek, más­fél millió forint költséggel. Elkészült az úgynevezett „Gyula III. beruházás” alap­okmánya, Kányás-akna VII. ötéves tervi termelési koncep­ciója és a ménkesi üzem leg­fontosabb bányamezejének komplex feltárási terve. elfogyott. Ötezer doboz szög, a háztartásokban leggyakrab­ban használatos méretekben, az ország hlás üzleteibe is eljutott. Jut a salgótarjáni szögből exportra is: a Szovjetunióba évente kétezer tonna szöget szállítanak, s megállapodásuk van egy francia céggel is, évi ezer tonna szög szállítá­sára. Egy új termék további exportlehetőségekkel kecseg­tet: ez a kalibrált, hevedere- zett szög, amit az iparban — például a bútorgyártásban — szögbelövéshez használnak. Az NSZK-ból máris mintegy két­százötven tonna kalibrált szögre adtak föl megrende­lést, s várhatóan más nyuga­ti piacokon is kapós lesz ez a termék. Exportára is jó, a hagyományos szögfélékének a háromszorosa, ami arra ösz­tönözte a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeket, hogy má­jusban megkezdje a termék tömeggyártását. Évi kétezer tonna gyártását, tervezik; eb­ből kielégítik a hazai ipar szükségleteit, s a többit kül­földön értékesítik. Salgótar áni Kolnszafi Üzemek Szög műanyag dobozban, hevederben Országgyűlési !<épviseiője'öíiel< Merem remélni hogy Az első látásra is kellemes benyomást keltő, jóvágású fia­talember, Sándor Gábor, a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyár műszerésze, ez év ja­nuár 1-től pedig anyagbe­szerzője, akit az 5-ös számú választókerület polgárai Pász­tori, a szerszám- és készülék­gyárban, Kálión pedig a mű­velődési otthoniban megtartott országgyűlési képviselőjelölt- választó gyűléseken, mint a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának jelöltjét, ország- gyűlési képviselőnek elfogad­ták. Közéleti tevékenységre va­ló hajlamát a családból hozta magával. Édesanyja a tanács­nál végezte közösséget szol­gáló tevékenységét, mint szak- szervezeti bizottsági tag, édes­apja pedig a MÁV helyi ál­lomásán pártvezetőségi tag­ként tevékenykedik. Ilyen in­díttatás után nem csoda, ha a 27 éves fiatalember nagy jártasságot szerzett a közös­ségi munkában. Az általános iskolában, mint úttörő, ahogy mondani szokták, mindenben benne volt, majd ezt követően Pesten, ahol az Arany János Gimnáziumiban nyelvszakos tagozatra járt, és a német nyelvet tanulta — a kollégi­um diáktanácsában, mint ta­nulmányi és kultúrfelelős vé­gezte a rábízott feladatokat. — Mivel a főiskolára nem sikerült a felvételim, ezért úgy döntöttem, hogy szakmát tanulok, Nem, eszembe sem jutott, hogy még egyszer meg­próbálkozzam. fgy lettem rá­dió- és tv-műszerész, majd a szakma megszerzése után 1978- ban beléptem a gyárba, és az elektroműszerész-csoport­hoz kerültem — utal munkás­sá válásának epizódjaira Sán­dor Gábor, majd az ezt köve­tő időszak fontosabb állomá- 1 sait sorolja: — Bevonulásom előtt szervező titkár voltam a lakatosüzem KlSZ-szerve­zetében, utána a seregben fel­vettek a párt tagjai közé, majd leszerelésem után újra visszajöttem a gyárba. Itt megválasztottak a KISZ-bi- zottság titkárának, majd az Üvegipari Művek ifjúságpoli­tikai intéző bizottságába ke­rültem, amelynek ma is tagja vagyok. Ezután a pártalap- szervezet tagsága, mint veze­tőségi tagnak szavazott bizal­mat, s a nemrég lezajlott pásztói pártértekezleten pe­dig beválasztották a városi pártbizottságba. — A mi brigádunkat — tér vissza kedvenc témájára — a felgyorsult automatizálás hoz­ta létre tíz évvel ezelőtt. Ak­koriban mi új színt képvisel­tünk a szocialista munkaver­senyben és a szocialista bri­gádmozgalomban. A kapott feladatok nem voltak szá­momra újak, nehezek, mert a seregben az elektronikai irá­nyítással foglalkoztam. Ott bíztak meg az első két-három főből álló műszaki különít­mény vezetésével. Az ott be­nyújtott újításaimat mindig elfogadták. Ottani tapasztala­taimat pedig jól hasznosítot­tam itt a gyárban. Remélem, új beosztásomban is megál­lóm a helyem. Van anyagis­meretem, mert korábban a nekünk szükséges anyagok, alkatrészek összeállításakor mindig jelen voltam. Egyelőre még nem tudom lemérni, je­lenlegi beosztásomban elért eredményeimet. Most alakí­tom ki ismeretségi körömet, a személyes kapcsolatokat. Me­rem remélni, hogy hamar be­letanulok új munkakörömbe, és nem lesz semmi baj ve­lem... — Mit szól ahhoz a fele­sége, hogy mostanában gyak­rabban van távol az ottho­nától, mint előző beosztásá­ban? — Jelenleg gyesen van. Ha visszamegy majd a könyvtár­ba dolgozni, akkor gyerme­künk felügyeletét, gondozását, amíg mi dolgozunk, családon belül megoldjuk. Azzal vi­szont már most is számolok, ahogy növekszik gyermekünk, úgy kell növelnem azt a sza­bad időt, amit majd vele töl­tök. Visszatérve a bevezető gon­dolatokhoz, még a következő­ket mondja: — Nagy megtisz­teltetés, hogy gyárunk 450 dolgozója és a káliói jelölő gyűlésen megjelent csaknem 500 választópolgár elfogadva a Hazafias Népfront javasla­tát, országgyűlési képviselő­nek jelölt. Ha megválaszta­nak, akkor igyekszem a biza­lomra rászolgálni, viszonoz­ni. Egyébként a másik kép­viselőjelölttel, Sőregi Jóskával többször, kiküldetések során együtt dolgoztunk, jól megér­tettük egymást, maximálisan segítettünk egymásnak. Jó baráti, munkatársi kapcsolat­ban vagyunk. Én Jóskát ha­tározott, egyenes, szókimondó kollégának ismerem. (Mint alább kiderül, nem udvariassági gesztus diktálta az előbbi gondolatokat.) V. K. Egyesek nem gondolnak arra... Még jóformán be sem fe­jezte elismerő szavait or­szággyűlési képviselőjelölt munkatársáról Sőregi József­ről, Sándor Gábor, amikor belépett a 33 éves markáns arcú, kissé kopaszodó, gön­dör hajú fiatalember. Sőregi József. Barátságosan köszön­tötte Sándor Gábort, váltot­tak néhány szót, majd be­szédbe elegyedtünk. Első benyomásaim egy ha­tározott fellépésű fiatalember­re utaltak. Közéleti tevé­kenysége azonban mint kide­rült, nem volt olyan változa­tos, mint Sándor Gáboré, de életének sok más apró moz­zanatai igen sajátos egyéni­séget. takarnak. A salgótarjá­ni Madách Gimnázium és Szakközépiskolában érettségi­zett és szerzett lakatosszak- mát. Édesanyja bedolgozó, édesapja pedig haláláig hajós­tisztként tevékenykedett. — Mivel meg’halt édesapám, s én voltam a legidősebb a családban ezért rám hárult annak segítése, emiatt nem mehettem tengerésztiszti főis­kolára. Később sorkötelesként bevonultam katonának, elvé­geztem a tartalékos tiszti is­kolát. és hadnagyként, kerül­tem tartalék állományba. Ké­sőbb megnősültem. Ekkor már két kötelék jelezte, hogy nem szakadhatok el a kibő­vült családtól, le kell mon­danom arról, hogy tengerész­tiszt legyek — vázolja tömö­ren életének érdekesebb epi­zódjait Sőregi József. Űjabb eseményteli idősza­kot jelentett számára 1976. — Megkértem igazgatónkat, Pádár Sándort, hogy enged­jen el Szovjetunióba, a Testvériség gázvezeték építé­séhez. Három évig voltam kint, 1979-ben jöttem vissza. Vezető szerelőként dolgoz­tam. Kezdetben nagyon meg­szűritek a jelentkezőket, ké­sőbb aztán fokozatosan felhí­gult a társaság, de egy dolog végigkísért az ottani munká­mon: mindenki mindenkin segített — pergeti, vissza a naptár lapjait Sőregi József. 1979-től lakatosként tevé­kenykedik a Pásztói Szer­szám- és Készülékgyárban. A Mező Imre brigád tagja, amely 1983 évi munkájuk után elnyerte a Kiváló bri­gád címet. Méltányolva és elismerve eddigi tevékenysé­gét 1983 januárjában kineve­zik függetlenített csoportveze­tőnek. Azóta 9 brigád irányí­tása, munkával való ellátása nehezedik a vállára, a kiadott feladatok ellenőrzésével és segítésével együtt. — Ebben a beosztásban ne­kem könnyebb, mert segítő­társaimmal; a csoportvezetők­kel és a brigád vezetőkkel együtt dolgozva oldjuk meg a kiadott feladatokat. Tenniva­lóink valóban szerteágazóak, igen sok olyan munka akad, ahol nekünk kell megtalálni a legcélravezetőbb megoldást. Ugyanis minden apró dolog­gal nem szaladozhatunk ve­zetőinkhez — állítja a függet­lenített csoportvezető. Ezután szóba hozom azokat az elismerő szavakat. amiket Sándor Gábor mondott róla, mielőtt az irodába belépett. , — Elismerem, hogy határo­zott és temperamentumos va­gyok. Lehet, hogy ez egye­seknek baj, vagy nem tetszik. Egy biztos: ember legyen a talpán, aki engem valamitől el akar tántorítani, ha én annak igazságáról és valósá­gáról meggyőződtem... Mond­ják még azt is, hogy örök­mozgó, nagyszájú, beleszólás vagyok. Ügy vélem, hogy egyesek ilyenkor nem gondol­nak arra, hogy jobbat, minő­ségileg mást, a fejlődés kö­vetelményeinek megfelelőt akarok. Szeretnék kiszakadni a megszokott kerékvágásból — vélekedik az 5. számú vá­lasztókörzet ' másik ország­gyűlési képviselőjelöltje. Később Sándor Gáborral való, együttes munkájára és a köztük kialakult jó kapcso­latra terelődik a szó. Ezzel kapcsolatban csak annyit mond: — Ügy tudom. Gábor már mindent elmondott. De nem csak nekem, hanem ne­ki is sok hozzám hasonló, tő­lem eltérő jó tulajdonsága van. Sőregi József nős. két csa­ládja van. A fia 11 éves. a kislánya pedig 7 éves. Fele­ségem a pásztói Béke tsz sztk-ügyintézője. Országgyűlési képviselő- jelölésével kapcsolatban mondja: — örülök annak, hogy munkatársaim és ® kal­lói választópolgárok a jelölő’ gyűléseken bizalmat szavaz­tak nekem is. Megválasztá­som esetén igyekszem meg­felelni az előlegezett biza­lomnak. V. K. NQGRÁD - 1985, május 17., péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom