Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
Karancssági Ilii'* Ezekben a hónapokban a nyomdaipari tevékenység kialakítása jelenti a karancssági termelőszövetkezet ipari ágazatában az új feladatokat. Várhatóan különböző kiadványokat, könyvet is készítenek a közös gazdaság telepén, ahová már megérkeztek a korszerű berendezések egyes darabjai. Képünkön Szorcsik Ferencné gépmester nagy teljesítményű vágógéppel dolgozik. ' Vákuumformázott csomagolótokok több típusát préselik gó- lyósironok, öngyújtók utántöltésére alkalmas gázpalackok és egyéb törékeny cikkek számára. Képünkön Báli Ferencné kezeli a berendezést. Ezen kívül műanyag alapanyagú alkatrészeket gyártanak a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárnak, a Signó budapesti ipari szövetkezet számára íróeszközök elemeit készítik. örvendetes, hogy a fiatalok is megtalálják a számításukat a közös gazdaság üzemében. Baranyi Natalja a Pax golyóstollak fémbetétjét úgynevezett revorvereszterga-géppel alakítja ki nagy sorozatban. Velenczei Anita is szívesen vállalta a közeli munkahelyet, Szalmatercsről jár naponta a forgácsolóüzembe. Munkatársaival az idén a 10 millió forintos árbevételt produkálnak, ebből kétmillió forintos nyereséget kívánnak elérni. . Kulcsár József képösszeállítása A társadalom vezető osztálya KÖLTŐK MEGÉNEKELTE, szobrászok kifaragta, festők ecsetje megörökítette alak: munkás. Osztálya történelme: forradalmak legfénylőbb szakasza és ellenforradalmak bosszúhadjárata. Múlt és jelen nemes anyagú, acél szilárdságú ötvözete a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa határozata második fejezetében olvasható rövidke — és mégis: nagy politikai súlyú — mondat: „A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya.” Meggyőző ereje van a csupasz számnak: 1985 elején 2 731 000 dolgozó tartozik a munkásosztály fogalomkörébe — ami nem tévesztendő össze az iparban foglalkoztatót fizikai állományban levőkkel ! —, az aktív keresőknek ez az 55,5 százaléka, meghatározó arány lehet tehát. Ami akkor is igaz, ha ez az arány most kisebb, mint 1980-ban volt. A vezető szerep azonban nem függvénye ilyen mennyiségi változásoknak. A társadalmi fejlődésre, az ország — magunk látta, tapasztalta, a külföld számára észlelhető — stabilitására döntő befolyással van a munkásság politikai elkötelezettsége, helytállása. A vezető szerep, az előbbi mondatban említett döntő befolyás természetesen nem értelmezhető statikus állapotként: változnak a követelmények, átalakulnak a körülmények, módosulnak a fejlődési jellemzők. Szemléltetésül egyetlen részterületet nagyító alá téve. Félreérthetetlen határozotfsággal jelenik meg mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődésben az igény, a szükség a munkások szakiképzettségének, általános műveltségének folyamatos gyarapítására. A munkás- osztályon belül a szakmunkások aránya napjainkban negyvenhat százalék, lassan, de folyamatosan növekszik, s a jövőben is ez az irányzat érvényesül azaz képzők, képzendők oldaláról egyaránt, hosszú távon kell számolni vele. TAGADHATATLAN, a formáik gazdagodtak. Elég itt utalná a felnőttek szakmunkás- képzésének és -vizsgájának korszerűsítésére, az egyszerű továbbképzési rendszer kialakítására a termelőhelyek táguló körében, a második szakma megszerzésének ösztönzésére, a mesterszakmunkásképzés létrehozására mint lehetséges, de korántsem kivételes példákra. Sajátos módon azonban a formai gazdagodással nem tartottak lépést az alkalmazói, alkalmazotti igények...! Ennek a lépéskülönbségnek az oka — előfordulhat persze ilyen is, hiszen gyakorlati bizonyítékaink vannak rá — nem okvetlenül a szellemi restség, az új ismeretektől való irtózás, a szakmai igénytelenség. Az okot sokkal inkább azokban a szélesedő terepet átfogó tapasztalatokban kereshetjük, amelyek a szaktudás Je-, és a szakképzetlenül is ellátható munkák fölértékelődéséről tanúskodnak a gazdálkodás, a termelés, a szolgáltatások legkülönbözőbb területein. Ami nem csupán az adott — már dolgozó — korosztályokra hat, hanem a pálya-, állásválasztásnak,-változtatásnak is erőteljes befolyésoló.ja. A változás — a fejlődés — persze így sem szerény, csekély, jelentéktelen. . .! A munkásosztályhoz tartozók tizenhárom százaléka középiskolát végzett vagy ennél is magasabb fokú oktatási intézményben tett sikeres záróvizsgát. További harminckét százalék pedig szakmunkásképzőt járt. Megelégedettségre még sincsen kellő ok. A képzés körülményei ugyanis — tisztelet a ritka kivételnek — rendkívül mostohák. Messze elmaradnak attól, amit a jövő szakmunkásainak felkészítése követelne, de szembetűnő a különbség a termelés mai technikai, technológiai színvonala, és az oktatótermek, tanműhelyek felszereltsége, eszközellátottsága között1 is, Ami égetően sürgeti egyrészt az állami oktatási források elosztásának ésszerű átcsoportosítását, másrészt, az üzemek, vállalatok, gyárak, általában a szakképzett munkaerőre szinte kielégíthetetlen éhséggel váró termelő- és szolgáltatóhelyek célszerű részvételét, teherviselését a fejlesztésben. HASONLÓ — további fejlődési igénnyel kell fellépni a munkások közéleti szerepét, a vállalatok irányításában való részvételét illetően is. Ma például a szakszervezeti tisztségviselőknek — vállalati, intézményi körben — a negyvenkilenc százaléka munkás. A pártba felvett KISZ-tagofi negyvenöt százaléka volt munkás a legutóbbi fél évtizedben, de az ilyen és hasonló pozitívumok mellett észre kell venni a visszahúzódás, a távolmaradás jeleit is, a közéleti szereplés vágy a többletmunka vállalása dilemmáját. Szükségszerűen került bele tehát a XIII. kongresszus határozatába — ilyen és hasonló tapasztalatok, jelenségek összegeződésének hatására —, hogy „a párt fontos feladatának, tartja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a munkásosztály helyze- tének alakulását”. EZ PERSZE eddig sem hiányzott a politikai, állami irányítás teendői közül. Elég itt utalni az MSZMP Központi Bizottsága 1958. október 16-i határozatára, mint ma 's érvényes elveket rögzítő, nagy fontosságú kiinduló pontraj továbbá — és példaként a sok közül — a Politikai Bizottság 1970. január 10-i áL-t lásfoglalására, amely következetesen megvizsgálta, mi történt az 1958-as határozatban foglalt' teendők megvalósítása érdekében. A folyamatos fvJ gyelemmel kísérés, mint fontos feladat ismételt kimondá-* sával a kongresszusi határozat a nagy nyilvánosság előtt teszi nyomatékossá: a vezető osztálynak nemcsak a kötelességekből, hanem a politikai közfigyelemből is vezető — meghatározó — rész kell. hogy jusson, mert így igazságos. S, mert igazságos, szükség- szerű teendő. M. O. Lendületi energiával Hajnali fél négy tájban Benczúrfalván motorzajra ébredhetnek a közelben lakók, mert Adorján Ferenc már Csitár felé veszi az irányt. Csak felrémlik benne, hogy kezdődik megint egy hosszú nap, de nem ér rá ezzel törődni, mert tudja, Csitpr.an már várják: hajnali négy órakor szállnak itt buszra az emberek, hogy Salgótarján nagyüzemeiben reggel határakor megkezdjék a műszakot. Nem késhet hát a busz. Több mint húsz esztendeje gépkocsivezető Adorján Ferenc. A Volán-vállatatnal 1952 ót.a dolgozik, itt volt ipari tanuló. s aztán autószerelőként dolgozott. A Volánnál először tartaléikként: egy-egy járatot helyettesített vagy külön.járatba indult a diákokkal. Az első rendszeres útvonala Nógrádmegyer és Eger között volt, akkoriban még háromszáz órát kellett dolgozni havonta. És mennyit vezetni azóta! Nemsokára túl lesz Adóiján Ferenc a 750 ezer kilométeren is, balesetmentesen, Most mégis másról beszélgetünk. Több mint félórás kiállása van a busznak, az. acélgyár mellett a Salgói kapunál lévő parkolóban várja a műszaktól jövőket. Annáik titkát keresem, hogyan lett a Vállalat Kiváló Brigádja a II. Rákóczi Ferenc szocialista kollektíva, amelynek ő a vezetője. Ugyanis ez nem olyan brigád mint egy műhelyben, ahol egymás mellett, egymás közelében dolgoznak. — Brigádunkban tizetiegven vagyunk: két-két gépkocsivezető a Nógrádmegyer—Budapest és a Nógrádmegyer—Eger járaton teljesít szolgálatot, Huszonkét ötletmester kilenc újítást készített idén a balassagyarmati kábelgyárban. A műszaki kezdeményezések a munkák gyorsítását, könnyítését, illetve biztonságosabbá tételét célozták. Már kísérleteznek egy dobleadó fék, és egv dönthető szállefejtő alkalmazásával; ezeket idén dolgozták ki az újatok. Xét ketten vagyunk az én járatomon is, s van még egy váltónk. Ez eddig csupán hét ember, ám az egri és a budapesti járataikon még két-két kalauz is van — mutatja be a kollektívát a brigád vezető. — Valóban nem egy helyen dolgozunk, Nógrádmegyert azonban mindegyikünk érinti. Hogy kiválóak lettünk, annak talán az a magyarázata, hogy mindenki szereti a kocsit, s egyáltalán nem mindegy, ki hogyan törődik azzad a kiállási időben. Mert végül is az egyéni teljesítménynek tetszik, nogy a II. Rákóczi brigád jó eredményeket tudott felmutatni az üzemanyag-megtakarításban, s ez azt jelzi, törődnek a kocsival. — Szempont az is, hogy szemlétől szemléig közlekedjünk a busszal, s ne vigyük be azt két szemle között a műhelybe futójavításra, ennek azért nagy a jelentősége, mert a műhely is terv szerint vizsgálja, javítja az autóbuszokat — mondja. Egy autószerelő-szakmában járatos vezetőnek, mint Adorján Ferencnek is, nem okoz gondot a kisebb bütykölés a gépkocsin, mert aki szereti a munkaeszközét, törődik is azzal. Figyelni keld itt arra is, hogyan kopnak a kerék gumik, hiszen megszabott élettartama van ezeknek. Meg hót a terepviszonyok! Nógrádmegyer felé például ki lehet használni a lendületi energiát, s vigyázni kell, hogy ne pörgessék tűi a motort. . . Régi kollégák már a brigád tagjai, majdnem mindannyian egy térségből vallók: Nóg- rádmegyerből, Bencziúrfalv á ról, kisebb újítást összesen négyezer forint eszmei díjjal honoráltak: Szakács László, és Kissimon László lakatosok metszőcsapok biztosítására, Mák András és Kopláriyi János műszerészek húzógépek átállási, idejének lerövidésére találta^ ki módszert. Két tavalyi á^táö titóku fkwlá iásá val ismerősen Magyar,gécből. De van közöttük ceredd kalauz is, nemrégiben pedig egy fiatalember került a brigádba. — Nevelgetjüik őt — mondja félig tréfásan Adorján Ferenc. Mert hiába, hogy „külön vannak”, azért negyedévenként csak össze keü jönni a brigádnak, megvitatni a teendőket, meg hát elbeszélgetni' is egymással. így tatáihoz,gatnak N óg ródimegyerben szombat esténként. — Esetleg az egri járat két személyzete nincs ott. De olyan is volt már, hogy ezt a két brigádtagot élőből járatra teszi a vezénylőtiszt, s így visszaérhetnek a brigád- értekezlet időpontjára. Ki is jár az ilyen „kedvezmény” egy jól összekovácsoló- dotit régi gárdának. Hiszen nem először lett a Vállalat Kiváló Brigádja, a 2. számú Vol^n II. Rákóczi Ferenc helyközi autóbusz-vezetői és kalauz! komplexbrigád. ■ Műszak végeztével egymás után érkeznek a munkások, Adorján Ferenc pedánsan tisztáin tartott autóbusza várja őket. Többen ismerősen előre köszönnek: — Jó napot, Józsi bácsi! Néháoyan már „bácsit” monda/nak, pedig még nincs 50 éves. Hirtelen megijedek: talán nem is Adorján Ferenccel beszélgettem? De hát bemutatkoztunk. ?! — Valamikor két keresztnevem volt, Ferenc és József, ismernek így is, meg úgy is. Értem mindkettőt. IgV van. Sok-sok, munkával eltelt nap után csak ismerősen köszönhetünk egymásnak. Zsély András kiderült, hogy az ötletek együttesen ötmillió forint gazdasági eredményt éltek: a javaslatot a gyár egyik vezető műszakija. Magyar József irányításával dolgozta ki egy újítócsoport. Pályázatok az építőiparban Az Építésügyi és VárosíejJ lesztésii Minisztérium a tárca rendelkezésére átllé központi műszaki fejlesztési alap k-gr- célszerűlbb felhasználása érdekében — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen — három pályázatot irt ki jelentős kutatási, fejlesztési feladatok megoldására. Pályázni lehet fából, elő e- gyártott fedélszékek (tetőszer-* kezetek), épületszerkezetek ki- a-laikításávali' építőanyag oki gyártásának automatizalasa- val, valamint korszerű vízszigetelő anyagok és eljárások kifejlesztésével. A pályázat iákon a tervező- és kutatóintézetek, a kivitelezők és ez< la céltársulásai vehetnek rész:. A sajátház-épí tőket érinti az a pályázat, amely a családi házaik és a többszí n tea lakóépületek tetőterének beépítésére is alkalmas fa íe-4 délszók tenmékcsalá d jának in—4 alakítására, és ezen túl men íven a gyártásra és az értékes í-j tési hálózat kialakítására is javaslatokat kér. Fontos követélmény. hogy ezekből a tér-* «lékekből számítógép tervezze meg a kívánt tetőszerkezetet, s elkészítse teljes költségvetését. Ebben a pályázatbam kérnek korszerű megoldásokat a tiaipétáizás után elhelyezhető belső ajtótokok és ajtólapok gyártására és a betonozáshoz szükséges komplex fazsaluzafc kifejlesztésére, készletezésére, sőt kölcsönzési rendszerének) kialakítására is. A fából készített épületszerkezeteknel alapvető követelmény, hogy a különböző rétegelt, ragasztót® megoldásokkal elsősorban a haziaii bükk-, tölgy-, cser- és hársfát hasznosítsák, s így minél több import fenyőtű- reszáruit takarítsanak meg. Az építőanyag-gyártás auto-í matizá lását szorgalmazó pá-» lyázat egyebek között robotgépek kialakítására, számító-: gépekkel vezérelt cement-^ üveg-, bazaltgyapot- és porce- lángyártási folyamatok komplex termelésirányításának megoldására hívja fel a szakembereket, A pályaműveket jü— lius végéig kell benyújtani,' az ÉVM fejlesztési főosztályának, s a bírálóbizottság augusztus 31-ig értékeli és hirdeti ki a pályázat eredmeJ nyét. (MTI) NÓGRÁD — 19B5. május \é., csütörtök 3 Huszonkét ötletmester munkája Újítások közösen
