Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
fgy forinttal kezdődik Hurrá, nyaralunk! ' Osztálykirándulás. Bűvös szó ez annak a diáknak, aki csak egyszer is részese volt. A salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola végzős diákjai lelkesen mesélnek élményeikről. — A legizgalmasabb az éjszaka volt — mondja Puskáto- risz Beáta. — Minden voll ott, csak alvás nem. Vicceket meséltünk, viháncoltunk. — Győrben, Sopronban voltunk legutóbb — vág közbe osztálytársnője, Hoffmann Melinda.^ — Nagyon tetszett a keksz- és osíyagyár. Láttuk, hogyan csinálják a finomságokat, és bőséges kóstolót is kaptunk belőlük. — Hogyan készültök egy- egy többnapos osztálykirándulásra ? — Már szeptemberben elkezdjük a szervezést — kapcsolódik be a beszélgetésbe Müller Katalin. — MegálTiapo- diík az osztály, hova menjünk, és közösen összeállítjuk a programot. Bea arról mesél, hogy utazás közben, aizautóbuszban kiselőadásokat tartanak egymásnak a következő helyszín történetéről, nevezetességeiről. Ehhez persze tanulmányozni kell az útikönyveket. — Később az iskóiéban számot kell-e adni airrói, mit tanú Itatok a kirándulásokon? — Igen. Emlékszem például. hogy amikor Hevesen voltunk a ruhaipari szövetkezetben. utána gyakorlati órán dolgozatot írtunk az ott lát- fcottaikról. — A mi osztályfőnökünk földrajz—rajz saaikos — veszi ár a szót Kati. — Amikor a karsztjelenségekről tanultunk, előkerültek az aggteleki kirándulás emlékei. A raj zó rákon rendszeresen visszatérünk azokra a műalkotásokra, amelyekkel a kirándulásokon találkoztunk múzeumokban, képtáraikban. — Mit jelent a kirándulás az osztályközösség alakulásában? — Rengeteget — mondja Bea. — Közelebbről megismerjük egymást, jól összerázódunk. Aztán, persze, a jó közösség megmarad akkor is, amikor hazajövünk. A lányok a családdal is szoktak kirándulni. Mindegyikük járt már külföldön, kettőjük négy országban is. — Magyarország mely tájékán fordultatok már meg szüléitekké!? — Hétvégeken voltunk többször a Balatonon, Visegrádcn, Kékestetőn, Egerben — sorolja Bea. — Jártál-e már az egri Tárban? — Igen, az osztálykiránduláson. A családdal! a strandra szoktunk menni, meg aipu a testvéremmel a meccsre, A többiek is főleg fürdőhelyi kirándulások emlékeivel hozakodnak elő. Czene Gyula, az iskola Igazgatója, aki tanúja volt a beszélgetésnek. később hozzáfűzi gondolatait. — Fölmerült már a kérdés, hogy manapság, amikor sok családnak van autója, szükség van-e áz osztálykirándulásokra. Meggyőződésem szerint igen. Egyrészt, mert jócskán vannak olyan gyerekek, akik szegényebb körülmények között élnek, és (alán soha nem juthatnának el oda, ahová mi elvisszük őket. \z autós családokról meg csak annyit, hogy kirádulásaik célja sok esetben csak a kikapcsolódás, strandolás. Ez a gve- rekek elbeszéléséből is kitűnt. Az iskolai kirándulások legfőbb célja, hogy a gyerekek megismerjék hazájukat. Régi hagyomány, hogy rhinél nagyobbak a tanulók, annál messzebbre viszik őket. Mire elbúcsúznak az iskolától, megfordulnak az ország szinte minden főbb tájegységem. Sajátos arculatot ad az utazásoknak, hogy mindenütt megkeresik a környékbeli Petőfi- emlékhelyeket. Ügy nem végezhet pefcőfis, hogy Kiskőrösön ne járt volna. Aztán a kirándulásokon szerzett ismereteket sok gyerek pályázatra dolgozza fel. Men ich Istvánná ta nárnőnek bőséges tapasztalata van az osztálykirándulások szervezésében. — Én mindig úgy csináltam — avat be az előkészületek részleteibe —, hogy az első osztályfőnöki órán minden gyerek kezébe adtam egy takaréklapot, amibe kezdő tőkeként beragasztottam egy egyforintos bélyeget, Ök aztán egész éven át ebbe gyűjtötték a kirándulásra valót. — Nem lehet könnyű feladat a tanár számára egy osztálynyi gyerekre ügyelni ket- három napon keresztül. — Nagyon felelősségteljes dolog — erősít meg Món i eh- né. — Mindig akadnak azonban olyan szülők, akik velünk tartanak. Így megoszlik a teher. A Petőfiben nemcsak a tanulóik. a tanárok is kedvélik a közös utazásokat. Jó alkalmak ezek az ismeretek bővítésére, és segítenek a ]ó tan- testületi légikor megteremtésében. S a különös gonddal előkészített és lebonyolított utak nem titkolt célja az is, hogy mintát adjanak a tanároknak az osztálykirándulások szervezésében. Kovács Erika Húszezer kötet Szakirodalom tanároknak Jól szolgálja a pedagógusokat a megyei pedagógus-to- vábbképzési kabinet húszezer kötetes könyvtára. A főleg pedagógiai, pszichológiai és módszertani irodalommal ellátott könyvtárban szívesen búvárkodnak a szakdolgozatot fcró. vagy továbbtanulásra «ülő érdeklődők. A kilencFényképezőgéppel járja Nóg- S-ed megye településeit ezekben a napokban Vongrey Béla. A nyugdíjas múltkutató, a salgótarjáni Tájak-korok- múzeumok klub vezetője a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum megbízásából örökíti •Beg a megye valamennyi, felvenféle folyóirat — részben szakmai és politikai jellegű kiadványok — vonzóak az iskolán kívül dolgozók körében is. Évi hetvenezer forintos beszerzési keretüket úgy igyekeznek elkölteni, hogy az érdekes olvasnivaló gyarapítsa a beiratkozott könyvtárlátogatók számát, amely jelenleg több mint nyolcszáz. szabadulással kapcsolatos emlékművét, emléktábláját és egyéb emlékhelyét. Eddig száz felvétel sorakozik a tematikus albumban, de az előzetes felmérések alapján közel háromszáz fotó dokumentálja majd a kegyelet tárgyi emlékeit. Legfőbb szovjet- filmek, színészek Eldar Rjazanov rendező „Kegyetlen románc” (Zsesz- tokij Romansz) című filmjét tartották az 1984. év legjobb szovjet filmjének a Szovjetsz- kij Ekran (Szovjet Mozivászon) című lap olvasói. A filmek közül második helyre Rolan Bikov rendező „Madárijesztő” (Csucselo) című filmjét jelölték az olvasók. A Jurij Bondarev regényéből készült, ,,A part” című film a nyolcadik lett, de a háborús-hazafias filmek kategóriájában első helyre került. Az év legjobb női főszereplője Natali,ja Gundareva, aki Vera Golubjova szerepét játszotta a nemrég Magyarországon is bemutatott „Magányosoknak munkásszállást adunk” című filmben. A férfi főszereplők közül Nyikita Mihalkov kapta a legtöbb szavazatot Paratov szerepének megformálásáért a „Kegyetlen románc”-ban. iddig száz felvétel ven az albumban... Fotógyűjtemény — emlékhelyekről Első önálló kiállítása nyílt meg tegnap Losonczy Ildikón ak Salgótarjánban, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán. A Nógrád megyei képzőművész-stúdió tagjának kiállítását Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas, érdemes művész nyitotta meg. Közelebb az élethez Korszerűsítik az agrároktatást A mezőgazdaságban dolgozóknak mintegy négy százaléka rendelkezik egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel, csaknem tíz százaléka szakközépiskolával, vagy technikummal, a szakmunkásképzőt pedig a dolgozók 25—30 százaléka végezte el. A betanított mező- gazdasági szakmunkások száma is évről évre emelkedik. Kétségkívül, hogy ez az egyik legszilárdabb alapja termelési sikereinknek. ÚJ EGYETEMI MODELL Az igény azonban állandóan növekszik, és az elemzések szerint az ezredfordulóra mintegy 50 ezer felsőfokú szakemberre lesz szüksége a mezőgazdaságnak, hogy növekvő feladatait meg tudja valósítani. De nemcsak a számbeli növekedésre kell súlyt helyezni, elsőrendű feladat a képzés korszerűsítése, a szakmai ismeretek szélesítésé, a társadalmi szükségletekbe* való rugalmas alkalmazkodás. A MÉM illetékesei kidolgozták az agrároktatás továbbfejlesztésének tervét. A korszerűsítést segíti az új oktatási törvény is. Ami a felsőoktatást illeti, a leglényegesebb egy új egyetemi modell kialakítása, mivel a jelenlegi már nem mindenben felel meg a követelményeknek. Szorosabb kapcsolatot kell létesítenie a szakoktatásnak a termeléssel. Példával élve, a három dunántúli egyetem (Mosonmagyaróvár, Keszthely, Kaposvár) hallgatói függetlenül attól, melyik egyetemre iratkoztak be, egy-egy félévet töltsenek ott, ahol azt a szakot eredményesebben ok" ta.iák. Így például az agrokémiát Keszthelyen hallgassák, a takarmányozást viszont Mosonmagyaróváron. Igen nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelés szempontjából a középfokú oktatásnak, a szakközépiskoláknak, és az ismét működni kezdíő technikusképzésnek. Hazánkban több mint száz intézmény foglalkozik közép- és alapfokú mezőgazdasági képzéssel. Ezek az intézmények nagy népszerűségnek örvendenek, és munkájukat külföldön is sokra értékelik. Számos külföldi ország, főleg a fejlődő országok, küldenek ezekbe a középfokú intézményekbe hallgatókat, hogy azok .megismerkedjenek a magyar mezőgazdaság fejlett módszereivel, és alkalmazzák az itt tanultakat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt 5 szakmunkásképző intézet működik. A legeredményesebb Vépen, Szombathely mellett található. Működik szakmunkásképző Jánoshalmán, Pétervásárán, Sel.y- lyén és Kétegyházán. s ezek mindegyike foglalkozik a szakmunkások továbbképzésével is. A minisztérium illetékesei elmondták, hogy a szakmunkásképzés hároméves, s itt 24 szakmában 15 ezer hallgatót képeznek. A négyéves szak- középiskolák tanulóinak együttes száma a technikusképzésre .jelentkezőkkel együtt 14 ezer. Az esti-, és levelező tagozatra 400Q jelentkezőt várnak, míg az egyéves tanfolyamok hallgatóinak száma 6 ezertől egész a 14 ezerig tehető. A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBÓL Néhány szakközépiskolában külföldi hallgatókat is oktatnak, ilyen a vépi szakmunkásképző és munkástovábbképző intézet is. Az iskolák nagyobb része ma már olyan feltételekkel rendelkezik, amely lehetővé teszi minden oktatási igény kielégítését. Magyarországon jelenleg 28 külföldi országból érkező mezőgazdasági szakembert képeznek ki a legkorszerűbb agrotechnikára, részben államközi egyezmény alapján, részben a TESCO segítségével. Csak Vépen évente 300 külföldi hallgató végzi el a tanfolyamot. Azok, akik egy évre jönnek, illetve néhány hónapos tanfolyamra, saját anyanyelvükön kapnak oktatást (még az arabok is). Akik hosszabb ideig tartózkodnak hazánkban, és el akarják "é~ gezni az egyetemet, egy év alatt megtanulnak magva. ul. Szintén az intézetben, különleges módszerekkel. Vépen audiovizuális módszerrel kialakítottak egy új oktatási rendszert. Ehhez az intézetnek külön tévélánca van. Ezenkívül szakképzett tolmácsok is segítik az oktatást. Az oktatáshoz szükséges jegyzetek , a tananyaggal szintén különböző nyelveken állnak a hallgatók rendelkezésére. A magyar mezőgazdaságnak külföldön is jó híre van, s ezért sok fejlődő ország arra törekszik, hogy a magyar „modellt” alkalmazza, hogy átvegye a mi szövetkezeti gazdálkodásunk tapasztalatait. DIVATOS SZAKMÁK? Ugyanakkor a magyar hallgatóknál még mindig tapasztalható az egyes szakágaktól való húzódozás. A szakközépiskolába jelentkezők többsége a divatos szakmát választja, sokan szeretnének kert- és parképítők lenni, tömegesen jelentkeznek dísznövénykertészeknek. Romantikusnak találják az erdészkedést, de ugyanakkor a nagyon jól fizetett és fontos szakágakra nincs elegendő jelentkező. Pedig szükség van zöldségtermesztőkre, sertés l en yész I ö kre, húsfeldolgozó szakemberekre, a sütőiparban dolgozókra. összefoglalva az elmondottakat: a korszerűsödő agrár- oktatásnak az az egyik legfőbb célja, hogy a hallgatók, a tanulók kerüljenek közelebb az élethez. Ez érthető is, hiszen — mint minden oktatás — a mezőgazdasági szakemberképzés is több anyagi befektetést igényel az eddigieknél. A több anyagi és szellemi beruházásból viszont csak akkor lesznek magasabb növénytermesztési és állattenyésztési hozamok, ha a képzés egész időtartama alatt fokozottan figyelembe veszik: mit és milyen szakembereket igényelnek a mezőgazdasági üzemek. I. S. usor KOSSUTH RADIO: ; R.»: Miről ir a Társadalmi Szemle új száma? 8.3«: Zenekari muzsika ».42: Nefelejcs M.»6: Két keréken Magyarországon *».38: Dalok az úttörőtáborban M.50: Gluck: A rászedett kádi *1.40: Sírkő, pántlikával. X/9 rész IZ.30: Ki nyer ma? Játék és muzsika tiz percben K.46: A válaszolunk hallgatóinknak különkiadása *3.00: Kovács Dénes hegedül *3.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai (63) 14.2«: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zene15.23: Mezei patika 16.05: Révkalauz 17.00: Csendes Don. XVA. rész 17.37: Osváth Júlia dalfelvételeiből 19.15: Vonzódások 20.14: Nóták: Máté Ottilia és Lente Lajos énekel 20.45: Drámai humor 20.55: Fejezetek a magyar zenei előadóművészet négy évtizedéből, VIII/7. rész 21.40: Levél műholdon át 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Régi híres énekesek műsorából 22.50: A Válasz melléklete 23.30: Zenekari muzsika PETŐFI RADIOS 8.05: Verbunkosok 8.20: A Szabó család (ism.) 8.30: Tiz pere külpolitika (ism.) 9.05: Napközben — zené« délelőtt 12.10: Negyedóra háromnegyed ütemben 12.25: Útikalauz üdülőknek----------------------------------------------------------------4 MÖGRAD ~ iiaa5.iB4Í4*s 16« csütörtök 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.0«: Bundschuh István stájeréi tarán játszik 14.15: Idősebbek hullámhosszán \ 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.43: Közéleti térkép (ism.) 16.05: Rookhangversenyekről *7.05: Jugoszláviai dzsesszf el vételekből 17.30: Tanakodó — az iskolai demokráciáról 13.30: Slágerlista 19.05: Operefctkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaibóí 21.10: Kabarécsütörtök 22.20': Az a dal, az a perc 22.50: Turina: A rocinói körmenet Op. 9. 23.30: Részletek a Phil Woods— Lew Tabackin kvintett dzsesszlemezéről 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDKV: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: 750 éves Halvan — Könyvritkaságok között Sárospatakon — Veszélyes hulladéktemető Nógrádban — Sárlcányereaztők Miskolcon — Tollbeszéd. Németh Miklós AtTóth Ferenc. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8.35: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 8.50: Fizikai kísérletek, I. 9.05: Angol nyelv. Follow Me! 9.20: Systéma Internationale 9.35: Égi postások 10.35: Játékos időtöltések 11.00: Donyecki medence. — Karaganda 11.20: Sanghai. Kína kirakata 12.00: Iskolatévé 12.25: Képújság 16.10: Hírek 16.20: Autók és emberek. VT/1. rész: Minden kezdet nehéz (ism.) 17.05: Képújság 17.10: Tévébörze 17.15: Pedagógusok fóruma 18.05: Nyugalmunk érdekében 18.25: Kénújság 18.30: Te’esnort 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: F.sti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A halál archívuma. XIII/7. rész: A earga totwa 24.«U Panoráma 22.05: Szó, zene, kép 22.55: Tv-híradó 2. 23.15: Himnusz 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: A csehszlovák televízió estje. Bevezető 17.50: Csehszlovák tévés délután gyerekeknek 18.20: Váeláv Hybs a cirkuszban 18.55: Mammutvadászat 19.05: Amikor élni kezd a fa 19.25: Hangverseny a kastélyban 20.00: Bevezető 20.05: Barangolás Csehszlovákiában 20.35: A modrai kék kerámia. Kisfilm 21.00: Kuhs. avagy egy kastély dámái. Rövidfilm 21.25: A cukor 22.45: Aranylemez Hankának 23.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Százszázalékos alibi 2L05: Távlatok 21.45: Az ötletesebb nyer 22.25: A Collegium lUauto Dolce együttes játszik 22.55: Hírek 23.05: Német 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Hazám, utcám, városom. 20.50: A rajzfilmek világából 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Ritmusok, 85. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vera és a férfilátogatók. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjá- ték. — TIT: Máskor, máshol. (14) Színes angol film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Anna Pavlova. I—II. Színes, szinkronizált angol—szovjet koprodukció. Iskolamozi: Bogáncs. — Madách Kamara: Egy taxi Tobrukba. — Pásztói Mátra: Ki kém, ki nem kém? Színes, szinkronizált USA bűnügyi filmvígjáték. Szécsényi Rákóczi: Szaffi. Színes magvar raizjóték- fllm. — Kisterenyei Petőfi: Ólra szól a hatlövetű. Színes, szink- H — . Nagy- Vutang. karateka- Ma rátörj szink róni« ronizált USA western, lóé,: A legyőzhetetlen (14) Színes, látványos landfilm. — Jobbágyi: nyelvtanfolyam h«- életre-halálra. Színes, iadóknatoe 1Ä. ieoke. zál* USA bűnügyi film.
