Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-04 / 79. szám

Együttműködés; oz üveggyárak között Üveg Anzsero-Szudzsenszkbői SSL 4* m w Mind több korszerű otthon épül Nógrád testvérmegy éjében, Kemerovóban. Képünkön Lenin proszpekt. \ Embert formáló feladatok Alig valamivel kisebb ha­zánk összterületénél kemero- vói testvérmegyénk, lakosai­nak száma meghaladja a há­rommilliót. Be kell vallani: méreteink szinte összehason­líthatatlanok. Mégis gond­jainkban és örömeinkben sok a közös vonás — kiderül ez részben abból a beszélgetés­ből is, amelyet nemrégiben folytattunk a Nógrád megyé­ben járt kemerovói delegáció vezetőjével, Anatolij Mihajlo- vics Gavrilovval, a Kemerovo megyei pártbizottság munka­társával. — Kifejezetten ipari-városi jellegű terület Kerrier'ovo — mondotta bevezetőül —, hi­szen a lakosság nyolcvannyolc százaléka városban lakik, s a nyugat-szibériai termelés­nek több mint a harminc szá­zaléka itt zajlik. Hadd említ­sek még' néhány adatot! Ke­merovo 1200-féle ipari termé­ket szállít az országnak, ha­talmas fűtőanyag-, energetikai, fémkohászati és kémiai komplexumok alakultak ki, amelyek nem csak a Szov­jetunió népgazdaságát gyara­pítják. hanem eljutnak a szocialista országokba is. Az ötéves terv során az ipari termelés kétmilliárd rubellel nőtt, s elérte a tizenegymil- liárdot. Talán az is jelzi tö­rekvéseinket, hogy például az "ötéves terv elejétől számítva mintegy nyolcszáz új termék előállítását sikerült megvaló­sítani. — Említette a külgazdasági kapcsolatokat. Milyen keme­rovói cikkeket, termékeket ke­res a külföld? —- Pontosan 87 országba jutnak el termékeink. „Leg­kapósabb”, ezt bizonyára önök is tudják: a szén. A Szovjet­unió szénexportjának 15 szá­zalékát nyújtja a kuznyecki medence. Több mint húsz or­szágba szállítunk fémeket és vegyipari termékeket. Egyen­áramú motorjaink széles fel- használásra leltek a hajóépí­tésben, a kikötői daruk gyár­tásánál, a bányákban, a vegyiparban. — Nógrádot is elsősorban a hagyományos széntermelés tette ismertté: önöknél mi­lyen méreteket ölt a bányá­szat? — Nemrégiben kutatók ki­számolták, amióta a szénme­dencében folyik a bányászás, körülbelül négymilliárd ton­nát termeltünk ki. Hozzá te­szem: tartalékunk mintegy 725 milliárd tonnára becsülhető! Nem jelent hát gondot szá­munkra, hogy lesz-e mit bá­nyászni. Egyébként, mintegy száz bányát, külszíni fejtést, széndúsítót Jártunk nyilván, amelyek évi produktuma el­éri a százötvenmillió tonna szenet. Még talán annyit, hogy szenünk fűtőértéke el­éri a 6000—8000 kalóriát, s a rétegek elhelyezkedése a kitermelés szempontjából nagyszerű, hiszen a 20—25 métert is eléri. Ha távlatok­ban nézzük, akkor az évi széntermelés egykoron elérhe­ti az 500—550. millió tonnát megyénkben, de. már az 1990- es esztendőre 193 millió ton­nát tervezünk! — Minden jóban van vala­mi rossz is — tartja a mon­dás, nos, ezt kemerovói vi­szonylatban a klimatikus kö­rülmények „adják”. Magam is jártam ott, bizony olykor far­kasordító volt a hideg... — Sajnos, ez való igaz. Né­mely alkalommal mínusz negyven-ötven fokra is le­süllyed a hőmérő higanyszá­la, nyilvánvaló, hogy ez ko­moly gondot jelent. — például a munkaerő-gaz­dálkodásban. — Elsősorban! Az elmúlt bő évtized alatt megyénk la­kossága alig nőtt, s jelentős a munkahelyeken a fluktuáció is. Megpróbálunk mindent el­követni, hogy az élet- és munkakörülményeket, a meg­élhetés feltételeit javítsuk. Igen sokat fordítunk lakóhá­zak építésére. a szociális, kulturális lehetőségek bővíté. sére, pihenésre, szórakozásra. öltözködésre, élelmezésre... sorolhatnám tovább, egyszó­val ily’ módon is szeretnénk kiegyenlíteni az egyéni és a népgazdasági érdek össz­hangját. Nagyon sokat ál­dozunk az egészségügyre, a szociálpolitikára, az oktatás­ra, a művelődésre... Példá­ul megyénkben hat hivatásos színház, két cirkusz, filhar­mónia működik, tizenöt mú­zeumunk, százhuszonöt ze­nei és művészeti iskolánk van, csupán az utóbbi ötéves tervben negyvenhat kultúr- otthont és klubot építettünk, tizennyolc könyvtárat adtunk át rendeltetésének, színész­otthont, koncerttermet nyi­tottunk. .. de említhetnék sok egyéb létesítményt is, amelyek valamennyien azt szolgálják, hogy valóban tar­talmasán teljen el a szabad idő. Minderre az adott lehe­tőséget, hogy az elmúlt év­ben értük el az ipari terme­lés növekedésének legmaga­sabb ütemét, s észrevehetően javult több minőségi muta­tónk Is. — Mennyiben hatott ez a politikai célok teljesítésére, a szocialista demokráciára, fej­lesztésére? — Az anyagi jólét emelése lehetőséget nyújt a demokrá­cia szélesítésére is. Erősödik a képviselők, a tanácsok kap­csolata a lakossággal, gya­korlattá vált a legfontosabb törvénytervezetek össznépi megítélése, megnőtt a népi ellenőrzés jelentősége, a munkáskollektívák aktivitá­sa. A mi pártunk abból in­dul ki, hogy az új típusú em­ber formálása nem csupán a legfontosabb cél, hanem alapvető feltétele is a kom­munizmusnak! Ez az év az aktív felkészülés időszaka az SZKP XXVII. kongresszusá­ra. a köztársaságok legfel­sőbb tanácsába választásá­hoz, az idén tartjuk a fasiz­mus felett aratott győzelem 40. évfordulóját, s befejezzük az ötéves tervet. Azt hiszem, van miről számot adnunk! — A salgótarjáni síküveg­gyár és a mi üveggyárunk között most már több éve igen gazdag együttműködés jött létre De mielőtt a két gyár tapasztalatainak jelen­tőségéről beszélnénk. hadd mutassam be testvérmegvénk dolgozóinak a mi üveggyá­runkat. TÍidni kell, hogy a szibériai üveggyár a hitleri megszállás, a második világ­háború alatt Brianszkból te­lepült a hátországba, Szibé­riába. Az üveghúzást lakó­épületben kezdtük el még az !P40-es években Az áttele­pítés hosszú ideje után a ter­melés végső során így is 1947 februárjában kezdődhetett el üzemszerűen. Utána igen sok rekonstrukciót hajtottunk végre. A gyárat először 1963- ban bővítettük, s egy új ki­lenc húzógépés rendszert ál­lítottunk munkába. A máso­dik rekonstrukció során 1975- ben szinte egy új gyár épült fel, teljesen korszerű kiszol­gálórendszerrel. Ügy is fo­galmazhatnék, hogy a régi gyárat az alapokig lebontot­tuk, s ezzel eltüntettük a második világháború marad­ványait. A korábbi 1.6 méter szélesséeű húzógép helyett 2.5 méteres szélességűeket ál­lítottunk üzembe. Csak mel­lesleg említem meg, hogy az új gyárunk előtt egy régi gé­pet, mint műemléket me- mentónak állítottunk fel, em­lékeztetve a ma embereit, a gyár létrejöttére — mondja Borisz Alekszandrovics Szer- gunyenko. az anzsero-szud- zsenszki üveggyár főmérnök Helyettese, aki a közelmúlt­ban Salgótarjánban járt — Ma már elmondhatom, hogy síküveggyártásunk eléri az évi 12.5 millió négyzetmétert. Kielégítjük a kuzbasszi igé­nyeket, szállítunk Novoszi- birszkbe, Krasznojarszkba, Nyugat- és Közép-Szibériá- ába, sőt Szibéria északi te­rületén is a mi síküvegünk­kel találkozhatnak. .Tanán, Kína. Mongólia, Irán. Afga­nisztán szerepel azok között az országok között. ahova termékeink az export útián eljutnak összesen 2200 em­ber dolgozik a gyárban, kö­zülük 1800 fizikai Fejlett a társadalmi tevékenység üze­münkben. Aktív a párt-, a Komszomol-, a szakszervezeti élet Igen nagy gondot fordí­tunk dolgozóink sportolási le­hetőségének biztosítására. — Mi volt itt-tartózko- dásuk célja? — A barátság és a kölcsö­nös megértés mellett úgy ítél­jük meg, hogy közösek gond­jaink, problémáink Mi most az üveggyártásnál elsősorban a keverék elkészítését, a hú­zás módszerét tanulmányoz­tuk. Itt-tartózkodásunk során olyan korszerű megoldásokat tapasztaltunk, melyekkel ott­hon az üveggyártás minősé­gét, a termelés folyamatossá­gát tudjuk biztosítani. Hogy1 miket tapasztaltunk? Az üzemlátogatás, az itteni veze­tőkkel és szakemberekkel folytatott hasznos ■ eszmecseré során különösen a keverek- készítés volt az, ami felkel­tette érdeklődésünket. Tet­szett a kemence szigetelése. A tűzálló konstrukció, az au­tomatikus adatrögzítés, a le­törő-, szélező- és bálázógépe« működése. Benyomásunk az, hogy egy nagyon fejlett, mo­dern gyár működik Salgótar­jánban. — A szakmai program mellett milyen benyomáso­kat szereztek Nógrád megyé­ben? Eddig is tudtuk, hogy a nógrádiak nagyon jól isme­rik Kemerovo területét. Ut­cán. autóbuszon, áruházban — amikor megtudták, hogy Kemerovo megyéből vagyunk — igaz barátként fogadtak bennünket. Megismertük Sal­gótarjánt. Láttuk a régi ma­gyar építészetet Hollókőn, Karancsberényben a történe­lem tárult elénk a partizán- emlékmúzeumnál. Jólesett tudni, hogy csakúgy, mint ná­lunk, itt is ápolják a szov­jet—magyar barátságot, a két testvéri nép együttműködé­sét. összegezve azt mondha­tom, hogy gazdag tapaszta­latokkal térünk haza szülő­földünkre, Szibériába... Somogyvári László A nemzetközi nőnapon Ke- inerovóban a Tavasz utcában nyílt meg a „Salgó” étterem. A város új vendéglátó-ipari létesítménye a hagyományos magyar—szovjet kapcsolatok — ennek keretében a Nógrád és Kemerovo megyék közötti együttműködés — látványos példája. A szibériai testvér­megyében korábban utcát ne­veztek el Nógrádról, a város egyik új lakótelepe a Salgó­tarján nevet kapta. Miként Anna Kanakova. az étterem vezetője elmondta: remélik, hogy a kellemes. magyaros izeket is használó étterem mi­hamarabb a kemerovóiak leg­kedveltebb találkozóhelye lesz. A havas, hideg hónapok nemcsak a munka nehézségeit növelik. Népszerűek a téli sportok, így a sífutás is. A lányok, asszonyok foglalkoztatását olyan modern köny- nyűipari üzemek szolgálják, mint a kemerovói kombinát TESTVERME GYÉNK - KEMEROVO

Next

/
Oldalképek
Tartalom