Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

I Elutaztak Budapestről a külföldi párt- és kormányküldöttségek Pénteken délelőtt elutazott Budapestről, a Vaszilij Kuz- nyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének első elnök- helyettese vezette szovjet párt- és kormányküldöttség, amely a hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken vett részt. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyette­se búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Ugyancsak hazautazott már a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormánykül­döttsége, amely Werner Felfe, a Német Szocialista Egység­párt KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, az NDK Ál­lamtanácsának tagja vezetésé­vel vett részt az ünnepsége­ken. A küldöttséget Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára búcsúz­tatta. Ott volt az elutazáskor Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. Elutazott fővárosunkból az április 4-i ünnepségeken részt vett lengyel párt- és kormányküldöttség. A delegá­ciót Kazimierz Barcikowski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Hámo­ri Csaba, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Jelen volt Jer­zy Zielinski, Lengyelország budapesti nagykövete. Hazautazott a jugoszláv párt- és kormányküldöttség is, amely Miljan RadoVics, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja vezetésé­vel vett részt a felszabadulá­sunk évfordulójával kapcso­latos ünnepségeken. A dele­gációt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke búcsúztatta a budapesti légikikötőben. Ott volt Mi- lovan Zidar, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete. A kora délutáni órákban elutazott Budapestről a cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség, amelyet Josef Kor­eák, a CSKP KB Elnökségé, nek tagja, a szövetségi kor­mány elnökhelyettese, a Cseh Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke vezetett. A delegációt a Ferihegyi repü­lőtéren Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagy­követe. Délután hazautazott fővá­rosunkból a bolgár párt- és kormányküldöttség, amely Milko Balevnek, a Bolgár Kommunista Párt KB Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével vett rész.t az ün­nepségeken. A delegációt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsénak elnöke bú­csúztatta a reoülőtéren. Ott volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Rácz Pál felszólalása az ENSZ-ben Az államok gazdasági joga­it és kötelezettségeit tartalma­zó Charta elveinek megvaló­sulását vizsgáló ENSZ-bizott- ság általános vitájában fel­szólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi- selője. Felszólalásában rámutatott, hogy az államok túlnyomó többsége által tíz évvel ez­előtt elfogadott dokumentum a nemzetközi gazdasági kap­csolatok ma is érvényes el­veit tartalmazza, amelyek megfelelő alapul szolgálhatnak egy új, demokratikus nemzet­közi gazdasági rend létrehozá­sához a függőség, az alárendelt­ség és az egyenlőtlenségek fel­számolásához Rámutatott, hogy a Charta demokratikus és ha­ladó elveinek megvalósulását azok akadályozzák, akik po­litikájukkal a nemzetközi fe­szültség szítására, a fegyver­kezési hajsza növelésére, va­lamint a fejlődő országok fe­letti neokolonialista befolyá­suk fenntartására törekednek. Hangsúlyozta, hogy országunk külgazdasági kapcsolataiban teljes mértékben érvényesíti a Chartában foglalt elveket és a kölcsönös előnyök elve alap­ján igyekszik szélesíteni eze­ket a kapcsolatokat minden viszonylatban, így a fejlődő országokkal is. Rámutatott, hogy a fejlődő országokkal kiépített kapcso­latainkban a szuverén egyen­lőség, a d isztori mi nác i ó-men - tesség. a kölcsönös érdekek és előnyök elvei mellett figye­lembe vesszük ez országok gazdasági fejlődésének szük­ségleteit. Hegnyirbálták a katonai költségvetés tervét Megállapodás jött létre a Fehér Ház és a szenátus re­publikánus vezetői között a jövő pénzügyi évre szóló költ­ségvetés tervezetéről. A kor­mány kénytelen volt elfogad­ni, hogy a katonai költségve­tést az eredeti előirányzathoz képest lényegesen csökkent­sék: míg Reagan eredetileg az elkövetkező három évre az inf­láción túlmenően évi hat szá­zalékkal akarta átlagosan nö­velni a Pentagon kiadásait, a szenátorok most csak három- százalékos növekedést irá­nyoznak elő. A közös tervezet, amelyet rövidesen a törvényhozás elé visznek, számos fontos szoci­ális program csökkentését irá­nyozza elő. Az öregkori szo­ciális biztosítás terén is kor­látozásokat tervez: az öreg­ségi nyugdíjasok ezentúl nem kapnak automatikus emelést az infláció ütemének megfe­lelő arányban, hanem csak két százalékkal növelik a jut­tatásokat számukra, ha az inf­láció üteme nem haladja meg az évi négy százalékot. Az átdolgozott költségvetés előirányzatai a deficit csök­kentésére hivatkozva egyebek között csökkentik az öregkori orvosi ellátás szolgáltatásait, a mezőgazdasági termékek ár­támogatását, az egyetemi és főiskolai hallgatóknak nyúj­tott tanulmányi kölcsönöket és ösztöndíjakat, az állami és helyi kezelésben levő olcsóbb bérű lakások fenntartási költ­ségeinek finanszírozását, a városi tömegközlekedés fej­lesztésének támogatását Tel­jesen megszűnik a vasúti sze­mélyforgalomban a támoga­tás, s ugyancsak felszámolják az állami munkaerő-átkép­zést, illetve a fiatalok állami szakképzését. Az új tervezet a költségve­tési deficitet a Reagan-kor- mány eredeti javaslatához képest valamelyest csökken­tené: az 1986-os pénzügyi év­ben 227,4 milliárd dollár he­lyett 175,3 milliárd lenne a hiány. Bár az átdolgozott terve­zetet a szenátus republiká­nus vezetői támogatásukról biztosították, nem minden re­publikánus szenátor ért azzal egyet. A demokrata párti sze­nátorok pedig eleve elfogad­hatatlannak minősítették a szociális költségvetés-tervezet megnyirbálását. Hazaérkezett az MSZBT küldöttsége Pénteken hazaérkezett a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság küldöttsége, amely Ap­ró Antalnak, a társaság el­nökének vezetésével a Szov­jet Baráti Társaságok Szö­vetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vendégeként Moszkvában részt vett. a ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából meg­rendezett ünnepségeken. A küldöttség fogadására a re­pülőtéren megjelent Vlagyi­mir Bazovszki j, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. (MTI) A hét 3 kérdése Befejezte látogatását a szovjet hadihajóosztag Pénteken elbúcsúzott a bu­dapestiektől a Szovjetunió Vörös Zászlórenddel kitünte­tett fekete-tengeri flottájának három egységből álló folyami hajóosztaga, amely hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából étkezett a magyar fővárosba. A szovjet flottila hajóosz­taga négynapos budapesti vendégeskedés után szedte fel a horgonyt, s terv szerint folytatta útját a vízi útvonal országaiba. 1. Milyen új fejlemények történtek a kelet—nyugati vi­szonyban? A Genfben immár lassan egy hónapja tartó szovjet-r- amerikai tárgyalásokról nin­csenek érdemi jelentések, s ez érthető is: a résztvevő fe­lek megállapodtak a teljes titoktartásban Genfrő] szó volt azonban a hét legfonto­sabb kelet—nyugati diplo­máciai eseményén. Joe Clark kanadai külügyminiszter moszkvai megbeszélésein. Gro- mikóval történt találkozója alkalmat adott rá. hogy a szovjet külügyminiszter hang­súlyozza: Moszkván nem mú­lik a genfi tárgyalások sike­re. ám az. eredményhez el­engedhetetlen. hogy az Egye­sült Államok is építő módon közelítsen a napirenden le­vő kérdésekhez. A Szovjetunió, minden jel szerint kulcskérdésnek te­kinti az űrfegyverkezés meg­akadályozását és a nukleáris fegyverkezés befagyasztását a jelenlegi színvonalon, lega­lábbis kezdeti lépésként, ameddig nem indulhat meg a tényleges csökkentés. Magya­rán mondva ez annyit jelent, hogy a genfi tárgyalások akár évekig elhúzódhatnak, s ez idő alatt ne rosszabbodjék a helyzet, ne fokozódjék a fegv- -verkezési hajsza, a konfe­rencia ne adjon spanyolfalat az újabb fegyverfajták létre­hozásához és rendszerbe állí­tásához. Washington részéről azon- ban éppen ellenkező törekvé­sek nyilvánulnak meg. Szin­te jelképes lehet, hogy a gen­fi amerikai delegáció vezető­jét. Max Kampelmant haza­rendelték. de nem jelentésté­telre, hanem az elnöki indít* vány melletti korteskedésre az MX rakéták kongresszusi vi­tájában. Reagan azzal ér­velt, hogy az új (tíz robba­nófejjel ellátott) interkonti­nentális rakéta afféle adu le­het a Szovjetunióval folyta­tott tárgyalásokon. A moszk­vai televízióban elhangzott Vélemények szerint viszont az MX-program nem ■ „fegyver- letételre” ösztönzi a Szovjet­uniót, hanem megteszi majd a szükséges ellenintézkedése­ket az egyensúly helyreállítá­sára és fenntartására. Az amerikai előnyszerzési kísér­letek nem válhatnak be, az abszolút fegyverek és abszo­lút fölény kergetése köz­ismerten az illúziók világába való, viszont folytatódik a fegyverkezési verseny, s ez kedvezőtlenül befolyásol min­den tárgyalást. A befagyasztás természetesen az „euroraké- tákra” is vonatkozna, annál inkább, mert a 108 Nyugat- Európába tervezett Pershing— 2 rakétából 54 darabot máris elhelyeztek. Változatlanul napirenden van az űrfegyverkezés meg- akadálvozásának kérdése is. A Pentagon „hideg-meleg” politikát folytat: először hat­vannapos ultimátumot nyúj­tott át atlanti szövetségesei­nek, hogy nyilatkozzanak rész­vételi szándékukról a csillag- háborús tervekben. Miután ez többnyire visszatetszést, sőt visszautasítást keltett, a ha­táridőt lassan elmossák, s fő­ként a gazdasági előnyöket hangsúlyozzák a partnerek­nek. Az NSZK — Wörner hadügyminiszter nyilatkozatát alapul véve — késznek lát­szik beadni derekát; a nem NATO-tag. de katonai szövet­séges Japán még nem döntött véglegesen: mások húzódoz­nak. Lord Carrington. NATO- főtitkár washingtoni útja. és Reagan elnökkel való találko­zása ugyancsak az álláspontok közelebb hozására irányult, de ma még nem mérhető fel, mi­lyen eredménnyel. Amerikai laook közben a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó lehetőségét mérlegelik, de a jelentésekből is kitűnt, hoev gyakorlatilag az előké­szítő „tapogatózásoknál” tar­tanak Nyilván az a perdöntő, bogy a két ország viszonyá­nak általános állaoota, a gen­fi tárgyalások menete meny­nyire kínálhat majd kedvez.ő körülményeket. Általában nem zárják ki, hogy még az idén létreiöiiön a csúcstalál­kozó (a tál ál gaí ásókban az ENSZ 40 születésnaoján, New Yorkban rendezendő ünnep­ségeket emlegetik kézenfekvő keretként, hiszen arra számos állam- és kormányfő kap meghívást), de május végén talán már többet lehet tudni. A jövő hónap közepén, Bécs- ben — az osztrák államszer­ződés aláírásának 30. évfor­dulója alkalmából — külügy­miniszteri összejövetelre szá­mítanak az osztrák főváros­ban. lévén, hogy mind Gro- miko, mind Shultz ott-tartóz- kodik majd. í. Mi történik Kambodzsá­ban? Vietnami önkéntesek ala­kulatait búcsúztatják Kam­bodzsában. ezúttal (negyedik alkalommal) tizenötezren hagy­ják el az indokínai szom­szédországot. A jelentéseket idézve, ez annyit jelent, hogy „mintegy harmadával” csök­ken a vietnami kontingens lét­száma, tehát az a harmincez­res szint körül mozoghat maid. A csapatkivonást kiterjedt katonai műveletek előzték meg, ,s ezík során a mirid ha­tékonyabbá váló kambodzsai néphadsereg, valamint a viet­nami önkéntesek egységei ti­zenhét ellenforradalmi bá­zist számoltak fel a thaiföldi határon. Megszűnt az az ál­datlan helyzet, hogy a polpo- tistáknak, a Sonn San vezet­te erőknek és Szihanuk csa­patainak támaszpontláncola­ta volt a határra támaszkod­va, s ezen át valósággal áram­lottak az országba a külföldi fegyverek, a diverzánsok. Sőt, a néhány tíz négyzetkilomé­ternyi kambodzsai területet felhasználva, diplomaták jöt­tek át néhány órára, vagy percre, átadni megbízólevelü­ket az ellenforradalmi erők­nek, hogy legalitást biztosít­sanak nekik, s a nemzetközi elismerés látszatát keltsék, így segítve a kormányellenes cso­portokat. Természetesen a jövőben is előfordulhatnak elszigetelt ellenséges fegyveres akciók, de minden jel szerint jelentős lépés történt előre a helyzet katonai konszolidációjában. Ez pedig közvetlenül kihat majd a politikai konszolidáció foJ lyamatára is, hiszen tarthatat­lan állapot, hogy az SZ- ben még mindig az ú eve­zett „demokratikus Kambod­zsa” bitorolja az ország tör­vényes helyét. A Kambodzsai Népköztár­saság kormányfője kifejtette, hogv Phnom Penh változat­lanul kész a politikai-diplomá­ciai eszközök igénybevételére, s a polpotistákon kívül kész kapcsolatot létesíteni a ma még kormányellenes erőkkel,' akár Szihanukkal is. (A her­cegnek azonban szakítania kell polpotista szövetségesei­vel. akiket a népirtás iszonvú bűnei terhelnek, s nem jö­hetnek szóba tárgyalónart- nerként.) Ez egyúttal a kam­bodzsai választ jelenthette az ausztráliai, s egves ASEAN- államok közvetítési próbálko-' zásaira. Hun Sen azonban le­szögezte: ha nem lehetsége­sek tárgyalások az ésszerű keretek között, a Kambodzsai NénkSztársaság kész katonai eszközökkel a konszolidáció maradéktalan megvalósítására; 8. Hogyan értékeljük aleg- újabb latin-amerikai fejlemé­nyeket? Nem először, és valószínűleg nem utoljára, ismét fenyege­tő üzenetet küldött Nicaragua címére az amerikai elnök.' Igaz. formailag tűzszünetre hívott fel, de olyan feltételek közepette, hogy a latin-ame-' rikai haladó erők nyílt ultfJ' mátumot említenek. A harcok júniusig tartó felfüggesztése jegyében új választásokat akar a közép-amerikai országra erőszakolni, méghozzá a kont­rák, az ellenforradalmárok részvételével. Maguk az ame­rikai lapok is megállapítják,’1 hogy a „körítés”, a békeszó­lamok Inkább azt a célt szol-' gálták, hogy az amerikai kongresszusnál megkönnyít­sék az ellenforradalmároknak szánt anvagi segítség meg­szavazását. Ilyen körülmények között nem kísérhette különö­sebb siker Betancur kolum­biai elnök washingtoni útját sem, pedig ez az ország egyi­ké a Contadora-csoportban tö­mörülő négy államnak, s hoz-; zá akar járulni az elfogadha­tó békejavaslatok kimunkálá­sához. Közép-Amerlka mellett a nyugtalanság és bizonytalan­ság jelei mutatkoznak Dél- Amerikában is. Tancredo Ne- ves-en, a megválasztott brazil elnökön, rövid idő alatt az ötödik műtétet hajtották vég­re és állapota .válságosra for­dult. A nem ritka latin-ame­rikai kérdőjelek közé sorol­ható, hogy fizikai akadályoz­tatása milyen politikai követ­kezményekkel járhat az ép­pen csak „civil ruhát” öltött országban. Nó a belső fe­szültség Chilében, ahol a szél­sőjobboldal politikai gyilkos­ságok egész sorát követle el. Válaszképpen jövő csütörtök­re meghirdették az újabb nemzeti tiltakozási napot, és a chilei demokratikus erők ehhez a haladó közvélemény segítségét is kérték. Santiagó- ban újabb komoly erőpróbák előtt állnak... Réti Ervin Külföldi megemlékezések nemzeti ünnepünkről A világ számos országában ünnepi fogadásokkal. nagy­gyűlésekkel és kulturális ren­dezvényekkel emlékeztek meg Magyarország felszaba. dulásának 40. évfordulójáról. Prágában, a Csehszlovák Nemzeti Front rendezett ün­nepi gyűlést, majd a magyar nagykövet adott fogadást. Az északcseh megyeszékhely, Üsti nad Labem egyik legna­gyobb üzemében barátsági nagygyűlést tartottak. A ro­mán fővárosban kedden tar­tottak barátsági nagygyűlést, ahol Gheorghe Petrescu mi- niszterelnök-helyette* ünnepi 2 fcJÓGRAD - 1985. április 6, szombat beszédében sikereket kívánt a magyar népnek a szocialista társadalom építésében. Var. sóban a Drámai Színházban volt ünnepi megemlékezés és a főváros környéki Podkowa Lesnában koszorúzás a varsói felkelésben elesett magyar katonák emlékművénél. Szó­fiában a magyar nagykövet fogadásán megjelent Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság ál­lamfője. Berlinben a magyar nagykövet fogadásának ven. dégei között ott volt az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának több tagja is. Ulánbátorban, Hanoiban és Phenjanban is rendeztek ün­nepi nagygyűléseket. Peking­ien a külföldi országokkal baráti kapcsolatokat ápoló kínai szövetség műsorral egy­bekötött fogádást adott az évfordulón. A nem szocialista országok­ban is voltak megemlékezé­sek. így például a japán, a török, a kolumbiai és a belga fővárosban. A párizsi magyar nagykövet fogadásán megje­lent a többi között Alain Poher, a szenátus elnöke, három miniszter és az FKP PB több tagja. Számos ország államfői, kormányfői, vezető testületéi, különböző szervezetei távirat­ban üdvözölték a magyar vezetőket és a magyar népet az ünnep alkalmából. A külföldi lapokban Ma­gyarországgal foglalkozó cik; kék egész sora jelent meg. A belgrádi Borba Kádár János­nak. az MSZMP főtitkárának a Pravdában megjelent írá­sából idézi a Varsói Szerző­désről szóló értékelést. A CSKP KB lapjának szerdai számában Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának cikke jelent meg. „A népi Magyarország négy évtizede” címmel. Kubában tudósításo­kat, háttéranyagokat jelentet­tek meg a felszabadulás óta megtett útról. Rómában a magyar nagykövet sajtóérte­kezleten tájékoztatott olasz és külföldi újságírókat Magyar- ország jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetéről. Több országban a megem. iékezések méllett kulturális programokat. kiállításokat rendeztek. Helsinkiben példá­ul a kortárs magyar képző­művészek kiállítása nyílt meg, Kairóban pedig fényképkiál­lítás „Negyven év képekben” cineméi, Hutatvány A dél-libanoni Anszar-tá- bort végre felszámolták: a híressé és hírhedtté vált lá­gerben. egyidőben több ezer libanoni és palesztin foglyot őriztek az izraeli katonai ha­tóságok. 752 személy nyerte vissza szabadságát, de van egy bökkenő: a hivatalos izraeli adatok szerint 1883 személyt tartottak fogságban a szöges drótok között. Amint kiderUlt, a „mara­dék” (illetve ez esetben több­séget képező) 1131 személyt Izraelbe hurcolták, újabb tá­borba, újabb börtönbe. Ezért nem értékelték a „mutat­ványt”, s hangzottak el tilta­kozások a világ különböző részein. Általános közel-keleti ta­nulság: az álmegoldások, fél­megoldások. kiilönmegoidások helyett végre igazi rendezés­re lenne szükség, minden vo« natkozasban, (rj ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom