Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

Yállctloti tanácsot választottak Magyarnándorban flz igazgatót megerősítették beosztásában — Nem volt könnyű do­log a vállalati tanács meg­alakításával kapcsolatos fel­adatot megoldanunk, pedig több mint két évtizede vég­zek közéleti munkát a szak­szervezeti tagság megbízá­sából — pergeti vissza a közelmúltat Hanzel István, a . r 'agyarnándori Állami Gazdaság vállalati tanácsá­nak megalakítását előkészítő bizottság elnöke, a MEDOSZ megyei bizottságának társa­dalmi elnöke. Kisvártatva hozzáf"1: — Ilyen felelős­ségtel ' politikai megbízá­som e. dig még. nem volt, pedig jó néhány szakszer­vezeti tisztségviselői válasz­tást tudhatok magam mö­gött. .. A kilenctagú előkészítő (bizottság összetételét azössz- bizatmi tanácskozás hagyta jóvá. Többirányú feladat megoldására vállalkoztak. Először: el kellett dönteni- ök. hogy az új gazdaságirá­nyítási módszerek közül me­lyiket válasszák. A minisz­térium visszaigazolása után a vállalati tanács mellett voksoltak. Másodszor: köz­vélemény-kutatás során meg­ismerteik azokat a dolgozó­kat, akiket tanácstagnak ja­vasolnak fizikai munkatár­sai. Harmadszor: válaszoltak a különböző kérdésekre, vé­leményekre, aggályokra, va­lamint arra, kit tartanak érdemesnek az igazgatói be­osztásra. Negyedszer: a szer­kesztő bizottság közremű­ködésével kidolgozták a vál­lalati tanács szervezeti és működési szabályzatát. Ötöd­ször: biztosították a feltéte­leket a választás zavarta­lan lebonyolítására. — Dolgozótársaim tőlem is megkérdezték: — az új helyzetben megoszink-e majd a felelősség a vállalati ta­nács és az igazgató között. Voltaik, akik a szakszerve­zet jog- és hatáskörűiket fél­tették, mondván: csorbát szenved majd. Többen arra voltak kíváncsiak, hogy mennyivel növekszik az igazgató felelőssége. De vá­laszt kértek arra is, hogy ki legyen az igazgató — veszi vissza a szót Hanzel István. Ilyen előzmények után. jutottak el az előkészítő bizottság tagjai és a gazda­ság dolgozói március 29-hez, a vállalati tanács megala­kulásának napjához. Addig­ra tisztázódtak a felvető­dött kérdések, a dolgozók is meggyőződlek arról, amióta Cseh Marcell áll a gazdaság élén, azóta a fejlődés dina­mikája felfelé ível. Tavaly 13,3 millió nyereséget értek el, a gazdaság fennállása óta ilyen eredményt csak egyet­len egyszer produkáltak. A nyereség növekedése együtt járt a dolgozók keresetének emelkedésével. 1984-ben 3,6 millióval több bért fizettek ki, mint azt megelőzően. A szervezeti és működési sza­bályzatot előzőleg megvitatta a párt-, a szakszervezet, a KISZ-szervezet vezetősége, majd utána ismertették a dolgozókkal. Olyan jól sike­rült ezt megalkotni, hogy csupán egy-két módosítást javasolt a vállalati tanács, az egységes értelmezés cél­jából. — Az önelszámoló, ter­melő, gazdálkodó egységek­ben a tanácsba javasolt munkásküldöttek neveit, az előzetes közvélemény-kuta­tás után, a választás előtt egy héttel, illetve tíz nap­pal előbb mindenütt kifüg­gesztették, — szól ismét az előkészítő bizottság volt elnöke. — A 13 munkás- küldött közül egy helyen volt két jelölt. Közülük a B jelölt kapta meg a bizal­mat. Az igazgatót, Cseh Marcellt pedig a tanács egy­hangú szavazással megerősí­tette jelenlegi beosztásában. A vállalati tanácsnak 26 tagja van. Ebből 13 mun­kás, 9 gazdasági egységve­zető és 3 az igazgató által delegált vezető. A tanács elnöke d,r. Szabó Dezső, a gazdaság közgazdasági igaz­gatóhelyettese, a helyettese pedig Némái Gábor, a szügyi önálló egység igazgatója. A tanács alakuló ülésén meg­szabta az igazgatónak a rö­vid és hosszú távú felada­tokat. Az első esetben a gazda­ságnak el kell érni a VI. ötéves tervben tervezett 12 millió forint nyereséget, az 1984: évi eredményt pedig 15 százalékkal kell túlszár­nyalnia. A szakszervezeti biz almi testület döntésének megfelelően 106 fővel kell majd a létszámot csökken­teni. Hosszabb távon a VII. öt­éves terv kidolgozását, a végrehajtás feltételeinek megteremtését jelölték meg. Ennek során a műszaki, technikai, technológiai szin- tentartást, illetve továbbfej­lesztést írták elő. Megszab­ták a feldolgozó tevékeny­ség növelését, az ipari te­vékenységnél pedig 20 szá­zalékos fejlődést írtak elő. A kereseti színvonal az eredmények függvényében és az árnövekedés íigyelemibe- véteiévei alakul majd. Mivel az igazgató hivata­los ügyben távol volt, így hát Hanzel Istvántól és dr. Szabó Dezsőtől kérdeztem, hogy az igazgató, a vállalati tanács megválasztása, vala­mint saját pozíciójának meg­erősítése előtt engedéke­nyebb, elnézőbb volt-e, mint azt megelőzően? —' Nem állították határo­zottan, — majd Hanzel Ist­ván hozzáfűzte: — ugyan­olyan szigorú, határozott és emberséges volt, mint an­nak előtte, bár láttam raj­ta, hogy neki sem mindegy, miként dönt majd a ta­nács. .. — Azoknak az önelszá­moló egységéknek á vezetői­től, akik nem téliesítettek az előírt követelményeket, el­vonta, illetve csökkentette a prémiumot. Ennek összege 15—20 ezer forint között váltakozott — egészíti ki az előbbieket dr. Szabó De­zső. — Becsülik, elfogadják és tiszteletben tartják, mert Marcell bizonyított. Nem volt könnyű dolga. Sokat, fára­dozott, amíg a dolgozók együttműködésével, a szak­emberek segítségével idáig felhozta ezt a gondokkal te­li gazdaságot — érzékelteti az igazgató érdemeit Han­zel István. Hasonlóképpen, de sajátos gondolatvezeté- süknék megfelelően véleke­dik Gyébnár Ferenc, az ipa­ri és Horváth Gyula, a ker­tészeti főágazatvezetője is. — A jelenlegi vezetésnek van reális, életrevaló és megvalósítható elképzelése, fiatal a vezetőgárda. A gaz­daság teljesítőiképessége fel­felé ível. Erre az esztendő­re 18 millió forint nyereség elérését tűztük ki célul. Tel­jesítéséhez minden lehető­ségünk megvan. A vezető­ség élvezi a dolgozók bi­zalmát és megkapja a kí­vánt támogatást is — hang­súlyozza dr. Szabó Dezső. Ügy vélekednek, hogy a vállalati tanácsban is jó csapat jött össze. Reméljük, ennek előnyei tükröződnek majd a gazdaság fejlődésé­nek minden területén. Venesz Károly Ötvenezer tápkockába ültetnek dinnyemagot Csábi György és családja, hogy május kö­zepén kiültethessék a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezettől bérelt 10 hek­táros területre a kifejlett palántákat. — bp — Kilenc kíualo brigád az SKÜ-ben A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a múlt évben 142 szocialista brigád közel 2300 fővel vett részt a felszabadu­lási és kongresszusi munka­versenyben. A kollektívák munkáját, vállalalásait a ko­hászati termékek világpiaci hászati termékek világpiaci ke­reslet-kínálata határozta meg: ezért is a minőségi ismérvek fokozatos javítása, az újítá­sok hasznosítása, az érték­elemzési tevékenység és a D olg o zz hibát! an ul -m ozga lom. A szervezési intézkedések előtérbe állították az önkölt­ség csökkentését, az anyag- és energiatakarékosságot, az importmegtakarítást és a gyártmányfejlesztést. Március 31-ig a vállalat minden gyáregységénél meg­tartották a szocialista brigád­vezetők tanácskozását, ahol a bro'nz, ezüst és arany foko­zatok kiosztásáról döntöttek és a Vállalat kiváló brigádja cím odaítélésére javaslatot ter­jesztettek elő a vállalat ve­zetői részére. Bronz fokozatot 51, ezüst fokozatot - 58, arany fokozatot 22 brigád kapott. Nyolc kollektíva érdemelte ki a Vállalat kiváló és egy a Vál­lalat kiváló ifjúsági Brigádja címet. A kiválóak között van az Alkotmány női dróthúzó szocialista brigád, amelyik kiemelkedő közéleti tevékeny­ségéért elnyerte a kemerovói Gurjevszki Kohászati Kombi­nát vándorzászlaját is. Ezt a kitüntetést négy éve alapítot­ták. Kiválóak lettek még: a hengermű műszaki osztályá­nak brigádja, a Pattantyús műszaki, a Március 21. szán­tóvasgyártó, az Osztyapenkó tmk-s, a Eötvös Loránd mű­szerész, a Petőfi Sándor szer­számkészítő, a Juliot Curie energiaszolgáltató szocialista brigád, míg a kiváló ifjúsági címet a kisterenyel gyáregy­ség Rózsa Ferenc meós bri­gádja kapta. Értékelték a kollektívák üzemi baleseti helyzetét is: a 142 versenyző brigádból több mint a fele, 83 dolgozott ta­valy az SKÚ-ben balesetmen­tesen, és ezeket a brigádokat az elnyert fokozatoktól füg­getlenül külön anyagi elis­merésben részesítették. A munkaverseny új formája, hogy az évközi egyes felada­tokra komplexbrigádok ala­kultak, kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott ebben a ver­senyformában két kollektíva, amelyek közül az egyik a veszteségek feltárására és csökkentésére, a másik anyag- takarék-ssságra vállalkozott. Sikert arattak a pályázati rendszerek: nívódíj és a ki­váló alkotó munkáért kitű­zött jelentős anyagi elisme­rés ösztönzőleg hatott egyé­nekre és kollektívákra egy­aránt. Hat benyújtott pályá­zat közül három kapott nívó­díjat, hiszen a pályázatok eredményeként több új gyárt­mányt vezettek be. Kiváló al­kotó munkáért kitüntetés két pályázónak jutott. Az egyéni versenyformák erkölcsi és anyagi elismeréseként öt-öt fő kiváló mérnök, illetve ki­váló művezető, két-két sze­mély pedig kiváló közgazdász, illetve kiváló technikus cí­met nyerte el. 1984-ben vég­zett kifogástalan termékgyár­tásáért 18 fizikai -dolgozó ré­szesült Minőségi dolgozó ki­tüntetésben. — A munkaver­senyben elért címek és ki­tüntetések díjazására a kohá­szati üzemekben mintegy há­rommillió forintot fordítanak. A vállalat vezetői tudják, hogy eredményes gazdálkodásukhoz elengedhetetlenül szükséges a szocialista munkaverseny- mozgalom állandó fejlesztése. (4.) Azt már elmondtam, hogy kubai vendégmunkásokkal ta­lálkoztam egy hatalmas sze­relőcsarnokban. Most folyta­tom a beszélgetések közre­adását, de a partnereim ma­gyar szakmunkások voltak. Alaposan ki kellett nyitnom a fülemet, hogy valamit is értsünk. Különösen a hatal­mas vágógép ütött kellemet­len zajt. Kovács József rudabányai és öt esztendeje jött ki dol­gozni. Hegesztő, akárcsak a társa Baranya Miklós. Ö Hat­vanból egy éve érkezett a gyárba. Szakmája általános lakatos a szakmája. Idekint hegesztőként dolgozik. — Hogy megy? — Jól megy, már jól megy. — és folytatja a hegesztést. Tűzijátékot idéznek a két magyar hegesztő keze alatt az acélból kipattanó szikrák. S már nem kell megmutatni a vendéglátóknak, hogy hol, merre dolgoznak magyarok. Rájuk ismer az ember. így találom meg Nick Józsefet, aki a Bakony aljáról, Zirc mellől jött ki dolgozni. Olaszfalu takaros község, és trról nevezetes, hogy a fel- szabadulás óta minden lakó­háza újjáépült, vagy lebon­Modern vándorlegények tották és helyén emeletes csa-‘ ládi házat emeltek. — Mióta van idekint? — Már nyolc esztendeje itt dolgozom, akkor kezdődött a munka ebben a gyárban, ak­kor fogadták az első magyar szakmunkás óikat. — Nős? — Az vagyok! — és bólint­va is jelzi, hogy már megnő­sült. Hiába a zaj nehezíti a beszélgetést. — Hány éves? •— Harmincegy..! — Család? — Itt van! — és az olajos padló felé mutat. Itt, tehát idekint. — Kihozta? — Nem, ide nősültem, a fe­leségem idevalósi. Itt ismer­kedtünk meg. — Volt már vele odahaza? — Igen! Na, ebből elég. A nagy csarnok melletti folyosón már tűrhető a zaj. Itt tudorri meg Molnár Lászlótól, a sze­relésvezetőtől, hogy Nick Jó­zsef elismert munkás a gyár­ban. Mindenki fölnéz rá. mert jól dolgozik, mert olyan mun­kát végez, A gép, amelyi* Nick Józsit tették egyetlen a gyárban. Úgy hívják, hogy körolló. Csak ő tud rajta dol­gozni, nagy kézügyesség kell hozzá. Különben még egy érde­kesség az olaszfalui fiúval kapcsolatban: a testvére is idekint dolgozik, a testvérét is dicsérik. Gondolom, észrevették, ta­lán már sokallják is a temér­dek elismerést, dicsérő szót. Nos, ennek is oka, indítéka van. Nem lennénk őszinték beszámolónkban, ha nem tesszük szóvá, hogy bizony eleinte sanda szemmel, ferde tekintettel néztek a magyar szakmunkásokra külföldön. Elő^zöris miért jöttek, aztán mit tudnak, aztán mit keres­nek? Ezt a sok kérdést csak egyféleképpen lehetett és le­het a jövőben is megválaszol­ni: jó munkával. Ma már bi­zony elég gyakran előfordul, hogy odalépnek egyik-másik szakmunkásunkhoz és meg­kérdezik, ezt vagy éppen azt, hogyan lehetne jobban csi­nálni. Máskor csak megáll­nak a munkapad mellett és ügyelik a mient sajtét. Bizo­nyítani kell, naponta, .sőt a nap minden órájában, hogy mi sem vagyunk gyengébb le­gények. S hogy tovább fonhassam beszámolóm fonalát előbb szólnom kell Oprendek Ernő­ről, aki miskolci és kohász­ként dolgozott idehaza. — Másfél éve vagyok kint, nős vagyok és szeretem az itteni munkát is, bár más, mint odahaza. Nos, erről a „másról” aka­rok feltétlenül szólni, hiszen ez köti össze a régi és a mai vándorlegényeket. Miltényi Dénes is elmond­ta. hogy sokan a kinti munka során szereznek második, sőt nem egyszer harmadik szak­mát is. Ha van kedvük és érzékük hozzá átképezhetik magukat. Így lettek lakato­sokból hegesztők, kohászból lakatos. Persze a gyár, a mun­kahely igénye és szükséglete is kellett ehhez. S hol ne fo­gadnák szívesen a jó kezű, jó szemű szakemberek jelentke­zését a tanulásra. — Amikor hazajönnek, évek múltával gyarapodnak, anyagiakban j,s, de szerintem legalább ennyire fontos, hogy a szakmai tudásuk is erő­sebb, markánsabb, több-na- gyobb, mint volt korábban, — mondta az állami gazdaság üzemvezetője. Elnéztem odakint Pistit. Salgótarjáni fiú és régi is­merős. A nagy vágógépen dolgozott a társával. Jellem­ző, hogy a mázsás vaslapokat daru hozta a géphez, de a gépre már ők, ketten rak­ták fel, szabták le és emelték tovább. A fiatal legény alig 26 esztendős. Dombi István­nak felesége, két aranyos gyermeke van Tarjámban. A nagyobb a kisfiú, aki három­éves kora ellenére is nagyon komoly. Elérti a tréfát, de mindig megjegyzi: Ne bolon­dozz, papa! Nem csoda hát, ha Pisti is a fia iránt érdeklődött, de hozzátette: csókolom az asz- szonyt, meg a kislányomat! Csókolom — mondta, üzente haza, pedig — mint később aztán kiderült — előző napon beszélt a feleségével telefo­non. ., (Folytatjuk) G. B. Negyedmillió kiló csiga Megkezdődött az idei csigád termés betakarítása a bara­nyai mezőkön. Ez a táj az egyik legnagyobb hazai élő­helye a puhatestű állatkák­nak, az éghajlat és a bioló­giai környezet ugyanis igen kedvező a szaporodásuknak. Évente általában egy-egy te- hervonatra való csigacsemegét szállítanak külföldre Bara­nyából. A kései kitavaszodás miatt a csigák többsége még a téli rejtőkén tartózkodik, emiatt nehezebb rájuk talál­ni, több az utánjárás és so­ványabb a zsákmány, mint rendesen szokott lenni. A gyűjtők mégis naponta felke­resik a mély fekvésű réteket, a füves vízpartokat és a nyir­kos erdőszéleket, mivel kül­földön leginkább az áprilisi éticsigák a keresettek. A hoz­záértők véleménye szerint ezek ugyanis a legízleteseb- bek. A fogyasztók igényeinek megfelelően a 28—38 milli­méter átmérőjű, ép héjzatú és szennyeződéstől mentes csigá­kat gyűjtik össze. A termé­szet adta élő árut az Erdei1 Termék Vállalat és a fogyasz­tási szövetkezetek vásárolják fel, előreláthatóan mintegy negyedmillió kilogrammot. Kerti zuhanyozd — napenergiával Hazánk éghajlati viszonyai között egy négyzetméter sík; felületre a szakemberek szá-' mítása szerint évente mintegy 100 kilogramm kőolaj fűtőér­tékének megfelelő napener­gia jut. E természetes ener­giaforrás hasznosításához szűk* séges, úgynevezett napkollek­torok gyártásával itthon most már csaknem tíz válla­lat foglalkozik, s termékeik általában a lakások, növény­házak melegvíz-ellátását, fűJ tését biztosítják a napsugár­zás segítségével. A gyártók köre nemrégiben a villamos- szigetelő- és műanyaggyárral bővült, amely napkollektor­ral felszerelt, s így meleg vízzel is szolgáló kerti zuha­nyozót kínál az idei nyárra. Az új termék a gyár háJ rom dolgozójának találmánya.' A zuhanyozóállvány pvc-csö- vekből készült, s a. másfél négyzetméteres napkollektor is nagyobbrészt műanyag ele­mekből áll. Ennek a megöl-; dásnak köszönhető, hogy aj berendezés viszonylag olcsó. A VSZM Helén nevű nap-^ kollektora igen egyszerű el^ ven működik. A napsugara^ kát egy alumínium fólia gyűjJ ti össze és ez közvetíti a> melegítő hőenergiát a fölötte spirálisan összetekert műanyag csőben levő víznek. Mindezt egy hőszigetelt dobozban he-| lyezték el. így a nyári napon a csőben levő 20—22 liter via fél óra alatt akár 60 Celsius- fokra is felmelegedhet, da a víz hőmérséklete kissé bo- rúsabb időben is elérheti a 35 fokot. A kollektor csatla­koztatható a kerti vízhálózat.4 ra. Több napkollektor össz»>J kapcsolásával már nyaralóit] - lakóépületek, mezőgazdasági,' vagy ipari létesítmények me- legvíK-ellátása is biztosítha­tó. NÓGRAD - 1985, április 18., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom