Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

Nemzeti összefogással szocialista céljainkért! Képviselő-jelölések Négrád megyében Sikerek a bányavidék fejlesztésében f (folytatás az J. oldalról) A 4-es számú országgyűlési választókerület első jelölő gyű­lését tegnap tartották meg a bátonyterenyei Bányász Műve­lődési Házban. A 4-es válasz­tókerület Bátonyterenye köz­pontján, az ott dolgozó ipari üzemeken túl, magába foglal­ja a vonzáskörzethez tartozó településeket, így Mátratere- nyét, Nemtit, Mátramindszen- tet, Mátraverebélyt, a kisbár- kányi völgy falvait. Az ösz- szesen 32 ezer lakos nevében ezen a jelölő gyűlésen csak­nem négyszázan vettek részt. Már jóval a kora délutáni kezdet előtt a Bányász fúvós- zenekar pattogó ritmusú mu­zsikával hívta fel a környé­ken lakók figyelmét a kiemel­kedő fontosságú eseményre. Az országgyűlési képviselők jelölésére hivatott gyűlés le­vezető elnöke, Boros János, a Hazafias Népfront bátonyte­renyei titkára előbb ismertet- 1e az új választójogi törvény lényeges vonásait, 'majd Zsuf- fa Miklós, a Központi Ellen­őrző Bizottság tagja, a Nóg­rádi Szénbányák vezérigazga­tója szólt a választópolgárok­hoz. A magyar népgazdaság elmúlt esztendőkben elért eredményeinek, valamint a XIII. pártkongresszus munká­jának elemzése után a 4-es számú országgyűlési választó- kerület fejlődését ecsetelte. Ebben a kerületben a VI. öt­éves terv településfejlesztési céljai zömmel már az elmúlt Tőzsér Gáspár és Csegöldi Sándor esztendőben valósággá váltak, sőt esetenként túlteljesültek. A tervezettet meghaladóan, ezernél több lakás épült fel a településeken, jelentősebb ösz- szegek jutottak a lakások fel­újítására. korszerűsítésére. Az előirányzott 75 óvodai hely­ivel szemben 125 létesült, bő­vült az iskolai tantermek szá­ma, több gyermek részesül­het az iskolai napközis ellá­tásban. Javult a lakosság áru­ellátása. modernebbé vált az üzlethálózat. Számottevően fej­lődtek a gyári dolgozók szo­ciális körülményei. A közel­múltban létesült üzemeknél ez természetes, de ma már a bánya is megközelíti ezt a szintet. Megoldandó gond így is bőségesen maradt: sok még a tennivaló a lakásszám nö­velésében, a meglevők meg­óvásában, az ivóvízellátás bő­vítésében, az iskolai tanter­mek gyarapításában, az egész­ségügyi ellátás, a kereskede­lem és a szolgáltatás fejlesz­tésében. Az elmúlt esztendők ered­ményeinek, gondjainak átte­kintését követően Zsuffa Mik­lós bemutatta a jelenlevők­nek azokat a jelölteket, akik­nek szavazólapra való felvé­telét a Hazafias Népfront ja­vasolja. Csegöldi Sándor a Nógrádi Szénbányák vájára, hosszú éveken át a tiribesi aknaüzem, az átcsoportosítás óta pedig a kányási aknaüzem dolgozója. Közéleti aktivitása egész eddigi életpályájára jel­lemző: akár az ifjúsági moz­galomról, akár a pártéletről legyen szó, fokozott politikai érzékenységével, a közösség iránti odaadásával hívta fel magára a figyelmet. Tőzsér Gáspár ugyancsak a Nógrádi Szénbányák dolgozója, a ká­nyási aknaüzem biztonság- technikai megbízottjaként te­vékenykedik, jelenleg a vá­lasztókerület országgyűlési képviselője. Kazár község párt- bizottságának tagja, a válasz­tókerület lakosságához immár számos ügyes-bajos dolog in­tézésével kötődik, tiszteletnek, megbecsülésnek örvend. A hozzászólók mindegyike a két jelölt érdemeit erősítette meg, s csaknem teljesen azo­nos eredményt hozott a sza­vazás is: a jelölő gyűlés részt­vevői úgy határoztak, kerül­jenek fel mindketten a szava­zólapra. Jól fejlődött az ipar, eredményes a mezőgazdaság A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottságénak hí­vására, a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár új nagycsarno­kában az 5. számú országgyű­lési választókerület jelölő gyű- léoém több mint 450-en vettek részt a pásztói üzemek, gyá­rak, vállalatok, intézmények dolgozói, valamint Ecseg, Job­bágyi, Tar, Alsó told és Szur­dokpüspöki választópolgárai. Tari Ottó, a Hazafias Nép­front pásztói városi titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Juscsáfc Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatóját, Füssy Józsefet, a városi pártbizott­ság első titkárát. Ezután Pá­dén Sándor, a Pásztói Szer­szám- és Készülékgyár igaz­gatója a választókerület jelö­lő gyűlésének előadója ismer­tette a XII. pártkongresszus óta elért eredményeket, mél­tatta a XIII. kongresszus te­vékenységét. Ezzel kapcsol at­ban utalt a jelen és jövő ten­nivalóira, majd rátérve szű- kebb hazájának fejlődésére hangsúlyozta, hogy az eltelt öt évben sem- Pásztó, sem pe­dig a város környéke nem szűkölködött az eredmények­ben. A város és környékének ipara fejlődött, előtérbe ke­rült az intenzív fejlődés, a hatékonyabb munka követel­ménye, bővült az exportra tör­ténő termelés. A termeléssel párhuzamosan javult a dol­gozók élet- és munkakörül­ménye, emelkedett személyi jövedelme. A mezőigazdasági dolgozók is kiváló eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek. Dinamikusan nőtt a mellélk- üzemi tevékenység és az ex­portra szánt termékek meny- nyisége. A mezőgazdaság dol­gozói biztosították a folya­matos, jó színvonalú áruellá­tást. A településfejlesztési cél­kitűzések megvalósítása javí­totta a lakosság életkörülmé­nyeit. Kiemelkedő eseménye volt Pásztónak a vezetékes gázellátás elkezdése, amely nem szerepelt a VI. ötéves terv eredeti célkitűzéseiben. Folyik a kórház rekonstrukci­ója, amely megyei beruházás­ként az első szakaszban 67 millió forintba kerül. A la­kosság vízellátásának javításá­ra rendkívüli intézkedéseket tettek. A kulturális ágazatban a legfontosabb célok teljesül­tek. Üj általános iskola épült Pásztón, Vanyarcon és Kál­ién, átadásra került a pásztói 200 férőhelyes általános és középiskolai diákotthon, a ki­segítő iskola és nevelőotthon. Az előadó foglalkozott a ta­nácsi munka fejlődésével, gondjaival, a választási rend­szer továbbfejlesztésének új vonásaival, végiül a Hazafias Nénfront megyei bizottsága megbízásából javaslatot tett a két képviselőjelöltre. Sándor Gábor műszerész, a budapesti Arany János Gim­náziumiban érettségizett, a hatvani szakmunkásképzőben szerzett rád ió-tv műszerész szakmát. Szakmailag felké­szült fiatal, munkáját mindig nagy szorgalommal végezte. Megbízható, önkritikus, fele­lősséget vállaló dolgozó, poli­tikailag képzett. Sőregi József lakatos cso­portvezető a salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában lakatos­szakmát szerzett. Szakmailag felkészült, gyakorlatias, egye­nes jellemű, az új iránt fo­gékony dolgozó, aki mindig a megoldásokat keresi. A rábí­zott feladatokat lelkiismerete­sen látja. el, példamutató. Mindketten a Pásztói Szer­szám- és Készülékgyárban dolgoznak. A jelöltek munká­ját, személyét követő eszme­csere során kitűnt, hogy tá­mogatják őket, képesnek tart­ják a képviselőséggel járó feladatok elvégzésére. Ezután a jelöltek kértek szót. Sándor Gábor megköszönte a bizalmat, s megválasztása esetén a legjobb tudása sze­rint képviseli majd választó- kerületének polgárait. Sőregi József ugyancsak megköszön­te a nagy létszámú megjele­nést, s megígérte, hogy meg­választása esetén tudása leg­javával szolgálja választóit. Befejezésül a javasolt sze­mélyeket a megjelent válasz­tópolgárok elfogadták ország­gyűlési képviselőjelöltjüknek. Együtt cselekedni a választókerülettel A Himnusszal kezdődött tegnap este a karancslapujtői művelődési házban a 3. szá­mú országgyűlési választóke­rület jelölő gyűlése, ahol meg­jelentek a Karancsvölgy köz­ségeinek választópolgárai. Ellenbach Istvánné nyugdí­jas, a területi pártbizottság volt titkára köszöntötte a résztvevőket, s az elnökség­ben helyet foglalókat; Létovai Ildikót, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkárát, Kassainé Karácsony Évát, a salgótarjáni városi pártbizottság titkárát; Győr- ffy Dezsőt, a városi tanács el­nökhelyettesét. Dr. Gergely Sándor, a ka- rancslapujtöi termelőszövet­kezet elnöke, a jelölő gyűlés előadója méltatta hazánk ez évi legjelentősebb eseménye­it; igy a felszabadulás negy­venedik évfordulóját, a XIII. pártkongresszus határozatai­ból adódó feladatokat. A di­2 NÓGRÁD - 1935. namikus fejlődés mellett szólt nehézségeinkről, gondjainkról is, amelyek csak a korszerű gondolkodásmóddal, a szelle­mi és anyagi erők kiaknázá­sával oldhatók meg. Méltatta az új választójogi törvény de­mokratizmusát, a kettős, il­letve többes jelölésben rejlő lehetőségeket. Ezután a szűkebb környe­zetben, a Karancs völgyének községeiben elért eredmények­ről adott számot. Elmondotta, hogy a tízmil­lió forintos fejlesztési költség mellett a lakosság 26 millió forint értékű társadalmi mun­kát végzett, az elmúlt évek­ben, ennek nyomán felépült másfél száz családi ház, létre­jött a vezetékes ivóvízhálózat, a korszerű utak minden ut­cát érintenék, az oktatási in­tézményekben nem kellett be­vezetni a két műszakos taní­tást, az óvoda valamennyi gye­reket tud fogadni. Hangsú­prilis 18., csütörtök lyozta; a nyugdíj asokkal, az öregekkel való foglalkozás to­vábbra is fontos feladat. A jelölő gyűlés résztvevői az előadást követően tájékoz­tatást kaptak a Hazafias Nép­front megyei bizottsága által javasolt két országgyűlési kép­viselőjelöltről. Czene Árpád, a ceredi termelőszövetkezet ága­zatvezetője, párttitkár, moz­galmi tevékenységét a KISZ- ben kezdte, a növényvédő fő­iskolát Keszthelyen végezte el, 1980-ban országgyűlési képvi­selőnek választották. E nép- képviseleti funkciót az elmúlt ciklusban jól látta el, aktív közéleti ember. Bogár Sán­dor a karancsLapujtői terme­lőszövetkezet esztergályosa szakközépiskolában tanult, pártiskolán szerzett politikai ismereteket, Karancsalján la­kik. ahol tanácstag . és a Ha­zafias Népfront elnöke. Mun­kahelyén szakszervezeti titkár, újítótevékenysége kiemelkedő. A javaslat bejelentése után több hozzászólásra került sor. Fodor István termelőszövet­k -éti tag hangsúlyozta, jó dolog az, ha az állampolgáro­kat magas fórumokon képvi­selőik maguk is a kétkezi dol­gozók közül valók, s e kívá­nalomnak mindkét jelölt meg­felel. Tórák Sándor, a községi közös tanács elnöke elmondta, bárki is legyen az országgyű­lési képviselő a jelöltek kö­zül, fontos, hotgy ismerjék, értsék a terület gondjait, ne­hézségeit. Egy harmadik jelöli neve is felvetődött Miklós Zoltán mihálygergei lakos személyében, aki maga nem vett részt a jelölő gyűlésen. Ezután a 274 résztvevő egy­hangúlag támogatta Czene Árpád és Bogár Sándor jelö­lését. Miklós Zoltán 34 szava­zatot kapott. Képviselőjelölt­nek az választható, aki vá­lasztójoggal rendelkezik, és a jelölő gyűlések összesített résztvevőinek legalább egy- harmada támogatja a jelö­lést. A jelöltté válásnak ugyanakkor feltétele a? is, hogy nyilatkozni kell a jelö­lés és a Hazafias Népfront programjának elfogadásáról Tudományos konferencia Lukacs György emlekére Lukács György helye és sze­repe á marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel nemzetközi tudományos ülés­szak kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Művelődési Minisztéri­um. az MSZMP KB Párt­történeti Intézete. Társada­lomtudományi Intézete és a Politikai Főiskola rendezésé­ben, a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. A háromnapos esz- mecseresorozatot Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, köszöntve a konferencia külföldi — a szocialista or­szágokból és több tőkésállam­ból érkezett —, valamint ha­zai résztvevőit, majd Huszár István, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazgató­ja tartott előadást Gondolkod­va cselekedni címmel Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Inté­zet főigazgatója, a Lukács György Emlékbizottság elnöke levélben üdvözölte a konfe­renciát. Lukács György kultúrafel­fogásáról Köpeczi Béla akadé­mikus, művelődési miniszter tartott előadást. A konferencia délután szek­cióülésekkel folytatta munká­ját. A szakemberek egyebek ■köz' Lukács történetfilozófiá­járól és költői műfajelméleté­ről. a magyar munkásmozga­lomban betöltő t szerepéről, filozófiájának a jogfilozófiára gyakorolt hatásáról, s ma­gyar nyelven megjelent tanul­mányairól tanácskoztak. Csütörtökön újabb plená­ris üléssel, illetve munkacso­portok tanácskozásával folyta­tódik az ülésszak. (MTI) Máig ható tanulságok Bandung öröksége ..Merdeka” — Függetlenség. Véletlen, mégis szimbolikus tény, hogy ez volt a neve Bandungban annak a tár­gyalóteremnek, ahol éppen harminc évvel ezelőtt. 1955. április 18. és 24. között ázsiai és afrikai nemzetek vezetői kiemelkedő jelentőségű ta­nácskozásukat megtartották. Az értekezleten ugyanis 29, javarészt az azt megelőző esztendőkben önállóvá vált állam vett részt, egy csapás­ra világhírűvé avatva az ed­dig jobbára ismeretlen indo­néziai kisvárost. Három évtized — nem rö­vid idő a nemzetközi kapcso­latok históriájában. Érthető, hogy ezalatt számtalan válto­zás következett be. A ban- dungi talál kozó eredményei, az ott elfogadott közös doku­mentum mégis napjainkig ki­ható érvényű, olyan okmány, amely új szakasz kezdetét je­lentette a lassan öntudatra ébredő harmadik világ törté­netében. Érdemes ezért kicsit részletesebben is felidézni, milyen elveket szögezett le a hosszas viták után elfogadott dokumentum, az úgynevezett „tíz alanelv”. A legfontosabb pontok: az emberi jogok és az ENSZ- alapokmány céljainak, vala­mennyi nemzet szuverenitá­sának és területi sérthetetlen­ségének tiszteletben tartása; a nagy és kis nemzetek egyen­jogúságának elismerése: tar­tózkodás a más országok bel- ügyeibe való beavatkozástól, a nemzetek önvédelmének jo­ga; az erőszak alkalmazásá­nak, az azzal való fenyege­tésnek és az agressziónak ti­lalma; a nemzetek közti vi­szályok békés. tárgyalásos rendezése, és így tovább, ösz- szességében tehát a dokumen­tum — ha a kifejezés szó sze­rint nem is fordul elő benne — a békés esymás mellett élés mellett szállt síkra, s az akkor, a hidegháború éveiben alig felbecsülhető fontosságú tett. Ugyanennvire lénveges volt az a felismerés, hogy a két kontinenst számtalan hasonló probléma gyötri, s feladataik, célkitűzéseik sokszor hasonló­ak vagy megegyezőek. „Ázsia segíteni akar Afrikának” ki­jelentette ki például záróbe­szédében Dzsavaharlal Nehru indiai kormányfő. kifejezve meggyőződését a gyarmatosí­tás elleni harc elsődlegességé­ről. Az elkövetkező évek va­lóban az antiimoerialista. an- tikolonialista hullám eszten­dei lettek: a Bandungot kö­vető évtizedben például a fe­kete kontinens nem kevesebb, mint 30 országa nyerte el ál­lamjogi függetlenségét. Bandung korszakos jelentő­ségét más ténvezők. jelensé­gek is bizonyítják. Többek kö­zött a szocialista világrend- szer és a nemzeti felszabadító küzdelem erői közti interna­cionalista szövetség megszi­lárdulása, a haladó szolidari­tási mozgalmak kibontakozá­sa, az akkoriban még elnvo- mott népek gyorsabb öntu­datra ébredése. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az. hogv Bandung voltaVénn kiindulópontnak tekinthető abban a folvamatban. ame’v az el nem kötelezettek moz­galmának megszületéséhez, megizmosodásához, és nap­jainkra a világpolitika esvik befolyásoló tényezőjévé válá­sához vezetett. Az el nem kö­telezettek hivatalos zászlóbon­tására csupán néhány évvel később. 1961-ben került sor, Bandung mégis kétségtelenül egyfajta startkő. A mozgalom mai résztvevői vállalják is Bandung örökségét — ezt jel­zi, hogy a házigazda Indoné­zia csaknem száz jelenlegi tagországot hívott meg a mos­tani évfordulós megemlékezé­sekre. Az egykori értekezlet eszméi a mai napig hatnak, tanulságai nem vesztettek ér­vényükből. A mozgalom érde­ke is úgy kívánja, hogy a Bandungban három évtized­del ezelőtt elfogadott „tíz pont” a nyolcvanas évek vi­lágában is vezérlő elv marad­jon. Sz G. Hollandia novemberben dönt a rakétákról Hans van den Broek hol­land külügyminiszter hétfőn és kedden Washingtonban ta­lálkozik és megbeszélésekéi folytat George Shultz ameri­kai külügvminiszterre! — kö­zöké a hágai kormányszóvivő. A megbeszélések a hollandiai rakétatelepítésre vonatkoznak — tette hozzá. Van den Broek a múlt héten ugyanerről Moszkvában is folytatott meg­beszéléseket. Hollandia az egyetlen nyu­gat-európai ország az 1979-es NATO-határozatban kijelölt öt közül, ahol még nem dön­töttek végleg a rakéták befo­gadásáról. A hágai kormány november 1-re tűzte ki a vég­ső döntést, és azt a szovjet SS—20 középtávú rakéták ak­kori számától tette függővé. Van den Broek nyilatkozata szerint moszkvai tárgyalásai „nem jártak a kívánt ered­ménnyel” és Hollandia —, ha addig nincs változás — no­vemberben hozzájárul a tele­pítésekhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom